Best WordPress Hosting
 

Kiderült, mi okozta az évszázad legnagyobb vulkánkitörését

Kiderült, mi okozta a valaha dokumentált legerősebb vulkánkitörést, amely 2022. január 15-én az egész Földet megrengette – olvasható a Viasat Nature közleményében. A két éve történt eseménynek pusztító hatásai voltak, a tudósok pedig világszerte azt találgatták, hogyan is következhetett be ez az abnormális jelenség.

A Hunga Tonga-Hunga Ha’apai nevű vulkán kitörésének ereje 60 millió tonna TNT-nek vagy 500 hirosimai atombombának felelt meg.Rekordnak számító, 57 kilométer magas hamufelhőt és egy olyan lökéshullámot eredményezett, amit még a 17 000 kilométerre lévő Magyarországon is éreztünk. A vulkán kitörését egy hat emelet magas szökőár kísérte, amely elsöpörte a Tongai Királyságot. A katasztrófa három halálos áldozattal járt, és hogy nem lett belőle több, leginkább annak köszönhető, hogy helyiek fel voltak készülve arra, mit kell tenniük szökőár esetén.

A tudósokat megrendítette az eset, ezért azon kezdtek el dolgozni, hogy rájöjjenek, mitől lett ekkora a tongai vulkán kitörése, és történhet-e hasonló a közeljövőben. A Rejtőzködő vulkán: Kitörés a mélységből című dokumentumfilm szakértői a vulkáni üvegben talált lépcsőzetes törések alapján arra jutottak, hogy az óriási kitörést feltehetőleg az okozta, hogy a magma találkozott az óceán vízével. A víz elképesztően nagyot tud robbanni, ugyanis a magmával érintkezve azonnal gőzzé alakul, a térfogata pedig a 4000-szeresére duzzad. 

Két kilométer magas füstoszlopot ont magából egy indonéz vulkán

Kedden újra kitört a Ruang-hegy nevű vulkán Indonéziában – írja az MTI. A hatóságok a legmagasabb fokozatra emelték a riasztási szintet, és azonnali evakuálást rendeltek el hat kilométeres körzetben.

Az indonéz geológiai hivatal szerint a Ruang szigeten található tűzhányóból kétezer méter magasra emelkedett a hamu- és füstoszlop.A szolgálat felszólította az érintett területek lakóit, hogy kövessék az evakuálási utasításokat és viseljenek maszkot a hamu elleni védelem érdekében.

A vulkán már április közepén is fokozott tevékenységet mutatott: többször is, akár 3000 méteres magasságig jutó hamuoszlopokat lövellt. A kitörések miatt már korábban lezárták a mintegy száz kilométerre fekvő manadói Sam Ratulangi repülőteret, valamint szökőárriadót adtak ki.

Fekete láva fortyog ebben a vulkánban

Az Ol Doinyo Lengai kétség kívül a Föld, sőt talán az egész Naprendszer egyik legfurcsább vulkánja – írja az IFLScience.

Bár a tűzhányó messziről elég tipikusnak tűnik, északi kráterében fekete, viszonylag hideg, olajszerű láva fortyog.

A Tanzánia északi részén, a Nagy-hasadékvölgyben található Ol Doinyo Lengai az egyetlen olyan aktív vulkán, amelyről tudott, hogy szénalapú, úgynevezett natrokarbonatit lávát bocsát ki. Egyes bizonyítékok alapján a Vénuszon is lehetnek hasonló képződmények, a Földön viszont a geológiai közelmúltból ez az egyetlen ilyen hegy.

Tökéletes füstkarikákat eregetett az Etna – videó

Ismét sikerült megörökíteni, ahogy a szicíliai Etna füstkarikákat ereget az égbe, a felvételeket az AP is közzétette.

Európa legaktívabb vulkánjában megnyílt egy kráter, innen „szabadultak” el a szokatlan gyűrűk.

A gőzgyűrűk létrejöttéhez csendes idő szükséges és egy kerekded, viszonylag kis méretű kürtőcsatorna. Ezek a kerekded kürtőcsatornák mélyre húzódnak és lehetőséget adnak a sekély mélységben lévő magmából kiszabaduló gázok távozására, felszínre jutására.

Hatalmas vulkánt találtak a Marson

Hatalmas, egykori tűzhányóra bukkant Dr. Pascal Lee, a SETI Intézet és a NASA Ames Kutatóközpontjának munkatársa kollégáival a Marson – írja a BBC. A képződmény az égitest egyenlítőjének közelében, a Tharsis-régióban fekszik, amely egy, a bolygó felszínének jelentős részét elfoglaló vulkanikus terület.

Az egyelőre Noctis Monsnak nevezett formáció 450 kilométer átmérőjű, és több mint 9000 méter magas.

A Tharsis-régióban három további óriásvulkán található, ezek az Ascraeus Mons, a Pavonis Mons és az Arsia Mons. Bár a Noctis átmérője nagyobb, mint a többié, erodáltabbnak tűnik, ezért alacsonyabb. Éppen az erózió az oka annak, hogy bár 1971 óta többször is lefotózták, eddig senki sem vette észre.

Egy nap alatt 13-szor tört ki egy mexikói vulkán

Egy nap alatt 13-szor tört ki Mexikó legveszélyesebb vulkánja, a Popocatépetl – írja a Live Science. A tűzhányó hatalmas hamu- és füstoszlopot ereszt a levegőbe, amely a repülők közlekedését is akadályozza.

A vulkán 72 kilométerre fekszik az ország fővárosától, 100 kilométeres körzetében pedig több mint 25 millióan élnek, de a szakértők szerint egyelőre senkire nem jelent veszélyt a Popocatépetl működése. A hatóságok mindenkit arra kérnek, kerüljék el a tűzhányó 12 kilométeres körzetét, az ugyanis ekkora távolságra is képes izzó törmelékeket kilőni.

A létrejövő hamufelhők miatt már legkevesebb 22 repülőjáratot töröltek, a vulkánhoz közeli Puebla Nemzetközi Repülőteret pedig ideiglenesen bezárták. A vulkáni hamu több okból is veszélyes a repülőgépekre: egyrészt korlátozza a pilóta látási viszonyait, másrészt a turbinákba kerülve károsíthatja az alkatrészeket, sőt motorleállást is okozhat.

Újra lávafüggöny csapott fel Izlandon

Helyi idő szerint csütörtökön, hajnal fél 6-kor egy rövid, mintegy fél órás földrengésraj után indult el az egymást követő harmadik vulkánkitörés az izlandi Reykjanes-félszigeten, Grindavíktól északnyugatra, a Sundhnúkur hasadékzónában. A földfelszín a decemberi kitöréshez közel, a Sundhnúktól délre, a Stóra-Scógelltől keleti területig nyílt fel, a vulkáni működés hasonlóan játszódik, mint az első kettő. Nagyon gyorsan mintegy

három kilométer hosszan jött létre egy hasadék, csapott fel a lávafüggöny és tejed szét a lávafolyam

– írja a 24.hu-nak küldött közleményében Dr. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus professzor, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének vezetője.

Elnyelhet a föld egy izlandi várost

Az Izlandi Meteorológiai Hivatal szerint súlyosan megrepedezett a Reykjanes-félszigeten található Grindavík halászváros alatti talaj a január 14-i vulkánkitörést követően – írja a Live Science.

Félő, hogy a föld egyes, eleve instabil helyeken akár össze is omolhat, elnyelve a város bizonyos részeit.

A Grindavík északi részén megnyílt hasadékokból az azóta véget ért kitörés során láva áramlott fel. A településen a vörös kockázati értékelés helyett már narancssárga van életben, ám most új fenyegetés van kibontakozóban.

Legutóbb 300 évig tombolt az izlandi vulkán, most is ez várható?

Akár évtizedeken keresztül is tarthatnak az izlandi vulkán kitörései – írja a The Guardian. A tűzhányó már mintegy 800 éve szunnyadt, az elmúlt hónapokban azonban újra működésbe lépett, lávája pedig már több házat is elpusztított.

Bár a vulkán most ismét lecsillapodott, a szakértők szerint egyre több magma gyűlik fel a Grindavík városa alatt található járatokban, ezért további kitörésekre lehet számítani, és azt is hozzátették, hogy lehetetlen előre megmondani, hol kezd majd el lávát okádni a meghasadó talaj.

Dave McGarvie vulkanológus szerint a Reykjanes-félszigeten öt vulkanikus rendszer található, amelyek nagyjából 800-1000 évente lépnek működésbe. Ez legutóbb még a vikingek korában történt meg, akkor a kitörések – megszakításokkal – mintegy 300 éven keresztül tartottak. Ezt az eseményt „a reykjanesi tüzek” néven emlegették.

Ismét kitörhet az izlandi tűzhányó

Újra kitörhet az vulkán, amely korábban már házakat pusztított Izlandon – írja a Live Science. A szakértők szerint egyre több magma gyűlik fel a Grindavík városa alatt található járatokban, ezért nagyobb a valószínűsége annak, hogy a magma ismét a felszínre tör majd, mint annak, hogy nem. Hasonló jelenséget figyeltek meg a decemberi és a januári kitörések előtt is, így egy harmadikra is fel kell készülni.

Az Izlandi Meteorológiai Szolgálat jelentésében azt írta, Grindavíkban egyre jobban deformálódik a talaj, valamint újabb és újabb repedések jelennek meg rajta, a meglévőek pedig egyre szélesebbé válnak. A magma gyülemlésével és mozgásával továbbra is fennál a veszélye, hogy hasadékok nyílnak, amelyekből láva törhet elő.

A kutatók nem tudják megállapítani, hogy pontosan hol lehet az újabb kitörésre számítani.

Egy nap alatt negyvenszer tört ki egy indonéziai vulkán

A Lewotobi Laki-laki vulkán kitörésével a levegőbe került nagy mennyiségű hamu miatt mintegy 6500 embert telepítettek ki az elmúlt napokban az indonéziai Flores szigetén, Kelet-Nusa Tenggara tartományban – írja az MTI a hatóságok hétfői közleménye alapján.

A Lewotobi nevű iker-vulkán egyik csúcsát alkotó, 1584 méter tűzhányó többször is kitört az elmúlt hetekben, vasárnap óta azonban 40 alkalommal okádott a légtérbe fél-másfél kilométer magas, barnás színű forró füstoszlopot. Halálesetekről, sérülésekről, valamint károkról nem érkezett jelentés. A hatóságok a legmagasabb fokozatú riasztást adták ki a múlt kedden és négy kilométeres sugarú körben lezárták a vulkán körüli térséget, a kitelepített falusiakat pedig iskolákban, középületekben, katonai bázisokon létrehozott evakuációs központokba szállították, vagy a rokonaik fogadták be őket.

Indonézia a kontinentális lemezek ütközése mentén kialakult, úgynevezett csendes-óceáni tűzgyűrűn fekszik, ahol igen gyakoriak a földrengések és vulkánkitörések, területén 127 aktív vulkán található. December elején kitört a Szumátra szigetén található Marapi vulkán, a természeti csapásban 23-an vesztették életüket.

Ezért állt le az izlandi vulkán

Az izlandi Sundhnúkur hasadékzónában zajlott vulkánkitörés kezdeti intenzitása, amikor másodpercenként 100-200 köbméter magma tódult a felszínre még az sejtette, hogy ez akár hetekig, vagy hónapokig is eltarthat. Az erős kezdés után azonban nagyon gyorsan megváltozott a kitörés jellege. A hétfő éjjel még 4 kilométer hosszú aktív hasadék lávafüggönye után szerdára már csupán néhány helyen fröcskölt ki a magma, csütörtök reggel pedig már csak néhány helyen vöröslött láva.

Kisebb volumen

A friss műholdas felvételek alapján a lávamező mérete 3,7 négyzetkilométer. Sok, vagy kevés? Kiterjedésben vetekszik a több hónapig tartó első, 2021-es Fagradasfjall kitörés lávamezejével (Geldingadalir kitörés, ami 4,6 km2 nagyságú területet borított), de jóval nagyobb a 2022-es Meradalir és az idei Litli-Hrútut kitörés lávaelterjedésével. A kép persze kicsit csalóka, mert az előzőek egy dimbes-dombos területen történtek, ahol a láva vastagsága sok helyen több tíz méter is lehet, itt viszont egy vékony lávatakaró alakult ki.

Csillapodik az izlandi vulkán, de még nincs vége a kitörésnek

Csillapodott a hétfőn Izlandon kitört vulkán lávafolyama, jelenleg nincs látható vulkáni tevékenység – írja az MTI a szakemberek közleménye alapján, akik csütörtök reggel a terület fölött végigrepülve mérték fel a helyzetet.

A Reykjanes-félszigeten fekvő vulkán hetek óta fokozódó szeizmikus tevékenység után hétfőn tört ki, több mint 100 méter magasba forró hamut és lávát kilövellve.

Az izlandi meteorológiai szolgálat csütörtöki közleményében azt írja, hogy a lávaáradat az éjszaka folyamán láthatóan csökkent, de még túl korai lenne befejezettnek nyilvánítani a kitörést.

Döbbenetes videón az izlandi vulkánkitörés

Döbbenetes videók készültek a izlandi vulkánkitörésről – írja a BBC. Az égből készített felvételeken látható, amint patakokban folyik a láva csupán egy órával azután, hogy sorozatos földrengéseket észleletek a térségben.



Amint a 24.hu korábban beszámolt róla, hétfőn éjszaka működésbe lépett az Izland délnyugati részén, a Reykjanes-félszigeten álló tűzhányó, amely már hetek óta földrengéseket okoz a területen. Az ország elnöke Facebook-oldalán közölte, egyelőre nem tudják mekkora károkkal járhat a természeti jelenség.

Komolyabb vulkánkitörés várható Izlandon

Izlandon átlagosan négyévente történik vulkánkitörés, a sziget délnyugati részén fekvő Reykjanes-félsziget hosszú ideig nyugodt terület volt, 800 éve nem történt ilyen esemény. A helyzet 2019 decemberében változott meg, amikor az első földrengésraj kipattant. A magma 2021 márciusában jutott a felszínre, a lakatlan, dimbes-dombos Fagradalsfjall térségben kezdődött egy lávaöntő vulkánkitörés. Ezt 2022-ben és 2023-ban újabb, néhány héten keresztül zajló vulkáni működés követte az első helyhez közeli területen – írja a 24.hu-nak eljuttatott közleményében Dr. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus professzor, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének vezetője.

Hol hasad majd fel a föld?

A vulkáni kőzetek kutatása segít, hogy többek között megtudjuk mikor történtek a vulkánkitörések, ezek milyen gyakran ismétlődtek, milyen hosszú nyugalmi szünetek voltak, aztán milyen magma tört fel és hogyan zajlottak a kitörések. A Reykjanes-félsziget kőzetei is mesélnek a vulkanológusoknak. Kiolvasható belőlük, hogy a földköpeny legfelső részén lévő kőzetek részleges olvadásával kialakult magma viszonylag gyorsan a felszínre juthat, továbbá e térségben

Így pusztította el a Vezúv Pompeii-t

Pontosan 1944 éve, 79. augusztus 24-én tört ki a Nápolyi-öböl félelmetes tűzhányója, a Vezúv. A két napon át tartó működés hamufelhővel és lávaáradattal borította el a környező településeket, köztük Pompeii-t is – írja a Rubicon.

Az előzmények

Az eset előtt a Vezúv utoljára Krisztus előtt 217-ben tört ki, így az első évszázadra a rómaiak már teljesen biztonságos területnek vélték a környékét. A térséget jellemző, rendkívül termékeny vulkáni talaj pedig vonzotta az embereket, ezért az évszázadok során népes városok épültek, hatalmas szőlőskertek települtek a tűzhányó közelébe.

Szökőkútként lövellte a lávát az Etna

Gyorsan, és váratlanul tört ki az Etna vasárnap éjszaka – derül ki Dr. Harangi Szabolcs vulkanológus a 24.hu-nak megküldött közleményéből.

Az Etna utolsó kitörése idén május 21-én volt, a nyári turistaszezont eddig erőteljes vulkáni működés nem zavarta meg. Augusztusban sokan csodájára jártak a vulkán „pöfékelésének”, a Bocca Nuova kráterben kialakult kerekded beszakadásos kráterekből kisűvítő gázok ugyanis napokon keresztül különleges gázgyűrűket formáltak a vulkán csúcsa felett.

Salvatore Allegra / Anadolu Agency via Getty Images

Videón, ahogy kitör Európa legaktívabb tűzhányója

Vasárnap éjszaka kitört a Szicílián található Mount Etna, Európa legaktívabb tűzhányója – írja a BBC. A brit híroldal felvételeket is megosztott a működésbe lépett vulkánról, a feltörő láva az éjjeli sötétben csodálatos látványt nyújt.



A 3330 méter magas Etna viszonylag gyakran tör ki: egy évben többször is előfordulhat, hogy lávát vagy vulkáni hamut lövell a magasba. Működése azonban csak nagyon ritkán okoz jelentős károkat, az utolsó nagyobb kitörés már több mint harminc éve, 1992-ben volt. Az Etna idén már másodjára lép működésbe, az előző aktivitásra május 21-én került sor.

Víz alatti vulkánokat találtak Szicíliánál

Három tenger alatti vulkánt fedezett fel Szicília délnyugati partjainál egy nemzetközi csapat – írja a The Guardian. A képződmények legalább 6 kilométer átmérőjűek, és 150 méterrel magasodnak a környező tengerfenék fölé. A vulkánokat 2019-ben észlelték Mazara del Vallo és Sciacca között, idén július és augusztus során pedig átfogó vizsgálat alá vetették a területet.

A Földközi-tengeren évezredek óta hajóznak, meglepő módon mégis nagyon keveset tudunk a tengerfenekéről

– mondta Dario Civile, az Olasz Oceanográfiai és Kísérleti Geofizikai Intézet munkatársa és a csapat tagja.