Best WordPress Hosting
 

Hamarosan elnyelhet egy várost az óriási kanadai erdőtűz

Ezrek menekültek el otthonaikból Kanadában, miután az országban tomboló hatalmas erdőtűz egy kisváros közelébe ért – írja a The Guardian. A hatóságok szerint a lángok mindössze 2 kilométerre vannak a Fort Nelson nevű településtől, ezért mindenkit arra kérnek, hagyja el a helységet.

Fort Nelson lakóit már pénteken értesítettek a veszélyről, amely nyomán 3500-an menekültek el, az előrejelzések szerint az erős szelek táplálta erdőtűz hétfőn el is érheti a települést.

Fort Nelsonban jelenleg még körülbelül 100-150 ember tartózkodhat, de a hatóságok őket is arra kérik, hogy távozzanak. Hozzátették, a városkában hamarosan elérhetetlenné válhat a lakosság számára a víz és az elektromos áram is, azokat ugyanis a tűz elleni harcra fogják felhasználni a tűzoltók.

Európa kétszer gyorsabban melegszik a globális átlagnál

Miután márciusban zsinórban tizedjére is megdőlt a melegrekord, kényelmetlenül közel kerültünk az egyéves sorozathoz, de nem is kellenek ahhoz ilyen megállapítások, hogy az embernek feltűnjön, valami nincs rendben, mert az egyre bolondabb időjárással mindenki szembesül nap mint nap. Különösen Európában, ami a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S) friss jelentése szerint még a globális átlagnál is kétszer gyorsabban emelkedik.

Az ápriis 22-én közzétett jelentésnek már a fontosabb megállapításait is bőven elég átpörgetni ahhoz, hogy lássuk, mekkora a baj. Mint kiderült, 2023 holtversenyben az első legmelegebb év volt, amióta mérik ezt – vagy adathalmaztól függően a második –, az európai óceánok felszíni hőmérséklete magasabb volt, mint korábban bármikor, az Alpokban pedig sosem látott gleccserolvadást lehetett megfigyelni. Pozitívumként viszont fel lehet vésni, hogy a megújuló energiaforrásokból származó elektromos áram aránya is rekordmagas, 43 százalékos volt.

A legutóbbi ötéves átlagok alapján az európai hőmérséklet jelenleg 2,3 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet, miközben ez az érték globálisan 1,3 Celsius-fokkal magasabb. A WMO és a Copernicus jelentése az üvegházhatású gázok kibocsátásában látta a tavalyi rendkívüli hőség fő okát, de természetesen ők is hangsúlyozták, hogy megjegyezték, hogy emellett a megszokottnál erősebb El Niño éghajlati jelenség is szerepet játszott benne.

Giga aszály Kolumbiában: a párok zuhanyozzanak együtt!

Kolumbia fővárosában, Bogotában olyan mértékű a vízhiány az El Niño éghajlati jelenség miatt, hogy a polgármester arra kérte a párkapcsolatban élőket: zuhanyozzanak közösen. Vagy, ha nem hagyják el a házukat, akkor ne is fürödjenek.

Bogotában a nagyobb városrészeket csütörtökön lekapcsolták a vízhálózatról, hogy megőrizzék a víztározók veszélyesen alacsony vízszintjét, amelyek az El Niño néven ismert éghajlati jelenség miatt szinte teljesen kiürültek – írja a The Guardian. Carlos Fernando Galán, Bogota polgármestere azt javasolta, hogy a párkapcsolatban élők zuhanyozzanak együtt, és arra kérte a lakosokat, hogy fontolják meg a mindennapi higiéniai gyakorlatok teljes elhagyását, mivel a víztározók „történelmi mélyponton” vannak.

„Ha vasárnap vagy a hét bármely más napján nem hagyják el a házukat, használják ki ezt, és ne fürödjenek” – kérte a polgármester.

Erdőtüzek tombolnak Görögországban

Riasztást adott ki a görög polgári védelem az Égei-tenger térségét vasárnap elérő viharok miatt, amelyek tovább szíthatják az erdőtüzeket – közölte a tűzoltóság. Öt eső nélküli hét után a hétvégén számos erdőtűz alakult ki Görögországban;

csak szombaton 72 mezőgazdasági területen kialakult tűzesetet jelentettek, többnyire Krétán és az ország középső részén.A lángokat vasárnapra sikerült megfékezni, de a polgári védelem aznap a második legmagasabb riasztási fokozatot adta ki a viharok miatt, amelyek az előrejelzések szerint keddig tartanak és tovább súlyosbíthatják a helyzetet.

A tízes skálán 7-es és 8-as erősségű szél várható, ez rendkívül veszélyes

Tévedés, hogy elpusztítjuk a bolygót. Csak azt romboljuk le, hogy élni tudjunk rajta

Nem fogok többé pornóoldalakat nézegetni.

Elhagytam Östbjörkát, és már úton vagyok visszafelé, a táblán az áll: BOLHAPIAC FRISS KRUMPLI, és arra gondolok, gyakrabban fogok jelentkezni Anyánál és Apánál, nem leszek mérges Viljára, jobban odafigyelek Zack fecsegésére, több képeskönyvet olvasok Beckának, jobb fiú és apa leszek, jelen leszek a számukra, de igazán. Az út felfelé vezet, és jobbra kanyarodik, egy kopasz dombtető, egy elhagyott tanfolyamközpont, hetente háromszor vegán ételt fogok enni.

Carola sosem tenne ilyet. Elképzelhetetlen, hogy otthagyja a babakocsit, és Viljával elcipelje Beckát egészen Ovanmyráig, majd felszálljon egy buszra, és elmenjen Rättvikbe anélkül, hogy üzenne a templomnál lévőkön keresztül, havonta fogok pénzt küldeni a Természetvédelmi Egyesületnek, az Amnestynek, a Rädda Barnennek.

Erdőtűz miatt került veszélybe egy atomfegyverekkel dolgozó üzem Amerikában

Erdőtüzek sorozata söpört végig a Texas állambéli Texas Panhandle régióban, melyek következtében sokakat evakuáltak, és az áramellátás is ezreknél leállt. Ennek következtében pedig egy nukleáris fegyvereket szét- és összeszerelő létesítményt is leállítottak kedd éjjel – írja az AP hírportál.

Laef Pendergraft, a nukleáris biztonsági hivatal helyi egység, a Pantex szóvivője közölte: elővigyázatosságból mindenkit evakuáltak a helyszínről, akiknek nem létfontosságú a jelenléte. Emellett egy speciális tűzoltóegységet is odarendeltek a helyszínre, akiket kifejezetten ilyen helyzetek kezelésére képeztek ki.

A Pantex szerdán már azt közölte az X-en, hogy az üzem újból a megszokott rend szerint működik, és a munkavállalók is visszatérhetnek. 

Ha minden véget ér

Káosz, erőszak, és oda a kiszámítható középosztálybeli lét – svéd szerző írt erős antiutópiája a klímaválságról. Jens Liljestrand – aki kulturális újságíróként és életrajzi bestselleríróként ismert hazájában – a klímaválságra adott egyéni és társas megküzdési stratégiákkal szembesít Ha minden véget ér is című regényében.

Svédországban erdőtüzek pusztítanak, és nincs már az a jól szervezett központi kormányzat, amely úrrá lehetne a természet tombolásán. Hiány mutatkozik az ellátásban és a segítségnyújtásban, a városokban káosz uralkodik, tombol az erőszak, a kiszámítható középosztálybeli lét ígérete mellett még elkötelezettek egy csapásra klímamenekültekké válnak, és saját bőrükön megtapasztalják a kiszolgáltatottak nyomorát.

Jens Liljestrand – aki kulturális újságíróként és életrajzi bestselleríróként hazájában, Svédországban ismert szerző – a közeljövőt megfogható közelségbe hozó regényében négy ember összefonódó sorsán keresztül a klímaválságra adott egyéni és társas megküzdési stratégiákkal szembesít. Lendületesen és következetesen viszi végig a válság kibontakozásának logikai láncolatát, és veszi számba az erre adott reakciókat: a tagadástól és a relativizálástól kezdve a pánik kibontakozásán és az erőszak elharapódzásán át a beismerésig és a hétköznapi hősiességig, az emberi gyarlóságokig.

Menekülő emberek égnek halálra Chilében

Február első napjaiban, nem sokkal azután, hogy hatalmas területek kaptak lángra Kolumbiában, pokoli erdőtüzek támadtak fel Chilében is. Az otthonukból menekülőkről, a szétporladt házakról, a kiégett autókról és a füstölgő facsonkokról készült megrázó fotók bejárták a világsajtót.

Gabriel Boric elnök szerint az esemény az ország legpusztítóbb természeti katasztrófája a 2010. február 27-i, 8,8-as erősségű, 500 halálos áldozatot követelő földrengés óta. Néhány nap leforgása alatt épületek ezrei égtek le, több mint 120 ember vesztette életét, a lángok pedig továbbra is tombolnak Valparaíso régiójában.

Az erdőtüzek múlt héten, egy szélsőséges hőhullám idején alakultak ki a közép-chilei Viña del Mar és Valparaíso térségében. A fővárostól, Santiagótól mintegy 113 kilométerre északnyugatra, a tengerparton fekvő Valparaíso népszerű turisztikai célpont, amely színes házairól, idilli dombjairól és történelmi óvárosáról ismert.

Tizennégy gyújtogatást ismert el a férfi, aki hangoztatta: összeesküvés áll az erdőtüzek hátterében

Bűnösnek vallotta magát január 15-én a bíróság előtt az a 38 éves Brian Paré, akit azzal vádolnak, hogy legalább tizennégy alkalommal okozott szándékosan erdőtüzeket, melyek közül az egyikkel több száz ember életét veszélyeztette – írja a CBC.

Tavaly május 31-én hatalmas erdőtűz keletkezett a quebeci Cavan-tó környékén, ami miatt ötszáz embert kellett kitelepíteni a közeli Chapais nevű településről. A kitelepítettek csak június 3-án térhettek haza, a tűzben 873 hektárnyi erdő égett le. A Cavan-tó közelében keletkezett tűz volt legnagyobb azok közül, melyeket Paré okozott.

A férfi május 31. és június 1. között öt helyen gyújtotta fel az erdőt. Ámokfutását három nappal az után kezdte, hogy a kanadai kormány a nagy szárazság miatt tűzgyújtási tilalmat rendelt el az ország össze erdős területén.

Az egész északi félteke légkörét beszennyezték a 2023-as hatalmas kanadai erdőtüzek.

A 2023-as év igen emlékezetes marad Észak-Amerika lakóinak, Kanada és az USA északabbi régiója szó szerint az erdőtüzek füstjében úszott. Míg az egyértelmű, hogy a tüzek viszonylagos közelségében rendkívüli légszennyezést okoznak e tüzek, egy új, az Advances in Atmospheric Sciences folyóiratban publikált kínai kutatás azt tárta fel, hogy ez a hatás az egész északi féltekére kiterjedt. A kutatást a Kínai Tudományos Akadémia ismertette.

„Az alapján, amit a szemcsék légköri szállításáról tudunk, sejthettük, hogy a tüzek Európát és Ázsiát is érinthették. Azonban arról fogalmunk se volt, milyen mértékben” – magyarázta dr. Vang Csö, a Kínai Tudományos Akadémia Légkörfizikai Intézetének szakembere, a kutatás vezetője.  A vizsgálatok során a kutatók olyan modellszámításokkal dolgoztak, amelyek a légszennyezettséget szimulálják matematikai eszközökkel. E modellezés során azt mérték fel, hogy a légkör kémiája és az időjárás miként befolyásolta a füst szemcséinek terjedését.

Arra jutottak a szakemberek, hogy bár kézenfekvő módon Kanada volt a leginkább szennyezett levegőjű, szinte a teljes északi félteke levegőminőségében jelentős romlást okoztak a kanadai tüzek, a nagy távolságú szelek miatt. Hat alkalom volt 2023-ban, amikor ilyen kiterjedt légszennyezettségre (PM2,5 szállópor) találtak nyomokat a kutatók: május 15-22., június 5-9., június 24., július 1., július 12-19., augusztus 7-15., és augusztus 17-22. A modellszámítások a valós időben mért légszennyezettségi adatokkal is összhangban vannak.

A magyar erdők alig negyede egészséges – nagy mértékben romlik az erdők állapota

Megduplázódott az elpusztult lombkoronájú fák aránya az ezredforduló óta az Európai Unióban. Minden negyedik fa közepesen vagy súlyosan káros mértékben veszít a lombjából, ráadásul a lombhullás mértéke egyre nagyobb – derül ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentéséből.

A forró és aszályos időjárás káros hatásai egyre látványosabbak az erdőkre. A szárazság akadályozhatja a fotoszintézist, ami a vízhiánnyal kiegészülve gátolja a növények fejlődését, ám számos további módon is megsínylik az éghajlatváltozást a fák.

Alulnézet: a fák pusztulása Magyarországon drámai mértékű. Szűk tíz év alatt felére csökkent a tünetmentes fák aránya. A feketefenyők mindössze 3 százaléka egészséges, a kocsányos tölgyeknek 6,5 százaléka. A klímaváltozás miatt a fenyők és a bükkök is várhatóan eltűnnek Magyarországról.

Nagy mértékben romlik az erdők állapota, a magyar erdők alig negyede egészséges

Megduplázódott az elpusztult lombkoronájú fák aránya az ezredforduló óta az Európai Unióban. Minden negyedik fa közepesen vagy súlyosan káros mértékben veszít a lombjából, ráadásul a lombhullás mértéke egyre nagyobb – derül ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentéséből.

A forró és aszályos időjárás káros hatásai egyre látványosabbak az erdőkre. A szárazság akadályozhatja a fotoszintézist, ami a vízhiánnyal kiegészülve gátolja a növények fejlődését, ám számos további módon is megsínylik az éghajlatváltozást a fák.

Alulnézet: a fák pusztulása Magyarországon drámai mértékű. Szűk tíz év alatt felére csökkent a tünetmentes fák aránya. A feketefenyők mindössze 3 százaléka egészséges, a kocsányos tölgyeknek 6,5 százaléka. A klímaváltozás miatt a fenyők és a bükkök is várhatóan eltűnnek Magyarországról. 

Drónokkal előzhetik meg az erdőtüzek kialakulását

A rendkívül forró és száraz nyarak miatt az erdőtüzek az elmúlt években világszerte súlyos problémát jelentettek. A Huawei Technologies azonban most egy olyan új, drónokra, mesterséges intelligenciára és az 5G hálózat képességeire épülő megoldást mutatott be, amely segíthet idejében jelezni, és így megelőzni az erdőtüzeket — derül ki a vállalat közleményéből.

Az új rendszer 5G hálózaton keresztül összekapcsolja a talaj menti szén-dioxid-, hőmérséklet- és páratartalom érzékelőket az erdő felett repülő drónokkal, valamint mesterséges intelligencia segítségével elemzi a drónok által rögzített képeket.

A technológia már az első tűzjeleknél képes riasztani, és valós idejű adatokkal látja el a hatóságokat, többek között a tűz mértékéről, terjedési irányáról és az optimális oltási útvonalról.

Több tucat erdőtűzzel harcolnak az ausztrál tűzoltók

Erdőtüzek pusztítanak Ausztrália keleti részén, a helyi hatóságok csütörtöki beszámolója szerint a lángok már 11 ezer hektárt pusztítottak el, és halottjaik is vannak – írja az MTI.

A leginkább érintett település a Queensland állam fővárosától, Brisbane-től 300 kilométerre lévő Tara és környéke. Ott szerdán meghalt egy férfi, miközben az égő házát próbálta oltani, csütörtökön pedig egy idős nő szívrohamot kapott evakuálás közben.

A queenslandi tűzoltók több tucat különböző tűzzel küzdenek, összesen körülbelül száz tűzfészket találtak meg. A magas hőmérséklet és az erős szelek miatt a hatóságok szerint a helyzet az elkövetkezendő napokban várhatóan nem fordul jobbra. A meteorológiai előrejelzésekben csupán a hét végére várják az enyhülést.

Erdőhelyreállítás láncfűrésszel

Az Erdők Hetéhez kapcsolódva egy pár perces animációs kisfilm segítségével mutatjuk be, hogy mit érdemes tennünk az erdeinkért (nem csak láncfűrésszel), ha a jövőben is látni szeretnénk azokat. Hazánkban az idős, védett erdők sem mentesülnek a fakitermelés alól, miközben az élőhelyekre nehezedő nyomás egyre fokozódik, az őszi napsütés pedig évről évre égetőbb.

A WWF Magyarország  abban hisz, hogy ha az erdőket sikerül újra formába hozni, közelebb kerülünk ahhoz is, hogy a világunk élhető maradjon.

Bölények és vadonok

Tízszer gyakrabban lehetnek pusztító tüzek a jövőben a klímaváltozás miatt már itthon is

Ma még az emberi figyelmetlenség és gyújtogatás okozza a tüzek 99 %-át Magyarországon, az erősödő globális felmelegedés azonban itt is olyan folyamatokat indíthat be, hogy a jelenleginél akár tízszer gyakrabban is előfordulhatnak olyan körülmények, amelyek például a 2012-es és 2022-es nagy tüzekhez vezettek.  Itthon a Kecskemét–Hortobágy–Békéscsaba–Szeged-négyszög a leginkább kitett a vegetációtüzeknek.

A száraz növényzet és talaj, valamint a forró, száraz és szeles időjárási helyzet mind kedvez az egyre gyakoribb vegetációtüzeknek, amelyek idén is megmutatták pusztító erejüket: a görögországi tüzekben közel harmincan, Hawaii-on százan haltak meg, Kanadában pedig két magyarországnyi méretű erdőterület égett le, ami a legnagyobb a modern mérések kezdete óta.

Hazánk jelenleg még nem tekinthető kifejezetten tűzveszélyes országnak, a tüzek 99%-át emberi figyelmetlenség és gyújtogatás okozza. Az erősödő globális felmelegedés azonban itt is olyan folyamatokat indíthat be, hogy a jelenleginél akár tízszer gyakrabban is előfordulhatnak olyan körülmények, amelyek például a 2012-es és 2022-es nagy tüzekhez vezettek. Ezen a téren is az Alföld a leginkább kitett, különösen a Kecskemét-Hortobágy-Békéscsaba-Szeged négyszög által határolt terület.

Egyre gyakoribbak lehetnek az erdőtüzek Magyarországon

Egyre gyakoribbá válhatnak a pusztító erdőtüzek Magyarországon – derül ki a Másfélfok elemzéséből.

A száraz növényzet és talaj, valamint a forró, száraz és szeles időjárási helyzet mind kedvez az egyre gyakoribb vegetációtüzeknek, amelyek idén is megmutatták pusztító erejüket: a görögországi tüzekben közel harmincan, Hawaii-on százan haltak meg, Kanadában pedig két magyarországnyi méretű erdőterület égett le, ami a legnagyobb a modern mérések kezdete óta.

Hazánk jelenleg még nem tekinthető kifejezetten tűzveszélyes országnak: jellemzőek a kisebb tavaszi tüzek, azonban ezek 99 százalékát emberi figyelmetlenség és gyújtogatás okozza, nem a szélsőséges időjárás. Az erősödő globális felmelegedés azonban itthon megteremtheti azokat a feltételeket, amelyek a 2012-es és 2022-es nagy tüzekhez is vezettek. Ezen a téren az Alföld a leginkább kitett, különösen a Kecskemét-Hortobágy-Békéscsaba-Szeged négyszög által határolt terület.