Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: náci németország

Sosem derül ki, kik nyugszanak a náci Németország egykori főhadiszállásánál talált sírban

Közzétette szerző

Néhány nappal ezelőtt forgószélként járta be a hír a világsajtót, miszerint kéz- és láb nélküli csontvázak kerültek elő a Harmadik Birodalom egykori keleti fronti főhadiszállásánál, a ma Lengyelország területén lévő Farkasveremnél.

A Hermann Göring, a Luftwaffe egykori parancsnokának villájában amatőr régészek által felfedezett, három felnőtthöz, egy csecsemőhöz, illetve egy gyerekhez tartozó maradványok eredetére, illetve korára vonatkozóan ekkor még semmiféle információt nem tettek közzé, az ügyben a hatóságok azonban nyomozásba kezdtek, a törvényszéki szakértők pedig megkezdték a csontok vizsgálatát – írtuk.

A folyamat mostanra véget ért, de nem kedvező eredménnyel: az MTI által közölt hír szerint a csontok

PostPin It!

A nácikkal szembeszálló berlini ellenállókról készült film, itt az előzetese

Közzétette szerző

Szombaton, a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon tartották az In Liebe, Eure Hilde című német film világpremierjét, aminek középpontjában egy csapatnyi, a nácikkal szembeszálló berlini fiatal áll – írja a Variety.

Az Andreas Dresen által rendezett kétórás filmben a kommunizmussal szimpatizáló csoport, a Die Rote Kappelle (A Vörös Zenekar) két tagját, Hilde és Hans Coppit követhetjük – őket a Babylon Berlin két fontos arca, Liv Lisa Fries és Johannes Hegemann játssza – nyomon, egészen addig, míg a nácik sorban nem csapnak le rájuk, és nem állítják őket hadbíróság elé.

A Vörös Zenekarnak 1942-1943 fordulóján több mint ötven tagját végezték ki a berlini Plötzensee börtönben, köztük Coppiékat is. Hilde röviddel halála előtt, a cellájában fiút szült: ő ma is él, sőt, a

PostPin It!

Második világháborús gránátok százaira bukkantak Németországban téli földmunkák során

Közzétette szerző

A csaknem hétszáz darab harceszközt még pénteken találták meg a Lipcsétől északkeletre található Torgau településen – írja az MTI.

A gránátlövedékeket később tűzszerészek távolították el, hogy ártalmatlaníthassák őket.

A német hatóságok szerint

PostPin It!

Lábasokká és tésztaszűrőkké váltak a háború után a náci rohamsisakok

Közzétette szerző

A második világháború következtében a hadviselő országok katonai raktáraiban, illetve a harctereken hegyként magasodtak a feleslegessé vált katonai eszközök – így például a rohamsisakok, amiknek nyilvánvalóan nehéz volt további felhasználási módot találni.

Nem volt ez másként a harcok végeztével a négy győztes nagyhatalom, az USA, az Egyesült Királyság, Franciaország, illetve a Szovjetunió ellenőrzése alá került Németországban sem, másokkal ellentétben ott azonban megtalálták az ideális megoldást: az első világháborúban kifejlesztett Stahlhelmek különböző verzióit – a gyorsabb tömeggyártást lehetővé tevő M1940-esek, az olcsósított M1942-esek, illetve a még egyszerűbb arcot mutató M1944-esek egy részéből ugyanis

rövidesen konyhai eszközök készültek.

PostPin It!

„A jégkorong mentett meg a holokauszttól” – erre a zsidó sportolóra szüksége volt a náci Németországnak

Közzétette szerző

Érdekes történettel indította múltidéző írását a BBC, amely a második világháború utolsó napjairól írt a felvezetésében. 1945 tavaszán Gordon Dailley őrnagy egy nap alatt 500 mérföldet vezetett Hollandiából Berlinbe. Nem ez volt az első németországi útja, kilenc évvel korábban, még békeidőben járt ott, amikor Nagy-Britannia jégkorong-válogatottjával aranyérmet nyert a téli olimpián.

Az a csapat nagyrészt brit származású kanadai állampolgárokból állt, valamint Dailley-ből, aki Kanadában született, de évek óta a briteknél élt. 1936-ban, Garmisch-Partenkirchenben találkozott Adolf Hitlerrel, a háború végnapjaiban azonban már nem, három nappal azután érkezett a német fővárosba, hogy a Führer április 30-án öngyilkosságot követett el.

Összefutott azonban Ian Gordonnal, aki haditudósítóként járta a frontot, békeidőben azonban sportújságírással, azon belül jégkoronggal is foglalkozott.

PostPin It!

Modern mintatelepnek szánták, de zsidó gyűjtőtáborként vált ismertté a Párizs melletti Csendes Város

Közzétette szerző

Párizsról a legtöbbeknek az Eiffel-torony, a művészek tömegei – köztük Ady Endre – által is emlegetett szerelem, illetve a gasztronómia jut eszébe, a Budapestnél alig nagyobb francia főváros utcáin azonban tömegével futhatunk be kevésszer emlegetett, vagy épp sokak által elfeledett történetekbe is: kitűnő példa erre az első látásra leginkább hatvanas évekbeli lakótelepnek tűnő Cité de la Muette, azaz a Csendes Város is, aminek közel ötven éve eltűnt lakótornyait előszeretettel emlegetik a környék első felhőkarcolóiként.

Az olcsón elérhető lakásokat adó állami és magánbefektetői törekvések – az első fecskét a Rothschildok alapítványa indította útjára 1905-ben – közül a leginkább grandiózus álmot az előbbi akarta megvalósítani: Párizstól északkeletre, Drancyban megvásároltak egy jókora mezőgazdasági területet, hogy ott

néhány szintes lakóházakban 1250, öt, egyenként tizennégy emeletes toronyban pedig további 280, jobban felszerelt otthont hozzanak létre.

PostPin It!