Best WordPress Hosting
 

A kiégésed nem a te hibád! De te tehetsz érte, hogy kilépj belőle

Kiégtél? Túlhajszoltad magad! Nem figyeltél oda magadra! Rosszul osztottad be az idődet! Nem vagy elég jó! Sokaknál indul be az önhibáztató reflex, amikor rájönnek, a csökkent motiváció és energia, a munkahelyi teljesítményük visszaesése bizony a kiégés klasszikus jele. Pedig felesleges a szégyen és az önostorozás, maga a munkahely okozza a tüneteket. Mutatjuk, hogyan és azt is, van kiút.

A kutatások szerint a kiégést a munkahelyen megtapasztalt, pszichológiailag veszélyes faktorok okozzák. Alaphelyzete, hogy egészen egyszerűen nem adottak a feltételek, melyekre szükségünk van a megfelelő munkavégzéshez és a jóllétünk biztosításához. Például nincs elég idő adott feladat teljesítéséhez, vagy a környezet nem biztosít elég kontrollt és autonómiát.

A probléma nem egyedi, rengetegen kerülnek olyan helyzetbe, hogy megtapasztalják a debilizáló munkahely szindrómát, amikor a körülmények bénítóan hatnak a teljesítményre, sőt akár a fizikai és lelki egészségre is. Egyesek képesek azonosítani azokat a tényezőket, amik a krónikus munkahelyi stresszi kiváltói, megtanulnak kiállni magukért a vezetőikkel szemben, hogy kezeljék ezeket a faktorokat és vagy engedélyeznek maguknak némi pihenést, hogy vissza tudják nyerni az egyensúlyukat – írja a Harvard Business Review.

Otthon, kabátban – ennyien fagyoskodnak az otthonukban Magyarországon

Sokan nem tudják elegendő mértékben felfűteni az otthonaikat, inkább jó melegen felöltözve, pulcsiban, kabátban vészelik át a hideg hónapokat. Magyarország a középmezőnyben van ezen a téren.

Az Eurostat felmérése szerint 2022-ben az Európai Unió lakosságának 9,3 százaléka nem tudta megfelelően melegen befűteni az otthonát. Ez az arány az egy évvel korábbihoz képest 2,4 százalékponttal nőtt.

A növények és jótékony hatásaik az emberi szervezetre

Napjainkban számos olyan tanulmány, cikk és hír olvasható, melyek a kertek és a növények emberi szervezetre és mentális egészségre gyakorolt jótékony hatásairól számolnak be. Ezek között számos érdekes, olykor meghökkentő tény is olvasható. Cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabbakat és egy csokorba rendezve nyújtjuk át az olvasónak.

Célunk, hogy egyre több embernek megmutassuk azt, hogy a növények, gyakran anélkül, hogy tudnánk ezt, nagymértékben erősítik mentális, fizikai egészségünket és jólétünket.

2011-ben a Journal of Environmental Horticulture folyóirat összefoglalása szerint az ember és a növény kölcsönhatása több paramétert, köztük környezeti, egészségügyi, gazdasági értéket tekintve bizonyított. A cikkben megfogalmazott javaslat szerint a kereskedelemnek ezeket az előnyöket kellene előtérbe helyeznie a növényértékesítéskor, kiemelve például, hogy hozzájárulnak a stressz csökkentéséhez. Tehát nem csak a növények szempontjából (például fényigény, betegségekkel szembeni ellenállóság stb.) érdemes megközelíteni a marketinget. Ezáltal – írta a cikk – a végfelhasználók látnák, hogy a növények milyen eredendő módon javíthatják életük minőségét, és a növényeket inkább szükségszerűségnek tekintenék, nem pedig pusztán luxusnak, amelyet a gazdasági visszaesések idején nélkülözhetnek.

Növekedni, fejlődni vagy fennmaradni: ez itt a kérdés – de mi a mérés?

A konvencionális mutatókkal mért gazdasági növekedési paradigma meghaladásának gondolata nem új keletű. Tavaly volt ötven éve, hogy a Római Klub 1972-ben közreadta első jelentését A növekedés határai (The Limits to Growth) címmel, amely két évtizednyi világgazdasági konjunktúra-időszakot követően elsőként hívta fel a tágabb nemzetközi közvélemény figyelmét arra a tényre, hogy lehetetlen a végtelenségig fenntartani a termelési és fogyasztási mutatókon alapuló gazdasági növekedést. Idén pedig Ernst Friedrich Schumacher A kicsi szép – Tanulmányok egy emberközpontú közgazdaságtanról (eredeti címén: Small Is Beautiful: A Study of Economics As If People Mattered) című ikonikus könyve lett ötvenéves, amelyben a szerző szemléletesen mutatja be, hogy miért téveszme a gazdasági kibocsátás kényszeres maximalizálására törekedni. Ennek alternatívája az optimális méretekre és mértékekre törekvés lehetne.

A fent említett művek megjelenése óta eltelt fél évszázadan kisebb mozgalommá vált a leggyakrabban használt formális gazdasági mutatót, az egy főre eső bruttó hazai összterméket (angol rövidítéssel: GDP-t) kiegészíteni és/vagy helyettesíteni hivatott alternatív mérőszámok kidolgozása és kiszámítása – vagy jobb híján becslése – a világ országaira, ami társadalomtudomány-elméleti és módszertani viták sokaságát eredményezte, és eredményezi mindmáig.

A hagyományos közgazdasági növekedési paradigmával szembemenő alternatív mérőszámok sajátossága, hogy kisebb-nagyobb mértékben figyelembe vesznek a gazdasági-piaci szempontokon túl társadalmi, környezeti és/vagy politikai szempontokat is, mint például a jövedelmi egyenlőtlenséget, születéstől várható élettartamot, ökológiai lábnyomot, nemek közötti egyenlőtlenséget, szubjektív jóllétet és elégedettséget, emberi és állampolgári jogok érvényesülését stb. A teljesség igénye nélkül néhány ismertebb kompozit mutató, amelyeket különböző szervezetek nemzetközi szakértői készítenek, számolnak ki és publikálnak rendszeres időközönként országadatok alapján: