Best WordPress Hosting
 

A hatóságok által éheztetett keresztény család nyert pert a magyar állammal szemben

Ismét elmarasztalta a magyar államot a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága. Ezúttal egy menedékkérő család éheztetéséről van szó – derül ki a Magyar Helsinki Bizottság tájékoztatásából. Eszerint a strasbourgi bírák összesen 7500 euró, vagyis mintegy 3 millió forint igazságos jóvátétel megfizetésére kötelezték a magyar államot. A család még 2018 februárjában fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához a Magyar Helsinki Bizottság segítségével.

A közleményben felvázolt történet szerint egy afgán családfő sok évvel ezelőtt kikeresztelkedett, és ezért a családdal nem maradhattak a hazájukban. Először a férfi és a házaspár legnagyobb gyermeke menekült el Afganisztánból, ők egészen Németországig jutottak. A terhes asszony később követte a férjét a második gyerekkel.

A várandós nő a kisebbik gyerekkel együtt Magyarországon kért menedéket, és miután megindult a menedékjogi eljárás, rögtön elindultak a férj után, de csak Ausztriáig jutottak. Onnan a hatóságok Bulgáriába utasították ki őket, mondván, ott léptek be az Unió területére. Ott azonban, mint a Helsinki Bizottság írta, esélyük sem volt védelemre, ezért ismét nekiindultak. Szerbiában várták ki, hogy újra magyar területre léphessenek. Ott született meg a harmadik gyerek is.

Templomrombolás, bebörtönzött hívek: a kínai elnök az elődeinél is keményebben üldözi a kereszténységet

2018-ban porig romboltak egy templomot a kínai Sanhszi tartományban. Amint a New York Times beszámolt róla, hatóságok a föld alatti istentiszteleti termekben dinamitot helyeztek el, és amikor az épület összedőlt, buldózerekkel fejezték be a munkát. A protestáns gyülekezet temploma 17 millió jüanba került, amit a hívek adtak össze. A gyülekezet vezetői közül többeket letartóztattak, egytől hét évig terjedő börtönre ítéltek. Az egyik lelkész feleségét átnevelő táborba küldték, a Bibliákat elkobozták.

2017-ben egy katolikus templomot romboltak le a hsziani egyházmegyében, annak ellenére, hogy a gyülekezet minden szükséges engedéllyel rendelkezett.

A kereszténység, mint nemzetbiztonsági kockázat

Háromszáz éves kincsre bukkant egy fémkeresős férfi

Több száz éves kincsre bukkant egy fémkeresős férfi Lengyelországban – írja a CBS News. A szakértők szerint a lelet egy ortodox keresztény relikvia.

Az ősi tárgy egy rézötvözetből készült kereszt, amelyet egy Niedrzwica Duża nevű, Varsótól mintegy 160 kilométerre fekvő faluban találtak meg. A leletet egy Jacek Zięba nevű férfi ásta elő a földből, aki engedéllyel használt fémkeresőt a településen.

A feszület mindössze néhány centiméteres, rajta Jézus Krisztus látható, illetve más emberek képmását is belevésték, de hogy ezek kiket ábrázolnak, nehéz kideríteni, mivel a mintegy 300 éves tárgy nem maradt fenn túl jó állapotban. A régészek viszont Facebookon megosztottak egy fotót, amelyen látszik, hogyan nézhetett ki fénykorában.

Az iraki keresztényeket az eltűnés veszélye fenyegeti

„Ha nem történik érdemi változás a kormányzat és a társadalom gondolkodásmódjában, valamint a gazdaságpolitika terén, akkor Irak egyik őshonos, több ezer éve a területen élő közössége fog köddé válni” – kongatta meg a vészharangot a káldeus egyház feje. Raphael Louis Sako bíboros azt is hozzátette, hogy Irak továbbra is „másodrendű állampolgárokként kezeli a keresztényeket”, ezért sürgősen meg kellene változtatni az alkotmányt annak érdekében, hogy ne a vallási és etnikai hovatartozáson, hanem az állampolgárságon alapuló demokratikus rendszert építsenek ki.

Marwan IBRAHIM / AFP Louis Raphael Sako

De kik is az iraki keresztények?

Keresztényüldözés Oroszországban

Ukrajna orosz inváziójának kezdete óta az Oroszországban működő egyházak egyre nagyobb szerepet vállalnak a politikában. Azok a papok viszont, akik ellenzik az ukrajnai háborút, a szabadságukat kockáztatják. Többen már külföldre menekültek. A Deutsche Welle riportja.

The post Keresztényüldözés Oroszországban first appeared on 24.hu.

Ne állítsanak keresztet a Nagy-Szénásra, mert nem oda való

Néhány napja a Nagy-Szénáson jártam, és eltöprengtem az ott felállítandó kereszt ügyén, amely a sajtóban is nagy hullámokat vetett. Mint a terület növényvilágát alaposan ismerő botanikus, úgy gondolom, talán nem haszontalan, ha megosztom az ügyről néhány gondolatomat, amelyek ott, a Nagy-Szénáson üldögélve és elmélkedve fogalmazódtak meg bennem.

—  Fiatal koromban hat évig a Pannonhalmi Szent Benedek Rend tagja voltam, ahol kitűnő tanárok irányításával keresztény filozófiát és teológiát tanultam. Gyermekkorom óta aktív tagja vagyok a katolikus egyháznak. Ezek alapján úgy vélem, többet tudok a kereszténységről, mint az emberek többsége, talán annál is többet, mint a hívő emberek többsége.

Több, mint harminc éves botanikai kutatómunkám elsősorban természetvédelmi célokat szolgált, kiemelten a Szénások Európadiplomás Területen. Több más munkám mellett elkészítettem ennek a területnek a vegetációtérképét, a MÉTA programban pedig a Nagy-Szénást és tágabb környezetét magában foglaló kvadrát élőhelytérképezését végeztem el. Ezek alapján úgy vélem, többet tudok a Nagy-Szénás természeti értékeiről, mint az emberek többsége. Mindezekkel csak jelezni szeretném, hogy az alábbiakban megfogalmazott gondolataim nem nélkülöznek bizonyos háttértudást. Régimódi felfogásom szerint ugyanis ha valaki valamiről véleményt nyilvánít, hitelesebben teheti, ha birtokában van a tárgyat érintő alapvető információknak.

Harcosokat kellett kivezényelni a megtámadott keresztény városba Pakisztánban

Kordonokkal és szögesdróttal kellett elbarikádozni azt a kelet-pakisztáni keresztény települést, ahol két katolikus templomot és több házat is felgyújtottak feldühödött muszlim tömegek, miután két lakost a Korán meggyalázásával gyanúsítottak – írja a Reuters a rendőrségre és szemtanúkra hivatkozva.

A brutális támadás még szerdán történt Jaranwalában, és több mint tíz órán át zajlott anélkül, hogy a rendőrség beavatkozott volna – közölték a helyi keresztény közösség vezetői. A rendőrség tagadta a vádat, mondván, a biztonsági erők azon voltak, hogy a helyzet ne forduljon még rosszabbra.

A zavargók azt követelték, hogy adják át nekik a két vádlottat, akik időközben elmenekültek otthonról. A helyi lakosság beszámolói szerint több ezer ember vett részt a zavargásokban, vasrudakat, botokat, késeket és tőröket vittek magukkal.