Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: klímamitigáció

Történelmében először – elsöprő többséggel – női elnököt választott Mexikó. De hogy jön ez a zöldhöz?

Közzétette szerző

Dr. Claudia Scheinbaum politikai pályája mellett komoly tudományos munkát is végzett, szerzője volt az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) Negyedik és Ötödik Értékelő Jelentésének, a mitigációval foglalkozó harmadik munkacsoport tagjaként.Az IPCC Hatodik Értékelő Jelentésében ugyanez a munkacsoport átfogóan vizsgálta azt, hogy igényeink megváltoztatása milyen hatással lehet az éghajlatváltozás mérséklésére. Az egyéni cselekvések a globális kibocsátást akár 40-70%-kal csökkenthetik az évszázad közepére, amennyiben ezt rendszerszintű változások is segítik. Rendszerszintű változtatásokat azonban csak megfelelő politikákkal lehet elérni.

A hétvégén június 9-én Magyarországon két választást is tartanak. Míg az EP-választás elsősorban a mitigációs erőfeszítéseknek, az EU 2040-es klímacéljainak, és a Fit for 55 végrehajtásának szabhat irányt, addig önkormányzati szinten a helyi alkalmazkodási stratégiák kerülhetnek előtérbe.

Gyakorlatilag alig, vagy egyáltalán nem szólt környezet- és klímavédelemről a hazai kampány, zsinórban sokadszorra, holott mindannyiunk élhetőbb jövőjéről van szó, ami keretet ad ahhoz, hogy vidáman folytassuk az egyet-nem-értést és a vitatkozást más ügyekben a jövőben.

PostPin It!

Nemsokára eldől, mennyire lesz nehéz dolga az idei klímakonferencián a magyar uniós elnökségnek

Közzétette szerző

Június 3-án kezdődik az ENSZ éghajlatvédelmi keretegyezményének következő szakértői szintű ülésszaka a keretegyezmény titkárságának székhelyét adó bonni konferenciaközpontban. Ez az utolsó szakmai szintű nemzetközi klímapolitikai egyeztetés az idei „pénzügyi” COP29 klímakonferencia, valamint a magyar uniós elnökség megkezdése előtt. Mire számítsunk, hol kell előre lépnünk?

Az ENSZ éghajlatvédelmi keretegyezmény (UNFCCC) részes felei, vagyis a kormányok, valamint a megfigyelő szervezetek képviselői évente két alkalommal ülnek össze, általában júniusban a keretegyezmény titkárságának otthont adó bonni konferenciaközpontban szakértői szinten, illetve az év végi részes felek konferenciáján, az úgynevezett COP-okon, ahol már politikai döntésekre is sor kerül. Június 3 hétfőtől az előbbire, az évközi szakértői szintű konferenciára kerül sor, amelynek keretében június 13-ig kell több technikai kérdésben előrejutniuk a szakértőknek, döntéseket előkészíteniük az év végi klímakonferenciára. Bár itt nem várhatók nagy politikai alkuk, illetve sajtófigyelem, sok fontos egyeztetésre számíthatunk a következő két hétben. Ebben a cikkben annak nézünk utána, hogy milyen témákban kell előrelépnie az úgynevezett SB60 ülésszaknak.

COP29 – a „pénzügyi COP”

PostPin It!

A világ tíz legokosabb városa 2024-ben

Közzétette szerző

Az okos város arra utal, hogy egy adott település milyen innovatív stratégiákkal próbálja megtartani a népességét, hogyan tud vonzó lenni a befektetőknek, és mit tesz a fenntartható városfejlesztésért. Ennek mindennapi megjelenési formái gyakran a döntéstámogató digitális technológiák alkalmazásában jelennek meg. Íme 2024 Smart City Index ranglistája.

Nemrég tette közzé a CNBC az IMD World Competitiveness Center Smart City Obszervatóriuma és a dél-koreai székhelyű World Smart Sustainable Cities Organisation együttműködésével elkészített 2024-es Smart City Indexet. Az index a világ legokosabb városait sorolja fel, ahol leginkább megvalósulnak az erre vonatkozó kritériumok.

Ezek elsősorban a digitális technológiai megoldások széles körű, különböző ágazatokat integráló alkalmazásait jelentik, melyek hozzájárulnak a fenntarthatóbb működéshez, az egyenlőtlenségek csökkentéséhez, segítik a városban élők döntéshozásait, és összességében élhetőbbé teszik a várost. Az okos várost úgy is definiálják, mint olyan városi környezetet, ahol a technológia hozzájárul az urbanizáció előnyeinek növeléséhez és a lakosok hiányosságainak csökkentéséhez.

PostPin It!

Kockázatok és mellékhatások: intenzív osztályra küldheti az egészségügyet a klímaváltozás

Közzétette szerző

A klímaváltozás egy szinte már mindannyiunkat veszélyeztető és növekvő egészségügyi kockázat. A hőhullámok jelentik a legnagyobb veszélyt: 2000 – 2019 között évente közel 500 ezerrel többen haltak meg az extrém meleg miatt (a 65 év felettieknél drámai, 68%-os a növekedés az elmúlt években), és csak 2021-ben 470 milliárd munkaóra veszett el, ami kb. 669 milliárd USD bevételkiesést okozott.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) összefoglaló jelentése aláhúzza: a légszennyezettség – amely okozója is az éghajlat változásának – szintén éveket rabolhat el az életünkből. Továbbá olyan összetett következményekkel is számolni kell, mint például bizonyos betegségeket terjesztő ún. vektorok (pl. szúnyogok) elterjedése, új földrajzi helyeken való megjelenése, vele együtt pedig a malária vagy a dengue-láz nagyobb terjedése. A különösen sebezhető területeken pedig maga az egészségügyi infrastruktúra is veszélyben lehet, például a tengerszint emelkedése vagy a trópusi ciklonok pusztítása miatt. A negatív hatások azonban mérsékelhetők az adatok gyűjtésével és előrejelzések készítésével, amelyeket korai figyelmeztető rendszerekhez használhatunk, valamint egyre több alkalmazás és platform segíti az egyéneket is.

Az éghajlatváltozás növekvő mértékű egészségügyi kockázat: az extrém időjárási események sérülést, megbetegedést, elhalálozást okozhatnak. A klímaváltozás több tényezőt is érint, amelyek(nek a hiánya) befolyásolja egészségi állapotunkat. Ilyen például:

PostPin It!