Best WordPress Hosting
 

Európa kétszer gyorsabban melegszik a globális átlagnál

Miután márciusban zsinórban tizedjére is megdőlt a melegrekord, kényelmetlenül közel kerültünk az egyéves sorozathoz, de nem is kellenek ahhoz ilyen megállapítások, hogy az embernek feltűnjön, valami nincs rendben, mert az egyre bolondabb időjárással mindenki szembesül nap mint nap. Különösen Európában, ami a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S) friss jelentése szerint még a globális átlagnál is kétszer gyorsabban emelkedik.

Az ápriis 22-én közzétett jelentésnek már a fontosabb megállapításait is bőven elég átpörgetni ahhoz, hogy lássuk, mekkora a baj. Mint kiderült, 2023 holtversenyben az első legmelegebb év volt, amióta mérik ezt – vagy adathalmaztól függően a második –, az európai óceánok felszíni hőmérséklete magasabb volt, mint korábban bármikor, az Alpokban pedig sosem látott gleccserolvadást lehetett megfigyelni. Pozitívumként viszont fel lehet vésni, hogy a megújuló energiaforrásokból származó elektromos áram aránya is rekordmagas, 43 százalékos volt.

A legutóbbi ötéves átlagok alapján az európai hőmérséklet jelenleg 2,3 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet, miközben ez az érték globálisan 1,3 Celsius-fokkal magasabb. A WMO és a Copernicus jelentése az üvegházhatású gázok kibocsátásában látta a tavalyi rendkívüli hőség fő okát, de természetesen ők is hangsúlyozták, hogy megjegyezték, hogy emellett a megszokottnál erősebb El Niño éghajlati jelenség is szerepet játszott benne.

Tényleg 2023 volt a legmelegebb év a mérések kezdete óta

2023-ban rekordok dőltek meg az óceánok felmelegedésében, a tengerszint emelkedésében, az antarktiszi tengeri jég elvesztésében és a gleccserek visszahúzódásában.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) közzétette a “A globális éghajlat helyzete 2023” című jelentését, amiben megerősítette, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb év. A beszámoló a 23-i Meteorológiai Világnapra időzítve jelent meg márciusban.

A 174 éves megfigyelési adatok szerint 2023 év megdöntötte az előző legmelegebb év rekordját, 2016-ot, amely 0,12 °C-kal haladta meg az 1850-1900-as átlagot. 2023 szeptembere különösen figyelemre méltó volt, mivel messze felülmúlta a korábbi globális szeptemberi rekordot.

Kockázatok és mellékhatások: intenzív osztályra küldheti az egészségügyet a klímaváltozás

A klímaváltozás egy szinte már mindannyiunkat veszélyeztető és növekvő egészségügyi kockázat. A hőhullámok jelentik a legnagyobb veszélyt: 2000 – 2019 között évente közel 500 ezerrel többen haltak meg az extrém meleg miatt (a 65 év felettieknél drámai, 68%-os a növekedés az elmúlt években), és csak 2021-ben 470 milliárd munkaóra veszett el, ami kb. 669 milliárd USD bevételkiesést okozott.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) összefoglaló jelentése aláhúzza: a légszennyezettség – amely okozója is az éghajlat változásának – szintén éveket rabolhat el az életünkből. Továbbá olyan összetett következményekkel is számolni kell, mint például bizonyos betegségeket terjesztő ún. vektorok (pl. szúnyogok) elterjedése, új földrajzi helyeken való megjelenése, vele együtt pedig a malária vagy a dengue-láz nagyobb terjedése. A különösen sebezhető területeken pedig maga az egészségügyi infrastruktúra is veszélyben lehet, például a tengerszint emelkedése vagy a trópusi ciklonok pusztítása miatt. A negatív hatások azonban mérsékelhetők az adatok gyűjtésével és előrejelzések készítésével, amelyeket korai figyelmeztető rendszerekhez használhatunk, valamint egyre több alkalmazás és platform segíti az egyéneket is.

Az éghajlatváltozás növekvő mértékű egészségügyi kockázat: az extrém időjárási események sérülést, megbetegedést, elhalálozást okozhatnak. A klímaváltozás több tényezőt is érint, amelyek(nek a hiánya) befolyásolja egészségi állapotunkat. Ilyen például:

A szemünk előtt alakul át a téli időjárás

Magyarország éghajlata egyre inkább a mediterránhoz közelít a klímaváltozás következtében, a most zajló El Niño pedig még jobban felforgatja a téli időjárást, amelynek hírmondója a szokatlanul meleg szeptember volt.

Idén ősszel globálisan soha nem látott magasságokban alakult a hőmérséklet, hiszen az eddigi legmelegebb eredményeket is fél fokkal verte a szeptember és az október – mondta Molnár László, a Kiderül.hu meteorológusa a Zöldövezet podcast adásában. Az idei szeptember egy átlagos június középhőmérsékletét is megközelítette, sőt, világszerte is benne volt az 1940 óta mért legmelegebb 30 hónapban.  

Ebben a szokatlan jelenségben az El Niño megjelenése is közrejátszott: a Meteorológiai Világszervezet (WMO) a nyár elején bejelentette, hogy hivatalosan is elkezdődött ennek a rendszeresen ismétlődő természetes éghajlati jelenségnek a szezonja. Ahogy a Euronews is megírta, El Niño váratlan hatással lehet az európai időjárásra, ráadásul felerősíti a globális felmelegedés következményeit is.  

Sosem volt még ennyi szén-dioxid a légkörben

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelentése alapján rekordmagas koncentrációt értek el tavaly az üvegházhatású gázok világszinten – írja az MTI. Az ENSZ-szervezetnél úgy gondolják, egyelőre nincs esély a folyamat megfordítására.

Petteri Taalas, a WMO főtitkára szerint az évtizedek óta megrendezett, a klímaváltozás veszélyeire figyelmeztető nemzetközi konferenciák és a figyelemfelhívó tanulmányok százainak kiadása ellenére továbbra is rossz irányba tart a világ. Úgy véli, ennek legfőbb bizonyítéka az, hogy a Földön mért legfontosabb üvegházhatású gáz, a szén-dioxid átlagos szintje 2022-ben haladta meg először több mint 50 százalékkal az iparosodás korai szakaszában (1850-1900) mért értéket, továbbá az, hogy a szén-dioxid-kibocsátás az idén is tovább nőtt.

Adataik alapján az egyéb üvegházhatású gázok, így metán és a nitrogén-oxid koncentrációja, illetve az emelkedésük is csúcsot döntött 2022-ben.

Jövőre is folytatódik az El Niño

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint télen és tavasszal is kitart az El Niño – írja az MTI. A természetes, ciklikus időjárási jelenség – amely idén vette ismét kezdetét – globálisan jellemzően magasabb hőmérsékleti átlagokat okoz, ráerősítve az ember okozta klímaváltozás következményeire. A WMO szerint 2024-ben tovább folytatódhat a melegítő hatás.

A szervezet előrejelzései alapján 90 százalékos valószínűséggel jövő áprilisig eltart a Csendes-óceán fölötti jelenség.

A szakértők szerint nagyon valószínű, hogy az El Niño a télen éri el intenzitásának csúcspontját.

Megkezdődött a klímaösszeomlás – figyelmeztet a Meteorológiai Világszervezet

Az idei nyár volt a valaha mért legmelegebb a Föld északi féltekéjén a Meteorológiai Világszervezet (WMO) tegnapi bejelentése szerint. Az augusztus a tenger felszínén mért hőmérsékletek szempontjából is rekordnak számított idén: a globális átlag 20,98 Celsius-fok volt.

Az ENSZ szakosított intézménye az Európai Unió műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus adataira hivatkozva azt is közölte, hogy az idei volt a valaha rögzített legforróbb augusztus, az iparosítás előtti korszak átlagánál feltehetően 1,5 Celsius-fokkal melegebb, illetve egyben a második legmelegebb hónap 2023 júliusa után. A júniustól augusztusig tartó időszakban, vagyis az északi félteke nyarán az átlaghőmérséklet 16,77 Celsius-fok volt, amely 0,66 Celsius-fokkal haladja meg az 1991-2020 közötti periódus átlagát, és egyben jelentősen magasabb, mint a korábbi, 2019-es rekord 16,48 Celsius-fok.

Az augusztus a tenger felszínén mért hőmérsékletek szempontjából is rekordnak számított idén: a globális átlag 20,98 Celsius-fok volt.

Tájfun, hurrikán, vagy trópusi ciklon?

A kivételes hőséget a most hivatalosan is lezárult idei nyáron gyakran követte Magyarországon pusztító vihar, s az időjárás szélsőséges kilengéseit a klímaváltozásnak tulajdonítják. A szélviharok másutt még nagyobbak és brutálisabbak, Florida például a napokban az Idalia hurrikánnal szembesült, amely Georgia, valamint Észak- és Dél-Karolina irányába ment tovább.

Az Idalia a trópusi ciklonok közé tartozik, amelyek a Magyarországon is előforduló mérsékelt égövi társaiknál sokkal erősebbek. A trópusi ciklon olyan, általában több száz kilométer átmérőjű légköri képződmény (felhőörvény), amelyben a légnyomás a középpontban a legalacsonyabb, és belülről kifelé haladva nő, a szél sebessége pedig eléri az óránként 120 kilométert. A mozgása ciklonális, vagyis az északi féltekén az óramutató járásával ellentétesen, a délin vele egyező irányban forog.

A trópusi ciklonoknak három fajtája van, ami a földrajzi keletkezésével függ össze.