Best WordPress Hosting
 

Belemegy-e az ellenzék egy reménytelen meccsbe Novák Katalin bukása után?

Egy héttel K. Endre kegyelmi botrányának kirobbanása után Novák Katalin szombaton a közmédia kamerái előtt bejelentette, hogy lemond a köztársasági elnöki posztról, hétfőn pedig hivatalosan, írásban is értesítette erről az Országgyűlést. Novák megbízatása akkor szűnik meg, ha a parlament elfogadja a lemondását. Erről a képviselőknek szavazniuk kell – hacsak nem hívnak össze rendkívüli ülést, legkorábban február 26-án, a tavaszi ülésszak kezdetén kerülhet sor erre. A parlamentnek egyébként a lemondás benyújtása után 15 napja van arra, hogy a döntése megfontolására kérje az államfőt, ám ha ő hajthatatlan, a törvényhozásnak tudomásul kell vennie a lépését.

Papíron tehát él még a lehetőség arra, hogy Novák Katalin maradjon a köztársasági elnök, ám az utóbbi másfél hét kormányzati kommunikációja, illetve a kormánytagok reakciói nem azt sugallják, hogy Nováknak lenne visszaút. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a parlament hamarosan új államfőt választ. A legtöbb parlamenti pártnak (beleértve a kormányoldalt is) így rövid idő alatt kell a semmiből előhúzni és felépíteni egy olyan jelöltet, aki az államfői posztra érdemes.

Mohos Márton / 24.hu

„Nem arra kell gondolni, hogy a közvetlenül megválasztott államfő a Sándor-palotából rohamot indít a Karmelita ellen”

Sorra követlenek közvetlen államfőválasztást az ellenzéki pártok, az MSZP alaptörvény-módosítást kezdeményezett, a DK aláírásgyűjtésbe is fogott ennek érdekében. A Momentum szerint a változtatásra azért van szükség, „mert a Fidesz által jelölt köztársasági elnökök sorra megbuknak – morálisan és politikailag is”, hiszen Schmitt Pál után Novák Katalin is lemondásra kényszerült. Elvileg az LMP is a közvetlen államfőválasztás pártján van, bár jelenleg nem látják ennek realitását.

A Fidesz részéről Kocsis Máté reagált az ellenzéki kezdeményezésre. A Fidesz frakcióvezetője ugyan helyesnek tartotta a felvetést, de sietve hozzátette: Gyurcsány Ferencnek és az MSZP-nek nem lenne szabad ilyen javaslattal előállnia, ugyanis amikor kormányon voltak, meg tudták volna valósítani az ilyen irányú terveiket.

Bár elképzelhetetlen, hogy a Fidesz most beálljon az ellenzéki javaslat mögé, talán érdemes eljátszani a gondolattal, hogyan változhatna meg az államfői szerepkör és ezzel az ország berendezkedése a közvetlen választással. Unger Anna egyetemi docenst, az ELTE Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének oktatóját a többi között erről kérdeztük.