Best WordPress Hosting
 

A szakszervezeteknek is juthatna az szja 1 százalékából

A Párbeszéd – Zöldek politikusa benyújtotta az Országgyűlésnek javaslatát, amely lehetővé tenné, hogy a személyi jövedelemadó 1 százalékát szakszervezetek is megkapják. Az eddigi kedvezményezetti kör megmaradna, így a szerzett jogok nem sérülnének. Az adófizetők három 1%-ról döntenének, a civil szervezetek, egyházak mellett új kedvezményezetti kör jelenne meg.

A munkavállalói érdekképviseleti szervek, szakszervezetek olyan feltételek mellett lennének jogosultak az adó 1%-ának fogadására, mint a Civil törvény hatálya alá tartozó szervezetek.

Tordai Bence érvelése szerint a szakszervezetek szerepe kiemelkedően fontos minden modern gazdaságban. Az anyagilag független, erős szakszervezetek jelentenek garanciát a munkavállalók kiszolgáltatottságának csökkentésére. Magyarországon az utóbbi időben viszont csorbultak a szakszervezeti jogok, meggyengültek a szakszervezetek, írta a frakcióvezető. Szerinte ez mutatkozik meg a magyar bérszínvonalban is.

Szabó Tímea: az összes aktivistánkat megverték a Deák téren

A Fidesz annyira kétségbeesett, hogy most már az erőszaktól sem riad vissza

– mondta Szabó Tímea, a Párbeszéd – Zöldek társelnöke egy csütörtöki Facebook-bejelentkezésben, ahol arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy megtámadták a DK-MSZP-P szövetségnek aláírásokat gyűjtő aktivistáikat a fővárosban.

Szabó állítása szerint csütörtökön három budapesti helyszínen, szinte egy időben megtámadták három különböző sátrukat. Az egyik eset Békásmegyeren történt, ahol ő is kint volt személyesen. Elmondása szerint „alkoholistának kinéző vagy alkoholista emberekhez” odamentek fekete dzsekis középkorú férfiak, és pénzt nyújtottak át nekik. A pénzt elfogadók a beszámolók szerint ezután hirtelen elkezdtek ordibálni:  Karácsony Gergelyt, Dobrev Klárát és az ellenzéket szidták. Egy másik helyszínen, a Deák téren a képviselő szerint hasonló események játszódtak le, de itt a verbális erőszak átcsapott fizikai bántalmazásba:

Závecz: a Fidesz-KDNP-t támogatja a lakosság negyede, Magyar Péter pártjának EP-listája a harmadik helyen áll

Április első felében a Fidesz a legerősebb párt, a választókorú népesség 25 százalékos támogatottságával, ez kétmillió szimpatizánst jelent, derül ki a ZRI Závecz Research Intézet április első felében készített kutatásából. Eszerint a DK a második helyen áll, a választókorúak 13 százaléka, bő egymillió fő áll mögötte, míg a felmérésben a Kétfarkú Kutyapárt, a Momentum és a Mi Hazánk 5-5 százalékos, ez mindegyik párt esetében négy-négyszázezer támogatót jelent.

A Fidesz táborának részvételi hajlandósága alacsonyabb, mint az ellenzéki pártok többségéé. Ebből fakadóan a kormánypárt a biztosan elmenő és pártot választók körében csupán 34 százalékos. A DK ebben a körben 22, a Mi Hazánk és a Momentum 8-8, míg a Kutyapárt 6 százalékon áll.

ZRI Závecz Research

Berki Sándor: Létezik egy erős közös pont Magyar Péter és köztem

Ezt most miért?

Azért, mert súlyos gondok vannak a pártban. És azért, mert a Párbeszéd, a DK és az MSZP részvételével létrejött egy hármas pártszövetség, mely engem, párbeszédes országgyűlési képviselőt soha meg nem kérdezett, nem tájékoztatott, még csak nem is kommunikált velem.

Ami számomra azt jelenti, hogy nem számítanak rám sem az önkormányzati, sem az EP-kampányban, sőt, a 2026-os országgyűlési választásokra sem számítanak rám egyéni képviselőjelöltként.

Kilépett a pártból a Párbeszéd országyűlési képviselője

A pártpolitikai megállapodások és háttéralkuk helyett az elvégzendő közösségépítési és szervezési munkán kell, hogy legyen a hangsúly

– írja Facebook-oldalán Berki Sándor országgyűlési képviselő, amit a Telex szúrt ki.

A nógrádi politikus bejelentette: kilép a Párbeszédből, de továbbra is a frakció tagja marad. Közölte, független országgyűlési képviselőként folytatja a munkát.

Közösen indul a DK, az MSZP és a Párbeszéd az EP-választáson

A DK, az MSZP és Párbeszéd közös, stratégiai együttműködésről szóló megállapodást kötöttek, ez a megállapodás az Orbán-rendszer leváltásáról szól

– jelentette be csütörtökön délben Dobrev Klára, a DK árnyék-miniszterelnöke. A Magyar Hang tudósítása szerint a kormány erkölcsileg válságba sodorta az országot, „a pedofilbotrány rávilágított ennek a fideszes hatalomgyárának a mérhetetlen amoralitására”. Azt is mondta, hogy emellett ma nehézséget okoz a mindennapi élet is.

Dobrev Klára szerint az ellenzéki oldal is szétforgácsoltabb, mint bármikor. Ez a széthúzás nehézzé teszi az amúgy többségben lévő kiábrándultak politikai erővé formálódását. Ezért a három párt úgy döntött, hogy a válságra közös, baloldali, zöld választ adnak. Az első lépés a közös fővárosi lista, közös EP-lista és közös jelöltek, majd 2026-ra is így készülnek, közös miniszterelnök-jelölttel is.

Mégiscsak közös ellenzéki polgármesterjelölt lesz Pesterzsébeten

Megvan az ellenzék ötpárti polgármesterjelöltje Pesterzsébeten – jelentette be kedden a Demokratikus Koalíció (DK). Az MSZP, a Párbeszéd, a Momentum, az LMP és a DK közös polgármesterjelöltje Fekete Katalin lesz, aki a DK helyi önkormányzati képviselője.

Az ellenzéki pártok emellett közös önkormányzati képviselőjelölteket is indítanak – közölték.

Az ellenzéki pártok küzül korábban többen külön-külön jelöltekben gondolkodtak a dél-pesti kerületben: az LMP Szabó-Kellner Katalin indulását jelentette be, a Momentum Gyuricza-Somodi Kláráét, ők végül beálltak a DK jelöltje, Fekete Katalin mögé. A Mi Hazánk jelöltje Tóth Zoltán.

Szabó Tímea: Sikerült adni az ürüléknek egy pofont

Szabó Tímea szerint egy rendszerszintű átvilágítással nem lenne  baj, de azzal igen, hogy a kormány csak a gyermekotthonok vezetőinek pszichológiai alkalmasságát vizsgáltatja, noha az intézményekben  bármelyik dolgozó bántalmazhatja a gyerekeket. A Párbeszéd képviselője Facebook-oldalán pontokba szedte, mit kellene tenni a gyerekekért.

Biztosítani számukra egy megfelelő panaszmechanizmust! Ha bántalmazzák hova, kihez és hogyan fordulhat? Erről  fogalmuk sincs, gyakran pedig az intézményen belül még meg is fenyegetik őket. Felvilágosító kampányok kellenek, hogy a gyerekeknek milyen jogaik vannak: mi a bántalmazás, és mire lehet és kell nemet mondani, hová lehet fordulni akár az intázményen kívül.

Pénz és támogatás nem fog javulni a gyerekvédelmi rendszer. Az intézményekben az alacsony bérek miatt akkora mértékű a pályaelhagyás, hogy a buszsofőrtől a közmunkásig bárki vigyázhat a gyerekekre. A dolgozók számára a pénz mellett képzés, mentorálás, monitoring szükséges.

„Hol vannak ilyenkor a fiatalok, amikor nincsenek itt a tartalomgyártók?”

„Teljesen reménytelen a helyzet” – így foglalta össze az érzéseit a vasárnapi Kossuth téri ellenzéki tüntetés egyik résztvevője. A közvetlen államfőválasztás realitásáról, a pártok mozgásteréről és a hiányzó fiatalokról is kérdeztük a demonstrálókat.

The post „Hol vannak ilyenkor a fiatalok, amikor nincsenek itt a tartalomgyártók?” first appeared on 24.hu.

Was ist das?

Kérdezi egy parlament előtt elsétáló német turista. Értetlenségén több külföldi osztozik, közben ellenzékiek tömörülnek a Kossuth-tér északi szárnyán, a Kossuth-szoborcsoport előtt felállított színpadnál.

Nincsenek sokan, egyelőre kiáltó a kontraszt az influenszer-tüntetéssel. A tér alig tizedét fedi le a főleg nyugdíjasokból álló tömeg, így zavartalanul készülhetnek a turistafotók.

The post Was ist das? first appeared on 24.hu.

Jávor Benedek: Ismét felfüggeszthetik az uniós pénzeket

Az Európai Bizottság a szuverenitásvédelmi törvény miatt újra zárolhatja a Magyarországnak járó uniós forrásokat – közölte Jávor Benedek. A Párbeszéd európai parlamenti listavezetője sajtótájékoztatóján azt mondta, a jogszabály már elfogadása pillanatában nyilvánvalóan sértette az EU alapszerződéseit, év elején is indult a kötelezettségszegési eljárás.

Szerinte a törvény célja pusztán az ellenzéki pártok, civilek és újságírók vegzálása – egy új eszköz a kormány kezében, amivel elrettentheti a rendszer kritikusait. Jávor Benedek úgy vélte, a kormány a Magyarországnak járó uniós támogatásokat újra veszélybe sodorta.

Az Európai Bizottság kérdésére adott válaszából ugyanis az derült ki, a feltételek megsértése miatt zárolhatják még azokat a pénzeket is, amelyeket decemberben megnyitott Magyarország számára. Az uniós pénzeknek ugyanakkor meg kellene érkeznie Magyarországra ahhoz, hogy stabilizálni lehessen a magyar gazdaságot, ezért Jávor Benedek  elfogadhatatlannak nevezte, hogy ezt a kormány kockára teszi.

Belemegy-e az ellenzék egy reménytelen meccsbe Novák Katalin bukása után?

Egy héttel K. Endre kegyelmi botrányának kirobbanása után Novák Katalin szombaton a közmédia kamerái előtt bejelentette, hogy lemond a köztársasági elnöki posztról, hétfőn pedig hivatalosan, írásban is értesítette erről az Országgyűlést. Novák megbízatása akkor szűnik meg, ha a parlament elfogadja a lemondását. Erről a képviselőknek szavazniuk kell – hacsak nem hívnak össze rendkívüli ülést, legkorábban február 26-án, a tavaszi ülésszak kezdetén kerülhet sor erre. A parlamentnek egyébként a lemondás benyújtása után 15 napja van arra, hogy a döntése megfontolására kérje az államfőt, ám ha ő hajthatatlan, a törvényhozásnak tudomásul kell vennie a lépését.

Papíron tehát él még a lehetőség arra, hogy Novák Katalin maradjon a köztársasági elnök, ám az utóbbi másfél hét kormányzati kommunikációja, illetve a kormánytagok reakciói nem azt sugallják, hogy Nováknak lenne visszaút. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a parlament hamarosan új államfőt választ. A legtöbb parlamenti pártnak (beleértve a kormányoldalt is) így rövid idő alatt kell a semmiből előhúzni és felépíteni egy olyan jelöltet, aki az államfői posztra érdemes.

Mohos Márton / 24.hu

Kaltenbach Jenőt jelöli köztársasági elnöknek a Párbeszéd

Kaltenbach Jenőt jelöli köztársasági elnöknek a Párbeszéd – jelentette be közleményben kedden a párt. A jogtudós jelölését, mint írták, arra az esetre értik, ha megvalósul a közvetlen köztársaságielnök-választás.

Hiszünk abban, hogy Magyarország következő köztársasági elnöke csakis egy arra méltó, autonóm, a teljes magyar társadalom érdekeit szem előtt tartó személy lehet – kommentálta a párt a döntését.

Kaltenbach Jenő több mint tíz évig volt a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, majd a Független Rendészeti Panasztestület elnöke. A Párbeszéd azt írta: személyében alternatívát tudnak mutatni „a korrupt és embertelen Orbán-rendszerrel és annak pártkatonáival szemben”.

Momentum: Vitézy Dávid Ungár Péter és Orbán Viktor közös jelöltje

A 2024-es választások nagy kérdése, hogy a 2022-es eredmények miatti reménytelenségből van-e kiút, mondta el Hajnal Miklós a Momentum sajtóbeszélgetésén. A párt frissen megválasztott elnökségéből hárman vettek részt a beszélgetésen, a kampányfőnök Hajnal mellett a többi párttal való tárgyalásokért felelős Bedő Dávid és a politikai kommunikációért és helyi ügyekért felelő Tompos Márton.

Hajnal szerint nem is két kampányra készülnek, hanem egyre, és szerinte a 2022-es eredmények feldolgozásában a Momentum elvégezte a feladatát. Elmondta, hogy ott lesz együttműködés más pártokkal, ahol a választási rendszer kikényszeríti azt, ott pedig egyedül indulnak, ahol nincs ilyen kényszer. Szerinte a Momentumot sokan belvárosi pártnak tartják, de minden megyében szeretnének listát állítani, és a kampány alatt 120–150 településre terveznek elmenni az országjárás során.

Farkas Norbert / 24.hu

Méltatlannak tartja a Párbeszéd személyeskedő válaszát Vitézy Dávid

Hétfőn Ungár Péter, az LMP társelnöke egy Indexre írt véleménycikkben kritizálta Karácsony Gergely várospolitikáját, mire a főpolgármester pártja egy 2015-ös fotóval reagált, amelyen az látszik, ahogy Vitézy Dávid, az LMP kiszemeltje a főpolgármester-jelölti posztra, együtt bulizik Orbán Ráhellel, a miniszterelnök lányával a Szigeten. A fotót annó Vitézy tette közzé saját Facebook-oldalán. Az eredeti képen Risztov Éva úszónő is szerepelt, ám őt a párbeszédesek levágták.

Az Orbán-kormány volt közlekedési államtitkára az ATV Egyenes Beszéd című műsorában az ügyről azt mondta, hogy szerinte Budapest ennél többet érdemel.

Az, hogy tíz évvel ezelőtt egy fesztiválon Risztov Éva úszónő milyen felvételt készített velünk… Nem erről szól ez a kérdés, a járatritkítás azért problémás, mert az utasoknak többet kell várni a buszra, nem fognak fölférni, rosszabb lesz a budapesti közösségi közlekedés. Erre ilyen személyeskedő válaszokat adni szerintem méltatlan, én biztos nem szeretnék egy ilyen játékban részt venni

Karácsony Gergely is felkerült a Párbeszéd EP-listájára

Szombaton kongresszust tartott a Párbeszéd – ZÖLDEK. A delegáltak többek között az európai parlamenti listáról, valamint a két korábban lemondott elnökségi tag pótlásáról is döntöttek.

A párt EP-listáján zöldpolitikusok mellett szakértő civilek és fiatalok szerepelnek, „zöld, feminista párthoz méltón, nők és férfiak felváltva”.

Íme a teljes Párbeszéd-lista:

A Momentum vizsgálja, hogy a Párbeszéddel induljon közös listán a választáson

Mi el tudunk képzelni olyat, hogy van egy liberális-zöld lista, és van egy szociáldemokrata lista.

– mondta el Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezetője az Atv Egyenes Beszéd című műsorában. 

Később pontosított, hogy a Párbeszédre gondol, és vizsgálják, hogy esetleg velük közösen induljanak együtt az önkormányzati választáson.

Orbánék úgy megkavarták a kártyákat, hogy Karácsony sem találja a gyeplőt az elszabadult ellenzéken

A kormánytöbbség a Mi Hazánk javaslatát elfogadva megváltoztatta a fővárosi választási rendszert, a közgyűlésbe listás választás eredményeként kerülnek majd be a tagok.

Ez teljesen új helyzetet eredményezett az ellenzéki pártok között. Az LMP – amelynek ellenzéki mivoltját többen megkérdőjelezik azon a térfélen – és a Momentum is önálló listaállításon gondolkodik, ami alapvető hatással lehet az ellenzék szereplésére. (És még a Nép Pártján is bejelentkezett az önálló lista ötletével.)

A Momentumban komoly vita van arról, jó stratégia-e a külön indulás.

Tíz éve mindenki elakad azon az úton, amin Karsaiék mennének végig a népszavazásig

Miközben az Emberi Jogok Európai Bíróságán a Karsai vs. Magyarország ügy túl van a tárgyaláson, a gyógyíthatatlan beteg jogász és támogatói népszavazást kezdeményeztek december 11-én: ha a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) engedélyezi, és elég aláírás gyűlik össze, az európai parlamenti és az önkormányzati választással egyszerre is tartható volna a referendum 2024 nyarán. Bár a másik  álláspontot képviseli, Karsaiék népszavazási kezdeményezését Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, parlamenti képviselő támogatja – közölték Karsaiék a Kósával folytatott nem sajtónyilvános beszélgetés után a Telex szerint.

Két kérdés a Btk.-ról

Formálisan Karsai Dániel testvére magánszeményként adott be az NVB-nek két kérdést, de a népszavazási kezdeményezést a Momentum és a Párbeszéd – Zöldek is támogatja.

Egy a tábor, egy a zászló, de már jóval több a bizonytalan

Hónapról hónapra nő azoknak a választóknak az aránya, akik nem találnak pártot maguknak, novemberben is hibahatáron belül, 1

százalékponttal 34 százalékra nőtt a bizonytalanok aránya – írja a Telex a Republikon Intézet novemberi kutatása alapján.

A Fidesz–KDNP továbbra is fölényesen vezet a teljes népességen belül (29%), és a pártválasztók (43%) között is, de az újabb nemzeti konzultáció nem hozott újabb szavazókat.