Best WordPress Hosting
 

25 évig keringett az űrben észrevétlenül egy műhold

1974. április 10-én, az Egyesült Államok Légierejének egyik tesztje során bocsátottak fel az Infra-Red Calibration Balloon nevű (S73-7) műholdat, amely eredetileg a The Hexagon System része volt. A kisebb, S73-7-et a nagyobb KH-9 Hexagonból küldték az űrbe, a 800 kilométeres körpályája felé. A műhold célja az lett volna, hogy felfújódjon és kalibrációs célponttá váljon, ám miután ez a terv füstbe ment, a műholdat elvesztették, és sokan azt hitték, eltűnt az űr mélyén.

A műholdat ezt követően sikerült bemérni, ám a 90-es években megint letért a pályáról, és ismét elvesztették. Közel 25 év észrevétlen sodródás után azonban végre megtalálták az egységet, írja a LiveScience. Jonathan McDowell, a Harvard-Smithsonian Center asztrofizikusa az eset kapcsán elmondta, hogy a műholdra az adatarchívum tanulmányozása, és az ott talált leírás alapján bukkant rá.

A kutató jelezte, nem könnyű feladat számon tartani minden egyes űrben keringő objektum helyét és eredetét, mivel jelenleg több mint 20 ezer ilyen egység kering az űrben.

Szunyókáló aligátor bénította meg a forgalmat egy amerikai légibázison

Egy háromméteres aligátor okozott fennakadást az amerikai légierő egyik bázisán, hétfőn, Floridában. A hüllő bemászott egy repülőgép alá, majd az egyik futómű árnyékában elszunyókált – írja a brit Metro.

A MacDill légibázis a hivatalos Facebook-oldalán tett közzé videót a hatalmas hüllő befogásáról. Azt írják, hogy az aligátort profi vadőrök fogták be és egy biztonságos, természetes élőhelyre szállították.

A szakemberek szerint az aligátort a környéken nemrég felbukkant, Elvis névre keresztelt, még hatalmasabb fajtársa űzhette el korábbi élőhelyéről.

Visszatértek az oroszok a jól bevált, brutális taktikájukhoz Ukrajnában

Bár az orosz propagandát lelkesen közvetítő magyar hírforrások alapján nem ez látszik, továbbra is statikus hadviselés jellemzi az ukrajnai háborút. Területek csak lassan cserélnek gazdát, és bár kétségtelen, hogy most ez orosz előrenyomulást jelent, nincs olyan áttörés, amely után felgyorsulva haladhatnának előre a támadók.

Ami viszont figyelemre méltó, hogy az oroszok jól láthatóan visszatértek ahhoz a taktikához, amely támadásban korábban egy-egy időszak során már jellemezte őket. Ez leegyszerűsítve annyit jelent, hogy a tüzérségük addig lövi az ukrán védelmi létesítményeket – amelyek településeken belül általában házak vagy üzemek -, amíg azok használhatatlanná válnak, így az ukránok kénytelenek visszavonulni, ha nem akarnak aránytalanul magas veszteségeket szenvedni.

Így jutottak lassan előre az oroszok 2022 nyarán a Doneck megyei Szjeverodoneck és Liszacsanszk térségében, és szintén erre a taktikára alapozva foglalta el Bahmutot tavaly tavasz végére a Wagner-csoport és csatolt részei. Mi akkor ebben az újdonság?

Az amerikai légierő pilótája lett Miss America

Madison Marsh, az Egyesült Államok légierejének 22 éves pilótája győzött a 2024-es Miss America versenyen, így ő lett az első aktív szolgálatban lévő katona, aki valaha megkapta ezt a címet – írja a CNN.

Marsh Colorado államot képviselte vasárnap este a floridai Orlandóban, első udvarhölgye a texasi Ellie Breaux lett.

A 22 éves Miss America az arkansasi Forth Smith-ből származik, már 17 évesen megszerezte a pilótaengedélyét. Később a Harvardon végezte el a légierő képzését, majd szolgálatba állt, de vadászpilótának is kiképezték.

Lesajnált, elfeledett fegyver támadt fel az ukrajnai háborúban

Pár évvel ezelőttig úgy nézett ki, hogy a hadviselésben évtizedeken át fontos szerepet betöltő légvédelmi gépágyúk felett eljárt az idő, a világ élvonalbeli hadseregei egymás után vonták ki, selejtezték le ezeket a fegyvereket. Ez érthető is volt, hiszen a légi célpontokat sokkal hatékonyabban lehetett irányított rakétákkal semlegesíteni.

Az újabb fordulatnak már korábban is voltak jelei, de az ukrajnai háború nyomán mostanra mindenkinek leesett a tantusz: újra szükség van ezekre a fegyverekre. Ezt talán legjobban az alábbi mém foglalja össze:

Embrace low cost anti-aircraft guns

Katasztrófába hajszolná az amerikai hadvezetés Ukrajnát?

Az elmúlt hetekben egymást érték a nagy nyugati lapokban az ukrán offenzíva lassúsága miatt sopánkodó cikkek, amelyekben név nélkül nyilatkozó nyugati, elsősorban amerikai védelmi tisztségviselők sorolják, hogy miért nem harcolnak jól az ukránok, és mit kellene másképp csinálniuk. Mivel ezeknek a cikkeknek a lényegi mondanivalója magyarul is sok helyen megjelent, érdemes kontextusba helyezni ezeket a kritikákat. Nem azért, mintha az ukránok hibátlanul harcolnának*Az ukrán hibákról, hiányosságokról korábban több cikkben is írtunk, ezekre most nem térünk ki., hanem mert a néha kifejezetten arrogáns nyugati nyilatkozatok alapján úgy tűnhet, hogy egyedül az ukrán hadvezetés tétovázása és hozzá nem értése az akadálya a ragyogó győzelmeknek. Pedig a valóság ettől nagyon távol áll.

A nyugati kritikák lényegét két fő állításba lehet tömöríteni:

Az ukrán hadvezetés nem tudja, vagy akarja alkalmazni a mai nyugati hadművészet esszenciáját jelentő összfegyvernemi harcászatot, amelyre a NATO-országokban felkészített ukrán dandárokat is kiképezték elvileg. Ehelyett kis léptékű támadásokra forgácsolja szét az erőket, amivel nem ér el szinte semmit, miközben elpocsékolja a nyugatról kapott hadfelszerelést és lőszert. Ennek oka, hogy tart a nagy veszteségektől, amelyek azonban végső soron, hosszabb időtávon így sem lesznek kisebbek, mert a háború döntő győzelem hiányában elnyúlik.

Kijev és Mariupol pusztításáért is bosszút álltak az ukránok az orosz bombázó lángba borításával

Az utóbbi napokban két dróntámadást is végrehajtottak orosz légibázisok ellen az ukránok, és ennek során megsemmisült egy Tu-22M3 nehézbombázó, további legalább egy pedig megrongálódott. Ez érzékeny veszteség az oroszoknak, az ukránoknak pedig erős szimbolikus elégtétel azt követően, hogy a típus korábban egyebek mellett Mariupol és Kijev elleni támadásokban is részt vett. A korábbi megrongálásokat követően ez az első alkalom, hogy az ukránoknak sikerült megsemmisíteniük egy orosz nehézbombázót.

First pictures have emerged regarding the Ukrainian drone attack in the Soltsy-2 airbase. The Russian MoD initially claimed that one plane was only “damaged”, but pictures of this Tupolev Tu-22M3 speak a different language.

Source: https://t.co/Tlec0Df7TY#Russia #Ukraine… https://t.co/fL2E1aGW7a pic.twitter.com/ip4sOE69eT

Halad, megállt vagy el se indult igazán az ukrán támadás?

Két hete kezdődött az ukrán ellentámadás az ország déli részén, és az eddigi eseményekbe egyelőre mindenki beleláthatja a saját szimpátiájának megfelelő narratívát. Az idehaza kormányzati hátszéllel rendelkező oroszpártiak mondhatják, hogy az ukránok csak pár falut foglaltak vissza nagy veszteségek árán, míg az ukránokkal szimpatizálók arra hívhatják fel a figyelmet, hogy ez még csak az előkészítő szakasz, a főerőket egyelőre nem vetették harcba.

A felek haditerveit természetesen nem ismerjük, de a látottak alapján valószínűsíthetjük, hogy az oroszok célja a jelentős részben nyugati segítséggel felszerelt és kiképzett ukrán támadó csapatok kivéreztetése a több tíz kilométer mélyen kiépített védelmi rendszerükben. Ha pedig ez sikerül kedvező veszteségarányok mellett, ellentámadást indíthatnak az egyoldalúan Oroszországhoz csatolt, de továbbra is ukrán ellenőrzés alatt lévő területek elfoglalására. Második világháborús párhuzamként a kurszki csata adja magát, ahol a szovjetek a rendkívüli alapossággal kiépített védelmi állásaikban felmorzsolták a támadó német csapatokat, majd az ellentámadás során visszafoglalták Ukrajna jelentős részét. Bár erre gyakran tankcsataként hivatkoznak – és valóban sok ilyen összecsapás volt –, legalább ilyen fontos szerepet játszottak a németek felmorzsolásában a szovjet aknamezők, harckocsiakadályok, rejtett állásokba elhelyezett páncéltörő ágyúk.

Az oroszok felkészültségének ismeretében az ukránok valószínűleg nem terveztek azzal, hogy már a támadás első hullámával betörhetnek az orosz védelem mélységébe. A sok ukrán forrással dolgozó Jack Watling, a Royal United Services Institute brit katonai agytröszt kutatója nemrég három pontban foglalta össze, hogy mik az ukrán célok az offenzíva mostani, kezdeti szakaszában.