Best WordPress Hosting
 

Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve

Ahogy másfél hete írtuk, rövidtávon nagyon egyenlőtlen feltételek mellett harcolnak az ukrán csapatok, részben szövetségeseik, részben saját politikai vezetésük késlekedése miatt. Addig ez még nem hozott igazán látványos orosz eredményeket, előrejutások araszoló jellegű volt. Az utóbbi egy hét során azonban ez megváltozott.

Bár arról továbbra sincs szó, hogy az ukrán front összeomlott volna – ahogyan az sok magyar cikk címében szerepelt –, az orosz előnyomulás kétségtelenül felgyorsult: míg az év korábbi szakaszában átlagosan legfeljebb egy települést tudtak elfoglalni hetente, az utóbbi egy hét során körülbelül már naponta egyet-egyet.

Mi történt?

Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük

Az Ukrajna katonai támogatásával kapcsolatos leggyakoribb kritika, hogy az csak meghosszabbítja a háborút és az emberek szenvedését, de nem tudja megakadályzni az orosz győzelmet, hiszen a népesebb és tehetősebb ország képes szinte bármekkora veszteséget pótolni. Ennek az érvelésnek a legnagyobb gyakorlati hibája, hogy a jövőbe vetíti az eddigi trendeket, miközben a folytatást egyáltalán nem lehet biztosra venni.

Ennek legegyértelműbb példái az olyan nehézfegyverek, mint a tankok, egyéb páncélosok és tüzérségi fegyverek. Az viszonylag széles körben ismert, hogy ezek harctéri veszteségeinek pótlásában az orosz hadsereg nagyon nagy mértékben támaszkodik a Szovjetuniótól megörökölt készletekre. Ezek azonban bármennyire is hatalmasak – legalább ezres nagyságrendűek az egyes kategóriákban -, természetesen nem végtelenek. Ráadásul az állapotuk erősen vegyes, sok eszközt csak gyári nagy felújítás után lehet a frontra küldeni, ez pedig időigényes.

Jól mutatja ezt, hogy az utóbbi hetekben-hónapokban az orosz katonák egyre gyakrabban indulnak rohamra motorkerékpárokon, rögtönzött páncélzattal ellátott teherautókon vagy olyan kínai Desertcross-1000-3 típusú terepjárókon, amelyeket eredetileg hobbicélokra, vadászoknak és horgászoknak szántak, így természetesen nem páncélozottak, sőt, felülről nyitott a felépítményük. Alkalmazásuk oka, hogy olyan gyors ütemben pusztulnak a gyalogság szállítására és támogatására szolgáló BMP, BTR és MT-LB páncélosok, hogy nem képesek ezeket megfelelő számban pótolni. Pedig az orosz tárolóbázisokon még több ezer van belőlük.

Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?

Hosszú időn keresztül csak az orosz propaganda hajtogatta, hogy Ukrajna összeomlása csak idő kérdése, de az utóbbi hetekben a megtámadott országgal szimpatizáló nyugati sajtó cikkei alapján is nagyon sötét kép rajzolódik ki. Eszerint a létszám- és lőszerhiány miatt az ellenállás fenntartása egyre nehezebb az ukrán csapatok számára, máris a levegőben lóg egy nagy vereség, ha pedig nem változnak a körülmények, akkor egy nagy nyári orosz offenzíva során ez szinte elkerülhetetlen lesz.

Az aktuális helyzetet illetően nincs is túl sok árnyalnivaló ezen a képen, hiszen remek háborús tudósítók helyszíni riportjai mutatják, hogy a front több pontján a kimerült, a szükséges létszámot és lőszerkészletet nélkülöző ukrán csapatok nehezen tartják magukat. Érdemes azonban ezt a képet a másik oldalról is megvizsgálni: mit értek el az orosz csapatok idén, a háborúban eddig számukra páratlanul kedvező körülmények között, és mire számíthatnak, ha mégsem alakul minden külső-belső körülmény kedvezőtlenül az ukrán háborús erőfeszítés szempontjából?

Orosz araszolás

Csak egyféleképpen tud győzni az orosz hadsereg Ukrajnában

Bár a háború megnyeréséhez nem vitte sokkal közelebb, Avgyijivka februári elfoglalása fontos hadműveleti siker volt az orosz hadsereg számára. Ennek nyomán ugyanis hátrébb szorult az ukrán tüzérség, az oroszok szabadabban, hatékonyabban használhatják a Doneck városa körüli sűrű vasúthálózatot. Különösen azt követően, hogy az utóbbi napokban több, Avgyijivkától nyugatra lévő falut is elfoglaltak.

Az ukrán visszavonulás után rengeteg cikk született arról, hogy melyek lehetnek az oroszok további céljai, a megjelölt irányok a Dnyeperen húzódó részeket leszámítva lefedik lényegében az egész frontvonalat. Ezek végigvétele helyett hasznosabb azzal foglalkozni, hogy milyen tanulságot lehet levonni az avgyijivkai csatából, és mi következik ebből a háború folytatására nézve.

A háború első heteit leszámítva az orosz hadsereg szinte csak úgy volt lépes elfoglalni egy nagyobb települést, ha azt teljesen bekerítette vagy három oldalról körülzárta. Az előbbire példa a 2022 tavaszán elfoglalt Mariupol, az utóbbira az azon a nyáron bevett Szjeverodoneck, a tavaly nyáron birtokba vett Bahmut és most legutóbb Avgyijivka.

Most fizetik meg az árát az ukránok, hogy tavaly csak úgy szórták a lőszert

Már nagyon várta egy ukrán löveg a lőszerutánpótlást Bahmut környékén, ám amikor megérkezett a mindössze négy darab 155 milliméteres lőszer, kiderült, hogy lényegében hasznavehetetlen füstgránátok érkeztek. A CNN minapi kelet-ukrajnai riportjában megörökített jelenet tökéletesen mutatja az ukrán hadsereg lőszerínségét: az Egyesült Államoktól kapott, korszerűnek számító M109 Paladin önjáró löveg személyzete a füstgránátokat is felhasználja, ám ezek szinte csak ijesztgetésre jók, hiszen robbanószer helyett füstképző anyaggal vannak töltve, ellenségben csak akkor tesznek kárt, ha valakit éppen telibe találnak. Arról nem is beszélve, hogy füstgránátot a támadók szoktak használni, hiszen elrejti mozgásukat, amíg megközelítik a védőállásokat, így a felhasználásuk még árthat is a térségben védekező ukránoknak.

A CNN riportja szerint Bahmut környékén az oroszok tízszeres tüzérségi fölényt élveznek, azaz tíz kilőtt orosz tüzérségi gránátra jut egy ukrán. A teljes ukrajnai fronton pedig mintegy ötszörös jelenleg az oroszok fölénye. Ez alapján nem csoda, hogy a háború mostani szakasza az oroszok támadásairól szól: ahogy nemrég a háborút közelről követő észt hírszerzés tanulmánya megállapította, Ukrajnában azé a kezdeményezés, akié a tüzérségi fölény.

Ezt az oroszok igyekeznek is kihasználni, ha máshogy nem, akkor olyan formában, hogy teljesen használhatatlanná lövik az ukrán védelmi létesítményeket, akkor is, ha ezek városokban vannak, és utána csak a teljesen megsemmisített települések romjait tudják elfoglalni.

Gyűjtési szenvedélyével magyarázta tettét a férfi, akinek 69 éles lőfegyvert, 7 ezer lőszert és 39 gránátot találtak az ingatlanjain

Bűnügyi felügyeletbe helyezte a Székesfehérvári Járásbíróság azt a 49 éves férfit, akinek 69 éles lőfegyvert, több mint 7 ezer lőszert, 39 gránátot és több kiló robbanóanyagot találtak az ingatlanjain.

Jászberényiné Király Teodóra, a Fejér Vármegyei Főügyészség szóvivője az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre azt mondta, hogy a lőfegyverrel visszaéléssel gyanúsított férfi elismerte a bűnösségét, és azt állította, hogy gyűjtötte a fegyvereket.

A nyomozás adatai szerint a székesfehérvári gyanúsított fegyvertartási engedély nélkül tartotta fegyvereket, és a lőszereket az ingatlanjain.

„Huszonkilenc lőszert akkor sem tud megúszni, ha rendőrautóban ül”

A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség őrizetbe vett és hivatalos személy elleni erőszak, valamint emberölés előkészületének bűntette miatt gyanúsítottként hallgatott ki egy középkorú férfit – közölte közleményében a Központi Nyomozó Főügyészség.

Azt írták, hogy a rendőrök január 10-én közlekedésrendészeti ellenőrzés keretében intézkedtek egy borsodi férfival szemben, akivel közölték – miután pozitív eredményt produkált a légalkoholellenőrzés során -, hogy elő fogják állítani a rendőrkapitányságra. A megalapozott gyanú szerint ekkor a férfi megveréssel fenyegette meg a rendőrt, aki ezt követően megbilincselte.

Miközben a rendőrkapitányságra szállították, majd a kapitányságon az elkövető továbbra is bántalmazással fenyegette a rendőrt és családját, kijelentette, hogy a rendőrt megöli, vagy megöleti, illetve leköpte a hivatalos személyt. A férfi szabadon engedését követően sem tett le a rendőrök ellen tervezett retorzióról: a következő napokban több ismerősének beszámolt arról, hogy a rendőrök bántalmazását és a rendőr zászlós megölését tervezi.

Visszatértek az oroszok a jól bevált, brutális taktikájukhoz Ukrajnában

Bár az orosz propagandát lelkesen közvetítő magyar hírforrások alapján nem ez látszik, továbbra is statikus hadviselés jellemzi az ukrajnai háborút. Területek csak lassan cserélnek gazdát, és bár kétségtelen, hogy most ez orosz előrenyomulást jelent, nincs olyan áttörés, amely után felgyorsulva haladhatnának előre a támadók.

Ami viszont figyelemre méltó, hogy az oroszok jól láthatóan visszatértek ahhoz a taktikához, amely támadásban korábban egy-egy időszak során már jellemezte őket. Ez leegyszerűsítve annyit jelent, hogy a tüzérségük addig lövi az ukrán védelmi létesítményeket – amelyek településeken belül általában házak vagy üzemek -, amíg azok használhatatlanná válnak, így az ukránok kénytelenek visszavonulni, ha nem akarnak aránytalanul magas veszteségeket szenvedni.

Így jutottak lassan előre az oroszok 2022 nyarán a Doneck megyei Szjeverodoneck és Liszacsanszk térségében, és szintén erre a taktikára alapozva foglalta el Bahmutot tavaly tavasz végére a Wagner-csoport és csatolt részei. Mi akkor ebben az újdonság?

Elveszett év jöhet az ukrajnai háborúban

A 21 hónapja tartó ukrajnai háború rengeteg váratlan fordulattal szolgált már, most azonban szokatlan módon egyszerre van jelen a megjósolhatóság és bizonytalansági faktorok egész sora. Abban nagyjából konszenzus van az elemzők között, hogy a belátható jövőben, néhány hónapos időtávon nem várható túl nagy elmozdulás a frontokon, az ezt követő eseményeket azonban nem kis részben azok a döntések fogják meghatározni, amelyeket ezekben a hónapokban hoznak vagy nem hoznak meg a felek.

Ez nem jelenti azt, hogy ne zajlanának jelenleg is nagyon súlyos harcok szinte minden frontszakaszon. Bár a nyári ukrán ellentámadás nagyrészt kifulladt, délen, a Zaporizzsja megye középső részén lévő Robotine környékén csapataik továbbra is igyekeznek átrágni magukat az orosz védelmen. Noha ettől nagy áttörés nem várható, ez a legjobbak közé sorolt orosz alakulatok sorát tartja a térségben, érzékeny veszteségeket okozva nekik.

Nyugatabbra, Herszon megyében, a Dnyeper bal partján több helyen is megvetették lábukat kisebb ukrán alakulatok, de egyelőre nincs olyan hídfőjük és utánpótlási rendszerük, amely lehetővé tenne egy nagyobb kitörési kísérletet. Valószínűbb, hogy a cél itt is az orosz csapatok lekötése és gyengítése, ahogyan arról korábban írtunk az első világháborús párhuzamokkal kapcsolatban.

A kormány csak Ukrajnával harcol a magyar cégekért, Oroszországgal nem

Továbbra sem járul hozzá a magyar kormány az ukrajnai fegyverszállítások európai uniós finanszírozásához az OTP elleni ukrán fellépésre hivatkozva, ám egyelőre egy szava sem volt az OTP-t és potenciálisan más magyar cégeket is sújtó orosz intézkedések ellen.

Mi történt? Szijjártó Péter külügyminiszter legutóbb hétfőn számolt be arról – az uniós külügyi tanács szünetében -, hogy a magyar álláspont nem változik addig, „amíg nem kap garanciát arra vonatkozóan, hogy az ukrán hatóságok nem veszik fel többé koholt vádak alapján valamely magyar vállalatot a háború nemzetközi szponzorainak listájára”.

Előzmények: az OTP májusban került fel az ukrán antikorrupciós ügynökség listájára, amelyen elvileg az ország elleni orosz agresszió támogatói szerepelnek.

Beretta-lőszereket fognak gyártani Magyarországon

Magyarországi lőszergyártásról írt alá szándéknyilatkozatot az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt., valamint az olasz Beretta vállalatcsoport képviseletében a tulajdonos, Pietro Gussalli Beretta, a honvédelmi miniszter ellenjegyzésével Budapesten – közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) csütörtökön az MTI-vel.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf minisztert idézve azt írták: az N7 védelmi ipari holding és a nagy hagyományokkal rendelkező olasz Beretta vállalatcsoport közti szándéknyilatkozat aláírásával két új – a Magyar Honvédség számára nagyon fontos – lőszerfajtát is Magyarországon gyártanak majd.

A miniszter közlése szerint a 7.62 milliméteres és a 12.7 milliméteres lőszer többek között a már jól ismert Lynx és Gidrán harcjárművek fegyverzetéhez szükséges.

Második világháborús kézigránátot és gyalogsági lőszert találtak Zuglóban

Második világháborús kézigránátot és gyalogsági lőszert találtak Budapest XIV. kerületében, a Columbus utcában; a tűzszerész művelet idejére a rendőrség szerdán három társasházat kiürített – tájékoztatta a Magyar Honvédség tűzszerész ezrede az MTI-t.

A tájékoztatás szerint kedden érkezett rendőrségi bejelentés a tűzszerész ezred ügyeletére arról, hogy Zuglóban, a Columbus utca 64. alatti ház kertjében kerti munkák során feltételezett robbanóeszközre bukkantak. A tűzszerész járőrparancsnok két kézigránátot és egy gyalogsági lőszert azonosított be.

A tűzszerész művelet idejére a rendőrség szerdán 9 órától kiüríti és lezárja a területet. A lezárás miatt három társasház 65 lakójának kell elhagynia ingatlanját.

Nagy a felháborodás, de mire mennek az ukránok a sok országban betiltott lőszerrel?

Az amerikai védelmi minisztérium pénteken bejelentette, hogy az Ukrajnát segítő 42. fegyverzeti csomag részeként egyebek mellett kazettás lőszereket kap az orosz invázió ellen 17 hónapja küzdő ország.

Miről van szó? Olyan 155 milliméteres tüzérségi gránátokról, amelyek a levegőben 72 kisebb töltetre válnak szét, páncélozatlan célpontokat és páncélosokat is kielégítő eredménnyel pusztítva.

Miért kellenek? Ukrajna már nemcsak saját tüzérségi lőszerkészleteit merítette ki, hanem nyugati támogatóinak hadiipari termelése sem képes tartani az ütemet a felhasználással. Kazettás lövedéket eddig csak Törökországtól kapott Ukrajna, pedig az Egyesült Államoknak milliós készletei vannak belőle.

Halad, megállt vagy el se indult igazán az ukrán támadás?

Két hete kezdődött az ukrán ellentámadás az ország déli részén, és az eddigi eseményekbe egyelőre mindenki beleláthatja a saját szimpátiájának megfelelő narratívát. Az idehaza kormányzati hátszéllel rendelkező oroszpártiak mondhatják, hogy az ukránok csak pár falut foglaltak vissza nagy veszteségek árán, míg az ukránokkal szimpatizálók arra hívhatják fel a figyelmet, hogy ez még csak az előkészítő szakasz, a főerőket egyelőre nem vetették harcba.

A felek haditerveit természetesen nem ismerjük, de a látottak alapján valószínűsíthetjük, hogy az oroszok célja a jelentős részben nyugati segítséggel felszerelt és kiképzett ukrán támadó csapatok kivéreztetése a több tíz kilométer mélyen kiépített védelmi rendszerükben. Ha pedig ez sikerül kedvező veszteségarányok mellett, ellentámadást indíthatnak az egyoldalúan Oroszországhoz csatolt, de továbbra is ukrán ellenőrzés alatt lévő területek elfoglalására. Második világháborús párhuzamként a kurszki csata adja magát, ahol a szovjetek a rendkívüli alapossággal kiépített védelmi állásaikban felmorzsolták a támadó német csapatokat, majd az ellentámadás során visszafoglalták Ukrajna jelentős részét. Bár erre gyakran tankcsataként hivatkoznak – és valóban sok ilyen összecsapás volt –, legalább ilyen fontos szerepet játszottak a németek felmorzsolásában a szovjet aknamezők, harckocsiakadályok, rejtett állásokba elhelyezett páncéltörő ágyúk.

Az oroszok felkészültségének ismeretében az ukránok valószínűleg nem terveztek azzal, hogy már a támadás első hullámával betörhetnek az orosz védelem mélységébe. A sok ukrán forrással dolgozó Jack Watling, a Royal United Services Institute brit katonai agytröszt kutatója nemrég három pontban foglalta össze, hogy mik az ukrán célok az offenzíva mostani, kezdeti szakaszában.

Jelentősen felgyorsult az amerikai fegyverek Ukrajnába áramlása

Ukrajna segítése amerikai haditechnikai eszközökkel az akkor még csak fenyegető orosz invázió árnyékában kezdődött, 2021 decemberében egy 200 millió dolláros segélycsomag keretében, ekkor érkeztek például az országba az első Javelin páncéltörő rakéták. A háború kitörése után aztán a segítség mértéke a sokszorosára növekedett, a pénzben kifejezett értéke elérte a 38 milliárd dollárt (bár ebből még nem mindent szállítottak le).

Ennek eljuttatása hatalmas logisztikai kihívás, ahogy a Defense One írja, például a leszállított kétmillió 155 milliméteres kaliberű tüzérségi gránát darabja 43 kilót nyom, a kétezer Humvee páncélozott terepjáró pedig egyenként mintegy 3,5 tonnás. A cikk annak apropójából született, hogy az Egyesült Államok hadseregének szállításokért felelős, Európában állomásozó egysége arról számolt be, hogy a háború tavaly februári kirobbanása óta 30 százalékkal sikerült gyorsítani a szállításokon.

A 21. hadszíntérellátási parancsnokság szóvivője ezt a folyamatosan gyűlő tapasztalatoknak, ezek kiértékelésének, valamint annak tulajdonította, hogy egyre jobban képesek előre jelezni a várható feladatokat. Most kifejezetten jól jött, hogy az amerikai hadsereg 2019-ben újrakezdte azokat a hidegháborús években rendszeresen megtartott gyakorlatokat, amelyek azt szolgálták, hogy szükség esetén minél gördülékenyebben menjen a csapatok és a felszerelés átszállítása az Egyesült Államokból Európába.