Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: tüzérség

Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve

Közzétette szerző

Ahogy másfél hete írtuk, rövidtávon nagyon egyenlőtlen feltételek mellett harcolnak az ukrán csapatok, részben szövetségeseik, részben saját politikai vezetésük késlekedése miatt. Addig ez még nem hozott igazán látványos orosz eredményeket, előrejutások araszoló jellegű volt. Az utóbbi egy hét során azonban ez megváltozott.

Bár arról továbbra sincs szó, hogy az ukrán front összeomlott volna – ahogyan az sok magyar cikk címében szerepelt –, az orosz előnyomulás kétségtelenül felgyorsult: míg az év korábbi szakaszában átlagosan legfeljebb egy települést tudtak elfoglalni hetente, az utóbbi egy hét során körülbelül már naponta egyet-egyet.

Mi történt?

PostPin It!

Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük

Közzétette szerző

Az Ukrajna katonai támogatásával kapcsolatos leggyakoribb kritika, hogy az csak meghosszabbítja a háborút és az emberek szenvedését, de nem tudja megakadályzni az orosz győzelmet, hiszen a népesebb és tehetősebb ország képes szinte bármekkora veszteséget pótolni. Ennek az érvelésnek a legnagyobb gyakorlati hibája, hogy a jövőbe vetíti az eddigi trendeket, miközben a folytatást egyáltalán nem lehet biztosra venni.

Ennek legegyértelműbb példái az olyan nehézfegyverek, mint a tankok, egyéb páncélosok és tüzérségi fegyverek. Az viszonylag széles körben ismert, hogy ezek harctéri veszteségeinek pótlásában az orosz hadsereg nagyon nagy mértékben támaszkodik a Szovjetuniótól megörökölt készletekre. Ezek azonban bármennyire is hatalmasak – legalább ezres nagyságrendűek az egyes kategóriákban -, természetesen nem végtelenek. Ráadásul az állapotuk erősen vegyes, sok eszközt csak gyári nagy felújítás után lehet a frontra küldeni, ez pedig időigényes.

Jól mutatja ezt, hogy az utóbbi hetekben-hónapokban az orosz katonák egyre gyakrabban indulnak rohamra motorkerékpárokon, rögtönzött páncélzattal ellátott teherautókon vagy olyan kínai Desertcross-1000-3 típusú terepjárókon, amelyeket eredetileg hobbicélokra, vadászoknak és horgászoknak szántak, így természetesen nem páncélozottak, sőt, felülről nyitott a felépítményük. Alkalmazásuk oka, hogy olyan gyors ütemben pusztulnak a gyalogság szállítására és támogatására szolgáló BMP, BTR és MT-LB páncélosok, hogy nem képesek ezeket megfelelő számban pótolni. Pedig az orosz tárolóbázisokon még több ezer van belőlük.

PostPin It!

Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?

Közzétette szerző

Hosszú időn keresztül csak az orosz propaganda hajtogatta, hogy Ukrajna összeomlása csak idő kérdése, de az utóbbi hetekben a megtámadott országgal szimpatizáló nyugati sajtó cikkei alapján is nagyon sötét kép rajzolódik ki. Eszerint a létszám- és lőszerhiány miatt az ellenállás fenntartása egyre nehezebb az ukrán csapatok számára, máris a levegőben lóg egy nagy vereség, ha pedig nem változnak a körülmények, akkor egy nagy nyári orosz offenzíva során ez szinte elkerülhetetlen lesz.

Az aktuális helyzetet illetően nincs is túl sok árnyalnivaló ezen a képen, hiszen remek háborús tudósítók helyszíni riportjai mutatják, hogy a front több pontján a kimerült, a szükséges létszámot és lőszerkészletet nélkülöző ukrán csapatok nehezen tartják magukat. Érdemes azonban ezt a képet a másik oldalról is megvizsgálni: mit értek el az orosz csapatok idén, a háborúban eddig számukra páratlanul kedvező körülmények között, és mire számíthatnak, ha mégsem alakul minden külső-belső körülmény kedvezőtlenül az ukrán háborús erőfeszítés szempontjából?

Orosz araszolás

PostPin It!

Két magyar cég is részesül a félmilliárd eurós uniós lőszergyártási csomagból

Közzétette szerző

513 millió eurónyi támogatást oszt szét az Európai Unió több tüzérségi lőszergyár között – írta a Defense News-ra hivatkozva a portfolio.hu.

A cél, hogy ezzel nagyságrendileg felpörgessék a lőszergyártás és lőszerbeszerzés ütemét, miután az ukrajnai válság rávilágított arra, hogy ezen a területen Oroszország komoly versenyelőnyben van az érintett NATO-tagállamokhoz képest.

Brüsszel azt szeretné elérni, hogy 2025-re a legyártott tüzérségi lőszerek száma meghaladja, de legalább megközelítse a 2 milliót. Ez szükséges lenne ahhoz, hogy a saját kapacitásaikat felturbózzák, és közben segítsék ellátni Ukrajnát is elegendő lőszerrel.

PostPin It!

Csak egyféleképpen tud győzni az orosz hadsereg Ukrajnában

Közzétette szerző

Bár a háború megnyeréséhez nem vitte sokkal közelebb, Avgyijivka februári elfoglalása fontos hadműveleti siker volt az orosz hadsereg számára. Ennek nyomán ugyanis hátrébb szorult az ukrán tüzérség, az oroszok szabadabban, hatékonyabban használhatják a Doneck városa körüli sűrű vasúthálózatot. Különösen azt követően, hogy az utóbbi napokban több, Avgyijivkától nyugatra lévő falut is elfoglaltak.

Az ukrán visszavonulás után rengeteg cikk született arról, hogy melyek lehetnek az oroszok további céljai, a megjelölt irányok a Dnyeperen húzódó részeket leszámítva lefedik lényegében az egész frontvonalat. Ezek végigvétele helyett hasznosabb azzal foglalkozni, hogy milyen tanulságot lehet levonni az avgyijivkai csatából, és mi következik ebből a háború folytatására nézve.

A háború első heteit leszámítva az orosz hadsereg szinte csak úgy volt lépes elfoglalni egy nagyobb települést, ha azt teljesen bekerítette vagy három oldalról körülzárta. Az előbbire példa a 2022 tavaszán elfoglalt Mariupol, az utóbbira az azon a nyáron bevett Szjeverodoneck, a tavaly nyáron birtokba vett Bahmut és most legutóbb Avgyijivka.

PostPin It!

Most fizetik meg az árát az ukránok, hogy tavaly csak úgy szórták a lőszert

Közzétette szerző

Már nagyon várta egy ukrán löveg a lőszerutánpótlást Bahmut környékén, ám amikor megérkezett a mindössze négy darab 155 milliméteres lőszer, kiderült, hogy lényegében hasznavehetetlen füstgránátok érkeztek. A CNN minapi kelet-ukrajnai riportjában megörökített jelenet tökéletesen mutatja az ukrán hadsereg lőszerínségét: az Egyesült Államoktól kapott, korszerűnek számító M109 Paladin önjáró löveg személyzete a füstgránátokat is felhasználja, ám ezek szinte csak ijesztgetésre jók, hiszen robbanószer helyett füstképző anyaggal vannak töltve, ellenségben csak akkor tesznek kárt, ha valakit éppen telibe találnak. Arról nem is beszélve, hogy füstgránátot a támadók szoktak használni, hiszen elrejti mozgásukat, amíg megközelítik a védőállásokat, így a felhasználásuk még árthat is a térségben védekező ukránoknak.

A CNN riportja szerint Bahmut környékén az oroszok tízszeres tüzérségi fölényt élveznek, azaz tíz kilőtt orosz tüzérségi gránátra jut egy ukrán. A teljes ukrajnai fronton pedig mintegy ötszörös jelenleg az oroszok fölénye. Ez alapján nem csoda, hogy a háború mostani szakasza az oroszok támadásairól szól: ahogy nemrég a háborút közelről követő észt hírszerzés tanulmánya megállapította, Ukrajnában azé a kezdeményezés, akié a tüzérségi fölény.

Ezt az oroszok igyekeznek is kihasználni, ha máshogy nem, akkor olyan formában, hogy teljesen használhatatlanná lövik az ukrán védelmi létesítményeket, akkor is, ha ezek városokban vannak, és utána csak a teljesen megsemmisített települések romjait tudják elfoglalni.

PostPin It!

Visszatértek az oroszok a jól bevált, brutális taktikájukhoz Ukrajnában

Közzétette szerző

Bár az orosz propagandát lelkesen közvetítő magyar hírforrások alapján nem ez látszik, továbbra is statikus hadviselés jellemzi az ukrajnai háborút. Területek csak lassan cserélnek gazdát, és bár kétségtelen, hogy most ez orosz előrenyomulást jelent, nincs olyan áttörés, amely után felgyorsulva haladhatnának előre a támadók.

Ami viszont figyelemre méltó, hogy az oroszok jól láthatóan visszatértek ahhoz a taktikához, amely támadásban korábban egy-egy időszak során már jellemezte őket. Ez leegyszerűsítve annyit jelent, hogy a tüzérségük addig lövi az ukrán védelmi létesítményeket – amelyek településeken belül általában házak vagy üzemek -, amíg azok használhatatlanná válnak, így az ukránok kénytelenek visszavonulni, ha nem akarnak aránytalanul magas veszteségeket szenvedni.

Így jutottak lassan előre az oroszok 2022 nyarán a Doneck megyei Szjeverodoneck és Liszacsanszk térségében, és szintén erre a taktikára alapozva foglalta el Bahmutot tavaly tavasz végére a Wagner-csoport és csatolt részei. Mi akkor ebben az újdonság?

PostPin It!

Elveszett év jöhet az ukrajnai háborúban

Közzétette szerző

A 21 hónapja tartó ukrajnai háború rengeteg váratlan fordulattal szolgált már, most azonban szokatlan módon egyszerre van jelen a megjósolhatóság és bizonytalansági faktorok egész sora. Abban nagyjából konszenzus van az elemzők között, hogy a belátható jövőben, néhány hónapos időtávon nem várható túl nagy elmozdulás a frontokon, az ezt követő eseményeket azonban nem kis részben azok a döntések fogják meghatározni, amelyeket ezekben a hónapokban hoznak vagy nem hoznak meg a felek.

Ez nem jelenti azt, hogy ne zajlanának jelenleg is nagyon súlyos harcok szinte minden frontszakaszon. Bár a nyári ukrán ellentámadás nagyrészt kifulladt, délen, a Zaporizzsja megye középső részén lévő Robotine környékén csapataik továbbra is igyekeznek átrágni magukat az orosz védelmen. Noha ettől nagy áttörés nem várható, ez a legjobbak közé sorolt orosz alakulatok sorát tartja a térségben, érzékeny veszteségeket okozva nekik.

Nyugatabbra, Herszon megyében, a Dnyeper bal partján több helyen is megvetették lábukat kisebb ukrán alakulatok, de egyelőre nincs olyan hídfőjük és utánpótlási rendszerük, amely lehetővé tenne egy nagyobb kitörési kísérletet. Valószínűbb, hogy a cél itt is az orosz csapatok lekötése és gyengítése, ahogyan arról korábban írtunk az első világháborús párhuzamokkal kapcsolatban.

PostPin It!

Elavulttá tesznek egy orosz „csodafegyvert” az ukrán drónok

Közzétette szerző

Az ukrajnai konfliktus immár hivatalosan is állóháborúvá vált – nem mintha az utóbbi hónapok alapján sok kétség lett volna efelől, de most ezt Valerij Zsaluzsnij, az ukrán hadsereg főparancsnoka mondta ki az Economistnak adott interjúban és oda írt esszében.

Ő ezt mindenekelőtt annak tulajdonítja, hogy a technológia fejlődése – az első világháborúhoz hasonlóan – aránytalanul a védekező felet hozta előnyösebb helyzetbe. Kiemelte a drónok szerepét, amellyel a harcoló felek folyamatos megfigyelés alatt tarthatják a frontvonalhoz közel lévő térségeket, így lehetetlenné vált egy-egy támadás előtt a – korábban a siker fontos előfeltételének számító – rejtett erőkoncentráció. Emellett az ellenséges aknamezők felszámolása is szinte lehetetlenné vált, mert a drónok már azelőtt észreveszik az utászokat és járműveiket, mielőtt nekiláthatnának a feladatnak.

Emellett ott vannak a robbanószerekkel felszerelt hobbi drónok, amelyek olyan olcsók, hogy a harcoló felek nem sajnálják akár egyetlen katonának nekivezetni őket. De emellett időnként sokkal nagyobb veszteségeket is okoznak, az utóbbi hetekben például több orosz TOSZ-1A nehéz rakéta-sorozatvető is áldozatul esett nekik.

PostPin It!

Katasztrófába hajszolná az amerikai hadvezetés Ukrajnát?

Közzétette szerző

Az elmúlt hetekben egymást érték a nagy nyugati lapokban az ukrán offenzíva lassúsága miatt sopánkodó cikkek, amelyekben név nélkül nyilatkozó nyugati, elsősorban amerikai védelmi tisztségviselők sorolják, hogy miért nem harcolnak jól az ukránok, és mit kellene másképp csinálniuk. Mivel ezeknek a cikkeknek a lényegi mondanivalója magyarul is sok helyen megjelent, érdemes kontextusba helyezni ezeket a kritikákat. Nem azért, mintha az ukránok hibátlanul harcolnának*Az ukrán hibákról, hiányosságokról korábban több cikkben is írtunk, ezekre most nem térünk ki., hanem mert a néha kifejezetten arrogáns nyugati nyilatkozatok alapján úgy tűnhet, hogy egyedül az ukrán hadvezetés tétovázása és hozzá nem értése az akadálya a ragyogó győzelmeknek. Pedig a valóság ettől nagyon távol áll.

A nyugati kritikák lényegét két fő állításba lehet tömöríteni:

Az ukrán hadvezetés nem tudja, vagy akarja alkalmazni a mai nyugati hadművészet esszenciáját jelentő összfegyvernemi harcászatot, amelyre a NATO-országokban felkészített ukrán dandárokat is kiképezték elvileg. Ehelyett kis léptékű támadásokra forgácsolja szét az erőket, amivel nem ér el szinte semmit, miközben elpocsékolja a nyugatról kapott hadfelszerelést és lőszert. Ennek oka, hogy tart a nagy veszteségektől, amelyek azonban végső soron, hosszabb időtávon így sem lesznek kisebbek, mert a háború döntő győzelem hiányában elnyúlik.

PostPin It!

Talán sosem lesz ukrán áttörés, de ettől még győzhetnek

Közzétette szerző

Miközben a nyugati sajtó és a közvélemény még mindig a nagy áttörést várja, az ukrán hadsereg közleményei gyakran ehhez hasonló mondatokat tartalmaznak: „csapataink előrenyomultak 500 métert, és beásták magukat az újonnan megszerzett területen”.

Ha egy időutazó első világháborús tábornok megjelenne most az ukrán frontokon, nem becsülné le az 500 métert, és általában véve valószínűleg jól kiismerné magát a jelenlegi viszonyok között. El kellene neki mondani, hogy mi az a taposóakna, de gyorsan megértené, hogyan illeszkedik bele a védelmi rendszerbe. Rácsodálkozna a drónokra, de hamarosan nyugtázná, hogy ez a felderítő hőlégballonok és repülők sokkal jobb változata, ami hihetetlenül gyors reakcióidejű tüzérségi csapást tesz lehetővé.

Ha ez a tábornok nem csak a világháború első évében szolgált, csóválná a fejét az áttöréssel kapcsolatos türelmetlenségen, és valami egészen mást javasolna, különösen, ha francia. A világháborúban ugyanis ők másoknál előbb mérték fel, hogy reálisan milyen célokat lehet elérni rövid távon, és milyen eszközökkel.

PostPin It!

A csehek sem akarnak lemaradni a magyarok és lengyelek mögött a fegyverkezésben

Közzétette szerző

Az orosz fenyegetés miatt nagy mértékben felpörgették a hadi kiadásokat, a hadseregek fejlesztését Közép-Európa országai. Ebben a lengyelek járnak az élen, de hazánk is egyre többet költ ilyen célokra, és ezt még a költségvetés szorult helyzete sem akadályozza.

Ha nem is cselekszik ennyire látványosan, de Csehország sem lóg ki a sorból. Az elsősorban háborús veszteséglistáiról ismert Oryx blog szerzői nemrég a cseh hadseregfejlesztésről készítettek egy összeállítást, elsősorban arról, hogy milyen nyugati eredetű haditechnikai eszközökkel váltják fel a még a rendszerváltás előttről megmaradt fegyvereket (amelyeknek elég nagy részét egyébként már át is adta Ukrajnának Csehország).

A 2030-ig szóló jelenlegi hadseregfejlesztési tervek szerint a cseh szárazföldi haderőnemnek lesz két gépesített dandárja, egy légi szállítású és egy tüzérségi ezrede, amelyet mintegy 10 ezer tartalékos egészít majd ki. Ezek főbb fegyverei közé tartozik majd várhatóan 73 Leopard 2A8-as harckocsi (hazánk a 2A7 verziót vásárolta meg, ezeket éppen gyártják Németországban), 172 darab svéd CV90 IV lövészpáncélos, valamint – a meglévő 99 mellé – várhatóan vesznek még 68 további osztrák Pandur II-es gyalogsági harcjárművet. Ezeket többféle támogató (műszaki-mentő, sebesültszállító, felderítő és parancsnoki) páncélozott harcjármű fogja segíteni, elsősorban szintén a CV90-es járműcsaládból.

PostPin It!

Nagy a felháborodás, de mire mennek az ukránok a sok országban betiltott lőszerrel?

Közzétette szerző

Az amerikai védelmi minisztérium pénteken bejelentette, hogy az Ukrajnát segítő 42. fegyverzeti csomag részeként egyebek mellett kazettás lőszereket kap az orosz invázió ellen 17 hónapja küzdő ország.

Miről van szó? Olyan 155 milliméteres tüzérségi gránátokról, amelyek a levegőben 72 kisebb töltetre válnak szét, páncélozatlan célpontokat és páncélosokat is kielégítő eredménnyel pusztítva.

Miért kellenek? Ukrajna már nemcsak saját tüzérségi lőszerkészleteit merítette ki, hanem nyugati támogatóinak hadiipari termelése sem képes tartani az ütemet a felhasználással. Kazettás lövedéket eddig csak Törökországtól kapott Ukrajna, pedig az Egyesült Államoknak milliós készletei vannak belőle.

PostPin It!

Halad, megállt vagy el se indult igazán az ukrán támadás?

Közzétette szerző

Két hete kezdődött az ukrán ellentámadás az ország déli részén, és az eddigi eseményekbe egyelőre mindenki beleláthatja a saját szimpátiájának megfelelő narratívát. Az idehaza kormányzati hátszéllel rendelkező oroszpártiak mondhatják, hogy az ukránok csak pár falut foglaltak vissza nagy veszteségek árán, míg az ukránokkal szimpatizálók arra hívhatják fel a figyelmet, hogy ez még csak az előkészítő szakasz, a főerőket egyelőre nem vetették harcba.

A felek haditerveit természetesen nem ismerjük, de a látottak alapján valószínűsíthetjük, hogy az oroszok célja a jelentős részben nyugati segítséggel felszerelt és kiképzett ukrán támadó csapatok kivéreztetése a több tíz kilométer mélyen kiépített védelmi rendszerükben. Ha pedig ez sikerül kedvező veszteségarányok mellett, ellentámadást indíthatnak az egyoldalúan Oroszországhoz csatolt, de továbbra is ukrán ellenőrzés alatt lévő területek elfoglalására. Második világháborús párhuzamként a kurszki csata adja magát, ahol a szovjetek a rendkívüli alapossággal kiépített védelmi állásaikban felmorzsolták a támadó német csapatokat, majd az ellentámadás során visszafoglalták Ukrajna jelentős részét. Bár erre gyakran tankcsataként hivatkoznak – és valóban sok ilyen összecsapás volt –, legalább ilyen fontos szerepet játszottak a németek felmorzsolásában a szovjet aknamezők, harckocsiakadályok, rejtett állásokba elhelyezett páncéltörő ágyúk.

Az oroszok felkészültségének ismeretében az ukránok valószínűleg nem terveztek azzal, hogy már a támadás első hullámával betörhetnek az orosz védelem mélységébe. A sok ukrán forrással dolgozó Jack Watling, a Royal United Services Institute brit katonai agytröszt kutatója nemrég három pontban foglalta össze, hogy mik az ukrán célok az offenzíva mostani, kezdeti szakaszában.

PostPin It!

Jelentősen felgyorsult az amerikai fegyverek Ukrajnába áramlása

Közzétette szerző

Ukrajna segítése amerikai haditechnikai eszközökkel az akkor még csak fenyegető orosz invázió árnyékában kezdődött, 2021 decemberében egy 200 millió dolláros segélycsomag keretében, ekkor érkeztek például az országba az első Javelin páncéltörő rakéták. A háború kitörése után aztán a segítség mértéke a sokszorosára növekedett, a pénzben kifejezett értéke elérte a 38 milliárd dollárt (bár ebből még nem mindent szállítottak le).

Ennek eljuttatása hatalmas logisztikai kihívás, ahogy a Defense One írja, például a leszállított kétmillió 155 milliméteres kaliberű tüzérségi gránát darabja 43 kilót nyom, a kétezer Humvee páncélozott terepjáró pedig egyenként mintegy 3,5 tonnás. A cikk annak apropójából született, hogy az Egyesült Államok hadseregének szállításokért felelős, Európában állomásozó egysége arról számolt be, hogy a háború tavaly februári kirobbanása óta 30 százalékkal sikerült gyorsítani a szállításokon.

A 21. hadszíntérellátási parancsnokság szóvivője ezt a folyamatosan gyűlő tapasztalatoknak, ezek kiértékelésének, valamint annak tulajdonította, hogy egyre jobban képesek előre jelezni a várható feladatokat. Most kifejezetten jól jött, hogy az amerikai hadsereg 2019-ben újrakezdte azokat a hidegháborús években rendszeresen megtartott gyakorlatokat, amelyek azt szolgálták, hogy szükség esetén minél gördülékenyebben menjen a csapatok és a felszerelés átszállítása az Egyesült Államokból Európába.

PostPin It!