Az éves tisztújító közgyűlésen a tagok elfogadták a szervezet beszámolóit és megerősítették a hét elnökségi tag mandátumát.
Archívum címkék: marketing
A Temu elképesztő pszichés nyomás és függőség is – mit mond a szakember?
Személyesen is megvizsgáltuk, hogyan próbál rávenni az önjutalmazó, ám függőségszintű, mértéktelen vásárlásra, avagy a klasszikus túlfogyasztásra a kínai óriás. Napi minimum 2-3 email, akciók, sorsolások, kuponok és a kihagyhatatlan árak bűvölete, amelyek szinte ellehetetlenítik a tudatos vásárlói attitűdöt, avagy bárminemű ellenállást. Na de mit mondjunk a gyereknek, ha mi sem tudjuk kontrollálni a saját vásárlói szokásainkat?
Gratulálok, nagyon nagy ajándékot kaptál!
Szió! Nyisd ki vagy bánhatod!
100 millió forint egy műanyag óráért – a Richard Mille-sztori
A Richard Mille a svájci óraipar legnagyszerűbb története az elmúlt huszonöt évből, és egyben a legnagyobb rejtélye is. Hogyan sikerült kevesebb, mint 25 év alatt az ismeretlenségből felérni a csúcsra?
2001 előtt Richard Mille a francia ékszeriparon kívül gyakorlatilag ismeretlen volt, ma pedig a nevét viselő márka a ultra-luxusórák legnagyobb mestere. A Morgan Stanley becslése szerint a svájci óramárkák közül a Richard Mille bonyolította a hatodik legnagyobb forgalmat tavaly (1,5 milliárd dollár), olyan márkákat megelőzve, mint a TAG Heuer, az IWC, a Breitling vagy a Vacheron Constantin.
ÓragyártóÉves forgalom (2023, millió CHF)Rolex
Ki osztott valójában pénzt a hétvégén a Deák téren?
Pénzeső hullott az összegyűlt tömegre szombat délután a belvárosban. A Mobilfox állítólagos belharca nyomán megvalósított akció vélhetően jó kis reklámfogás az elborult marketingprojektjeiről és videóiról ismert cég számára. De kik is ők? Mutatjuk!
Mi történt? A telefontokokat gyártó, influenszerekkel dolgozó cég állítólag kirúgta az egyik arcát, Szépréthy Rolandot, aki emiatt ellopta a cég TikTokját, és 100 millió forintot vagy részesedést követelt tőlük. Azt ígérte, ha követeléseit teljesítik, szétosztogat a követői között kétmillió forintot. Végül elmondása szerint sikerült megegyeznie a Mobilfoxszal, így 25 százalékos részesedése lett a cégben. Ezt követte a pénzosztás. A kétezer darab ezresen kívül a helyszínen ajándékutalványokat és Crocs papucsokat is osztogattak. A tömeget biztonsági őrök tartották féken.
De mi ez a Mobilfox? Diller Kevin tizenöt évesen, a nagymama ágyneműtartójából indította a Mobilfoxot, ma már tizenegy országban dobálják törhetetlen telefontokjaikat. Grandiózus marketinggel, pimasz ötletekkel és jórészt huszonévesekből álló vezetőséggel nőttek több mint négymilliárdos céggé. A legutóbbi, 2022-es nyilvános adatok szerint 4,2 milliárd forintos árbevétel mellett 210 milliós adózott eredményük van. A cég és Kevin sztoriját tavaly a májusi Forbes címlapján mi is megírtuk.
Miért éri meg a nagy sztároknak ingyen fellépni a Halftime Showban?
A kőgazdag amerikai foci profiliga (NFL) nem fizet semmit az egyébként szintén kőgazdag globális top előadóművészeknek azért, hogy a bajnoki döntő Super Bowl szünetében minikoncertet adjanak. És ebben semmi felháborító nincs is. Tulajdonképpen a zenészeknek kellene fizetniük azért, hogy a világ legértékesebb médiaidejéből kapnak egy szűk negyedórát akkor, amikor mindenki más 14 millió dollárt fizet egy percnyi figyelemért.
Cikkünk vendégszerzője Jónap Richárd, a Concorde részvénypiaci stratégája. Korábban megjelent írásai itt olvashatók.)
A professzionális amerikaifoci bajnokság (NFL) döntője, a Super Bowl nemcsak az amerikai csapatsportok legikonikusabb éves csúcseseménye. Legalább ilyen fontos a showbiznisz, a televíziózás, illetve a hirdetési szakma számára is.
„Olyan nem lesz, hogy nálunk nem lesznek pénztárosok az üzletekben”
Kanyó Roland, a DM marketing- és pr-vezetője a Reklámszünet podcast legfrissebb epizódjában.
The post „Olyan nem lesz, hogy nálunk nem lesznek pénztárosok az üzletekben” first appeared on 24.hu.
Állandó műsora lesz a Kossuth Rádión a Mandinernek
Ezentúl a kormányközeli Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz tartozó Mandinernek minden héten lehetősége lesz a közpénz-finanszírozott Kossuth Rádióban, hogy a hetilap tartalmait népszerűsítse.
„Független piaci szereplőként, állami megrendelések nélkül a magyar piacon elértük a tetőt”
Mire mondják Bécsben is azt, hogy hűha? Hinora Ferenc és Hinora Bálint, a Positive Adamsky ügynökség tulajdonosai a Reklámszünet podcastban.
The post „Független piaci szereplőként, állami megrendelések nélkül a magyar piacon elértük a tetőt” first appeared on 24.hu.
Agresszív zsákbamacska marketingjével a magyar piacot is betámadja az új őrület, a Temu
Valószínűleg mindenki járt már olyan kínai boltban, ahol minden is van, és még annál is olcsóbban. Márkás dolgok márkátlan, esetleg furcsa márkás klónjai, markáns szagú műanyag termékek minden formában, ami műanyagból kiönthető, ötletes filléres kütyük konyhába, fürdőszobába, spájzba, sufniba, bárhova. Aki pedig vásárol is gyakran ezekben a boltokban, az tökéletesen tudhatja, hogy mi az olcsóság kompromisszuma. A minőség a jó és a katasztrofális között véletlenszerűen változhat, ez majd használat közben kiderül. Ha ugyanezt globális méretben és az interneten képzeljük el, akkor máris lehet kezdőképünk arról, hogy mi a Temu.
A Temu egy olyan online piactér, amely körülbelül úgy viszonyul az Amazonhoz és társaihoz, mint a TikTok a Facebookhoz: Kínából jön, nem igazán átlátható a működése és az adatkezelése, de nagyon gyorsan terjed, mert sokkal addiktívabb, mint a nyugati versenytársai. Miután elkezdte gyors ütemben letarolni Amerikát, lendületből átjött a nagy európai piacokra, és mivel egy ideje Magyarországra is szállít, nálunk is elkezdett terjedni – elég, ha csak ránézünk, mennyien kezdtek el Temu-rendelések kicsomagolásáról vlogolni a közösségi megosztókon.
Az egyik beszippantó hatást valószínűleg ugyanaz okozza, mint a hagyományos, fizikailag is létező boltokban: a rettentő olcsóság láttán az emberek jelentős része arra gondolhat, hogy ha mégsem megfelelő az áru, igazán nagyot nem lehet vele bukni. Látjuk ugyan, hogy fordítva van a Nike-jel a cipőn, de a kínaiak sokszor jól másolnak, és negyedáron vásárolni még akkor is megéri, ha feleannyi ideig tart ki a termék (ami környezetvédelmi katasztrófa, de ez a szempont általában még háttérbe szorul). Jó lesz az még a kertbe, ha máshova nem.
Épp most formálja át a TikTok a zeneipart: előadókat emel fel, és csinál belőlük tartalomgyártót
Infantilis szórakoztatásnak indult, majd olyan erejű jelenség lett, amely iparágakat képes átformálni, fogyasztói szokásokat megváltoztatni, és alapjaiban megrengetni mindent, amit addig a szórakoztatásról gondoltunk. Bár a TikTokot egyértelműen az Y és a Z generációhoz társítják, sőt, leginkább ők is használják, már nem lehet lesajnálóan tinidolognak nevezni, sőt, egyre komolyabb kulturális jelentőséggel bír. Írtunk már arról, hogyan képes arra, amire még az irodalomtanárok sem: rávenni a tinédzsereket az olvasásra, illetve bestsellerlistákra repíteni a könyveket; vagy miként formálja át a filmforgalmazói piacot – a Pókembert például nagyban hozzásegítette a dollármilliárdos sikerhez. A TikTok-hatásból a zeneipar sem maradhat ki, ahol sokrétű jelenségről van szó: egyrészről pozitív hatása van az új előadók felemelésével és az iparág felrázásával, ám ugyanúgy megvannak az árnyoldalai is, amelyek a jelenség kibontakozásával merülnek fel, és amelyek nem feltétlenül festenek jó képet arról, merre viszi a platform a zeneipart.
Miért jó?
A legkézenfekvőbb pozitívuma a platformnak a zenészek szempontjából a hozzáférhetőség. Mindenki telefonján elérhető az előadók és a felhasználók részéről egyaránt, nem kell különösebben komoly stúdiófelszerelés és anyagi ráfordítás sem, hogy egy dal felkerüljön a felületre. Ráadásul fontos tényező, hogy organikusan, azaz fizetett marketing nélkül is elérheti a felhasználókat.
Tudtuk, hogy kamu az influenszerélet, de ritkán látjuk ennyire direkten, hogy mennyire
Ha az okostelefon-korban felcseperedő generációkra gondolok, az első, ami eszembe jut, a némaság. Nem ritkán csak a mobil kékes fénye által megtört sötétben, és teljes csendben zajlanak az életük legizgalmasabb, legfelkavaróbb eseményei is: baráti világmegváltásaik, iskolai pletykáik, fájdalmas szakításaik, apróbb-nagyobb sikereik chatprogramokba kopogott üzenetekben történnek meg velük. Még a zene se hallatszik ki a méregdrága zajkizáró fülesek alól – némaság oda-vissza. Sam Levinson remekül ragadja meg ezt az Eufóriában, ahol egész drámai csúcsjelenetek mennek le egy pisszenés nélkül, a dialógusok a képernyőn feltűnő chatüzenetek csupán, de ha Levinson tagadhatatlanul erős stilizálása miatt valaki nehezen is hinné, hogy ez tényleg jellemző, annak itt van most Susanne Regina Meures dokumentumfilmje, ami a szikár valósággal dolgozva szállít pont ugyanilyen képeket. A Csajbanda (Girl Gang) a Pont Csopak dokumentumfilmes vetítéssorozatának következő filmje – korábbiakról többek között itt és itt írtunk –, és az általában nagyon erős felhozatalban is esélyesen az eddigi legjobb.
Talán azért is lehet ez így, mert témájában ez az eddigi legközelibb: az Amazonas erdei és a párizsi művészvilág legtöbbünknek egzotikum, míg a fejlett világban ma az influenszer-kultúrával gyakorlatilag lehetetlen nem szembesülni. Főleg, hogy az influenszerek már nem maradnak a közösségimédia-appok online tereiben, a kereskedelmi média és a bulvár rég beemelte őket a mainstreambe, nem telik el főműsoridő olyan showműsor nélkül, amiben nem szerepelnének ezek az emberek, így a taktaharkányi Mari néni is találkozik velük, akkor is, ha életében nem hallott még se Instagramról, se TikTokról. Ezek a Mari nénik alighanem azt hinnék, hogy kandi kamera áldozatai lettek, ha próbálnánk elhitetni velük, hogy emberek azzal keresnek nem is rossz pénzt, hogy kencéket csomagolnak ki és ajnároznak kamera előtt, pedig ez a valóság. A filmben is kiemelt statisztikák szerint a cégek elsöprő többsége használ influenszer-marketinget, és ahogy pár éve reality-sztárok, ma már influenszerek akarnak lenni a kislányok. Ez a kor kollektív karriervágya: olyan emberekké lenni, akiknek az arca, teste, bőre, nem egyszer a gyerekeik és a háziállataik is reklámfelületté váltak.
Christian Frei Filmproductions
Rendkívüli elnökségi tisztújítás volt az IAB Hungary elnökségében
Gandera Balázst választották a leköszönő elnökségi tag, Novák Péter helyére.