Best WordPress Hosting
 

Magyar Péter vádja nyomán pert vesztett a Diákhitel Központ a bíróságon

Az azóta pártot alapított Magyar Péter, a Diákhitel Központ volt vezetője február elején a Partizánnak adott első interjújában többek között azt mondta, azután távozott 2022-ben a Diákhitel Központ Zrt. éléről, hogy szóvá tette, a kormányzati kommunikációt végző Balásy Gyula-féle cégek, a Lounge Design illetve a New Land Media „a piaci árnál háromszor, olykor hatszor drágábban” dolgozott a Zrt.-nek – és azt sem jó minőségben. Az Átlátszó ennek az állításnak a bizonyítékait (vagy cáfolatait) próbálta megszerezni.

Ezért közadatigénylést nyújtottak be a Diákhitel Központhoz, kérve, hogy küldjék meg számukra azokat az iratokat, amelyekből kiderülnek a megbízásokkal kapcsolatos részletek. Miután azonban hosszú időhúzás után egyértelművé vált, hogy nem fogják kiadni a Balásy-cégek árlistáit, beperelték az állami céget az adatokért.

Három tárgyalási napot követően meghozott ítéletében a Fővárosi Törvényszék kötelezte a Diákhitel Központot, hogy 45 napon belül küldjék el a Lounge Design Kft., a New Land Media Kft., illetve a Diákhitel Központ Zrt. által 2018. január 1. – 2022. december 31. között kötött szerződések mellékleteit.

Az emberekhez hasonlóan beszélgetnek az ámbráscetek

Egy friss tanulmány alapján a nagy ámbráscetek az emberi beszédhez hasonló módon tudják szabályozni a kattogásukat – írja a The Independent. A faj köztudottan igen társas, a példányok egymással ritmikus kattogásokkal kommunikálnak, amelyeket a kutatók kódáknak neveznek.

Az ámbráscetek kommunikációja az egyik leghangosabb az óceánban, a példányok hangja akár több ezer kilométerre el eljuthat. Kattogásukról nem sokat tudni, korábbi vizsgálatok mindenesetre kimutatták, hogy az állatok a kódákat identitásuk közlésére használják, és hogy minden klánnak saját, egyedi akcentusa van.

A friss eredmények alapján az ámbráscetek kommunikációja összetettebb, mint korábban gondolták.

226 millió kilométerről érkezett üzenet a Földre

Tavaly októberben indult útjára a NASA Psyche küldetése, ami nem csak azért érdekes, mert egy fémekben rendkívül gazdag aszteroida tanulmányozása a cél, hanem azért is, mert csapat egy új kommunikációs rendszert tesztel, írja az IFLScience.

Az új megközelítés részeként nem rádióhullámokat, hanem infravörös lézert használnak, a megoldás pedig most bebizonyította, hogy valóban kecsegtető lehetőségek rejlenek benne. A Psyche ugyanis 226 millió kilométerre volt a Földtől, amikor az üzenetet elküldték.

Ez a másfélszerese a Föld és a Nap közötti távolságnak.

Váltás a NER-kommunikáció csúcsain: Balásy Gyula mellé beszállt a milliárdos igazgatónő

Új vezetők kerültek a NER két legfontosabb kommunikációs cégének élére. A Lounge Csoport alapítója és eddigi irányítója, a tulajdonos Balásy Gyula hátrébb lépett, és április elején a New Land Media Kft.-ben és a Lounge Design Kft.-ben is megosztotta az ügyvezető igazgatói posztot.

Az Opten cégadatbázisa szerint a 2013-as alapítása óta közel 500 milliárd forintnyi, főként állami megrendeléssel kistafírozott New Land Media Kft.-ben Hidvégi Krisztina, a Lounge Designban pedig Kassitzky Attila lett az új operatív vezető.

Balásy cégcsoportja, élén a New Land Media és a Lounge Design Kft.-vel, valamint a rendezvényszervező Lounge Event Kft.-vel, 2018 óta lényegében egyeduralkodó az állami reklám- és rendezvényszervezési költéseket tekintve. A kormány központosította az állami szervek kommunikációját, a minisztériumok, állami tulajdonú cégek, költségvetési háttérintézmények csakis a Rogán Antal miniszter felügyelete alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatalon (NKOH) keresztül rendelhetnek meg kommunikációs és rendezvényszervezési munkákat.

Így beszélgettek kutatók egy hosszúszárnyú bálnával

A SETI (Search for Extra-Terrestrial Intelligence, azaz a földön kívüli intelligencia keresése) szakterületével foglalkozó kutatók egy csoportja tavaly állt elő egy izgalmas tanulmánnyal, amelyben azt állították, Alaszka partjainál sikerült saját „nyelvén” kommunikálni egy hosszúszárnyú bálnával. A szakemberek a közelmúltban további részleteket tártak fel a kísérletről – írja az Independent.

A cetfélék képesek bonyolult hangokkal kommunikálni egymással, a bálnaének sok esetben távolra is elhallatszik a tengerben. Az állatok beszédének teljes megértése eddig nem sikerült.

A kutatók korábban több bálnapopuláció énekét is rögzítették. „A hosszúszárnyú bálnák rendkívül intelligensek, összetett társas rendszerük van, eszközöket, buborékhálókat készítenek a halfogáshoz, és kiterjedten kommunikálnak mind énekkel, mind társas hívásokkal” – mondta Fred Sharpe, az Alaszkai Bálna Alapítvány munkatársa és a tanulmány társszerzője. Lisa Walker, a csapat bálnaénekre szakosodott kutatója szerint az állatok nyelve komplex, hangadásuk pedig lenyűgöző.

Rogánék 8 év alatt 1360 milliárd forintot költöttek a központosított állami kommunikációra

A versenyt gyakorlatilag kizárták, a legnagyobb haszonélvezők így Balásy Gyula cégei lettek.

A klímasemlegesség kommunikálása a helyi közösség számára

A klímasemlegesség érthető kommunikációja, az ismeretterjesztés és tudatosítás kulcsfontosságú, hogy a helyi közösségeket be tudjuk vonni a fenntartható jövő megvalósításába.

Ezen a webináriumon mélyebben elmélyedünk az éghajlatsemlegesség fogalmában, és megvizsgáljuk, hogy a helyi önkormányzatok és a polgárok hogyan tudnak együttműködni ennek elérése érdekében.

Rávilágítunk a vele járó kihívásokra, és megvitatjuk a rendelkezésre álló eszközöket, amelyekkel a polgárokat be lehet vonni, és elköteleződésüket fenntartani. Bemutatjuk a más régiókban már megvalósított sikeres modelleket. Emellett tippeket és trükköket fogunk megosztani arról, hogy hogyan valósíthat meg az önkormányzat éghajlat-semlegességgel kapcsolatos kezdeményezéseket, úgy, hogy az érdekeltek könnyen részt vehessenek benne.

Saját nyelvén sikerült kommunikálni egy bálnával

Egy, a közelmúltban megjelent tanulmányban bálnakutatók és a földön kívüli intelligencia keresésével (SETI) foglalkozó szakemberek arról számolnak be: sikerült kommunikálniuk egy bálnával – írja az Insider. Az úttörő kísérletben a csapat 20 percen át „beszélgetett” egy Twain nevű hosszúszárnyú bálnával.

A kutatók Alaszka partjainál hajóztak, és kapcsolat-felvételi hangokat sugároztak az óceánba, hogy lássák, reagálnak-e az állatok. Az ilyen hívások az emberi üdvözléshez hasonlóak, Brenda McCowan, a Davisi Kaliforniai Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint ezen hangokkal a bálnák fajtársaikkal lépnek érintkezésbe, illetve jelzik saját helyzetüket. „Ezek az egyik leggyakoribb jelzések a hosszúszárnyú bálnák társas hangrepertoárjában” – mondta Fred Sharpe, az Alaszkai Bálna Alapítvány szakembere.

A hang hatására Twain odaúszott a hajóhoz, a következő 20 percben pedig a tudósok 36 különböző alkalommal, változó időközönként ugyanazt a jelet sugározták. Twain minden alkalommal válaszolt a hívásra, sőt, igazodott is a hanghoz: ha a kutatók 10 másodpercet vártak a jelzés viszonzására, a példány is kivárt a válasszal. Ez szándékos információcserére utal.

„Független piaci szereplőként, állami megrendelések nélkül a magyar piacon elértük a tetőt”

Mire mondják Bécsben is azt, hogy hűha? Hinora Ferenc és Hinora Bálint, a Positive Adamsky ügynökség tulajdonosai a Reklámszünet podcastban.

The post „Független piaci szereplőként, állami megrendelések nélkül a magyar piacon elértük a tetőt” first appeared on 24.hu.

Kutya vs macska: ki érti jobban a gazdit?

A kutatók különféle feladatokkal tesztelik, hogy mennyiben hasonlítanak egymáshoz vagy különböznek a kutyák és a macskák. Emiatt számos összehasonlító kutatás foglalkozott már ezzel a két fajjal, több-kevesebb sikerrel. Máig nem eldöntött kérdés például, vajon egyformán megértik-e az emberi kommunikatív jelzéseket, például a mutatást. Az ELKH-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport és az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak Scientific Reportsban megjelent legutóbbi tanulmányában arra voltak kíváncsiak, hogy vajon mennyire ügyesen követik az emberi mutatást a kutyák és a macskák – áll az ELTE közleményében.

A feladat látszólag nagyon egyszerű volt, a kutatók két edényt tettek le a földre, amelyek közül az egyikbe jutalomfalatot rejtettek. A kísérletvezető mindig arra az edényre mutatott, amelyikben a jutalom volt, majd megnézték, vajon melyiket választják az alanyaink.

Összességében a kutyák bizonyultak ügyesebbnek: lényegesen többször találtak rá a jutalomra, mint a macskák.

16 millió kilométerről érkezett üzenet a Földre

Új rekordot állított fel a NASA a Deep Space Optical Communications (DSOC) nevű kísérletével, amikor is 16 millió kilométeres távolságból sikerült az optikai kommunikáción keresztüli adatátvitel. A projekt célja, hogy a jövőben zökkenőmentes és gyors kommunikációt lehessen létesíteni a mélyűrbe tartó küldetések során — írja az Interesting Engineering.

Az infravörös tartományhoz közeli jelet a San Diegó-i Palomar Obszervatórium Hale teleszkópja fogadta. A jel nagyjából olyan messziről jött, mint a Föld-Hold távolság negyvenszerese.

A DSCO a Psyché-küldetés része, amely a Mars és a Jupiter közötti aszteroidaöv feltárására indult el nemrégiben. A kísérlet célja, hogy nagyságrendekkel gyorsabb adatátvitelt érjenek el, mint amin keresztül az űrhajók napjainkban kommunikálnak. Bár a rádió és az infravörös-közeli kommunikáció során is elektromágneses jeleket használnak az adatok továbbítására, utóbbi sokkal szűkebb hullámokba tömöríti az adatokat, így a földi állomás több adatot tud egyszerre fogadni.

Az ember miatt kommunikálnak másképp ezek az állatok

A brazíliai Amazonas vidékén őshonos tamarinok mindig is hangos kiáltásokkal kommunikáltak egymással. Az autóforgalom, illetve az egyéb emberi tevékenységek okozta zajszennyezés azonban arra kényszerítette a fajt, hogy szagokkal is megtámogassák jelzéseiket, így figyelmeztetve társaikat a veszélyekre – írja a Science News.

A legtöbb csupaszpofájú tamarin a brazíliai Manausban él, ám súlyosan veszélyeztetettnek számítanak a csökkenő erdőterület és a növekvő emberi jelenlét miatt. Tainara Sobroza, az Amazonas Szövetségi Egyetem biológusa szerint a tamarinok nagyjából 12 különböző hangot tudnak kiadni, amelyek több funkcióhoz is társíthatók. Ilyen például az élelemre való rámutatás, vagy az emberek közeledtére való figyelmeztetés.

Sobroza szerint a közvetlen veszélyhez társított hangok különösen fontosak ezeknek az állatoknak, ugyanis sokukat elütik az autók, amikor át akarnak kelni a foltokban elszóródó erdőrészek között.

Szépirodalom olvasására kérték a vb-résztvevő magyar atlétákat

Kosaras Renáta, a magyar szövetség kommunikációs és markenting igazgatója kedden az MTI-nek elmondta: a kiemelt atlétákkal – akikről bizonyos volt, hogy indulhatnak a most zajló vb-n – már februárban és azóta rendszeresen foglalkozik egy olyan szakértői csapat, amelyet Várhegyi Ferenc válogatott össze, és tagja többek között Hajdú B. István riporter, aki a Nemzeti Atlétikai Központban ezekben a napokban hangosbemondóként dolgozik.

Akik pedig menet közben kerültek be a vb-csapatba, azokkal is az idő függvényében végeznek ilyen jellegű munkát.

Az atlétákkal igyekeztünk minden területet felölelni. Átestek stresszoldó, beszédtechnikai, légzéstechnikai tréningen, valamint a közösségi médiában való megjelenéssel is foglalkoztak.

Fotóriporteri Életműdíjat kapott Németh György

A ma már nyugdíjas szabadúszó Németh György 1990 és 2010 között dolgozott az MTI-nél, a Sajtófotó Pályázatokon szinte minden kategóriában díjazott volt, és két alkalommal szerepelt a Word Press Photo kiállításon is. 

Rogánék újabb 30 kommunikációs szerződést kötöttek Balásy cégeivel

Idén a második negyedévben 30 darab kommunikációs szerződést kötött a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) állami cégek és minisztériumok megbízásából – derítette ki a Media1 a Közbeszerzési Értesítőben megtalált és áttanulmányozott 92 oldalas beszámolóból.

A portál számításai szerint a szerződések összértéke csaknem 13 milliárd 130 millió forint, és kivétel nélkül mind a harminc esetben a NER egyik kedvenc médiavállalkozója, Balásy Gyula két cége, az ugyanazon a budapesti címen működő New Land Media Kft., illetve a Lounge Design Kft. volt a nyertes ajánlattevő.

A Media1 korábban arról is beszámolt, hogy az NKH július 20-án is közzé tett már két negyedéves beszámolót, amelyekből az derült ki, hogy április és június között a turizmus, az országimázs és a divat népszerűsítésére is kiosztottak összesen 8 milliárd 428 millió forint közpénzt Balásy cégeinek, valamint a Mediátor reklámügynökségnek.

Több mint 21 milliárd forint ment el kommunikációra Rogán Antal hivatalából három hónap alatt

A legújabb állami megbízásokat is kizárólag a NER kedvenc médiavállalkozója, Balásy Gyula cégei kapták a Nemzeti Kommunikációs Hivataltól.

Mit adhat a kólareklámnak a mesterséges intelligencia?

Mennyire érzi a válságot egy üdítőitalgyártó, tud-e hibázni egy Coca-Cola méretű cég a piacon és miért nem lehet újabban letépni a kupakot a palackról? Mérő Ádám, a Coca-Cola márkáival összeurópai szinten foglalkozó igazgató a Reklámszünet podcastban.

The post Mit adhat a kólareklámnak a mesterséges intelligencia? first appeared on 24.hu.

Úgy lettünk emberek, hogy elkezdtünk dögöt enni és beszélni róla

Sokan nehezen fogadják el, de biológiai értelemben az ember állat, a főemlősök rendjébe tartozik: genetikai állományunk csupán 4 százalékban tér el a csimpánzokétól. Minden porcikánkban, ízig-vérig állatok vagyunk, de különlegesek, történelmi példával élve elsők az egyenlők között. Semmivel nincs több jogunk az élethez, mint az élővilág bármely más tagjának, mégis képesek vagyunk a teljes bolygót gyökerestül átalakítani, mérhetetlen pusztítás éppúgy kitelik tőlünk, mint elképesztő alkotások létrehozása.

Az ember vitán felül a Föld uralkodó faja, de vajon hogyan jutottunk el idáig? Ha kutatunk az iskolás emlékeink között, felrémlik a többivel szembe fordítható hüvelykujj, az eszközhasználat, a tűz megszelídítése, és mindenek előtt az agy méretének egyedülálló növekedése. Illetve ami talán kevésbé szerepel a köztudatban, de kulcsfontosságú, és elválaszthatatlan agyunk méretétől: a beszéd megjelenése. Az emberi nyelv kialakulása nemcsak az utolsó nagy mérföldkő volt a világuralom felé, hanem olyan kritikus pillanatban született, amikor szó szerint a túlélést jelentette.

Ha akkor nem kezdünk el beszélni, a Homo sapiens sapiens és az az emberi civilizáció, amit ma ismerünk, valószínűleg nem létezne.