Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: fogyasztás

Elismerték a minisztériumtól: egyre több magyar vesz rosszabb minőségű élelmiszert

Közzétette szerző

Az élelmiszer kiskereskedelemben 2022 júniusában kezdődő volumencsökkenés 2023 őszére megállt és év végétől növekedésnek indult Magyarországon – tájékoztatta a portált Felkai Beáta Olga. Ennek a hatása az élelmiszeriparban is jelentkezett, 2024 januárjában ugyanis már ott is nőtt a volumen a belföldi értékesítés és az export tekintetében is. A fogyasztási szerkezetben azonban jelentős átrendeződés történt itthon 2023-ban – közölte a szakember. Lényegesen ugyan nem változott az érdeklődés a prémium márkák iránt, a középső és alsó szegmens között azonban eltolódtak a hangsúlyok.

Előtérbe került az olcsó, sok esetben alacsonyabb minőséget képviselő termékek kereslete, az árképzés miatt pedig a saját márkás termékek iránti igény is. Az „átlagos” márkatermékek számára kedvezőtlen folyamat nem tekinthető véglegesnek, hiszen nem az ár, hanem az ár-érték arány a fontos a fogyasztók számára – emelte ki.

Hogyan vásárolnak most élelmiszert a magyarok?

PostPin It!

Megint elkezdtek nőni az élelmiszerárak, mit lépnek a boltláncok?

Közzétette szerző

Tavaly a növényi olajok még az élelmiszerárstop ellenére is Magyarországon drágultak a legjobban az Európai Unióban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint az étolaj 13 százalékkal lett olcsóbb, mint tavaly.

Számításaik alapján az átlagbér tavaly szeptember óta lépést tart az inflációval, és a nyugdíjak is többet érnek a boltokban – olvasható az Index.hu szemléjében.

A világpiacon hónapokig tartó csökkenés után nőni kezdtek az élelmiszerárak. A madárinfluenza-járványok hatására a baromfihús jelentősen drágult.

PostPin It!

Visszamerészkednek az emberek a boltokba

Közzétette szerző

Márciusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 3,6 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 4,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakhoz képest – idézi a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi közleményét az MTI.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 5,7, az üzemanyag-kiskereskedelemben 3,3, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 0,6 százalékkal nőtt az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.

A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 2,0 százalékkal bővült az előző hónaphoz viszonyítva.

PostPin It!

A románok fogyasztanak, a magyarok beruháznak, de ki lesz ettől gazdagabb hosszú távon?

Közzétette szerző

Románia hivatalosan is lehagyta Magyarországot, amelynek lakossága a második legszegényebb az Európai Unióban, így fényévekre vagyunk a román jóléttől. „Bezzeg Románia” nem előzte le Magyarországot, és hiába a növekedés, még a románok is azt mondják, hogy Románia még mindig szegényebb, mint Magyarország.

Ha valaki csak a magyar sajtóban megjelent – a fentiekhez hasonló tartalmú – címek alapján akarna képbe kerülni Románia és Magyarország gazdasági fejlődésének elmúlt éveivel kapcsolatban, nehéz dolga lenne. De még a részletesebb elemzések alapján sem teljesen egyértelmű, hogy milyen tanulságai vannak a két leggyakrabban idézett adat alakulásának, tehát hogy Románia egy főre jutó GDP-je tavaly megelőzte Magyarországét, miközben tényleges egyéni fogyasztás (actual individual consumption – AIC) alapján az uniós lista aljáról tíz év alatt középmezőnybe került, és a magyar adatnál 2022-ben csak a bolgár volt gyengébb.

Mivel nem is célszerű egy-egy adat alapján dönteni arról, hogy melyik ország szegényebb vagy gazdagabb, ebben a cikkben azt mutatjuk be, hogy miből származik a két mutatószámban tapasztalható eltérés a két ország között, és hogy ezek mit árulnak el a közeljövőbeli gazdasági kilátásaikról. Mielőtt azonban ezekre rátérnénk, nézzük meg részletesebben is az adatok alakulását, és hogy egyáltalán mit jelentenek ezek a mutatószámok.

PostPin It!

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Közzétette szerző

(Virovácz Péter vezető elemző, Szőnyi Dávid elemző gyakornok az ING Banknál. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

A 2023-as recesszió után az idei év a növekedés éve lehet, melyhez a fogyasztás bővülésétől várjuk az érdemi hozzájárulást. A reálbérek alakulásában már tavaly szeptemberben elérkezett a fordulat, és azóta mindenki azt találgatja, hogy vajon mikor tükröződik vissza a markáns pozitív reálbér-növekedés a kiskereskedelmi adatokban.

Bár hónapokkal ezelőtt megjegyeztük, hogy a fogyasztás helyreállása lassú és graduális folyamat lesz, mégis a kiskereskedelem gyenge évkezdése némi meglepetést okozott. Emögött most három fő okot emelnénk ki, amelyek hozzájárulhattak a kiábrándító teljesítményhez.

PostPin It!

Jobb lenne a minőségi, mint a gyors gazdasági növekedés Magyarországon

Közzétette szerző

A szerzők az ING Bank elemzői. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.

A sajtóban rendre számos cikk próbálja boncolgatni a magyar gazdaság növekedési képletét. Idén különösen nagy figyelem övezi a témát, amikor is a tavalyi recesszió után az elemzők pozitív GDP-növekedési ütemet prognosztizálnak. Az ING Bank legfrissebb előrejelzése idén 2 százalék körüli gazdasági növekedéssel számol, mely lényegesen elmarad a Covid előtti években megszokott tempótól. Sőt, a 2017–2019 között látott 4,3–5,4 százalék közötti éves GDP-bővüléstől még a jövő évre vonatkozó 3,8 százalékos prognózisunk is elmarad.

Ebben nincs óriási meglepetés, hiszen a pandémia sújtotta évek, majd az azt követő rekord magas inflációs hullám alapjaiban változtatta meg a hazai gazdasági környezetet, nem beszélve a külső környezetben történt változásokról. Mindezek fényében joggal merül fel a kérdés, hogy egyáltalán visszatérhet-e a magyar gazdaság a 2017–2019 között látott növekedési pályára, tudva azt, hogy a gazdasági peremfeltételek alapjaiban megváltoztak. Ha pedig vissza is térhetnénk a stabilan 5 százalék körüli növekedéshez, a kérdés, hogy ez valóban fenntartható pálya lenne-e?

PostPin It!

Kanyarban előzött Bulgária: 2023-ban a magyarok fogyasztása volt a legalacsonyabb az EU-ban

Közzétette szerző

2023-ban a magyaroknál kevesebbet senki sem költött az Európai Unióban. 2022-ben a bolgárok még mögöttünk álltak, de az itteni, 17 százalék feletti infláció miatt tavaly már ők is elénk kerültek. A Népszava szemléje szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői „elkeserítőnek” nevezték a magyar adatokat, melyeket „az Orbán-kormány hibás gazdaságpolitikájával” magyaráztak.

Az MNB számításai szerint

ugyanolyan drága Magyarországon az élet, mint az EU-ban, ám itt az uniós átlagkereset feléből vagy harmadából kell gazdálkodni.

PostPin It!

A Fidesz-kormányok harmadik recessziója lett a tavalyi

Közzétette szerző

A magyar gazdaság teljesítménye 2023-ban összességében 0,8 százalékkal csökkent, a most közzétett negyedik negyedéves adat ugyanis jóval rosszabb lett a vártnál, és lehúzta az egész éves teljesítményt.

Számokban: a GDP negyedik negyedéves növekedése éves összehasonlításban csak 0,4 százalék volt, a harmadik negyedévhez képest pedig stagnált. Utóbbit az elemzők 0,4 százalék körülre várták, ehhez képest a 0 százalék csalódás. Az éves adat így lett a naptárhatás kiszűrésével -0,8 százalék, anélkül -0,9 százalék.

Negatív éves eredmény 1996 óta (amikortól a KSH a mostani rendszerben közöl adatot) a mostanin kívül csak háromszor fordult elő: a 2008 végén indult pénzügyi világválság hatására 2009-ben, 2012-ben és a koronavírus-járvány alatt, 2020-ban. Ezekből az utóbbi kettő esett a Fidesz kormányzására.

PostPin It!

Riasztó folyamatot fedeztek fel a magyar nyugdíjaknál

Közzétette szerző

2023-ban a lakossági jövedelmeket és a fogyasztást vizsgálva továbbra is kedvezőtlen folyamatot tapasztalunk – írja közleményében a Policy Agenda a 2023. IV. negyedévi Gazdasági Fejődési Index összefoglalójában. Ez azt jelenti, hogyfolyamatosan nyílik a jövedelmi olló. A lakossági megtakarítások összege átlagosan 13 millió forint családi megtakarítást jelentene. Azonban az összes megszerzett munkajövedelem kétharmada a legfelső jövedelmi tizedhez tartozik, ami a tőkejövedelmeket illeti, annak pedig  90 százalékát élvezik az oda tartozók. 2023 végén nem javult a magyar háztartások fizetőképessége, a családok mintegy 40 százaléka a hónap végére fizetési nehézségekkel küzd, ezért jelentősen megnövekedett a hitelfelvétel.

A háztartások eladósodottsága – banki információk szerint – utoljára 2014-ben volt ennyire magas. A jelenlegi 1,11 millió hitelkártyán mintegy 152 milliárd forint tartozás volt 2023-ban, azaz egy kártyán átlagosan több mint 130 ezer forint. Igen kedvezőtlen mutató, hogy ennek mintegy 48 százaléka olyan jellegű tartozás, amelyet nem törlesztenek a lejárati idő alatt. Ezen a határidőn túl pedig már nagyon magas (uzsora szintű?) kamat terheli a háztartásokat.

Újra élénkül a nem legális jövedelemszerzés gyakorlata. Érezhetővé vált az elszegényedés növekvő veszélye. Folyamatosan csökken az átlagnyugdíj átlagkeresethez viszonyított aránya, 2023 végére már alig volt magasabb 50 százaléknál.

PostPin It!

Kiderült: az elszegényedő magyarok miatt került bajba a költségvetés

Közzétette szerző

2023-ban a költségvetés 4593,4 milliárd forintos hiánnyal zárt. A vártnál rosszabb hiányadatot elsősorban a fogyasztás visszaesése miatt elmaradó áfabevételek magyarázzák. Az adónemből összesen 6981,9 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, 1000 milliárddal maradt el a 7985 milliárdos célszámnál.  Vagyis az elmaradó fogyasztás miatt az eredetileg tervezettnél 1000 milliárd forinttal kevesebb áfabefizetése keletkezett az államkasszának.

Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője a portálnak arra mutatott rá, hogy a reálbérek 2023-as visszaesése a lakossági fogyasztást is visszafogta tavaly: a hazai kiskereskedelmi forgalom volumene 2023. január–novemberben az előző év azonos időszakához képest 8,7 százalékkal kisebb lett.

S ezt a helyzetet csak tovább súlyosbította, hogy a lakossági reáljövedelem 1,2-1,3 százalékos csökkenése mellett a háztartások fogyasztási kiadásai 2,9–3,0 százalék között mérséklődhettek 2023-ban.

PostPin It!

A lakosság a sebeit nyalogatja, miközben a gazdaságpolitika újra arra vár, hogy a hűtő végre elromoljon

Közzétette szerző

2012 őszén az elemzők nem voltak túl optimisták azzal kapcsolatban, hogy az akkor recesszióban lévő magyar gazdaságban gyorsan helyreáll majd a fogyasztás a visszaesést követő időszakban. A magyar gazdaságpolitikára ez nem volt igaz: 2012 szeptemberében született meg Varga Mihály elhíresült nyilatkozata, amiben arról beszélt, hogy azért hisz a fogyasztás fellendülésében, mert „előbb-utóbb a hűtőszekrény elromlik, előtt-utóbb lehet, hogy a tévét is ki kell cserélni”.

Az év elején egészen hasonló helyzet állt elő. Habár az elemzések között nagy a szórás arra vonatkozóan, hogy az idei évben mekkora lesz a gazdasági növekedés, és abban is, hogy ez mennyire fog hozzájárulni a gazdasági növekedéshez, jelentős részük elég pesszimista a fogyasztásbővülés esélyeivel kapcsolatban, és arra a számít, hogy a fogyasztás bővülése a jövedelmek növekedése alatt marad.

 

PostPin It!

Elkezdődik a magyar kilábalás a válságból, de milyen messzire jutunk idén?

Közzétette szerző

Elszállt infláció, csökkenő reálbérek, összeeső fogyasztás, zsugorodó gazdaság – címszavakban ezek voltak 2023 meghatározó trendjei a magyar gazdaságban. Hacsak nem jön valamilyen újabb külső sokk, ezeket szinte biztosan magunk mögött hagyjuk idén, ám az egyelőre nyitott kérdés, hogy mennyire lesz lendületes a gazdaság az új növekedési pályán.

A 2023 egészét jellemző inflációs adatot többnyire 17,6-17,8 százalék körülire várják az elemzők, míg idén 4-6 százalék közelébe mérséklődhet az áremelkedés üteme. A gazdaságot fékező pénzromlás tehát jócskán lelassul, ám jegybanki a három százalékos inflációs cél elérésére csak 2025-ben mutatkozik esély a Magyar Nemzeti Bank decemberi Inflációs jelentése szerint.

Idén ugyanakkor két belső tényező érdemben hathat az árnövekedés irányába: januárban két részletben, összesen 41 forinttal emelkedik az üzemanyagok jövedéki adója, továbbá a tavaly júliusban bevezetett új hulladékgazdálkodási rendszer miatt megemelkedő vállalati költségek is begyűrűznek a fogyasztói árakba 2024 közepéig – az MNB becslése szerint a 2023. és 2024. évi inflációt is 0,1–0,2 százalékponttal emeli meg elsősorban az élelmiszerek és a napi fogyasztási cikkek árain keresztül a Mol-leányvállalat Mohu 35 évre szóló koncessziója köré épített szisztéma.

PostPin It!

Fél lábbal az időgépben ragadt az újra növekvő magyar gazdaság

Közzétette szerző

Egymást követik mostanában a jó hírek a magyar gazdaságról: szeptemberben egy évnyi csökkenés után újra nőttek a reálbérek, június és augusztus között véget ért a magyar gazdaság egy éve tartó recessziója, októberben és novemberben pedig egy számjegyűre csökkent az infláció.

A jó hírek mellett ugyanakkor olyan statisztikák is érdekesek lehetnek, amikből nem lesznek hírek. Igaz például, hogy a reálbérek nőnek, de a növekedéssel együtt is csak oda jutottak el, ahol 2021-ben voltak. Igaz, hogy véget ért a recesszió, de a nemzeti össztermék még így is csak most kezdte el megközelíti azt a szintet, ahol 2022 első negyedévében volt. És az is igaz, hogy egy számjegyű az infláció, csakhogy ez nem azt jelenti, hogy csökkennek az árak, hanem csak azt, hogy lassabb tempóban nőnek.

Annak a válságnak a kiindulópontját, amelyből most kezd kilábalni a magyar gazdaság, a G7-en az idei év elején egy olyan negatív spirálként jellemeztük, amelynek fő közvetlen oka a kereslet bezuhanása volt. A reálbércsökkenés miatt a lakosság visszafogta a fogyasztását, a kereslet eltűnése miatt pedig a belső piacra termelő cégek és a szolgáltatószektor szenvedni kezdett. Eközben a fogyasztástól függő adók beesése miatt az állam is kifogyott a bevételekből. Podcastunkban Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője megélhetési válságként írta le a magyar gazdaság elmúlt időszakát, amelyből szerinte még hosszú ideig tart majd a kilábalás.

PostPin It!

A hideg ellenére eddig alig fogyasztottak a magyarok a betárolt földgázból

Közzétette szerző

Az idén másodszor áll 90 százalékon a hazai gáztárolók töltöttsége – írja vasárnapi Facebook-posztjában az Energiaügyi Minisztérium.

A szaktárca tájékoztatása szerint az április óta tartó folyamatos betárolásnak köszönhetően először a nyáron érte el ezt a szintet Magyarország. Az uniós elvárás szerint november elejére kellett volna a földfelszín alatti tárolókkal rendelkező tagállamoknak 90 százalékos töltöttségig jutniuk, ám ez idehaza már augusztus végén is magasabban alakult, végül novemberben, a fűtési szezon kezdetére 98 százalék felett tetőzött.

A télies időjárás beköszöntével hosszú hetek óta zajlik a kitárolás, így a hazai töltöttség az idén másodszor mostanra érte el a 90 százalékot, ami valamelyest magasabb, mint az uniós átlag – olvasható a közleményben.

PostPin It!

Még kétévnyi gödörből kell kijönnie a magyar gazdaságnak

Közzétette szerző

(A szerző az ING Bank vezető elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Háborús időkben nem biztos, hogy illik ilyen metaforával élni, de november közepén elérkezett a pillanat, amikor végre el lehetett sütni a kommunikációs „jó hír” ágyút. Na nem mintha bárkit meglepetésként érhetett volna a harmadik negyedéves gazdasági teljesítmény. Ez a bizonyos ágyú már jó ideje töltve volt, kilövésre készen. Ugyanis már régóta egybehangzóan jelezte az elemzői közösség, hogy 2023 harmadik negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye javulhat, és megkezdődhet a helyreállási időszak.

Azért szép a statisztika, mert mindenki megtalálhatja benne a saját narratíváját. Nincs ez másképp a múlt heti GDP-adattal sem. Amennyiben negyedéves bázison nézzük a magyar GDP változását, úgy 0,9 százalékos növekedést láthatunk. Ezzel szemben éves összevetésben a bruttó hazai termék 0,4 százalékkal zsugorodott. Akkor most örüljünk vagy sírjunk? Talán egy kicsit mindkettőt.

PostPin It!

Leromlott az életszínvonal a bérből élőknél, mélyponton a háztartások fizetőképessége

Közzétette szerző

A gazdasági növekedés elmúlt évben kezdődő visszaesése 2023 végére helyreáll, és a következő évben már enyhe növekedéssel számolhatunk – valószínűsíti a Policy Agenda elemzésében. A jövő évben a mezőgazdaság és a feldolgozóiparban az autógyártás és ahhoz kapcsolódó tevékenységek – ez évben növekvő – teljesítményével együtt a többi ágazatban is már bővülés várható szerintük.

A KSH adatai szerint 2023. III. negyedévében a bruttó hazai termék 0,9 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest, amellyel véget ért a gazdaság recessziója. Éves összevetésben, azaz 2022 azonos negyedévéhez viszonyítva azonban még 0,3 százalékkal kisebb volt a teljesítmény. Ebben a visszaesésben az ipar és a piaci szolgáltatások, így elsősorban a kiskereskedelem, valamint a tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység csökkenése volt leginkább a meghatározó. A visszaesést a mezőgazdaság – a nagyon alacsony bázishoz mért – jó teljesítménye mérsékelte. A szolgáltatások összességében csökkenő hozzáadott értékét pedig részben ellensúlyozta a humánegészségügy és a szociális ellátások növekedése.

Véget ért a gazdasági recesszió

PostPin It!

Black Friday: hitelcsapda is fenyegethet az adathalászok mellett

Közzétette szerző

November ma már egész hónapon át tartó akciók sorozatáról szól, nem csupán a hó végére – konkrétan idén november 24-ére – eső Black Fridayról (fekete péntekről). Azonban résen kell lenni, mert a kereskedők bombáznak a különböző kihagyhatatlan termékajánlatokkal és ezekhez olykor csábító kölcsönök, áruhitelek is kapcsolódnak. Ha azonban hitelből tudjuk csak megvásárolni a kiszemelt terméket/termékeket, nem árt, ha tisztában vagyunk azzal, hogy az áruhitel mellett van más konstrukció is a finanszírozásra és mikor mire érdemes figyelni – olvasható a pénzügyi portál közleményében.

Az áruhitelek maximális futamideje rövidebb, ez pedig magasabb törlesztéssel járhat. Ráadásul míg a személyi kölcsönöknél a THM értéke maximum 24 százalékponttal haladhatja meg a jegybanki alapkamatot, addig az áruhiteleknél legfeljebb 39 százalékponttal lehet magasabb a teljes hiteldíj mutató.

A nem akciós áruhitel tulajdonképpen az egyik legdrágább hitelfajta.

PostPin It!

Durva forintgyengülést jeleznek előre az Egyensúly Intézetnél

Közzétette szerző

Míg a 2023-as átlagos áremelkedés 17,5 százalékos lesz, 2024-ben 5,7 százalékra, majd 2025-ben 3,6 százalékra csökken az infláció – írja a Boros Tamás és Filippov Gábor nevével fémjelzett Egyensúly Intézet gazdasági előrejelzésében. Az elemzéshez a 2023. október 31-ig beérkezett adatokat vették figyelembe.

Az agytröszt szerint a magyar gazdaság teljesítménye 2023-ban 0,6 százalékkal csökken. A következő években a növekedés újraindulására számítanak: a GDP bővülése 2024-ben elérheti a 3,2 százalékot, majd 2025-ben a 3,1 százalékot. A magyar gazdaság növekedésének motorja az újrainduló fogyasztás és a beruházások lehetnek – írja a portál.

Csökkenhet az inflációs nyomás

PostPin It!

Ezért eszik sok kutya ürüléket

Közzétette szerző

Bár a kutyák az ember legjobb barátai, nehéz pillanatokat okozhat a kapcsolatban, amikor azt látjuk, hogy ürülékbe hemperegnek, vagy épp elfogyasztják azt. Márpedig egy, a Journal of Veterinary Medicine and Science című szaklapban megjelent tanulmány szerint az Egyesült Államokban a kutyák 23 százaléka legalább egyszer evett már ürüléket, 16 százalékuk pedig rendszeres kakifogyasztó. A LiveScience annak járt utána, miért esznek salakanyagot a kutyák.

Amikor a kutyák elfogyasztják saját ürüléküket, — ez az úgynevezett koprofágia — a szakértők szerint semmi rendkívüli nem történik, természetes viselkedésnek tekinthető, így nem a figyelemfelkeltés egyik formája. A kutatók szerint a kutyák ilyen viselkedése a farkasokkal való evolúciós kapcsolatukból eredhet, mivel a farkasanyák rendszeresen fogyasztották gyermeikek ürülékét, a bélparaziták elkerülése végett. Dr. Nicholas Dodman állatorvos szerint a viselkedés egyébként nem jelent egészségügyi kockázatot.

Bizonyos kutyafajták ugyanakkor hajlamosabbak lehetnek a koprofágiára.

PostPin It!

Ez az ital segíthet a cukorbetegség megelőzésében

Közzétette szerző

Egyre több embert érint világszerte a diabétesz, a betegség pedig Magyarországon is igencsak elterjedt: minden tizedik embert érint közvetlenül. Egy friss, kínai kutatás, amelyben közel 2000 ember vett részt azonban azt állítja, hogy azok, akik napi rendszerességgel fogyasztanak sötét teát, nagyobb valószínűséggel kerülhetik el a betegség kialakulását – írja az Interesting Engineering.

Azt rögtön érdemes leszögezni, hogy a fekete és a sötét tea nem ugyanaz, a két termék különböző élettani hatásokkal bír. 

Az 1923 résztvevő közül 352-en prediabéteszben szenvedtek, 436-an cukorbetegek voltak, 1135-en pedig egészségesek voltak. Kutatásuk során nyomon követték a résztvevők vércukorszintjét, és elemezték, hogy a teafogyasztás hogyan befolyásolja a vizeletükben felszabaduló glükóz mennyiségét.

PostPin It!