Best WordPress Hosting
 

Hamar veszteségbe fordulhat a Mohu Mol nyeresége

Amíg a 35 évre elnyert kukakoncesszión kívüli tevékenységek 12 milliárdos hasznot hajtottak, az „intézményi”, vagyis a lakossághoz kapcsolódó, de elkülönítetten gyűjtött, hasznosítható hulladék üzlete kétmilliárdos veszteséggel kezd. Közben a begyűjtési arányszámok romlottak.

Tavaly 189 milliárdos bevétel mellett csaknem 6 milliárdos adózott nyereséggel zárt a Mohu Mol – derül ki a 35 éves hulladékkoncessziót tavaly év közepe óta átvevő Mol szakcégének nyilvános beszámolójából. Az anyacég nem vett ki osztalékot. Míg a „közszolgáltatási” tevékenység, vagyis a lakossági hulladékbegyűjtés és -előkezelés 28 milliárdos veszteséget mutatott, addig a „kiterjesztett gyártói felelősségi rendszernek” nevezett, a visszaforgatható anyagok előállítóitól az újrahasznosításra beszedett, úgynevezett EPR-díjakból 26 milliárdos nyereséget értek el. Amíg a koncesszión kívüli tevékenységek 12 milliárdos hasznot hajtottak, az „intézményi”, vagyis a lakossághoz kapcsolódó, de elkülönítetten gyűjtött, hasznosítható hulladék üzlete 2 milliárdos veszteséggel kezd.

A tavalyi nyereségadat részben az EPR-bevételek becslésén alapult – tájékoztatta az ügy kapcsán a Népszavát Tóth Eszter, a Mohu pénzügyi vezetője. Később a vártnál kevesebb EPR-díj folyt be, amivel már veszteségbe fordultak – tette hozzá. A Mohu mindezek mellett már 2023-ban is jelentős beruházásokat hajtott végre – szögezte le.

Harmincszornyi pénzből megy rosszabbul a MOHU-MOL szemétszállítása

A hulladékgazdálkodási koncesszió tavaly nyáron váltotta fel a korábbi, piaci alapon működő rendszert. Hiába gazdálkodik a Mohu több pénzből, kevesebb lett a begyűjtött intézményi hulladék, a szakértők véleménye az új rendszerről pedig lesújtó – írja a friss HVG.

Tavaly július óta a Mol-féle hulladékgazdálkodási koncesszió felel az intézményi szemétszállításért, a szakértők többsége szerint a helyzet rosszabb, mint a korábbi, piaci alapon működő rendszer alatt. Pedig a Mohu harmincszor annyi bevételből gazdálkodik, mint a piaci szereplők tették, az elszállított hulladék mennyisége mégis csökkent – írja a HVG ma megjelenő száma.

A cégeknél maradó hulladék amellett, hogy kellemetlenséget okoz, környezetvédelmi szempontból is aggályos, az üveg- és műanyagszemét visszagyűjtése gyakorlatilag megszűnt a koncesszió indulása óta. A Magyar Mérnöki Kamara (MMK) által megkérdezett szakértők szerint a rendszer logikátlan, az elszállítással gondok vannak, a Mohu pedig olyan szolgáltatásért is pénzt kapott a cékegtől, amelyet nem végez el teljeskörűen.

Esztergomban nyílt a MOHU első lakossági hulladékudvara

Átadta a MOHU az első, esztergomi új hulladéklerakóját, ahol több, mint 40 frakcióban várják a lakossági hulladékokat, amelyeket a lakcímkártyával (az ország bármely településére vonatkozóan) rendelkező lakosság ingyen elhelyezhet a telephelyen. A bontási hulladékokat leszámítva a többi hulladéktípusra nincs súlykorlát, így a gumiabroncstól kezdve, a hungarocellen át, egészen az elektronikai, vagy éppen a lomnak számító hulladékokig, bútorokig mindent átvesz a lerakó.

2023 novemberében volt az esztergomi lerakó alapkőletétele, mostanra pedig elkészült a létesítmény, így a magyarországi lakcímmel, lakcímkártyával rendelkező lakos ingyenesen, különböző típusonként viheti be a hulladékot a lerakóba. Több, mint 40 frakcióban gyűjtik ezeket, a telephelyen többek között a gumiabroncsokat, a fa csomagolóanyagot, a hungarocellt, a veszélyes hulladékokat (fáradt motorolaj, növényvédőszer, hajtógázas palack, elemek és akkumulátorok, fékfolyadék, olajos flakon, olajszűrő, stb.) a fa és bútorhulladékot, a bontott elektronikai hulladékot, a háztartási gépeket, a síküveget, a hullámkarton papírt, textil-hulladékot is átveszik.

A vállalat 2023. július 1-jétől egyszerűsítette le a hulladékátvételi folyamatot, így lakcímkártya felmutatásával minden magyarországi lakos igénybe veheti az ország bármelyik hulladékudvarának szolgáltatásait és például textilhulladék, valamint sütőolaj is leadható minden udvarban – amik korábban csak egyes létesítményekben voltak leadhatóak. Egyedül az építési, bontási hulladék átvételére határoznak meg súlykorlátot.

Textilgyűjtő konténereket telepít országszerte a MOHU

3 éven belül 4500 modern textilgyűjtő konténert telepít a MOHU országszerte, ezzel megnégyszereződhet a lakosság számára elérhető textilkonténerek száma. Az új, hazai gyártású, feltörésbiztos konténerek körülbelül 250 kilogramm textília összegyűjtésére alkalmasak. A bedobott textília, ruházati és lábbeli hulladék egy válogatóba (előkezelőbe) kerül, majd az állapotuktól függően újrahasznosítják vagy újrafelhasználják azokat.

Az Európai Unió felmérése szerint egy európai lakos évente átlagosan évi kb. 26 kilogramm textíliát vásárol, és 11 kilogrammot dob ki a szemétbe. A használt ruházati és textília hulladék legnagyobb részét, 87%-át elégetik vagy hulladéklerakóban helyezik el. Ennek eredményeként a nem szelektált, kommunális kukába dobott ruhák, textíliák nagy megterhelést jelentenek a környezetnek. 

Az EU felmérése szerint a használt ruhák kevesebb mint felét gyűjtik össze újrahasználatra vagy újrahasznosításra, és csak 1%-át hasznosítják újra ruházati termékké, hiszen csak most kezdenek megjelenni azok a technológiák, amelyek lehetővé teszik ezt a hasznosítási irányt.

Az új palackvisszaváltási rendszer az 50 forintos betétdíjnál jóval nagyobbat drágíthat az italokon

A csomagolásgyártókat és a kereskedőket számos pluszköltség terheli a DRS élesedésével. Egy élelmiszergyártói szövetség szerint a csomagolást illető költségek idén több mint megnégyszereződtek.

Január óta él Magyarországon is az egyutas italospalackok kötelező visszaváltási rendszere (Deposit Refund System, DRS), a „Vigyél vissza! 50 Ft” feliratú emblémákkal ellátott palackokat a boltokban kihelyezett új automatákkal már vissza lehet váltani, a kiürült, közel sértetlen állapotú üvegekért cserébe a jelzett 50 forintos betétdíj jár vissza.

A rendszer értelemszerűen ezzel az 50 forintos betétdíjjal áremelést hoz az italoknál, de a 24.hu , most arról ír hogy a drágulás mértéke ennél nagyobb is lehet. A lap megkereste Nagy Miklóst, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) szakmai titkárát, aki rámutatott: az italcsomagolásokat használó gyártócégeknek csatlakozási díjat kell fizetniük a jelenlegi szabályok szerint 5 éven keresztül a DRS-rendszer működtetését és a visszaváltó automatákat biztosító Mol-leányvállalatnak, a MOL MOHU Hulladékgazdálkodási Zrt.-nek. A társaság ebből finanszírozza majd utólag a visszaváltó automaták több mint 50 milliárd forint értékű beszerzését. Ez a díj pedig Nagy szerint csomagolóeszköz-típustól függően darabonként 1-8 forintos pluszköltséget ró a gyártókra.

Gyakorlatilag elérhetetlen az év elején bevezetett visszaváltási díjas italcsomagolás

Január elejétől március végéig körülbelül 400 millió eldobható PET-palack kerülhetett forgalomba, amelynek kétharmada jó eséllyel nem lesz újrahasznosítva. A gyártók szinte egytől egyig kihasználják a féléves haladékot, amit a kormánytól kaptak az újfajta visszaváltható palackok bevezetésenek elodázására.

A Greenpeace Magyarország felmérte, mennyire voltak elérhetőek a visszaváltható italcsomagolások a hazai élelmiszerüzletekben a vonatkozó kormányrendelet januári életbe lépését követő első negyedévben. Az eredmények lesújtóak: a zöldszervezet csak elvétve talált ilyen italcsomagolást a boltok polcain. A visszaváltó automaták egyelőre szinte kihasználatlanul állnak az üzletekben, hiszen a gyártók a végsőkig kitartanak az eldobható italcsomagolások mellett. Az elvesztegetett negyedév alatt csak PET-palackból 400 millió fogyhatott el, amelynek kétharmada így jó eséllyel nem lesz újrahasznosítva.

A gyártók szinte egytől egyig kihasználják a féléves haladékot, amit a kormánytól kaptak az újfajta visszaváltható palackok bevezetésenek elodázására. De az üzletláncok döntő többsége is húzza-halasztja, hogy a saját márkás ásványvizeket, üdítőitalokat betétdíjas csomagolásban kínálják. Ezt tapasztalta a Greenpeace az élelmiszerüzletekben végzett legújabb hazai vizsgálata során.

Félévnyi használt olaj árával tartozik sok étteremnek a MOHU

Félévnyi használt olaj átvételét nem fizette még ki a MOHU sok vendéglátóhelynek – tudta meg a telex egy tulajdonostól. A csúszásokat a vállalat is elismerte, de azt mondta, már dolgoznak a hibák kijavításán.

A MOHU, a Mol leányvállalata, tavaly júliusban vette át a hulladékgyűjtés egyes ágazatait egész Magyarország területén: a használt olajat is a vállalat gyűjti be, amiért cserébe pénzt ad a vendéglátóhelyeknek, a begyűjtött olajból pedig bioüzemanyagot készít. A koncesszió kezdete előtt több cég is foglalkozott a használt olaj elszállításával, sokszor a vállalkozó rögtön a helyszínen fizette ki a begyűjtött olajat, így félreszámolások sem voltak – mondta egy vendéglátós, aki arra panaszkodott, hogy a koncesszió kezdete óta több hónapos késedelmet halmozott fel a MOHU a kifizetésekben.

Az első két hónap díját végül decemberben adta oda neki a MOHU, de sok vendéglátóhely még mindig vár az augusztus után beszolgáltatott használt sütőolaj elszámolására.

Katasztrófahelyzet a hulladékgazdálkodásban

Gyakorlatilag összeomlott a visszagyűjtési rendszer! A napokban írta meg a sajtó, hogy a fémhulladékok területén a MOL-koncesszió tavaly nyári elindulását követően 40 %-nyi fémhulladék eltűnt a visszagyűjtési rendszerből.

A Párbeszéd – ZÖLDEK által a MOHU MOL-tól kikért adatok alapján a helyzet még ennél is drámaibb.

A fémhulladékok messze nem a legrosszabb területe a koncessziós visszagyűjtési rendszernek, vannak olyan anyagtípusok, ahol 80-90 százalékos volt a visszaesés 2023. II. félévében a korábbi a rendszer által produkált – amúgy még mindig túl alacsony – számokhoz képest!

A fémhulladék 40 %-a eltűnt a piacról

8 hónap telt el azóta, hogy a Mol átvette a hazai hulladékgazdálkodás nagy részét. A fémhulladékok esetében óriási a visszaesés, a 2. félévben az anyag 40 %-a eltűnt a piacról, az akkumulátorok esetében 60 %-a. Akkora a baj, hogy a kormány az Európai Bizottsághoz fordult, mert nem tudjuk tartani a vállalt újrahasznosítási számokat. Pedig az állam éppen azért szervezte ki koncesszióba a piacot, hogy növekedjen az újrahasznosítási arányszám.

„Átlagosan mintegy negyven százalékkal csökkent a magánszemélyek és a vállalatok által leadott fém mennyisége a koncesszió elindulása óta” – mondta a Szabad Európának Szlávik Mónika, a Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesülete (MFSZE) elnöke.

A magyar állam 2023. július 1-jétől adta koncesszióba a hazai hulladékpiac nagy részét 35 évre a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-nek (Mol). A Mol erre egy külön céget alapított, a MOL MOHU Hulladékgazdálkodási Zrt.-t (MOHU).

Íme a magyar fejlesztésű palackvisszaváltó furgon

Bemutatta a MOHU a járműbe szerelt mobil visszaváltó automatát. Az országos visszaváltási rendszer részeként, a palackvisszaváltó automatákkal nem rendelkező kisboltok kézi visszaváltással tudják biztosítani a vásárlóknak egy applikáción keresztül, hogy megkaphassák a visszavitt palackok díját.

A REpont rendszerhez kézi visszaváltóként csatlakozó kisboltok, valamint a HORECA szektor – hotelek, éttermek, vendéglátóipar – összegyűjtik a palackokat, dobozokat, üvegeket, majd egy bizonyos mennyiség után a Returmatic cég által kifejlesztett mobil visszaváltó automata “házhoz megy”, és az italcsomagolásokat rögtön azonosítja, elszámolja a kiskereskedőknek, majd összetömöríti.

Az egyszerhasználatos műanyag, fém és üveg italcsomagolások többsége idén visszaválthatóvá válik. A vásárlók az úgynevezett REpontokon válthatják majd vissza ezeket a csomagolásokat: a nagyobb üzletekben automaták segítségével, a kisebb boltokban pedig kézi visszaváltással. A rendszer célja, hogy támogassa az európai uniós célokat, miszerint 2040-re 65%-ra kell növelni a hulladék újrahasznosítását a jelenlegi 32%-ról.

Budapesten is indul a lakossági biohulladék-gyűjtés

Jönnek a barna kukák. A fővárosban első körben 15 ezer lakost, mintegy hatezer háztartást érint a háztartási biohulladék-gyűjtés Budapest XI., XX. és XXI. kerületének kijelölt utcáiban, a legtöbb helyen már a tartályokat is kiosztották.

A pontos helyszíneket itt lehet megnézni. A második körben, 2025-ben további 1,5-2 millió embert terveznek elérni, amivel 2025 végére a nagyvárosi környezetben teljes lesz Magyarországon a begyűjtés. Idén országszerte 14 településen 460 ezer embert tervez a koncessziós hulladékgazdálkodási feladatokat ellátó Mohu bevonni az önkéntes alapú rendszerbe, helyi hulladékgazdálkodással foglalkozó alvállalkozói segítségével. Szolnokon, Kaposváron és Székesfehérváron már elindult, Budapest kiválasztott körzeteiben márciusban élesedik a konyhai hulladék elkülönített gyűjtése.

Évi 40 ezer forint a kukába

Sokan hallottak a visszaváltó automatákról, de kevesen látták

A megkérdezettek 94 százaléka már hallott a januártól bevezetett, de élesben csak júliusban induló új italospalack-visszaváltási rendszerről – derült ki a Publicus Intézet által a Népszava felkérésére készített januári felmérésből.  Várjuk a visszaváltást, az emberek többsége úgy tervezi, a rendszer indulásakor elviszi az automatákba a díjköteles italcsomagolásokat.

A lehetőség egyelőre ugyanakkor viszonylag kevés válaszadó, mindössze 38 százalék számára elérhető egy közeli élelmiszerboltban. 45 százalék így nemmel válaszolt és 17 százalék nem tudott, illetve kívánt válaszolni. E tekintetben jelentős különbség mutatkozott a kormánypárti és az ellenzéki szavazók között: míg előbbiek 28, utóbbiak 46 százaléka találkozott már az új géppel.

A kutatásban részt vevők 63 százaléka azt ígéri, mindenképp visszaváltja majd a díjköteles italcsomagolásokat, 21 százalék viszont csak akkor, ha lesz ilyen berendezés ott, ahol vásárolni szokott. Míg 6 százalék nem tervez bajlódni a palackok visszaváltásával, további 6 százalék inkább nem is vesz különdíjas terméket. A legfeljebb 8 általánost végzettek és a diplomások (67 és 65 százalék) nagyobb arányban tervezik biztosan visszavinni a palackokat és dobozokat, mint a szakmunkások és az érettségizettek (60 és 59 százalék). A kertes házban élők 67 százalékával szemben a panellakók csupán 45 százaléka él majd a lehetőséggel. Ez a társasházban élők esetén 58 százalék. (Furamód akadtak olyan válaszadók, akik már kaptak pénzt ilyen palackokért, ami félreértésre utalhat, mivel a hivatalos közlések szerint visszaváltható termék még nincs a polcokon.)

Felbukkantak az automatákban 50 forintért visszaváltható palackok

Felbukkantak a boltokban az első olyan palackok, amiket már az automatákban lehet visszaváltani. A visszaváltásból származó pénzt bankszámlára még nem lehet utaltatni, a vevők levásárolható kuponként kapják meg.

Március 1-től országszerte minden Aldiban elérhetők az első visszaváltási díjas termékek. Az érintett sajátmárkás üdítőitalok címkéjén már megtalálható a visszaváltási díjra vonatkozó logó, valamint a díj mértéke, amelynek összege a kasszánál automatikusan hozzáadódik a termék árához. A visszaválthatóságot a polcokon kihelyezett ártáblán külön is jelölik.

A vásárló a palackonként 50 forintos visszaváltási díjat a kiállítás helyén levásárolható kuponként kapja meg. A levásárlás mellett jótékony célra is felajánlható az összeg, a bankszámlára történő azonnali átutalás pedig – a MoHu tájékoztatása szerint – várhatóan áprilistól lesz elérhető.

Közösségi komposztálás társasházi irodában

A KSZGYSZ 270 tagvállalatával a magyar zöldipar legnagyobb érdekvédelmi szervezeteként a mindennapi gyakorlatban is előmozdítja a környezetvédelmi szempontok érvényesítését, a fenntartható hulladékgazdálkodás megvalósítását. Mostani tagi együttműködésükben a ProfiKomp Zrt. saját fejlesztésű lélegző dobkomposztálót helyezett ki a KSZGYSZ Irodájában, ami az Irodának is helyet adó társasház közösségi komposztálójaként fog működni.

A biológiailag lebomló hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek kiemelt területe – a megelőzésen túl – az elkülönített gyűjtés megvalósítása és a minél nagyobb arányú helyben történő hasznosítás.

A Hulladék Keretirányelv előírásai szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy 2023. december 31-től a biohulladékot vagy a képződés helyén különítsék el és dolgozzák fel, vagy külön gyűjtsék össze, és ne keverjék össze más típusú hulladékkal.

Húsvéttól jöhetnek a betétdíjas palackok, de lesz amit érdemes külföldre vinni

A nagyobb magyar élelmiszerboltokban egy hónapja állnak a betétdíjas palackokat visszaváltó automaták – tökéletesen üresen. A polcokon ugyanis még nem jelentek meg azok az 50 forintos betétdíjjal ellátott termékek, amelyeket ezekbe be lehetne dobni. A jogszabály csak június 30-a után, azaz július elsejétől teszi kötelezővé, hogy a boltba már csak betétdíjas palackokban lehet kiszállítani az árut.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A Coca-Cola, a Dreher, a Tesco, a Lidl és a visszaváltó rendszert üzemeltető Mohu egyaránt azt választolta a G7 megkeresésére, hogy várakozásaik szerint körülbelül húsvéttól, azaz áprilistól várható a visszaváltás logójával ellátott csomagolások bolti megjelenése. A kifutó készletekkel számolva így biztosítható, hogy az év második negyedének végére már minden raktárban legyen megfelelő mennyiségű betétdíjas csomagolású termék, amellyel júliustól zavartalanul mehet tovább az értékesítés.

Az egyszer használt, majd kukába dobott PET-palackok ideje lejárt

2024-ben megérkezik Magyarországra az új, EU-kompatibilis palack-újrahasznosító rendszer, mely kiemelten fontos lépés az egyszer használatos italcsomagolások utóéletének optimalizálásában. Ráadásul általa a lakosság is részt vehet a körforgásos gazdaság gyakorlatában, ami már Japánban és Németországban is bizonyította hatásosságát.

 A hulladékgazdálkodás-reform lakosság számára leginkább szembetűnő eleme az új italcsomagolást visszagyűjtő pontok rendszere, amellyel a hulladékkezelés sokkal hatékonyabbá, gyorsabbá és olcsóbbá válik.  Az EU-s szabályoknak megfelelő visszaváltási rendszer célja, hogy a forgalomba kerülő műanyag, üveg és fém egyutas italcsomagolások mintegy 90 százalékát újrahasznosítsák 3 éven belül. Az érvényben lévő EU-s jogszabályok szerint ugyanis 2029-re minimum 90 százalékra kell emelkednie a PET-palackok visszagyűjtési arányának.   

 Az új palackvisszaváltási rendszer nagyszerű példa az EU környezetvédelmi és gazdaságpolitikájának egyik legfőbb irányelvére, a körforgásos gazdasági gondolkodásra. Ennek célja, hogy egy termék vagy termékcsomagolás életciklusának végét ne a kukába kerülése jelentse, hanem másodlagos nyersanyagként kerülhessen vissza a termelésbe. A körforgásos gondolkodás beépítése különösen fontos a nem lebomló anyagok, például a műanyag piacán, mely hulladékként való kezelése, ártalmatlanítása nemcsak költséges, de nagy környezeti terhet is jelent.   

A hulladékkoncesszióval csendben kimúlt néhány szemétdíjkedvezmény is

Van, aki csak most szembesül vele, hogy oda a korábbi kedvező szemétdíja, ott, ahol a szolgáltató vagy az önkormányzat a tavaly bevezetett hulladékkoncesszióval párhuzamosan kivezette a korábbi szemétdíjkedvezményt. Ha sokallja a díjat, váltson kisebb kukára – javasolják az érintetteknek.

Számos kérdést felvetett a hulladékkoncesszió tavaly nyári életbe lépése. Eleinte az is kérdéses volt, el fogják-e vinni a hulladékot úgy, hogy nem is rendelkezett erre vonatkozó engedéllyel a koncessziót elnyerő Mol Nyrt. hulladékos leányvállalata, a Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. A vállalkozásoknak jóval magasabb lesz minden, hulladékkal kapcsolatos kiadásuk, de kérdések merültek fel az uniós joggal és a rendszer hatékonyságával, sőt a vállalt hulladékgazdálkodási célok teljesítésével kapcsolatban is. Nem is beszélve a január elsejével egyelőre még csak korlátozott területen és fokozatosan beinduló biohulladék-gyűjtésről, az ugyancsak idén év elején, de egyelőre csak papíron elindult italospalack-visszaváltásról, vagy éppen a roncsautók leadásával kapcsolatos problémákról.

Egyvalamit azonban mindig is hangoztatott a Mohu: a háztartásoknak nem kell többet fizetniük, mint a korábban meghatározott díj. Csakhogy többen is azzal szembesültek: a koncesszió bevezetésével eltűnt a korábban megszokott hulladékelszállítási kedvezményük. A HVG egyik fővárosi olvasója például arról írt, hogy a januárban kézhez kapott számláján a korábbi hulladékszállítási díj dupláját találta (1500 forint helyett 3000 forintot), pedig – mint kétfős háztartás – 50 százalékos kedvezményre lett volna jogosult. Mint írta, az FKF Zrt. ügyfélszolgálatán arról tájékoztatták, hogy „az év elejétől kivezetésre került a kedvezmény”, és azt javasolták, hogy ha problémát okoz a magasabb díj, akkor váltson kisebb kukára vagy forduljon segítségért a Hálózat Alapítványhoz.

Hónapok óta szünetel a roncsautó átvétel sok bontóban

Sok bontó hónapok óta nem vesz át roncsautókat. A Hvg szerint ez azért alakult így, mert a roncsautók tavaly óta a bontókból a MOHU-hoz kerülnek, amivel a bontók elesnek a bevételeik nagy részétől, amit az alkatrészek eladásából szereztek.

A roncsautók leadása 2023-ig úgy működött, hogy a bontók átvették a járművet, kivették belőle a használható és értékes alkatrészeket, majd a maradékot veszélyes hulladékként továbbadták. Tavaly július elseje óta viszont az autók a Mol hulladékgazdálkodó cégéhez kerülnek, és ők döntenek a felhasználásukról. A bontók az új rendszer szerint csak azokat az alkatrészeket tarthatják meg a roncsokból, amelyekre a MOHU nem tart igényt, amivel a bevételeik nagy részétől elesnek.

A tavalyi változáshoz kapcsolódó regisztrációs időszak első öt hónapjában ezért csak a bontók harmada kötött szerződést a MOHU-val, és vannak cégek, amelyek ezt azóta sem tették meg. A Mol szerint viszont azóta is folyamatosan kötik a szerződéseket a bontókkal, és hozzájuk nem érkezett panasz arra vonatkozóan, hogy akadozna a bontási dokumentumok kiállítása.

Minden lakás kap egy ötliteres gyűjtőt a Mohutól

Fokozatosan vezeti be a Mohu a házhoz menő konyhai zöld- és élelmiszer-hulladék gyűjtését. A szolgáltatás januártól a következő városokban indul: Budapest, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szolnok, Kecskemét, Cegléd, Zalaegerszeg, Békéscsaba, Nagykanizsa, Tatabánya, Kaposvár, Gyula, valamint Békés társasházi övezetei.

Januártól megkezdődik a konyhai zöld- és élelmiszer-hulladékok házhoz menő gyűjtése Magyarországon. A 14 város meghatározott részein induló rendszert a Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. (Mohu) és szerződéses partnerei működtetik. Nemzetközi tapasztalatok alapján a begyűjtött élelmiszer-hulladék mennyisége, és minősége a házhoz menő rendszerrel növelhető leginkább – írja közleményében a társaság.

A programban résztvevők lakásonként egy-egy 5 literes konyhai gyűjtőedényt kapnak, amely nemcsak könnyen kezelhető, de szag- és kifolyásmentes is. Emellett társasházaknak is kiosztanak egy-egy 120 literes barna kukát, amelyet a megszokott módon kell a ház elé kihúzni, a meghatározott napokon.

Januártól indul a biohulladékok elkülönített gyűjtése – elvileg

2024 elejétől elindul a biohulladék széles körű, vagyis a konyhai zöldhulladékot és élelmiszer-hulladékot is magában foglaló elkülönített gyűjtése, mely a MOHU Zrt. feladata lesz. Az RTL szerint őket is meglepte a rendelet, ezért egyelőre nem tudni, hogy a gyakorlatban hogyan zajlik majd a biohulladék gyűjtése.

2024 elejétől hazánkban is elindul a biohulladék széles körű, vagyis a konyhai zöldhulladékot és élelmiszer-hulladékot is magában foglaló elkülönített gyűjtése – tájékoztatott Raisz Anikó környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár.

A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet rögzíti, hogy az érintett háztartások az elkülönített gyűjtési rendszerben az erre a célra rendszeresített hulladékgyűjtő edényzetben gyűjthetik a háztartásokban képződő konyhai zöldhulladékot (nyers zöldség- és gyümölcs maradék, kávézacc, teafű, fűszerek, gyógynövények, tojáshéj) és a konyhai élelmiszer-hulladékot (hulladékká vált konyhai étel és élelmiszer).