Best WordPress Hosting
 

Megvan, ki szerepel a DK-MSZP-Párbeszéd közös EP-listáján Jávor Benedek helyett

Barabás Richárd, a Párbeszéd-Zöldek társelnöke került a DK-MSZP-Párbeszéd közös EP-listájának hetedik helyére – közölte Facebookon a párt. Barabást az után jelölték a listára, hogy Jávor Benedek saját kérésére visszalépett. 

A Párbeszéd-Zöldek bejegyzésében azt írja, Jávor Benedek  a továbbiakban kívülről segíti az EP-csapat munkáját.:

Döntésének két oka volt. Az egyik: 2023-ban azzal az ambícióval látott munkához, hogy – összhangban az Európai Zöld Párt és a Párbeszéd – ZÖLDEK törekvéseivel – hathatós támogatást nyújt az LMP-vel közös szövetség, a „Zöld pólus” megteremtésére, ám az Ungár Péter vezette párt távolodása, NER-esedése sajnálatosan meghiúsította a célt. A másik: az új, szociáldemokrata-zöld szövetségi rendszer Barabás Richárdnak testhezállóbb feladatokat kínál.

Jávor Benedek nem lesz rajta a DK–MSZP–Párbeszéd közös EP-listáján

Nem lesz rajta a DK, az MSZP és a Párbeszéd-Zöldek közös EP-listáján Jávor Benedek, aki az eredeti tervek szerint a Párbeszéd listáját vezette volna – írja a Magyar Hang.

Jávor a lapnak azt mondta: saját kérésére nem fog szerepelni a közös listán, amelyen a Párbeszéd csak a hetedik, valószínűleg nem befutó helyet kapta meg. De nem is ez volt a problémája Jávornak. „Amikor a Párbeszéd felkért, egy zöld lista vezetését vállaltam. Ez a felállás azonban nyilvánvalóan nem ilyen lesz, akkor sem, ha ennek az együttműködésnek lehet a politikai racionalitása. Jobb, ha nem én képviselem ezen a listán a pártot, hanem valaki más” – fogalmazott a Magyar Hangnak. Kérdésükre hozzátette: nem lép ki a pártból.

Március végén jelentette be a három párt, hogy hosszabb távú, stratégiai együttműködést kötöttek. A június 9-i választáson közös európai parlamenti és fővárosi listát állítanak, de már arról is megállapodtak, hogy a 2026-os országgyűlési választáson is együtt indulnak. Karácsony akkor azt mondta egy újságírói kérdésre, a megállapodás után újraértékelik a személyi kérdéseket, és a Párbeszéd kongresszusa dönt majd arról, kit delegálnak a közös ellenzéki listára.

Saját kérésére nem szerepel a DK-MSZP-Párbeszéd EP-listáján Jávor Benedek

Nem lesz rajta a Demokratikus Koalíció (DK), az MSZP és a Párbeszéd-Zöldek közös EP-listáján Jávor Benedek, akit a Párbeszéd januári kongresszusán listavezetőjének választottak meg. Jávor megerőstette ezt a Magyar Hangnak.

A politikus, aki 2014 és 2019 között volt a Párbeszéd EP-képviselője a lapnak azt mondta, saját kérésére nem fog szerepelni a közös listán.

Elárulta azt is, már akkor jelezte pártjának, hogy nem kíván rajta lenni ebben a formában az EP-listán, amikor formálódni kezdett a három párt együttműködése.

Új korszak kezdődik a média világában, vagy ez csak illúzió? Interjú Jávor Benedekkel a most elfogadott európai médiaszabadságról szóló rendeletről és a magyar médiahelyzetről

Jávor Benedek, a Párbeszéd-Zöldek EP-listavezetője nagyinterjút adott a Media1-nek az Európai Parlament által a múlt héten megszavazott EMFA-ról (European Media Freedom Act), az európai és a magyar médiahelyzetről, az EMFA elfogadásának késlekedéséről, de például a kegyelmi ügy is szóba került.

Katasztrófahelyzet a hulladékgazdálkodásban

Gyakorlatilag összeomlott a visszagyűjtési rendszer! A napokban írta meg a sajtó, hogy a fémhulladékok területén a MOL-koncesszió tavaly nyári elindulását követően 40 %-nyi fémhulladék eltűnt a visszagyűjtési rendszerből.

A Párbeszéd – ZÖLDEK által a MOHU MOL-tól kikért adatok alapján a helyzet még ennél is drámaibb.

A fémhulladékok messze nem a legrosszabb területe a koncessziós visszagyűjtési rendszernek, vannak olyan anyagtípusok, ahol 80-90 százalékos volt a visszaesés 2023. II. félévében a korábbi a rendszer által produkált – amúgy még mindig túl alacsony – számokhoz képest!

Elkésett és kevés a most elfogadott európai médiaszabadság rendelet, de mégis okozhat fejfájást a magyar kormánynak Jávor Benedek szerint

Az Európai Parlament által szerdán elfogadott EMFA (European Media Freedom Act), azaz az európai médiaszabadságról szóló rendelet a magyar médiaszektorra gyakorolt lehetséges hatásait elemezte Jávor Benedek, a Párbeszéd-Zöldek politikusa, aki 8 pontban szedte össze, amit az új rendeletről tudni kell. Jávor szerint az új médiaszabályozás igencsak elkésett és tartalma kevés a mostani magyar médiahelyzetre, de azért némi fejfájást így is okozhat a magyar kormánynak.

Évek szállanak a paksi fák alatt

Hogy az eredeti határidők teljességgel légből kapottak és tarthatatlanok, hogy a várható minimum 10 éves csúszás óriási költségnövekedéssel fog járni, hogy a Krím-félszigetet 2014-ben megszálló Oroszországra bízni egy ilyen stratégiai projektet súlyos kockázatokat hordoz, hogy ehelyett az energiahatékonyságra és a megújuló energiaforrások elterjesztésére valamint a hálózat és a energiatároló kapacitások fejlesztésére kellett volna fordítani a forrásokat, ezt a Párbeszéd – Zöldek már 2014-2015-ben elmondta.

Már csak 2034-re tervezik Paks II. indulását

A Fidesz a kormány médiaistállójának egy kevésbé látható termékét, az egykor szebb napokat látott Világgazdaságot szemelte ki arra, hogy elkezdje csöpögtetni Paks II. újabb késésének hírét. A vg.hu cikke szerint további csúszással csak 2033–34-re várható az új erőmű üzembe helyezése, amelynek eredeti céldátuma 2025–2026 volt, ezt módosították 2028-ra, majd 2030-ra, januárban pedig Lantos Csaba miniszter már 2032-es indulásról beszélt. Ez a dátum alig két hónap alatt újabb 1–2 évvel kitolódott, immár 2033–34-re.

Orbán évértékelése: felértékelődött a zöld, vagy választási bullshit gyűjtemény?

Ha a megújuló energiákból is lehet lopni, akkor miért blokkolják a szélenergiát? Az akkuipar állam az államban-miért, és hogyan teszi tönkre életterünket és iparszerkezetünket?  Orosz energiafüggés mindenáron? Európa akkuhulladék temetője leszünk? Milyen gazdája lesz a Mohu a katasztrofális hungarikum hulladékgazdálkodásnak? Zöldpárti kakasviadal: Párbeszéd kontra LMP. Miért kritikus zöld szempontból a júniusi EP választás? Merre tovább zöldpolitika?

Orbán Viktor február 17-én tartotta évértékelőjét a “karmelita főhadiszállás” lábánál a Várkert Bazárban. melyben az energiapolitika (energiafüggetlenség) és zöld átállás fajsúlyos helyet kapott. Orbán évértékelőjében az akkumulátoripar mint a nagy gazdasági kitörés szerepelt, bár az akkumulátor szó kiejtése nélkül.  Szerinte a magyarországi zöld autótechnológiai átállás hatalmas gazdasági és politikai siker.

Első hallásra sok pozitívnak tűnő és közhelyes zöld állítást tett, amelyek valóságtartalmáról is szólunk a mai podcastban. A hazai helyzet mellett kitekintünk az Európai Unióra is a hulladékhasznosítástól a klímaváltozásig.

Barabás Richárd lett a Párbeszéd-Zöldek új társelnöke

Vasárnap a Párbeszéd-Zöldek bemutatta új társelnökét, Barabás Richárdot.

Ricsit a diákmozgalmak egyik arcaként ismerte meg a közélet, generációjának egyik legtehetségesebb politikusa. Újbuda kulturális ügyekért felelős alpolgármestereként kerületét a budapesti kulturális élet egyik legfontosabb szereplőjévé tette

– írta Barabásról Karácsony Gergely a Facebook-oldalán.

A fidesz polip Sóskúton is

Fideszes szálak a sóskúti akkumulátorbontót tervező Andrada-csoport körül. Úgy tűnik, a szlovén szakmai befektető nagyon is közeli kapcsolatokat ápol a magyar kormányzati holdudvarral és a külügyi vezetéssel.

Az Alsózsolcáról elüldözött Andrada esetében a környezetre kockázatos tevékenységen túl eddig más árnyék nem nagyon vetült a cégre – leszámítva, hogy korábban kiderítettem, hogy a február végére kommunikált indulással szemben a valóságban egyelőre engedélykérelmet sem adtak be akkumulátor-feldolgozáshoz köthető tevékenységre. Úgy tűnt, hibátlan pedigréjű szlovén autóipari befektetőcsoportról van szó, amely tisztán üzleti alapon szeretne akkubontót létesíteni előbb Alsózsolcán, majd Sóskúton.

Úgy tűnik azonban, hogy Magyarországon semmi sem az, aminek látszik, illetve végső soron minden mögül a Fidesz türemkedik elő. Az Andrada egyik fő tulajdonosa, Iztok Seljak, nem csupán egy szlovén autóipari cég egyik vezetője, de – micsoda meglepetés! – 2021-ben Szijjártó Péter Magyarország koperi tiszteletbeli konzuljává is kinevezte. Jelenleg nem ismert Iztok Seljak milyen magyarországi kapcsolódások révén érdemelte ki a kinevezését (az Andradán kívül más üzleti érdekeltsége nincs az országban), leszámítva, hogy Szijjártó Péternek megvan a bizalma benne. Hogy erre a bizalomra mikor, hogyan tett szert, azt egyelőre nem tudjuk – de ezügyben kérdést küldünk a külügynek.

Titkos a Kínának odaígért magyarországi nagyprojektek listája!

Még októberben vett részt Orbán Viktor miniszterelnök (egyedüliként az uniós vezetők közül) a kínai „Egy övezet, egy út” program találkozóján Pekingben. A szűkszavú beszámolók szerint „tíz gazdasági jellegű megállapodást” is aláírt Magyarország és Kína a találkozón. Hogy pontosan miket, arról se a miniszterelnök, se a kormánysajtó nem számolt be. Ezért írásbeli kérdéssel fordult Szabó Tímea, a Párbeszéd-Zöldek frakcióvezetője a külügyminisztériumhoz, amelyben rákérdeztünk, hogy milyen megállapodásokat kötött a magyar kormány Kínával. A válasz szerint olyan, 21. századi, stratégiai jellegű megállapodások, mint a zsíros gyapjú Kínába való exportjáról szóló jegyzőkönyv mellett többek közt a „Kínai-Magyar „Övezet és Út” együttműködés kiemelt projektjeinek listáját” is ellátták kézjegyükkel a felek.

Ezek azok a következő években megvalósuló nagyprojektek, amelyeket a kormány kínai együttműködéssel kíván megvalósítani. Joggal voltunk kíváncsiak, milyen területeken, és konkrétan milyen projektek esetében várható Kína bekapcsolódása a magyar fejlesztésekbe, szerepelnek-e rajta olyan területek, például a távközlés, információtechnológia vagy adatátvitel, amelyeknél az EU a kínai részvételt jelentős stratégiai kockázatnak tekinti?

Vagy olyan, jelenleg a kínai versenytorzítás miatt uniós vizsgálat alatt álló területek, mint az elektromos járművek gyártása? Esetleg beengedjük-e Kínát olyan stratégiai hazai ágazatokba, mint az energetika?

Összenő, ami összetartozik. Az LMP a Fidesz trójai falova?

Tarlós Istvánt lehet nem szeretni, de egy őszinte ember. Néhány napja kikotyogta, hogy Vitézy Dávid esetleges főpolgármester-jelöltsége az LMP és a Fidesz közös tervezgetésének az eredménye. Ez nem annyira meglepő, tekintve, hogy Rogán Antal és csapata a választási törvény teljes átírásától a hazug lejárató propagandáig számos trükköt bevetett már az ellenzék gyengítésének reményében.

Az LMP viszont, amely az ellenzéki pártok együttműködésének köszönheti a parlamentbe jutását, mára odáig jutott a „konstruktív” ellenzékiségben, hogy Budapest elfoglalása érdekében szövetkezik a Fidesszel.

Az teljesen mindegy, hogy a párt tegnap már gyorsan cáfolta, hogy a Fidesszel közös listát állítanának Budapesten. Önmagában, ellenzéki pártként Karácsony Gergellyel szemben abban a Vitézyben gondolkodni, aki az elmúlt évek jó részét az Orbán-kormány kormánybiztosaként és államtitkáraként töltötte, aki ott volt és nem szólt, amikor Orbánék 15 szörösére emelték a fővárosra kivetett sarcot, vagy amikor kitalálták és végrehajtották a Budapest-ellenes politikájuk ezernyi lépését, túlmegy a legmerészebb „konstruktivitás” határán is.

Betiltatná a petárdázást és a magántűzijátékokat a Párbeszéd

A magánhasználatú pirotechnikai eszközök betiltását követeli, és ennek érdekében petíciót indít a Párbeszéd-Zöldek – tette közzé az ellenzéki párt a Facebook-oldalán.

Mint írják, a 2023-as szilveszter sem múlt el petárda- vagy tűzijáték-balesetek nélkül: 32 tűzesetet, valamint súlyos és könnyű személyi sérüléseket is okozott a pirotechnikai eszközök használata.

Emellett több százezer házi- és vadállat, illetve sok kisgyermek virrasztotta végig a sok helyen estétől hajnalig tartó folyamatos durrogtatást.

Párbeszéd-Zöldek: Úgy tűnik, a GYSEV is a MÁV sorsára fog jutni

A Párbeszéd-Zöldek írásbeli kérdéssel fordul Lázár János építési és közlekedési miniszterhez a GYSEV magyar-osztrák vasúttársaság ügyében – mondta az ellenzéki párt elnökségi tagja, soproni önkormányzati képviselő szombaton.

Jakál Adrienn online sajtótájékoztatóján közölte, arra kíváncsiak, milyen szakmai indokok alapján döntött a miniszter a cég vezérigazgató-helyettesének egyoldalú elbocsátásáról, milyen szakmai érvek szólnak a Strabag 6,1 százalékos GYSEV-részvénycsomagjának megvásárlása mellett 3,8 milliárd forintért, és milyen színvonalbeli javulásra számít e döntésektől, mert „nagyon úgy tűnik, a GYSEV is a MÁV sorsára fog jutni.”

Lázár János az elmúlt hetekben a vezérigazgató-helyettes kirúgásától kezdve a nyílt fenyegetésig nem riadt vissza semmitől, hogy átvigye az akaratát, nagyon úgy tűnik, ismételten egy politikai, hatalmi játszmába keveredtünk, amelynek kárvallottjai Sopron és a környékbeliek lesznek – tette hozzá a képviselő.

A sejtelmes LMP – Lebegés a politikai (z)űrben

A természet és -környezetvédelem ügye vajon az LMP Ungár Péter óta megváltozóban lévő, gyanúra okot adó politikája? Szerintem igen, hiszen ma az egyetlen, a területen önállóan működő pártszerű képződmény. Az akkumulátor-ügyek kivételével azonban szerintem semmi komoly nincs a környezet politikájuk fókuszában, s azt is igen dilettánsul művelik, a területen nyomuló civilszervezetek nem is kérnek belőlük.

Az LMP-ből kivált Párbeszédet senki sem mérte soha önállóan életképesnek. Szerintem már az LMP sem az, valahová tehát be kell társulnia, hiszen az MSzP is süllyedőben.

Ungár Péter: Tárgyalunk Vitézy Dáviddal a főpolgármester-jelöltségről Magyar Hang, 2023. november 30.

Aranybánya: az Orbán-családot gazdagíthatja az újabb hulladékkoncesszió

Minden jel arra mutat, hogy koncesszióba adja a kormány a legnagyobb tömegben keletkező hulladékfajta, az építési és bontási hulladékok kezelését is. A zoldhang.hu szerint az egyik nyertes már borítékolható: nem az Orbán-családé lesz a koncesszió, de ők fogják a legnagyobbat kaszálni a monopóliumot létrehozó szabályozáson.

Olyan törvénytervezetet tárgyal a parlament, amelyben egymás mellett szerepelnek az „építési és bontási hulladék” illetve a „koncesszió” fogalmak. De vannak más jelei is a küszöbön álló változásnak. Egyrészt szakmai és kormányzati körökből is azt hallani, hogy koncesszió készül. Másrészt szintén a parlament változtatta meg a közelmúltban a bányarekultiváció szabályait a hulladéktörvényben, lehetővé téve, hogy a bányagödröket szigetelés, illetve bármiféle vízbázisvédelmi megelőző beavatkozás nélkül töltsék fel építési és bontási hulladékkal. Az országban a legnagyobb tömegben képződő hulladékfajtáról van szó: az évi termés 1 200 000 tonna, amelynek a harmada, 400 ezer tonna kerül lerakókra (a többit anyagában hasznosítják, ami a gyakorlatban sokszor szintén feltöltés jelent).

Családban marad

Megkezdődött a kihátrálás Paks2-ből

Egyre több jel utal rá, hogy már a kormány sem számol komolyan Paks2 felépítésével. A múlt héten a Fidesz olyan határozati javaslatot terjesztett a parlament elé, amely egyértelművé teszi, hogy a B terven dolgoznak.

Jávor Benedek, a Párbeszéd – ZÖLDEK korábbi EP-képviselője és jelenlegi EP-listavezetője szerint a kormányzati irányváltás, a vagyis az eddigi kommunikációs iránnyal szembeforduló cselekvés végső soron logikus: bármilyen területen kerül is szankciók alá a Roszatom – erre most a fűtőelemek kapcsán van a legnagyobb esély –, az egyúttal a paksi bővítési projekt végét is jelenti.

Paks1 a jelenleg tervezettnél 20 évvel tovább fog működni, de nem orosz, hanem nyugati fűtőanyaggal, a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolóját bővíteni kell, de nem Paks2, hanem a meghosszabbított üzemidejű Paks1 miatt, a nagyon kis aktivitású sugárzó hulladéknak új tárolót építenek, a nagy aktivitású hulladék sorsa a következő évtizedekben is megoldatlan marad, a pécsieket pedig – nyilván a szuverenitás jegyében – kizárja a kormány annak eldöntéséből, hogy szeretnének-e a jövőben sugárzó atomszemét szomszédságában élni. Ezek a legfontosabb új elemek a kormány által a parlament elé terjesztett határozatmódosító javaslat legfontosabb tartalmi elemei – egyik sem arra utal, amit a kormányzati kommunikáció folyamatosan állít, hogy az atomenergia lenne a megbízható, kiszámítható és olcsó energiaellátás garanciája.

Megváltozott szabályok a szélerőműveknél, új pályázatok a napelemeknél

A botrányos szélerőmű-tilalom feloldását jelentette be Lantos Csaba energiaügy miniszter tegnap az Inforádióban. Állítása szerint küszöbön áll a szabályozás módosítása, amelynek eredményeként a mostani, teljesen értelmetlen 12 km-es védőtávolságot 700 méterre csökkentik, így megnyílik az ország jelentős részén a szélerőművek telepítése.

Lantos Csaba: megváltozott szabályok a szélerőműveknél, új pályázatok a napelemeknél

12 kilométerről 700 méterre csökken a szélerőművek védőtávolsága, de nem akarunk szélkerékerdőt – mondta Lantos Csaba az InfoRádió Aréna című műsorában. Az energiaügyi miniszter bejelentette azt is, hogy a nem lakossági ügyfeleknél egységes, országos vízdíj lesz, és létrehoznak egy alapot, amellyel a tehetősebb víziközmű-szolgáltatóktól csoportosítanak majd át forrásokat a rosszabb helyzetben levőkhöz.

A lélegeztetőgép-mutyi résztvevői a soroksári vegyianyagelosztó körül

Miközben 12 milliárd forintnyi fölöslegesen és méregdrágán beszerzett lélegeztetőgép még mindig egy raktárban porosodik, ahogyan a Párbeszéd – ZÖLDEK ezt néhány napja bemutatta, az ügyletet bonyolító kör újabb sötét üzlet, a tervezett soroksári vegyianyagelosztó körül bukkant fel!Ennek létesítését a kormány nyár eleje óta tagadni igyekszik, de a szeptemberben napvilágot látott információk egy óriási, Tiborcz István érdekeltségébe tartozó, környékbeli terület fejlesztési célra való átminősítéséről nem segítenek eloszlatni a kételyeket, hogy valami készül itt. Most pedig fényt derítettünk arra, hogy a feltételezett méregelosztó mögött a Rogán-körhöz köthető, a lélegeztetőgép-biznisszel gátlástalanságát, politikai kapcsolatait és jólértesültségét már bizonyított kör tevékenykedik.

Íme a legújabb védett láp irtó természetromboló giga orbáni ingatlanmutyi

„A minisztériumi iratok szerint a magyar vegyianyag-elosztóközpont létrehozását a Rail Cargo Hungaria nevű osztrák tulajdonú vasúti vállalat, illetve egy Acemil Zrt. nevű frissen létrehozott cég végezné” – írta a Direkt36.

Párbeszéd: Itt valami gyanús beruházás készül

A „lélegeztetőgép-bizniszben” érdekelt üzleti körök bukkannak fel a Soroksárra tervezett kínai vegyianyag-elosztó körül – ezt állította a Párbeszéd–Zöldek uniós tanácsadója vasárnap online is követhető sajtótájékoztatóján az MTI tudósítása szerint.

Jávor Benedek arról beszélt, hogy a vegyianyag-elosztó tervét a kormány többször „igyekezett cáfolni”, de szeptemberben Soroksáron és a környéken jelentős területeket beruházási célra átminősítettek, ami

nem támasztja alá azt a vélelmet, hogy itt nem készül valami gyanús beruházás.