Best WordPress Hosting
 

Videó: az elmúlt évek legnagyobb napkitörését rögzítették

Az elmúlt 5 év legnagyobb napkitörését rögzítette a NASA május 14-én – számolt be róla a Live Science. A fler ugyanabból a napfoltcsoportból származik, amely a múlt hétvégi csodás sarki fényeket okozta.

A napkitöréseket egy négy betűből (növekvő sorrendben: B, C, M és X) skálán osztályozzák, amelyen mindegyik kategória az előzőnél tízszer erősebb kitörést jelöl. Az X mögé pedig számok is illeszthetők, hogy a még erősebb flereket is be tudják sorolni.

A mostani gigantikus, X8,7-es erősségű kitörés tehát mintegy 65-ször nagyobb volt, mint a múlt heti sarki fényeket okozó X2,2-es.

Gyönyörű fotón a Balaton feletti sarki fény

Siófokról sikerült megörökítenie a sarki fényt Fényes Lóránd magyar asztrofotósnak – derül ki a weboldalán közétett bejegyzésből.

A gyönyörű fénykép hajnali háromkor készült, rajta az aurora borealison kívül csillagképek is jól megfigyelhetők. Bal oldalt a Göncölszekér, jobb oldalt a Cassiopeia látható.

Fényes Lóránd

Erős geomágneses vihar éri el a Földet hétvégén

Hatalmas geomágneses viharok érik el a Földet a hétvégén – írja az ABC News az ausztrál meteorológiai ügynökség (BOM) jelentésére hivatkozva. A jelenségek oka az, hogy az elmúlt napokban óriási napkitöréseket produkált csillagunk.

A viharok erősségét G4-esre mérik, amely a második legnagyobb fokozat a G1-től G5-ig tartó skálán.

Ilyesmire utoljára 2005-ben volt példa.

Hatalmas napkitöréseket vettek videóra

Három hatalmas napkitörést rögzített a NASA Solar Dynamics Observatory nevű napfigyelő műholdja – olvasható az amerikai űrügynökség weboldalán. Közülük kettő május 5-én, egy pedig 6-án történt.

A NASA közlése szerint mindhárom fler az X kategóriába tartozik, vagyis a legerősebb napkitörések közé tartoznak.

The Sun emitted three strong solar flares, two on May 5, 2024, peaking at 2:01am ET and 7:54am ET, and one on May 6, 2024, peaking at 2:35am ET. NASA’s Solar Dynamics Observatory captured images of the event, which were classified as X1.3, X1.2, and X4.5. https://t.co/Gj1MspH7qT pic.twitter.com/kIImPEiiUV

Elképesztő videót készítettek a Nap felszínéről

Lélegzetelállító felvételt rögzített a Nap felszínéről az Európai Űrügynökség (ESA) Solar Orbiter nevű űrszondája – írja az IFLScience. A videón több érdekes jelenség is megfigyelhető, amely annak köszönhető, hogy csillagunk jelenleg nagyon aktív.

A képkockákon többek között úgynevezett kalászkák láthatók, amelyek valójában több ezer kilométer magas plazmanyúlványok. Ezek mellett egy kisebb napkitörés is felbukkan, azonban a kis jelző ne tévesszen meg senkit, ez a kitörés nagyobb volt, mint a teljes Föld bolygó.

Utóbbi akkor jön létre, amikor a felszálló plazma lehűl, majd a gravitációnak köszönhetően sűrű kupacokban visszazuhan a Nap felé egyfajta plazmaesőként.

Egyszerre tört ki négy régió a Napon

A NASA Solar Dynamics Observatory (SDO) műholdja április 23-án, kedden ritka jelenséget örökített meg: egyszerre lobbant fel csillagunk négy hatalmas régiója – írja az IFLScience. A kitörések a Napon gyakori jelenségek, különösen az égitest aktivitási ciklusának csúcspontja, a szoláris maximum környékén. A Schwabe-ciklus ezen szakaszában rendszeresen előfordulnak napfoltok és koronakidobódások (CME-k), amelyek néha látványos sarki fényt és rádiókimaradásokat okoznak a Földön.

A napfoltok olyan területek, ahol a mágneses mező körülbelül 2500-szor erősebb, mint a földi, és sokkal erősebb, mint bárhol máshol a Napon. Az extrém mágneses mező miatt a mágneses nyomás megnő, miközben a környező légköri nyomás csökken. Ez mérsékli a hőmérsékletet a környezethez képest, mivel a koncentrált mágneses tér gátolja a forró, új gázok kiáramlását a csillag belsejéből.

A folyamat nagy robbanásokat eredményez a felszínen. Ritka esetekben kettős események lépnek fel, ezek az úgynevezett szimpatikus flerek. A szakértők az ilyen kitöréseket sokáig véletlen egybeeséseknek gondolták, de egy 2002-es statisztikai elemzés kimutatta, hogy nem azok, ehelyett mágneses hurkokon keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Hatalmas napkitörés találta el a Merkúrt

Hatalmas napkitörés történt a Nap rejtett túlsó oldalán – írja a Space.com. A jelenség egy gigantikus plazmafelhőt lövellt a világűrbe, amely később neki ütközött a Merkúrnak.

Az óriási kitörés magyar idő szerint március 10-én éjfélkor történt, és 500 ezer kilométeres átmérőjével mintegy 40-szer nagyobb volt a Földnél.

A Merkúrt egyébként viszonylag gyakran találják el hasonló plazmafelhők, mivel nagyon közel kering a Naphoz. Ennek eredményeként mára már egyáltalán nem maradt légköre a bolygónak, védőburok híján pedig a napviharok teljes erejével kell szembenéznie.

Az utóbbi évek legnagyobb napkitörését figyelték meg

24 órán belül több X osztályú flert is produkált csillagunk – írja a ScienceAlert. A legerősebb közülük X6,3-as volt, ez a legerősebb ilyen típusú kitörés a mostani napciklusban.

Utoljára 2017-ben észleltek ennél nagyobb flert, az X8,2-es volt.

Az ilyen típusú naptevékenység a felszíni életre és infrastruktúrára nem jelent veszélyt, a kitöréseket követően viszont egyes régiókban áramkimaradások és rádiózavarok jelentkezhetnek. Komolyabb hatásokkal a koronakidobódások járhatnak, szélsőséges esetben akár globális katasztrófát is okozhatnának.

2017 óta nem észleltek ilyen erős napkitörést

Hatalmas flert produkált a Nap magyar idő szerint december 31-én éjszaka – írja a The Hill. A NOAA Űridőjárás-előrejelző Központja (SWPC) szerint az esemény X5-ös kategóriájú volt, ez a legerősebb fler, amelyet az elmúlt években csillagunknál detektáltak.

A napkitöréseket a földrengésekhez hasonlóan erősségük alapján osztályozzák. A skála a legalacsonyabb B osztálytól C osztályig, majd M osztályig, végül X osztályig terjed. Minden egyes betű tízszeres növekedést jelent az energiakibocsátásban, és az X osztály kivételével minden osztályban 1-től 9-ig terjed a skála. A valaha feljegyzett legnagyobb ilyen kitörés a 2003-ban bekövetkezett X45 volt.

Az erősebb flerek akár bolygónkon is éreztethetik hatásukat, az X osztályú események például befolyásolhatják a műholdak működését. Adott esetben globális átviteli problémák és áramkimaradások is jelentkezhetnek.

A Nap miatt fog lezuhanni a NASA űrteleszkópja

Élete végéhez közelít a NASA űrteleszkópja, a Neowise (Near-Earth Object Wide-field Infrared Survey Explorer). Szakértők szerint a szerkezet 2025 elején válhat használhatatlanná a fokozódó naptevékenység miatt – írja a Gizmodo.

A Föld légkörét a Nap felmelegíti, ami a légkör tágulásához vezet. Hamarosan pedig a csillag eléri a 11 éves ciklusa csúcsát, amikor is nő a napkitörések száma és a koronából kidobott anyag mennyisége is.

Ennek eredményeként a hasonló pályán keringő műholdak megnövekedett légellenállással néznek szembe, ami miatt csökken a magasságuk, és egy idő után már nem lesznek képes a pályáján maradni.

Egy éve ilyenkor: Videón, ahogy elgázolják az extrafutót kísérő bringást Recsk felé

Nincs túl meleg, ebből a szempontból egész furcsa, hogy tavaly ilyenkor, december 18-án tartották a labdarúgó-világbajnokság döntőjét. Végül Argentína nagy nehezen, tizenegyesekkel legyőzte Franciaországot, de lapunknak a 24-szeres válogatott Hrutka János és a korábbi FIFA-játékvezető Bede Ferenc is arról beszélt, a találkozó lengyel játékvezetőjének akadt egy olyan súlyos hibája, ami befolyásolhatta a döntő végeredményét.

Kapcsolódó

Kommunikációs zavarokat okozott egy napkitörés

Heves napkitörést észlelt a NASA múlt héten, a jelenséget a Solar Dynamics Observatory (SDO) űrszonda segítségével alaposabban is megvizsgálhatta – írja a Tech Spot. Az SDO 2010 óta figyeli csillagunkat.

Az esemény X2,8-as besorolást kapott, így ez a 2017 óta regisztrált legnagyobb fler.

Az X osztályú kitörések a legintenzívebb ilyen események, a C osztályúak a leggyengébbek, az M osztályúak pedig közepesek. A mostani flert 2023. december 14-én detektálták.

Rengeteg napkitörésre számíthatunk 2024 elején

Indiai kutatók szerint a jelenleg zajló, 25. napciklus 2024 elején érheti el a csúcsát, ennek hatását pedig a földi kommunikációs rendszerek felhasználói is megérezhetik majd – írja az Interesting Engineering.

Mint ismert, a Nap tevékenysége ciklusokra osztható fel. A megfigyelések kezdete óta központi csillagunk a 25. ilyen fázisánál jár, ami 2019 decemberében kezdődött. Egy-egy ilyen időszak 11 évig tart, a szakemberek pedig úgy vélik, hogy a mostani tetőzése 2024 elejére várható. A napciklusokat a napfoltok és a napkitörések száma és intenzitása határozza meg. Minél több a napfolt, annál aktívabb a csillag, és annál több napkitörésre lehet számítani.

A mostani ciklusról úgy gondolták, hogy viszonylag gyenge lesz.

Látványos volt a hétvégi sarki fény Magyarország felett, de ez még nem a csúcs

Szokatlan és látványos jelenséget figyelhettek meg, akik vasárnap este felnéztek az égre, ahol rózsaszínes színben pompázott a leginkább csak a sarkköröknél ismert jelenség, az északi fény (Aurora Borealis).

A jelenséget nemcsak Magyarországon lehetett látni, hanem Európa-szerte megfigyelték. Idén eddig tízszer tűnt fel sarki fény Magyarországon, de a mostani felülmúlta a korábbiak intenzitását, még Budapesten is látható volt a fényszennyezés ellenére. 

 

Sosem látott jelenséget figyeltek meg a Napon

Sosem látott jelenségeket figyelt meg a Napon az Európai Űrügynökség (ESA) Solar Orbiter nevű űrszondája – írja a Science Alert. Ezeket a párszáz kilométer hosszúságú, 20-100 másodpercig tartó anyagsugarakat eddig sosem vették észre a csillagunkról készült képeken, hiszen a Nap méreteihez képest nagyon aprók.

Ezek a jelenségek gyakorlatilag kicsiny napkitörések, ezerszer gyengébbek, mint az eddig ismert legkisebbek.

A szakértők úgy vélik, az újonnan felfedezett anyagsugarak az Napon mindenhol előfordulhatnak, és ezek lehetnek a napszelek forrásai. A Föld irányába tartó napszelek amellett, hogy gyönyörű sarki fényeket okozhatnak, képesek megzavarni a rádiójeleket bolygónkon, illetve letaszítani műholdjainkat a keringési pályájukról.

Globális krízist okozhatna egy extrém napvihar

Az elmúlt időszakban a közösségi oldalakon több helyen is felbukkant az állítás, mely szerint egy súlyos napvihar globális internetkiesést okozhatna – írja az Indy100. Mivel manapság az internet a civilizáció fontos eszköze, a szórakozás mellett többek között az ügyintézést is segíti, egy ilyen esemény beláthatatlan következményekkel járna.

Meglepő lehet, de a naptevékenység szélsőséges esetben valóban előidézhetne hasonló katasztrófát.

Korábban már több szakértő is felhívta a közvélemény figyelmét a napviharok veszélyeire. Sangeetha Abdu Jyothi, az Irvine-i Kaliforniai Egyetem munkatársa 2021-ben például úgy jósolta, hogy tíz éven belül bekövetkezhet egy katasztrofális esemény.