Best WordPress Hosting
 

Hatalmas napkitöréseket vettek videóra

Három hatalmas napkitörést rögzített a NASA Solar Dynamics Observatory nevű napfigyelő műholdja – olvasható az amerikai űrügynökség weboldalán. Közülük kettő május 5-én, egy pedig 6-án történt.

A NASA közlése szerint mindhárom fler az X kategóriába tartozik, vagyis a legerősebb napkitörések közé tartoznak.

The Sun emitted three strong solar flares, two on May 5, 2024, peaking at 2:01am ET and 7:54am ET, and one on May 6, 2024, peaking at 2:35am ET. NASA’s Solar Dynamics Observatory captured images of the event, which were classified as X1.3, X1.2, and X4.5. https://t.co/Gj1MspH7qT pic.twitter.com/kIImPEiiUV

Elképesztő videót készítettek a Nap felszínéről

Lélegzetelállító felvételt rögzített a Nap felszínéről az Európai Űrügynökség (ESA) Solar Orbiter nevű űrszondája – írja az IFLScience. A videón több érdekes jelenség is megfigyelhető, amely annak köszönhető, hogy csillagunk jelenleg nagyon aktív.

A képkockákon többek között úgynevezett kalászkák láthatók, amelyek valójában több ezer kilométer magas plazmanyúlványok. Ezek mellett egy kisebb napkitörés is felbukkan, azonban a kis jelző ne tévesszen meg senkit, ez a kitörés nagyobb volt, mint a teljes Föld bolygó.

Utóbbi akkor jön létre, amikor a felszálló plazma lehűl, majd a gravitációnak köszönhetően sűrű kupacokban visszazuhan a Nap felé egyfajta plazmaesőként.

Egyszerre tört ki négy régió a Napon

A NASA Solar Dynamics Observatory (SDO) műholdja április 23-án, kedden ritka jelenséget örökített meg: egyszerre lobbant fel csillagunk négy hatalmas régiója – írja az IFLScience. A kitörések a Napon gyakori jelenségek, különösen az égitest aktivitási ciklusának csúcspontja, a szoláris maximum környékén. A Schwabe-ciklus ezen szakaszában rendszeresen előfordulnak napfoltok és koronakidobódások (CME-k), amelyek néha látványos sarki fényt és rádiókimaradásokat okoznak a Földön.

A napfoltok olyan területek, ahol a mágneses mező körülbelül 2500-szor erősebb, mint a földi, és sokkal erősebb, mint bárhol máshol a Napon. Az extrém mágneses mező miatt a mágneses nyomás megnő, miközben a környező légköri nyomás csökken. Ez mérsékli a hőmérsékletet a környezethez képest, mivel a koncentrált mágneses tér gátolja a forró, új gázok kiáramlását a csillag belsejéből.

A folyamat nagy robbanásokat eredményez a felszínen. Ritka esetekben kettős események lépnek fel, ezek az úgynevezett szimpatikus flerek. A szakértők az ilyen kitöréseket sokáig véletlen egybeeséseknek gondolták, de egy 2002-es statisztikai elemzés kimutatta, hogy nem azok, ehelyett mágneses hurkokon keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Hatalmas napkitörés találta el a Merkúrt

Hatalmas napkitörés történt a Nap rejtett túlsó oldalán – írja a Space.com. A jelenség egy gigantikus plazmafelhőt lövellt a világűrbe, amely később neki ütközött a Merkúrnak.

Az óriási kitörés magyar idő szerint március 10-én éjfélkor történt, és 500 ezer kilométeres átmérőjével mintegy 40-szer nagyobb volt a Földnél.

A Merkúrt egyébként viszonylag gyakran találják el hasonló plazmafelhők, mivel nagyon közel kering a Naphoz. Ennek eredményeként mára már egyáltalán nem maradt légköre a bolygónak, védőburok híján pedig a napviharok teljes erejével kell szembenéznie.

Az utóbbi évek legnagyobb napkitörését figyelték meg

24 órán belül több X osztályú flert is produkált csillagunk – írja a ScienceAlert. A legerősebb közülük X6,3-as volt, ez a legerősebb ilyen típusú kitörés a mostani napciklusban.

Utoljára 2017-ben észleltek ennél nagyobb flert, az X8,2-es volt.

Az ilyen típusú naptevékenység a felszíni életre és infrastruktúrára nem jelent veszélyt, a kitöréseket követően viszont egyes régiókban áramkimaradások és rádiózavarok jelentkezhetnek. Komolyabb hatásokkal a koronakidobódások járhatnak, szélsőséges esetben akár globális katasztrófát is okozhatnának.

2017 óta nem észleltek ilyen erős napkitörést

Hatalmas flert produkált a Nap magyar idő szerint december 31-én éjszaka – írja a The Hill. A NOAA Űridőjárás-előrejelző Központja (SWPC) szerint az esemény X5-ös kategóriájú volt, ez a legerősebb fler, amelyet az elmúlt években csillagunknál detektáltak.

A napkitöréseket a földrengésekhez hasonlóan erősségük alapján osztályozzák. A skála a legalacsonyabb B osztálytól C osztályig, majd M osztályig, végül X osztályig terjed. Minden egyes betű tízszeres növekedést jelent az energiakibocsátásban, és az X osztály kivételével minden osztályban 1-től 9-ig terjed a skála. A valaha feljegyzett legnagyobb ilyen kitörés a 2003-ban bekövetkezett X45 volt.

Az erősebb flerek akár bolygónkon is éreztethetik hatásukat, az X osztályú események például befolyásolhatják a műholdak működését. Adott esetben globális átviteli problémák és áramkimaradások is jelentkezhetnek.

A Nap miatt fog lezuhanni a NASA űrteleszkópja

Élete végéhez közelít a NASA űrteleszkópja, a Neowise (Near-Earth Object Wide-field Infrared Survey Explorer). Szakértők szerint a szerkezet 2025 elején válhat használhatatlanná a fokozódó naptevékenység miatt – írja a Gizmodo.

A Föld légkörét a Nap felmelegíti, ami a légkör tágulásához vezet. Hamarosan pedig a csillag eléri a 11 éves ciklusa csúcsát, amikor is nő a napkitörések száma és a koronából kidobott anyag mennyisége is.

Ennek eredményeként a hasonló pályán keringő műholdak megnövekedett légellenállással néznek szembe, ami miatt csökken a magasságuk, és egy idő után már nem lesznek képes a pályáján maradni.

Kommunikációs zavarokat okozott egy napkitörés

Heves napkitörést észlelt a NASA múlt héten, a jelenséget a Solar Dynamics Observatory (SDO) űrszonda segítségével alaposabban is megvizsgálhatta – írja a Tech Spot. Az SDO 2010 óta figyeli csillagunkat.

Az esemény X2,8-as besorolást kapott, így ez a 2017 óta regisztrált legnagyobb fler.

Az X osztályú kitörések a legintenzívebb ilyen események, a C osztályúak a leggyengébbek, az M osztályúak pedig közepesek. A mostani flert 2023. december 14-én detektálták.

Geomágneses vihar csaphat le a Földre

Mérsékelt erejű geomágneses viharokra számíthatunk a következő napokban – írja az IFLScience. A NASA Solar Dynamics Observatory (SDO) műholdja december 2-4. között egy nagy napfoltot örökített meg. Bár a régió megjelenése kissé nyugtalanító lehet, nem kell aggódni miatta.

A napfoltok olyan területek, ahol csillagunk mágneses mezeje körülbelül 2500-szor erősebb, mint a földi, és sokkal erősebb, mint a Nap többi részén. Az erős mágneses mező miatt a mágneses nyomás megnő, míg a környező légköri nyomás csökken. Ez a környezethez képest mérsékli a hőmérsékletet, mert a koncentrált mágneses tér gátolja a forró, új gázok felszínre történő áramlását.

Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal szerint december 4-én délutántól kisebb-nagyobb geomágneses viharok alakulhatnak ki.

Erős geomágneses viharokra számíthatunk a közeljövőben

Az elmúlt bő évtized egyik legnagyobb és legsűrűbb napfoltrégióját figyelték meg csillagunk Földhöz közelebbi oldalán – írja a Live Science. Az érintett terület aktivitása az elkövetkező időszakban bolygónkra is kihathat.

Az első aktív régió, az AR3490, november 18-án fordult irányunkba a csillag északkeleti részén, majd nem sokkal később egy újabb, az AR3491 következett. A régiókról már korábban is tudtak a szakértők a Nap felszínének fodrozódása miatt. A napfoltok olyan nagyok, hogy befolyásolják az égitest vibrálását.

A régiókat utóbb újabbak követték, melyek egy egész „szigetcsoportot” hoztak létre.

Sarki fényhez hasonló jelenséget észleltek a Napnál

Egy friss tanulmány alapján sarki fényhez hasonló jelenséget figyeltek meg a Napnál – írja az Independent. A különleges rádiósugárzás több tízezer kilométerrel a csillag egyik hűvösebb, sötét foltja fölött alakult ki.

„Ez teljesen eltér a tipikus, átmeneti, jellemzően percekig vagy órákig tartó szoláris rádiókitörésektől” – mondta Sijie Yu, a New Jersey-i Műszaki Intézet munkatársa és a csapat tagja. A szakértő hozzátette, a felfedezés révén jobban megérthetik a csillagok mágneses folyamatait.

A Földön a sarki fényt a Napból érkező töltött részecskék és a bolygó magnetoszférájának, illetve a felső légkör molekuláinak interakciója alakítja ki. A jelenség a magnetoszféra sajátos struktúrája miatt jellemző a sarki régiókra – persze esetenként máshol, akár Magyarországon is látható a fény. A folyamat erőteljes, néhány száz kilohertzes rádió-kibocsátást okoz.

Egy ilyen napvihar elsöpörhetné a modern civilizációt

Szakértők egy csoportja fák évgyűrűit vizsgálva egy olyan ősi napvihar nyomaira bukkant, amely napjainkban képes lenne romba dönteni a civilizációt – írja az Independent. A kutatók az Alpok franciaországi részéről származó fákban észlelt szénizotóp-szintek alapján rekonstruálták a 14 300 évvel ezelőtti eseményt.

A Tim Heaton, a Leedsi Egyetem munkatársa és kollégái által észlelt jelenség a valaha talált legnagyobb napvihar volt.

Egy ilyen esemény ma leállíthatná az elektromos hálózatokat, és tönkretehetné a kommunikációs infrastruktúrát, veszélyes helyzetbe sodorva az emberiséget.

Hatalmas napkitörésen repült át a NASA űrszondája

Hatalmas napkitörésen repült keresztül a NASA Parker Solar Probe nevű szondája – írja az Insider. Az űreszköznek sikerült megörökítenie az eseményt, ez az első videó, amely ilyen közelről mutat meg egy ilyen jelenséget.

A felvételen egy úgynevezett koronakidobódás látható.

A koronakidobódások során csillagunk felső légkörének egy-egy része az űrbe távozik. Ha az így felszabaduló, nagy sebességű töltött részecskék eljutnak a Földhöz, a légkörrel interakcióba lépve geomágneses vihart okozhatnak. Az ilyen események a sarki fények felerősödésével járnak, és akár technológiai problémákat, szélsőséges esetben pedig globális katasztrófát is előidézhetnek.

Rádiózavarokat okozott egy napkitörés

Rövid, de jelentős rádiózavarokat okozott az Egyesült Államok nyugati részén és a Csendes-óceánon egy fler – írja a ScienceAlert. A Nap AR 3354 jelű aktív régiója magyar idő szerint július 3-án, éjjel 1:14-kor bocsátott ki egy X osztályú flert, ez a legerősebb ilyen típusú esemény. Az X osztályon belül a kitörés 1-es erősséget ért el, a rekorder 28-as volt, és 20 éve dokumentálták.

A Napból származó részecskék ionizálták bolygónk felső légkörét, megzavarva a nagy frekvenciájú rádiójeleket a Föld csillagunk felé néző oldalán. Az esemény súlyosnak tűnhet, de valójában nem volt az, a fler után koronakidobódást nem figyeltek meg.

A fler a naplégkör egy részének hirtelen kifényesedése, hátterében a mágneses terek átrendeződése áll.

Globális krízist okozhatna egy extrém napvihar

Az elmúlt időszakban a közösségi oldalakon több helyen is felbukkant az állítás, mely szerint egy súlyos napvihar globális internetkiesést okozhatna – írja az Indy100. Mivel manapság az internet a civilizáció fontos eszköze, a szórakozás mellett többek között az ügyintézést is segíti, egy ilyen esemény beláthatatlan következményekkel járna.

Meglepő lehet, de a naptevékenység szélsőséges esetben valóban előidézhetne hasonló katasztrófát.

Korábban már több szakértő is felhívta a közvélemény figyelmét a napviharok veszélyeire. Sangeetha Abdu Jyothi, az Irvine-i Kaliforniai Egyetem munkatársa 2021-ben például úgy jósolta, hogy tíz éven belül bekövetkezhet egy katasztrofális esemény.