Best WordPress Hosting
 

Amitől tartottunk, bekövetkezett: így nyírja ki az orbáni megalománia a Városligetet

Kopaszodnak a városligeti fák, Karácsony Gergely főpolgármester szerint a Néprajzi Múzeum húsz méter mély alapja megakadályozza a talajvíz áramlását.

Már most is látszik a budapesti Városligetben az építkezések környezetkárosító hatása – erről szól Karácsony Gergely tegnap közzé tett videója.

A főpolgármester arról beszél, hogy az első perctől ellenezte, hogy ilyen nagy épületek kerüljenek a Városligetbe. Hatástanulmányok szóltak arról, hogy a beruházásoknak nagy a kockázata az ottani platánfákra nézve.

Bardóczi Sándor: botrányos a Néprajzi Múzeum friss nemzetközi díja

Fontos posztot tett közzé Facebook-oldalán péntek délután Bardóczi Sándor, a főváros főtájépítésze: a szakember a Városliget szélén álló Néprajzi Múzeum legújabb nemzetközi díjára reagált, hiszen azt a FIABCI-nál idén a világ legjobb középületének választották.

Az intézmény korábban általunk hosszú cikkben bemutatott otthonát a Nemzetközi Ingatlanszövetség ismerte el, ennek pedig Bardóczi szerint

nincs sok köze az építészethez, építészeti minőséghez, fenntarthatósághoz.

A világ legjobb középületének választották a Néprajzi Múzeumot Szingapúrban

A világ legjobb középületének választották a Liget Budapest Projekt keretében megvalósult Néprajzi Múzeumot május 30-án, Szingapúrban – írja az MTI a Városliget Zrt. vezérigazgatója, Gyorgyevics Benedek bejelentése alapján.

A Városliget Zrt. közleménye szerint az egyik legrangosabb nemzetközi ingatlanfejlesztői díj, a FIABCI World Prix d’Excellence átadó gáláján aranyéremmel jutalmazták a Ferencz Marcel által tervezett múzeumot. A japán sztárépítész, Fudzsimoto Szú által megálmodott zenei beavatóintézmény, a Magyar Zene Háza is díjat nyert a FIABCI nemzetközi díjátadóján.

A nemzetközi szakértőkből álló döntőbizottság az indoklásában fenntarthatósági, esztétikai és a látogatói élmény szempontjából egyaránt a világ legjobbjainak ítélte a két különleges intézményt, amelyek így Magyarország legtöbb díjjal rendelkező épületeivé váltak

„Nem rakok ki úgy egy átkot szóró ausztrál varázspálcát, hogy rád mutasson a hegye”

Az Egyesült Államok múzeumaiban éppen fontos változás zajlik: januártól szigorított a Biden-kormányzat az őslakos maradványok és kulturális tárgyak védelméről szóló jogszabályon. Bár ez a szabályozás a 90-es évek óta létezik (elsősorban az emberi maradványok sorsának rendezését szorgalmazza), régóta kifogásolták már kritikusai, hogy nagyon lassan halad a sokszor sírrablások során szerzett emberi maradványok és temetkezési tárgyak visszaszolgáltatása. Januártól viszont már csak az indián törzsek beleegyezésével lehet kiállítani vagy vizsgálni a hozzájuk tartozó tárgyakat.

A szabálysértéstől tartva most sorra zárják be a múzeumok az őslakos kultúrával foglalkozó tárlataikat. Ezek újranyitása, a gyűjtemények átvizsgálása mindenképp hosszú munka lesz, amit ezúttal már a törzsek képviselőivel együttműködve lesznek kénytelenek elvégezni. A felvetés nem új, a válaszok azonban egyre drasztikusabbak, és egészen addig a kérdésig vezetnek, hogy tulajdonképpen mi ma a szerepe a néprajzi múzeumoknak.

Magyarországon nincs hasonló szabályozás, bonyolult is lenne, hiszen nálunk általában nem az országon belüli közösségektől származó tárgyak kapcsán merülnek fel dilemmák, hanem magyar gyűjtők világkörüli expedícióin szerzett darabjainál. A magyar Néprajzi Múzeum először a 90-es években, indián törzsektől kapott olyan leveleket, amiben tőlük származó tárgyakról érdeklődtek. Az ilyen megkereséseknek egyébként készséggel eleget is tesznek, akadt már számos példa nálunk is a visszaszolgáltatásra.

Épített nemzeti örökségünk orbáni lepusztítása

Az Iparművészeti Múzeum 2017-ben bezárt. A felújítása áll, semmilyen dátum nem ismert a majdani újranyitásáról. A Néprajzit szintén 2017-ben dobták ki a Kúria csodálatos egykori épületéből. Az így a parasztok előtt örökre bezárult, egyszer majd talán fideszes főbírók fognak az erre teljesen alkalmatlan, hatméteres belmagasságú, freskós plafonú termeiben laptopozni. Talán.

Mert ugyan mondták, hogy ez lesz, de eddig semmit nem csináltak, hogy ez legyen. Épült helyette egy látványos betonizé a felvonulási téren, végképp elpusztítva a reményt, hogy egyszer a Városliget megint akkora legyen, mint a Rákosi-banda előtt volt. Van akinek tetszik, van akinek nem, mindenesetre nem volt olcsó, tehát lehetett lopni, de egy kis probléma biztosan van vele: nincs benne múzeum. A szuper kiállítások helyett, amelyekben egykor a gyerekeimmel félnapokat el tudtunk nézgelődni, valami köcsögök vannak kirakva üveg alá, azzal, hogy ez itten koncepcijó.

A Természettudományit, ami szintén nagy kedvencünk volt, a Válasz Online minapi cikke szerint talán mégse zavarják Debrecenbe, hanem 277 (!!!) milliárdból – ami lenne, amennyi lenne a végére, de nem is számít, hiszen nincs egy vas se – elköltöztetik majd… valahová. Mert az tuti, hogy az egykori lovardában, amit Mányi zseniális tervei alapján teleépítettek egy nagyszerű múzeummal, nem maradhat. Kell a hely FEDETT LŐTÉRnek. A múzeumot majd szétverik, aztán hajrá, célra tarts. Addig beporosodva, lelassítva vegetál. Ha így marad, az unokáimat biztos nem fogom oda vinni. Mit nézzünk rajta, a port?

Isten tudja, lehet-e Biblia a templomokban

Pedofil bűnözők helyett miért fényképektől féltik a gyerekeket?

Lehet-e Biblia a templomban?

Sebián-Petrovszki László (DK) Csák János miniszternek, illetve Orbán Viktor kormányfőnek tette fel kérdéseit. Az ellenzéki politikus a kultúráért és innovációért felelős

Fekete szalaggal választották el, teremőr őrzi a melegeket ábrázoló fotósorozatot a Néprajzi Múzeumban

Ötvenhat év után ismét „cenzúrázták” Claudia Andujar félig magyar származású brazil fotóművész és aktivista homoszexuálisokról készített fotóit – a Néprajzi Múzeum minden jel szerint a Magyar Nemzeti Múzeum esetéből tanulva különítette el az Indiánok. Lelkek. Túlélők. című fotókiállítás egyik, az alkotóművész korai műveit bemutató részét – írja a Népszava. 

„A kiállítás ezen része csak 18 év feletti személyek számára látogatható” – olvasható egy kis táblán, és a fekete szalaggal elválasztott részt külön teremőr felügyeli.

A Népszava cikke szerint az ügy pikantériája, hogy a homoszexuálisok hétköznapjait bemutató, São Paulóban és Rio de Janeiróban 1967 júniusában készített fotósorozatot egyszer már cenzúrázták. A Realidade magazin 56 éve megjelent számában mindössze egyetlen fotót közöltek a sorozatból egy rövid megjegyzéssel.