Best WordPress Hosting
 

Nem lesznek „kegyelmesek, nemzetesek, örökös főispánok”

Nem tárgyalhat az Országgyűlés Dócs Dávid képviselő indítványáról, amely módosította volna egyes címek és rangok megszüntetéséről szóló 1947. évi IV. törvényt. Az Igazságügyi bizottság elutasította a Mi Hazánk képviselőjének javaslatát.

Dócs Dávid a kommunista rendszerből hátramaradt méltánytalan helyzetnek tartja, hogy Magyarországon az egyes nemesi és főnemesi rangot jelző címek használata tilos. Az eredeti törvény ugyanis a magyar nemesi és főnemesi rangokat (herceg, őrgróf, gróf, báró, nemes, primor, lófő) megszűntette.

A képviselő kivette volna a szabályozási tilalom alól a külföldi államfők által adományozott nemesi/főnemesi rang viselésére adott engedélyeket is, illetve az „örökös főispán, vitéz, főméltóságú, nagyméltóságú, kegyelmes, méltóságos, nagyságos, tekintetes, nemzetes” címet.

Kevés menekültet érinthet a britek méregdrága Ruanda-terve, mégis nemzetközi precedens lehet belőle

Hosszas küzdelem után Nagy-Britannia törvényhozása a hét elején elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely alapján a vízi úton, vízum nélkül érkező menedékkérőket Ruandába szállítják át. A Rishi Sunak miniszterelnök vezette Konzervatív Párt már két éve azt tervezte, hogy átverik a törvényt a parlamenten annak ellenére is, hogy jogsértő – legalábbis a legfelsőbb bíróság ítélete szerint. Ráadásul működésképtelen – vélik a bevándorlással foglalkozó szakemberek.

Az első repülőgépek 10–12 hét múlva, júliusban indulhatnak Ruandába – állítja Sunak, ehhez már készenlétbe helyeztek egy repülőteret, kereskedelmi chartergépeket foglaltak le, és rendelkezésre áll 500 kiképzett kísérő is. A kormányfő elmondása szerint „elővigyázatosságból” már 2200 helyet foglaltak le a „deportálási börtönökben”, valamint 25 tárgyalóterem áll rendelkezésre a jogi kifogások elbírálására. Ezzel azonban csak akkor élhetnek az érintettek, ha „döntő erejű bizonyítékot” tudnak szolgáltatni a kitoloncolás kockázatáról.

Közel 150 embert már azonosítottak is, akik az első repülőgép utasai lesznek.

Ne csalja meg a házastársát New Yorkban! – számos furcsa törvény van még életben az USA egyes államaiban

1907-ben a 43 éves Patrick H. Hirsch és a 25 éves Ruby Yeargin voltak az elsők, akiket letartóztattak egy nem sokkal korábban hatályba lépett törvény miatt. A vasúti építőipari munkákból meggazdagodott Hirsch Chicagóban találkozott Yearginnel, aki egy nagyáruház kalaposztályán dolgozott, és rögtön megtetszettek egymásnak. A New Yorkban élő Hirsch nem sokkal később magához költöztette Yeargint és annak édesanyját, majd évekig együtt éltek. A gond csak az volt, hogy Hirsch már házas volt, és a feleségével egy fiút is neveltek, akit több alkalommal megpróbált erőszakkal magához venni.

Amikor New York állam 1907-ben hatályba léptette a házasságtörést büntető törvényt, Hirsch és Yeargin gyorsan a bíróság előtt találták magukat. A jogszabály szerint a házasságtörésben résztvevő mindkét fél egy év börtönnel, valamint 500 dollár büntetéssel sújtható. És hogy miért írtuk ezt jelen időben? Mert ez az idejétmúltnak tekinthető jogszabály még 2024-ben is érvényben van.

Vadházasságért börtön

TikTok betiltása: ha hatályba lép a szombaton megszavazott törvényjavaslat, az 170 millió amerikai szólásszabadságát sértené a közösségi médiás platform szerint

Az amerikai képviselőház szombaton megszavazta a TikTok betiltását, amennyiben az alkalmazás tulajdonosa nem szakítja meg kapcsolatait Kínával. A TikTok reagált a hírre.

Skóciában életbe lépett egy gyűlölet-bűncselekmények elleni törvény, J. K. Rowling alig várja, hogy letartóztassák

A szólás- és hitszabadságnak Skóciában vége, ha a biológiai nem pontos leírását bűncselekménynek tekintik

– írta J. K. Rowling hétfőn az X-en. A korábban már többször transzfóbiával vádolt írónő posztsorozatában azt kifogásolta, hogy a frissen elfogadott gyűlölet-bűncselekmények elleni skót törvény bűncselekményként kezeli, ha valaki kor, fogyatékosság, vallás, szexuális irányultság, transznemű identitás vagy interszexualitás miatt „kelt gyűlöletet”, de nem tesz említést a gyűlölet-bűncselekményeknek gyakran áldozatul eső nőkről.

„A skót gyűlölet-bűncselekményekről szóló törvény elfogadásakor a skót törvényhozók úgy tűnik, nagyobb hangsúlyt fektettek a nőiségről alkotott elképzelésüket – akármilyen nőgyűlölő vagy opportunista módon – megvalósító férfiak érzéseire, mint az igazi nők és lányok jogaira és szabadságára” – írta. A kormány szerint viszont egyszerűen azért nem szerepelnek a nők az új törvényben, mert az ellenük elkövetett bűncselekményeknek később külön törvényt szentelnének – írja a BBC.

Mától legálisan füvezhetnek a németek – éjfélkor alaposan meg is ünnepelték Berlinben

Április elsején lépett életbe Németországban az a törvény, amely – feltételekkel ugyan, de – lehetővé teszi a marihuána fogyasztását. A német parlament, a Bundestag még februárban fogadta el 407 igen és 226 nem szavazat ellenében a kannabisz legalizációját.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Németországban április 1-jétől a felnőttek számára engedélyezik a termesztést és bizonyos mennyiségek személyes használatra történő birtoklását:

a 18 éven felülieknél nyilvános helyen legfeljebb 25 gramm kannabisz lehet,

Kitiltanák a 14 év alattiakat a közösségi médiából Floridában

Florida kormányzója, a volt republikánus elnökjelölt Ron DeSantis aláírta a törvényt, amely megtiltja a közösségi média használatát a 14 évesnél fiatalabb gyerekek számára, írja a Bloomberg.

A floridai törvényhozás által elfogadott jogszabályt a republikánus kormányzó eredeti formájában megvétózta, mert teljes tilalmat hirdetett volna 16 év alatt. A szöveg módosítása szerint végül a közösségi oldalak használatát csak a 14 év alatti gyermekek számára fogják tiltani, míg 14 és 16 év között szülői hozzájáruláshoz kötik.

A floridai törvényalkotók szándéka szerint a jogszabály 2025. január elsején léphet hatályba. A kikényszeríthetőség sokak szerint gyakorlati akadályokba ütközik, és a várakozások szerint törvényességi felülvizsgálaton is át kell majd esnie.

Tennessee államban ezentúl törvény védi a zenészeket a mesterséges intelligenciától

Bill Lee, Tennessee állam kormányzója csütörtökön aláírt egy olyan jogszabályt, amely védi a zeneipar szereplőit attól, hogy a mesterséges intelligencia segítségével a beleegyezésük nélkül használják fel hangjukat. Ezzel Tennessee az első állam az Egyesült Államokban, amely törvényt fogadott el annak érdekében, hogy a mesterséges intelligenciától védje a zenészeket – írja a Guardian.

Tennessee-ben több ember foglalkoztatunk a zeneiparban, mint bármely másik államban. A művészeknek van szellemi tulajdonuk. Adottságaik. Olyan egyediségük, ami csak és kizárólag az övék, és nem a mesterséges intelligenciáé

– nyilatkozta a kormányzó. Az új jogszabály július elsején lép életbe. Tennessee egyike annak a három államnak, ahol a név, a fénykép és a képmás nem a személyiségi jogok, hanem a tulajdonjog védelme alá esik. Ez egészül most ki azzal, hogy nemcsak a kép, a hang is a tulajdonjog oltalma alá esik majd.

Égető kérdést hagy megválaszolatlanul az EU egyik legfontosabb törvénye

Jóllehet a mesterséges intelligencia már hosszú évek óta az életünk részét képezi a YouTube-hoz és a Facebookhoz hasonló felületek fejlett algoritmusai lévén, az emberek többsége csupán a ChatGPT megjelenése után kapta fel a fejét a trendre, ami azóta is tart, és vélhetően rányomja majd a bélyegét a következő évtizedekre. Szerencsére az átlagos polgároknál az Európai Unió, csakúgy mint a világ többi nagyhatalma, régebb óta figyelemmel követi a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia fejlődését, és

már nagyjából egy évtizede dolgoznak azon, hogy olyan keretrendszert hozzanak létre, ami nem gátolja a jótékony technológiák megjelenését és fejlődést, mégis védik az állampolgárokat a kártékony rendszerek térnyerésétől.

Az első ilyen komolyabb lépésre 2018 áprilisában került sor, amikor lefektették az alapvető európai mesterségesintelligencia-stratégiát, majd az év végére már koordinált tervvel is előálltak a döntéshozók. Ennek nyomán megkezdődött az egyeztetés az érintett cégekkel, akik bár kezdettől fogva egyetértettek az EU-val abban, hogy korlátozásra van szükség, a tárgyalások elhúzódtak, és az Európai Bizottság csupán 2021 áprilisában tudta bemutatni az első, MI-re fókuszáló törvénycsomagot, ami már törvénybetartatási mechanizmusokat is tartalmazott. Ennek első vázlatát az Európai Tanács már 2022-ben elfogadta, majd az Európai Parlament is, 2023. június 14-én.

Csendben szigorította a kormány a vendégmunkás-szabályozást

Március 1-jétől szigorította a kabinet a vendégmunkásokra vonatkozó szabályozást. Az első lépés részeként összesen három törvény módosult: a foglalkoztatás-felügyeleti törvény, az idegenrendészeti törvény, továbbá a Munka Törvénykönyve – mondta el a 24.hu megkeresésére Szabó Imre Szilárd ügyvéd, a Munkástanácsok ügyvezető alelnöke.

Az új szabálymódosító lényegét a következőképp részletezte: A rosszhiszemű munkáltatói intézkedésekkel szemben született meg az a szabályozási lehetőség – többek között a Munkástanácsok felvetése nyomán –, amely alapján a kormányhivatal a munkavállalási engedélyt visszavonhatja, ha a foglalkoztató a tartósan munkaviszonyban álló magyar munkavállaló helyett – jogszerű indok nélkül – harmadik országbeli állampolgárt kíván foglalkoztatni.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzési tevékenységére irányadó jogszabály úgy módosult, hogy a harmadik országbeli állampolgárok jogsértő foglalkoztatására vonatkozó szankciókat szigorította. A módosítás a vendégmunkás foglalkoztatására irányuló jogviszony megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettség megsértése esetéhez is tételes, emelt összegű munkaügyi bírságot rendel. A szigorítás másik fontos része, hogy megemeli a munkaügyi bírság legkisebb és legmagasabb – mérlegelés alapú – összegét, magyarázta Szabó Imre Szilárd.

AI Act: megszavazta az EU a mesterséges intelligenciáról szóló új törvényét

Vadonatúj jogszabállyal tereli keretek közé a mesterséges intelligencia használatát az Európai Parlament, ami március 13-án megszavazta az AI Actet, ami az MI használatát szabályozza a nemzetközösségen belül – írja a HWSW.

Az AI Act a végszavazáson igen 523 szavazattal, 46 ellenében, 49 tartózkodás mellett ment át a törvényhozáson, a kihirdetésre pedig várhatóan májusban kerülhet sor, a nyelvi lektorálást követően. A törvény ezt után 20 nappal lép hatályba, türelmi időt biztosítva az érintetteknek, hogy megfeleljenek az új jogszabálynak. A türelmi idő többlépcsős: vannak rendelkezések, amiket fél éven belül alkalmazni kell, míg az általános célú rendszereknél 12, a magas kockázatú mesterséges intelligencia-megoldásoknál pedig 36 hónap áll a cégek és állami szervek rendelkezésére, hogy a törvényhez igazítság a mesterséges intelligenciát használó megoldásaikat.

A világon ez az első átfogó, kifejezetten a mesterséges intelligencia fejlesztésére és használatára vonatkozó jogszabály,

Szigorít az EU – Célkeresztben az akkugyárak

Az akkumulátorgyártásra vonatkozó szigorú célértékeket már elkezdték megfogalmazni, de még hosszú ideig tarthat a végleges szabályok kidolgozása – írja a Portfolio.

Mi történt? Fontos döntést hozott az Európai Parlament kedden, jóváhagyták az ipari és mezőgazdasági termelési kibocsátásról szóló irányelv felülvizsgálatát. A fő cél az, hogy csökkentség a károsanyag emissziót.

Elfogadta az Európai Parlament a mesterséges intelligenciáról szóló rendeletet

Az Európai Parlament a mai napon elfogadta a mesterséges intelligencia (MI) szabályzásáról szóló uniós rendeletet. A várhatóan még idén tavasszal életbe lépő jogszabályt megszegő vállalatok a jövőben akár 35 millió eurós (több mint 13 milliárd forintos) büntetéssel is szembenézhetnek.

Mi történt? Korábban már mi is írtunk részletesen a témában, de a mai napon az EP elfogadta a mesterséges intelligencia szabályozásáról szóló uniós rendeletet – áll a Baker Mckenzie szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében.

Mi a következő lépés? Amint az Európai Unió Tanácsa is formálisan jóváhagyja az MI Rendeletet, az új uniós jogszabályt kihirdetik, és 20 nappal később hatályba is lép, azonban a legtöbb szabály két évvel később válik alkalmazandóvá.

Rogánék újabb területen könnyítenék meg a vendégmunkások alkalmazását

Rogán Antal minisztériuma az akkumulátoripar után újabb szektorban igyekszik vonzóbbá tenni Magyarországot az olyan cégek számára, melyek az Európán kívülről érkező munkaerőre alapoznák vállalkozásukat.

Mi történt? A Miniszterelnöki Kabinetiroda törvényjavaslata szerint néhány tevékenységi körben különleges státuszt szerezhetnének azok a „digitális cégek”, amelyeknél több mint 60 százalékban külföldiek (Európán kívüliek) dolgoznak. A digitális társaságokról szóló jogszabálytervezet alapján e cégek mentesülnének a közterhek és a helyi iparűzési adó fizetése alól. A munkaviszonyban foglalkoztatottak, valamint a társaságok vezetői a jövedelmük utáni közteherfizetési kötelezettségüket a különleges közteherviselési hozzájárulással (kükho) teljesíthetnék. Az adó mértéke 15 százalék.

Mi következik ebből? Ezzel nemcsak az akkumulátoripari vállalkozások, hanem a kicsit misztikusan hangzó „digitális cégek” is könnyebben (és ez az adózásra is vonatkozik) hozhatnának be munkaerőt.

Holtan, szájkosárral találtak egy amerikai XL bully-t, miután ledobták egy hídról Sheffieldben

Holtan találtak egy amerikai XL bully fajtájú kutyát Angliában, Sheffield Beighton nevű részén. A kutya tetemét az A57-es híd alatt fedezték fel január 22-én, Kristy Ludlam felügyelő szerint még élt, amikor ledobták a felüljáróról – írja a Metro.

Az állaton szájkosár is volt, tehát nem valószínű, hogy megharapott valakit. Megállapították, hogy az állat nem régóta halt meg, tehát napokig szenvedhetett. A rendőrség szerint ez jelzi azt is, hogy szándékosan dobták le a kutyát, valamint az is, hogy a hídon lévő korlátot nehezen tudta volna átugrani a kutya.

A hatóság mindenesetre azt kéri, hogy jelentkezzenek azok, akik bármilyen információval tudnak szolgálni az esetről vagy a kutyáról, de vizsgálják a térfigyelő kamerák felvételeit is.

A britek szájkosarat tesznek a tucatnyi halálesetet okozó kutyákra, de nem biztos, hogy megtalálták a felelőst

Lassan fél éve hirdették ki Nagy-Britanniában azt a kormányhatározatot, amely szerint 2024. február 1-jétől bűncselekménynek minősül az amerikai XL bully, azaz az amerikai nagyméretű bull típusú kutyák birtoklása. A szabályozás jelentőségét mutatja, hogy az Egyesült Királyságban legutóbb több mint 30 éve, 1991-ben került fel egy kutya a veszélyes fajták listájára. A szigorítást két lépcsőben vezették be: 2023. december 31. óta bűncselekménynek minősül, ha valaki elad, elhagy, elajándékoz egy ilyen kutyát, vagy szájkosár és póráz nélkül sétáltatja; a február 1-jétől életbe lépő törvény szerint már a kutyák birtoklása is bűncselekménynek számít Angliában és Wales-ben.

Két év, tucatnál is több halott

A szigorításra azért volt szükség, mert az utóbbi pár évben megsokszorozódtak az ilyen kutyák által elkövetett, halálos kimenetelű támadások.

A vagyonnyilatkozatból már az sem derül ki, ha elválik egy politikus

A parlamenti képviselők, illetve a kormánytagok vagyonnyilatkozatait minden évben január 31-ig kell leadni. A dokumentumokból eddig sem sok minden derült ki a politikusok valós anyagi helyzetéről, de az Index szerint azokban már a képviselők hozzátartózóinak nevét is kitakarják visszamenőleg is.

A portál Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc 2022-es és 2011-es vagyonnyilatkozatainak példáján igazolta ezt. Csak a régebbi dokumentukból tudható, hogy a kormányfő feleségét Lévai Anikónak hívják, a DK-elnök neje pedig Dobrev Klára. A 2011-es dokumentumokban szerepelt az akkor még velük élő gyermekeik neve is.

Az Index kérdésére az Országgyűlés Hivatala azt válaszolta, hogy a többször módosított törvény alapján a vagyonnyilatkozat nyilvános, oldalhű másolatát – a családtag személyes adatai nélkül – kell közzétenni.

Szájkosarat visel a férfi a kocsmában, hogy szolidaritást vállaljon a kutyájával

Eamonn Mcgeady kutyájával, Lexivel tért be a Chesterben található Straw Hat kocsmába, a férfi nagy meglepetést keltett, mivel szájkosarat viselt, és szívószálból kortyolgatta a sört.

A Manchester EveningNews azt írja, hogy az 51 éves férfi szolidaritást akart vállalni a hat hónapos amerikai bully XL kutyájával, egyúttal tiltakozni akart egy hamarosan életbe lépő törvény ellen.

Az új szabályozás szerint tilos lesz eladni, elengedni, tenyészteni vagy ajándékba adni az amerikai bully XL kutyákat, továbbá nem lehet majd póráz és szájkosár nélkül sétáltatni őket. A kormány az utóbbi időkben bekövetkezett halálos kutyatámadások miatt döntött a szigorítás mellett.

Törvénybe iktatták Fehéroroszországban Lukasenka és családtagjai sosem látott kiváltságait

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök aláírta az államfőről szóló törvény átfogó kiigazítását tartalmazó új jogszabályt. Ezzel egyebek mellett többletjogokat és kiváltságokat tartalmaz az elnök és családja számára, még Lukasenka államfői tisztének megszűnése utáni időszakra is.

Az MTI közlése szerint a dokumentum – aminek teljes szövegét nem tették közzé, csupán egyes rendelkezéseit ismertették Lukasenka hivatalos honlapján – megállapítja, hogy Fehéroroszország elnöke áll a közigazgatási rendszer élén. A jogszabályban megerősítették az elnök hatáskörét arra, hogy javaslatokat tegyen a parlamentnek az alkotmánybíróság és a legfelsőbb bíróság elnökeinek, helyetteseiknek és bíráinak személyére, a központi választási bizottság elnökének és tagjainak megválasztására, valamint joga van indítványozni az ország fegyveres erőihez tartozó csapatok külföldre küldését, hogy azok részt vegyenek „a kollektív biztonság szavatolásában, valamint a nemzetközi béke és biztonság fenntartását szolgáló tevékenységekben”.

A fehérorosz Szabadság Rádió a parlamenti megszavazáskor ismertette a törvénymódosítást, amelyből kiemelte, hogy a jogszabály további garanciákat is meghatároz az elnök és családja számára, ideértve az államfő hivatali idejének lejártát is. A változtatások között szerepel, hogy a hivatalos lakóhely mellett az elnöknek ideiglenes tartózkodásra és pihenésre is biztosítani kell ingatlant. Ezeket az ingatlanokat hivatali ideje lejárta után is használhatja. Ugyancsak élete végéig igényt tarthat testőri szolgálatra. A törvény szerint továbbá az államfő mentelmi joggal rendelkezik, azaz elnöki jogkörének gyakorlásával összefüggésben elkövetett cselekményeiért nem vonható felelősségre, ezzel összefüggésben nem tartható őrizetben, nem állítható bíróság elé. A mentelmi jogot kiterjesztették családtagjaira is. Sérthetetlenek lesznek az elnök és családjának tulajdonában lévő lakó- és irodahelyiségek, közlekedési és kommunikációs eszközök, egyéb ingatlanok és iratok is.

Törvényben szigorítaná a Fidesz a szállásközvetítőkre vonatkozó szabályokat

A Fidesz benyújtotta az Országgyűlésnek a szállásközvetítőkre vonatkozó törvényjavaslatát, amely a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara észrevételein, valamint a hatóságok megállapításain alapul – közölte a Fidesz-frakció vállalkozásfejlesztési kabinetjének vezetője szerdán az MTI-vel.

Szatmáry Kristóf közleményében felidézte: idén nyáron a piacvezető online szálláshely-közvetítő multicég, a Booking erőfölényével visszaélve hónapokig nem utalta tovább a szállásadóknak a beszedett pénzeket.

A célunk az, hogy egyetlen multicég se hozhassa többé kiszolgáltatott helyzetbe se a pihenni vágyókat, se a nekik szállást kínáló magyar vállalkozókat