Best WordPress Hosting
 

Ilyen lett volna Bereményi Géza és Nyáry Krisztián elkaszált Petőfi-sorozata

Megosztotta a soha el nem készült Petőfi-tévésorozat szinopszisát Nyáry Krisztián, amelyet Bereményi Gézával közösen írtak még 2020-ban. Az általuk elképzelt Petőfi-sztori egy nyolcrészes tévésorozat lett volna, egy „könnyed komédia és véresen komoly dráma.”

Az író korábban már beszélt róla nyilvánosan, hogy Bereményivel néhány héten át dolgoztak a sorozaton, amelyet végül elkaszáltak. Akkor azt írta, hogy épp kibontakozóban volt az SZFE-botrány, végül azt a választ kapták, hogy már nem aktuális.

Nekem csodás emlék ez az augusztusi közös munka, és a hozzá kapcsolódó nagy beszélgetéseink Gézával. De már írás közben éreztem, hogy ebből nem biztos, hogy film lesz a végén. Mondtam is Gézának, hogy akárhogy szabjuk-varrjuk, ez a történet nem tud másról szólni, mint a szabadságról. Mondta, hogy ez bizony így van, és ha a megrendelő állami hivatal ezt nem így akarná, akkor nem hozzá fordultak volna. Bele is írtuk, hogy véletlenül se lehessen máshogyan érteni: Petőfit, akinek ezer arca volt, de valójában csak egyetlen dolog érdekelte: a magyar szabadság. Ezért lehetett ez az ellentmondásos ember mégis az egyetlen, aki a magyar történelem egy váratlan pillanatában egy egész ország számára képes volt megszemélyesíteni a nemzet egységét

Az e-könyv előnye, hogy helyet szabadít fel a lakásban

Top Ten – 10 új szépirodalmi e-hangoskönyv

Dragomán György: A fehér király (Előadó: Nagypál Gábor), Magvető Hangoskönyvek, 2022

Grecsó Krisztián: Pletykaanyu (Előadó: Stohl András és Grecsó Krisztián), Kossuth–Mojzer, 2023

30. születésnapjára ingyenes, 3D-s virtuális fotókiállítást nyitott a Blikk

A Blikk különleges időutazásra invitálja olvasóit. Virtuális fotókiállítást nyitottak, de bookazine-nal és más meglepetéssel is készültek a 30. születésnapra.

Megnyerte a pert a fóliázás hiánya miatt kapott rekordbüntetés ügyében a Líra

A Líra az imént megnyerte a Fővárosi Kormányhivatal ellen indított perét: a hatóság jogszerűtlenül büntette meg 12 millió forintra a könyvkereskedőt, a Heartsopper című kötet forgalmazása nem volt jogszabálysértő. A Fővárosi Törvényszék ítélete jogerős. A bíróság hamarosan közleményt ad ki. Én meg örülök.

– írta bejegyzésében Nyáry Krisztián, a megbüntetett Líra kreatív igazgatója.

A kiadó azután indított pert, hogy a Heartstopper – Fülig Beléd Zúgtam (Szívdobbanás) című kötet forgalmazási körülményei miatt júliusban rekordnagyságú büntetést kaptak.

Rendkívüli filmmel ünnepli Budapest 150. születésnapját az Animatiqua

Kerek évfordulót ünnepel rövidesen a főváros: százötven éve egyesült ugyanis Buda, Pest és Óbuda, hogy létrejöhessen Budapest, aminek azóta nemcsak lakossága, de mérete is tovább nőtt.

A jeles születésnap alkalmából különleges technikával, több száz régi fényképből készült film kelti életre a főváros történelmét egy kis stúdió, az Animatiqua jóvoltából.

Az alkotók több mint egy éven át dolgoztak a Budapest születése címet kapott negyedórás rövidfilmen, amiből kiderül például, hogy milyen volt a régi Erzsébet híd, hogyan és miért is tűnt el a város rengeteg ékköve, de számos titokról, illetve érdekességről is lehull a lepel.

Egy oldal Grecsó kétszer annyiba kerül, mint ugyanannyi Frei

Bár a Központi Statisztikai Hivatal 1996-ig visszamenőleg közli az egyes termékek és szolgáltatások átlagárait, a könyv, mint tétel nincs köztük. Talán nem is meglepő: míg más termékeknél könnyen behatárolható, hogy minek az árát vezetik (például egyliteres UHT tartós tej dobozban, 2,8 százalék zsírtartalommal), a könyveknél nehéz rábökni az egyes tételekre úgy, hogy ne az almát hasonlítsuk a körtével a különböző időszakokon át. Éppen ezért arra gondoltuk, megnézzük, miként változott a könyvek fajlagos (oldalra vetített) ára 2003 óta, van-e összefüggés azzal, hogy kemény- vagy puhaborítós az írás, illetve mekkora eltérés van az egyes szerzők kötetei között. Természetesen az elemzésünk nem általános igazságokat tartalmaz, inkább a könyvipar egy szeletén keresztül mutatjuk be az elmúlt évek tendenciáit.

A fajlagos, oldalakra vetített árakat tekintve elég nagy a szórás a szerzők között: a 2003–2023 közötti időszakban egy oldalért átlagosan 9,7 forintot kellett fizetni, ami egy 400 oldalas kötetnél szűk négyezer forint. Húszfős listánkból fajlagosan kétszer ennyibe kerülnek Nyáry Krisztián, illetve Tóth Krisztina művei – igaz, ezt (személyükön kívül) indokolja az is, hogy előbbinek kizárólag keményfedeles könyvei vannak, Tóth általunk megfigyelt 64 könyvéből pedig 53 volt az. Ráadásul, ezek szinte kivétel nélkül fotókkal, illusztrációkkal tűzdelt kötetek, ami jócskán megdobja a nyomtatási költségeket, így a vételárat is.

Nyáryn kívül Grecsó Krisztián, illetve Dragomán György neve alatt nem jelent meg puhaborítós könyv az elmúlt két évtizedben – előbbinél 12,6, utóbbinál kicsit kevesebbet, 11 forintot kell fizetni egy oldalért. A legtöbb oldalt Frei Tamás, illetve Stephen King és Margaret Atwood kedvelői kapják a pénzükért, hármuknál 6 és fél és 8 forint közötti fajlagos árakat számoltunk. Az sem mindegy, hogy a szerző milyen nyelven ír: a magyarul írók oldalai bő tíz forintba kerülnek, míg a külföldi szerzők esetében 8,7 forintba.