Levelet kaptak a könyvkiadók a Líra Zrt.-től, hogy hétfő délután 4-ig a módosított fóliázós kormányrendelet miatt négy kérdésre válaszolva nyilatkozzanak a kiadványaikról – írta a Népszava.
A cikk szerint a Líránál arra kíváncsiak, hogy
meghatározó eleme-e a könyvnek a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának vagy a homoszexualitásnak a megjelenítése vagy népszerűsítése?
Top Ten – 10 új európai regény
Gerbrand Bakker: A borbély fia / De kapperszoon. (ford. Wekerle Szabolcs), Jelenkor, 2024
Rosa Liksom: A Folyó / Väylä. (ford. Jávorszky Béla), Magyar Napló, 2024
Top Ten – 10 új európai regény
Gerbrand Bakker: A borbély fia / De kapperszoon. (ford. Wekerle Szabolcs), Jelenkor, 2024
Rosa Liksom: A Folyó / Väylä. (ford. Jávorszky Béla), Magyar Napló, 2024
Teljesen ellehetetlenítené a kis kiadókat az új törvényjavaslat, amely értelmében egy évig nem adhatnának tíz százaléknál nagyobb árengedményt az új könyvekre.
Az Indexnek Galambos Ádám, a Magyar Könyvkiadók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke beszélt a javaslatról, amely nagyon nehéz helyzetbe hozná a hazai piacot. Mint elmondta, az ötlet nem volt teljesen idegen, Németországban, Svájcban és Ausztriában hasonló módszer működik hosszú évek óta, de ahogy nyilatkozta, ezekben az országokban ez „sokkal egyenesebb, tisztább könyvterjesztői és vásárlói piacot teremt,“ épp emiatt véli úgy, hogy mindez a szabályozatlansága miatt nem ültethető át a magyar piacra. Arról volt tudomása, hogy a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) évek óta hasonlót szeretett volna bevezetni, ám meglepte, hogy mindez ilyen gyorsan, mindennemű egyeztetés nélkül történt – Németországban például elképzelhetetlen lenne, hogy a kormány nem egyeztet egy ilyen törvényjavaslat előtt a szakmával.
Galambos azt is elmondta a lapnak, hogy míg a németeknél 40 százalékot kér el a nagykereskedő, addig idehaza 50-et. Ezt hidalták át eddig azzal, hogy kicsivel több, 25-30 százalékos kedvezménnyel kínálták a könyveket.
A kiadás utáni első évben mindenkinek egységesen tíz százalék kedvezmény lehetőséget engedne egy új törvény, ami ezzel voltaképp nullázná a kedvezmények mértékét. A kiadók mindemellett saját munkatársaiknak, illetve a szerzőnek sem értékesíthetnek kedvezménnyel, csak harminc napig, ami pedig életszerűtlenül szigorú – írta meg a HVG.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium által jegyzett javaslat társadalmi egyeztetésére az állam mindössze néhány napot adott: az észrevételeket legkésőbb 2024. március 30-ig várják, így ha a törvényt a parlament áprilisban elfogadja, az szeptember elsején már hatályba léphet – teszi hozzá a lap.
Ha a könyvet nem Magyarországon adják ki, de
58 évesen meghalt Paul Olchváry fordító, író, kiadó, akinek többek között Dragomán György nemzetközi sikere is köszönhető, de a korábban alig ismert Debreczeni József Auschwitz-túlélő emlékiratát, a Hideg krematóriumot is ő fordította. „Olchváry munkája és lelkesedése többet nyomott a latban, mint a magyar kormány százmillióiból működő projektek.” Barátja, Lőke András emlékezik rá.
Budapesten beszélgetünk, ahonnan közel nyolcvan évvel ezelőtt az apját és a nagyapját vonattal vitték koncentrációs táborba. Ön évtizedekkel ezelőtt járt itt először. Akkor fenyegető, közömbös, vagy jó érzés volt itt lenni?
Megindító élmény volt. Bevallom, nem is számítottam rá, hogy ennyire megérint majd. Emlékszem arra a pillanatra, ahogy megálltam apám régi otthona előtt, egy Paulay Ede utcai épületnél. Nyitva volt a kapu, be tudtam menni a házba, és a belső udvarból felláttam a lakásokig. Akkor elsírtam magam. Utána láttuk a golyónyomokat az épület falában.
Később elmentünk a zsinagógába, ahol újra sírni kezdtem. Ekkor jutott eszembe először, hogy könyvet kellene írnom az apám történetéről.
Hosszú évek munkájával építette fel Brazíliában Dél-Amerika egyik legfontosabb kiadóját Luiz Schwarz, akinek édesapja még Budapesten született és túlélte a holokausztot. Családja történetéről és saját életéről szóló könyve mindenütt nagy sikert aratott: az idehaza a Jelenkor kiadó által megjelentetett Légszomj című kötetet holnap mutatják be a Margó fesztiválon. Miközben Schwarz látszólag sikeres életet él, depressziótól és bipoláris személyiségzavartól szenved. A még az Izraelt érő terrortámadás előtt készült interjúban az író felidézi, hogy a könyv ötlete családja egykori otthona, a Paulay Ede utcai bérhaz udvarán állva született meg, miközben folytak a könnyei.
Napi szinten azért dolgozom és dolgozunk, hogy az emberek olvassanak, és ezek a dolgok nem segítik elő az olvasásra buzdítás-nevelést. De alkalmazkodunk mi is, és büszkén mondhatom, hogy azóta (hogy be vannak fóliázva – a szerk.) jobban viszik ezeket a könyveket, tehát kicsit kontraproduktív lett a döntés
– nyilatkozta a könyvfóliázásról Szabados Ági a napokban a Telexnek adott interjújában. Szabados Libertine nevű könyvesboltja már három üzlettel működik, így nyilván tapasztalatból beszél, ezzel együtt kíváncsiak voltunk, más könyvkereskedők is tapasztalnak-e efféle felfutást a befóliázott könyvek eladásaiban. A legtöbb nyilatkozónk úgy véli, korai még ilyen megállapításokat tenni, egyszerűen nincs még elég adat minderről, így legfeljebb egy-két egyedi esetről lehet beszélni, több helyütt még csak mostanában jelenik meg az első fóliás könyv. A gyerek- és fijúsági könyvekre szakosodott Pagony Kiadó is hangsúlyozta: statisztikák híján nem tudnak érdemben hozzászólni a témához.
Az Írók Boltja viszont egyértelműen úgy látja, náluk egyelőre nemigen érzékelhető ilyen trend. Szakács János ügyvezető ugyanakkor kiemeli: ha nem is a fólia önmagában, de a hercehurca egy-egy könyv körül valóban megdobhatja az adott könyv eladott példányszámait.
Egy ideig törvénysértő módon birtokolta a Libri-Bookline Zrt. többségét a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) – véli Dióslaki Gábor, a kisbefektetőket képviselő TEBÉSZ (Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége) elnöke. Azt állítja, az MCC nagyjából egy hónapig nem tett eleget a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) egyik, kistulajdonosokat védő előírásának, ezzel pedig kárt okozott a kisebbségi részvényeseknek.
Az MCC június 13-án adott ki közleményt arról, hogy leányvállalata szerződést kötött a Balogh Ákos érdekeltségébe tartozó SQ Invest Kft.-vel a Libri Csoport 67,48 százalékos részvénycsomagjának adásvételéről. Ezzel a közvetett tulajdonrésze 98,41 százalékra nőtt Magyarország legnagyobb könyvkereskedő és -kiadó vállalkozásában. A NER, állami százmilliárdokkal kistafírozott elitképzőjének bevásárlásáról itt számolt be lapunk.
A legutóbbi közgyűlés jegyzőkönyvéhez mellékelt jelenléti ív alapján a maradék Libri-részvényeken magánszemélyek sora és néhány kisebb cég osztozik, 1 részvény erejéig pedig tulajdonos benne a TEBÉSZ is. Nem volt rossz befektetés a Libri-Bookline Zrt., az előző öt évben 800 millió forintnál kisebb adózott nyereséget nem mutattak ki, a 2020-as csúcs pedig 2 milliárd felett volt. Tavaly is karcolta a nyereség a kétmilliárdot és az eredménytartalékban felhalmozott pénzt bevetve csaknem 4,2 milliárd forint osztalékot fizettek ki a tulajdonosoknak. Ez a 2 forint névértékű részvényekre vetítve darabonként 856 forintot jelentett.
A Libri igazgatóságát és felügyelőbizottságát is kormányközeli emberekkel töltötte fel a többségi tulajdonos, a Mathias Corvinus Collegium.
A megbüntetett könyvterjesztő vállalat kreatív igazgatója szerint az elmúlt két évben az állam maga sem tartotta be az úgynevezett gyermekvédelmi törvényt, most viszont elkezdte szelektíven betartatni.
A magyar közigazgatás egységeit Szent István korától egészen 1950-ig vármegyének hívták, számos átszervezés és méretváltozás után, 1950-ben ezeket azonban végül megyékké nevezték át. Idén, hetvenhárom év után aztán visszatértek a vármegyék, így itt az ideje, hogy a különböző könyvesboltokban tömegével tűnjenek fel a vármegyeatlaszok.
Nem ezt a trendet kívánja követni, de ugyanerre az elhatározásra jutott a TINTA Könyvkiadó is, ami a Pytheas Könyvmanufaktúrával közösen úgy döntött, hogy újra kiadja a magyar térképészet legnagyobb alakja, Kogutowicz Manó (1851-1908) fogalommá vált munkáját, a Magyarország vármegyéinek kézi atlaszát.
TINTA Könyvkiadó A reprint címlapja.
Értesülések szerint a Libri 1 milliós bírságot kapott, és a Líránál is fogyasztóvédelmi vizsgálat indult, amiért rossz polcon árult egy könyvet.
Az olasz történész könyvéből már elkészült a második kiadás is, a nyomda neve azonban titok.
Vámos futurisztikus témájú könyvéhez futurisztikus megoldás is jár.