Best WordPress Hosting
 

„A Petőfi-film, amit érdemeltünk volna”

Muszáj az alapokkal kezdenünk: hogy hívnak, hány éves vagy, mivel foglalkozol? Már amennyiben bármit el szeretnél árulni ezek közül.

Persze, nincs titkolnivalóm, szívesen mesélek magamról. Érdekes, mert amikor jött a megkeresés, azt gondoltam, micsoda hülyeség… Már bocsánat, minden tiszteletem, de van összesen egy videóm – most mit nyilatkozzak? De aztán rájöttem, hogy a videó már 125 ezer megtekintésnél jár. És kifigurázza például Tölgyessyt – tegyük hozzá: nem megalázza, kifigurázza. És ha én ezt a dolgot folytatom, azaz jönnek újabb videók, akkor nagyon sok embert ki fogok még figurázni. És azon gondolkoztam, hogy ha, mondjuk, Tölgyessy megnézi ezt a videót, és az ő fizimiskáját is használom egy vicchez, akkor neki is adjuk meg azt a szabadságot, hogy ha akarja, keressen rá a nevemre, ő is megnézheti a fizimiskámat, és ő is csinálhat egy ilyen videót az én arcommal.

Tényleg csapongóan indultunk: csak az nem derült ki, hogy hogy hívnak, hány éves vagy és mivel foglalkozol.

Ilyen lett volna Bereményi Géza és Nyáry Krisztián elkaszált Petőfi-sorozata

Megosztotta a soha el nem készült Petőfi-tévésorozat szinopszisát Nyáry Krisztián, amelyet Bereményi Gézával közösen írtak még 2020-ban. Az általuk elképzelt Petőfi-sztori egy nyolcrészes tévésorozat lett volna, egy „könnyed komédia és véresen komoly dráma.”

Az író korábban már beszélt róla nyilvánosan, hogy Bereményivel néhány héten át dolgoztak a sorozaton, amelyet végül elkaszáltak. Akkor azt írta, hogy épp kibontakozóban volt az SZFE-botrány, végül azt a választ kapták, hogy már nem aktuális.

Nekem csodás emlék ez az augusztusi közös munka, és a hozzá kapcsolódó nagy beszélgetéseink Gézával. De már írás közben éreztem, hogy ebből nem biztos, hogy film lesz a végén. Mondtam is Gézának, hogy akárhogy szabjuk-varrjuk, ez a történet nem tud másról szólni, mint a szabadságról. Mondta, hogy ez bizony így van, és ha a megrendelő állami hivatal ezt nem így akarná, akkor nem hozzá fordultak volna. Bele is írtuk, hogy véletlenül se lehessen máshogyan érteni: Petőfit, akinek ezer arca volt, de valójában csak egyetlen dolog érdekelte: a magyar szabadság. Ezért lehetett ez az ellentmondásos ember mégis az egyetlen, aki a magyar történelem egy váratlan pillanatában egy egész ország számára képes volt megszemélyesíteni a nemzet egységét

Petőfi-film: Rákay Philip megcsinálta a magyar Karib-tenger kalózait

Ebben nem is az a legszomorúbb, hogy a mi közös pénzünket használta erre. Hanem az, hogy a mi közös március 15-ünket. Kosztümös akciófilm lett ugyanis a Most vagy soha! – amely Európa talán legkedvesebb, vér nélkül győztes forradalmát erőszakolja meg így a nagy vásznon. A díszlet valóban korhű, a látvány szép, csak épp minek, ha egyszer a történet semmibe veszi a valóságot. Ráadásul a játékidő fele teljesen fiktív szálat bont ki – így lesz Petőfi Sándor mellékszereplő a róla készült filmben. Belógtunk minden idők legdrágább magyar filmjének premier előtti vetítésére. Kritika.

„A Nemzeti dal szerepe a magyar közemlékezetben elég pusztító”

Elzúgott a Petőfi-emlékév, mint Európa forradalmai a versben. Petőfi Sándor ugyanaz maradt nekünk, aki volt? Megdolgozta bárhogyan a költő emlékezetét a rengeteg új életrajz, elemzés, musical, miegyéb?

Ezek a programok sokkal inkább következnek a Petőfi-képünkből, mint Petőfi életművéből. A Petőfi-emlékév épp annyira a Petőfi-kultusz belügye, mint – mondjuk – egy mellszobor vagy egy emlékszoba. A Petőfi-kultusz pedig mindig pontosan olyan állapotban van, mint mi, és ahhoz igazodik, ahogyan éppen élünk, amilyen politikai-társadalmi helyzetben vagyunk. Ha egy ilyen emlékév programjain végignézünk, inkább magunkat szemlélhetjük, mint az emlékév tárgyát.

Mit emelne ki az emlékév produkciói közül, akár pozitív, akár elrettentő példaként?

Dübörgő zene, akció és szúrós tekintetek a Most vagy soha! végső előzetesében

Március 14-től vetítik a mozik a Most vagy soha!-t, amely 4,5 milliárdos állami támogatásával minden idők legdrágább magyar filmje. Rákay Philip a film egyik producereként nemrég arról beszélt, hogy nem lesznek aktuálpolitikai mondatok a filmben:

Szeretnék mindenkit megnyugtatni: a 12 pontból nem húztam ki a sajtószabadságról szóló részt, pedig ezt az ügyet épp az ellenzék próbálja a zászlajára tűzni – hogy okkal vagy ok nélkül, abba most ne menjünk bele. Ahogy az is benne van a filmben, hogy a márciusi ifjak független Magyarországot szeretnének. Ez pedig – ha úgy tetszik – kormánypárti üzenet. Azért van benne minden, mert ettől lesz hiteles, hiszen Petőfiéket valóban ezek a témák foglalkoztatták akkoriban

– mondta, azt is elárulva, hogy zavarja, ha kurzusfilmnek titulálják.

Rákay Philip a Petőfi-filmről: „Nem húztam ki a sajtószabadságot a 12 pontból”

Nem szereti, ha kurzusfilmnek nevezik a 6,8 milliárd forintból készülő Most vagy sohát!, senki sem venné észre, ha a magyar filmek hetven százalékát kukáznák, és úgy véli, hogy több film kéne a hazai hősökről – mesélte Rákay Philip az nlc.hu-nak adott nagyinterjújában.

Orbán nemcsak a focit szereti, a filmeket is

Nem hiszi, hogy a miniszterelnök ott lesz a Most vagy soha! március 13-i díszbemutatóján, úgy véli, Orbánnak van elég dolga. Emellett nem akarják azt sem, hogy bármi elvonja a fókuszt a stábról, ezért tartanak majd egy külön, produceri vetítést, ahová közéleti személyiségeket és politikusokat hívnak. Rákay szerint annak ellenére, hogy kevés ideje van rá, Orbán kedveli a filmeket.

Petőfi kész akcióhős a Most vagy soha! új előzetesében

Újabb előzetes érkezett a magyar történelmi film-dömping újabb darabjához: a Most vagy soha! az 1848-as márciusi forradalmat és Petőfi Sándor színre lépését mutatja be, a mellékelt ábra szerint akciófilmként tálalva.

De indokolt is a pörgés, a film – amelynek forgatásán lapunk is járt – a magyarság történetének egyik legfeszültebb 24 óráját mutatja be. Az előzetesben láthatjuk márciusi forradalom ikonikus helyszíneit, a Nemzeti Múzeum lépcsőjét, a balhét a Pilvaxban, de márciusi ifjakat is láthatjuk lassítva közlekedni Pest utcáin.

A Most vagy soha! több mint 6 milliárd forintos állami támogatásból készült, a forgatókönyvét Kis-Szabó Márk, Rákay Philip és Szente Vajk írta, a filmet a Pesti balhé és a Mi kis falunk egyes epizódjait is jegyző Lóth Balázs rendezte. Petőfi szerepében Berettyán Nándor látható.

Petőfiről neveztek el három új állatfajt

Három, a tudomány számára új állatfajt neveztek el Petőfi Sándorról a Magyar Kutatási Hálózat Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (HUN-REN ATK NÖVI) kutatói a költő születésének 200. évfordulója alkalmából – olvasható a HUN-REN közleményében.

A három közül az egyik egy Szingapúrban felfedezett Micherdzinskiiobovella petofii talajlakó atkafaj, a második a Geocoris (Piocoris) petofii nevet viselő poloskafaj. Utóbbi a nagyszemű bodobácsok (Piocoris) alnemének első ismert képviselője Madagaszkárról, és a jelenlegi ismeretek szerint a sziget erdeinek bennszülött faja. A harmadik egy fosszilis szárazföldi csiga, amely a Ferussina petofiana nevet kapta. Egyetlen ismert példánáta az erdélyi Hátszegi-medence késő kréta kori üledékeiben találták meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói.

Zsoldos Márton / HUN-REN

Petőfi-versekből készített animációt a mesterséges intelligencia, Berlinben vetítik a falra

Petőfi Sándor legnépszerűbb versein és a mesterséges intelligencia lehetőségein alapuló videoanimációval kapcsolódik be a német fővárosban minden évben megrendezett Fények Fesztiváljába a berlini magyar kulturális intézet, a Collegium Hungaricum Berlin (CHB).

A berlini történelmi belvárosban álló épületének homlokzatát a CHB évek óta használja már a magyar kultúra bemutatására, így Szauder Dávid legújabb alkotása kitűnően folytatja majd a megkezdett hagyományt – írja az MTI.

A médiaművész

Novák Előd szégyennek tartja a Petőfi laktanya átkeresztelését

Nem kis felháborodást okozott, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf hétfőn bejelentette: a Budaörsi úti, egykori Petőfi Sándor laktanya Mária Terézia nevét veszi fel. A honvédelmi miniszter szerint ezzel üzennek minden anyának, feleségnek, hiszen ők is azzal a „féltő szeretettel” engedik a haza védelmére gyermeküket, férjüket, ahogy azt annak idején a testőreivel, katonáival tette a királynő.

Novák Előd saját Facebook-oldalán, illetve az Országgyűlés honlapján is jelezte, nagyon nem ért egyet sem ő, sem pártja a döntéssel. (Személyes szálként jelezte, ő maga is ott szolgált, honvédként)

Ezt azonban nem Szalay-Bobrovniczky Kristófnak, hanem minisztertársának, a kultúráért is felelős Csák Jánosnak tette szóvá, hiszen éppen idén ünnepeljük Petőfi Sándor szüketésének 200. évfordulóját. Az éppen a Petőfi-emlékévre időzített döntésről nemcsak kikérte miniszter véleményét, de arra is felhívta a figyelmét, mekkora szégyennek tartja a döntést.

Utcanévbajnokság: Petőfi vezet Kossuth és Ady előtt

 2788 utcát neveztek el Petőfi Sándorról, amivel vezeti a vonatkozó listát. Második helyen Kossuth Lajos áll 2666-tal, a harmadikon pedig Ady Endre 1509-cel

– derül ki a Napi.hu gyűjtéséből. A lap cikke szerint – a főváros kivételével, ahol kerületenként igaz ez – egyetlen településen sem szerepelhet kétszer ugyanaz az utcanév. Mindebből az következik, hogy maximum 3177 azonos utcanév lehet az országban.

Ebből tehát az látszik, hogy az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc emblematikus alakjai nagyon közel vannak az abszolút csúcshoz. A költő már tisztes távolságból követi őket, mögötte Dózsa György és Rákóczi Ferenc sorakozik. A Napi összesítése szerint utánuk újra költők jönnek: Arany János és József Attila egyaránt az ezres határ fölött van.

Tovább kaszálhat Rákay Philip, a Megafon egyik legismertebb arca a földbizniszével

Újabb céget alapított néhány napja a Rákay Philip, a kormánypárti Megafon Központ ismert arca.

Büszkeség a Petőfi utcában lakni – régi fotókon a költőóriás emlékezete

„Jogszabályban rögzítették, hogy egy városban egy nevet csak egy utca viselhet. Új Petőfi-pör várható, ha rendezni akarják az ügyet, jóllehet a tér, út, utca, köz, sugárút megkülönböztet. Budapesten Petőfi Sándorról húsz út, utca stb. van elnevezve. Ebből Petőfi tér hat, Petőfi utca tíz, Petőfi Sándor utca három, Petőfi Sándor út pedig egy van” – írta a Képes7 magazinban Szitányi György 1989-ben. Petőfi nevét azóta is több utca viseli Budapesten, a rendezni kívánt „ügy” ebben az értelemben tehát rendezetlen maradt. Az utcanévadói versenyben Petőfi politikai rendszerektől függetlenül verte a mezőnyt, köztük olyan indulókat, mint a magazincikkben szintén említett Kossuth Lajos. A HVG hetilapban 2008-ban a témában megjelent Ténytár szerint 297 város közül mindössze négyben, Kazincbarcikán, Nagymaroson, Visegrádon és Komáromban nincs Petőfi utca. Valójában Komárom Szőny városrészében, ami 1977-ben vált önálló településből Komárom részévé, ugyancsak van Petőfi utca, ezzel technikailag Komárom sincs Petőfi utca híján.

Klösz György | Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.023 / Budapest Főváros Levéltára / Fortepan Piac a budapesti Petőfi téren 1874–1882 között. Balra a háttérben a Lánchíd, jobbra a Nagyboldogasszony ortodox székesegyház.

Fortepan Petőfi Sándor szobra (Huszár Andor, 1882) a budapesti Petőfi téren 1953-ban.

Vajon mit látna Petőfi, ha most indulna vándorútra?

A Pictorial Collective-nek – azaz Bácsi Róbert László, Bődey János, Hirling Bálint, Mohai Balázs, Móricz-Sabján Simon †, Pályi Zsófia, Stiller Ákos, Urbán Ádám és Végh László fotográfusoknak – június 21-én Petőfi utcák népe – Szubjektív fotós látlelet a magyar társadalomról címen nyílt közös kiállítása a Capa Központban.

A születése óta eltelt két évszázadban divat volt azon töprengeni, mit gondolna ma Petőfi. Mi inkább arra voltunk kíváncsiak, hogyha most indulna vándorútjára, vajon mit látna. Hogyan élnek ma a magyarok?

A 200 fotót és két videómunkát bemutató kiállításon a 9 fotográfus másfél évig dolgozott. Ezalatt ezer kilométert megtéve járták be keresztül-kasul az ország több száz települését, valamint a határon túl Kárpátalját, a Vajdaságot és Erdélyt is.

Már a Fülöp-szigeteken is Petőfit olvashatnak az emberek

Versantológia jelent meg Petőfi Sándor és más magyar költők verseiből a Fülöp-szigeteken. A kötet megjelentetésével Petőfi születésének kétszázadik, valamint a magyar-filippin diplomáciai kapcsolatok felvételének ötvenedik évfordulóját ünnepli a két ország.

A verseskötet a manilai Magyar Nagykövetség, valamint az Ateneo de Naga egyetem könyvkiadója együttműködésében jelent meg a Fülöp-szigeteken. A Hindi Pasisiil Ang Pagsibol, azaz A virágnak megtiltani nem lehet című antológia Petőfi Sándor versei mellett Arany János, Vörösmarty Mihály, Ady Endre és más magyar költők műveit tartalmazza – közölte a Petőfi Kulturális Ügynökség pénteken az MTI-vel kiemelve, hogy ez az első alkalom, hogy a Fülöp-szigeteki érdeklődők az országban elterjedt százhetvenöt nyelv közül a hat legismertebbre lefordítva ismerhetik meg magyar költők verseit, összesen húszat. A verseskötet borítóján a magyar nemzeti színű kokárdába fűzött arab jázmin, a Fülöp-szigetek nemzeti virága jelenik meg. Petőfiben ráadásul, mint a közlemény kiemeli, a filippinó olvasók a leghíresebb Fülöp-szigeteki író, a mártírhalált halt José Rizal lelki társát ismerhetik fel: mindketten nemzeti hősök, akik a szabadságért és a hazáért adták életüket.

Az antológiát az Első Fülöp-szigeteki Könyvfesztiválon mutatták be Manilában. Az első alkalommal megrendezett könyvünnep kiemelkedően sikeres volt, a háromnapos fesztivál száztizenhatezer látogatót vonzott.