Best WordPress Hosting
 

Nyugdíjbiztosítás: figyelmeztetés érkezett az szja-határidő miatt

Az egy évtizede bevezetett támogatott nyugdíjbiztosítás keretében az állam az adott adóévben befizetett összeg 20 százalékát, maximum 130 ezer forintot ír jóvá az ügyfél biztosítási számláján, amennyiben ezt az igényét az ügyfél külön feltűnteti a személyijövedelemadó-bevallásában. Az összeget a NAV a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül írja jóvá – olvasható a közleményben.

„Az adójóváírást a biztosító által legkésőbb február közepéig megküldött igazolás alapján kell igényelni. Idén a pünkösd miatt május 21-ig lehet benyújtani az szja-bevallásokat, így aki még nem rendelkezik ezzel az igazolással, annak maradt még ideje azt pótoltatni a biztosítójának ügyfélszolgálatán keresztül – idézik Molnár Marcellt, a FBAMSZ Személybiztosítási szekciójának vezetőjét. – Aki a bevallás benyújtását követően észleli, hogy elmulasztotta feltüntetni az igényét,

ezt a lépését utólag, önellenőrzés keretében pótolhatja.

55 milliárdot utalt vissza a NAV tavaly a megtakarítóknak

A Bankmonitor kikérte a NAV-tól, hogy tavaly hányan kaptak szja-visszatérítést megtakarításaik után, és milyen összeget. Adataik szerint a visszatérítések darabszáma, és összege is növekedett.

A legtöbben az önkéntes nyugdíjpénztári vagy egészségpénztári tagságuk révén voltak jogosultak a személyi jövedelemadójuk egy részének visszaszerzésére, 2023-ban összesen 716 500 fő, akiknek összesen 32,64 milliárd forintot utalt vissza a NAV az adójukból pénztári  számlájukra.

A nyugdíjbiztosítással rendelkezők közül tavaly 365 001 fő volt jogosult az adójóváírásra, 19,27 milliárd forint értékben.

Ne hagyja a nyugdíjpénzt az államnál

Aki önkéntes nyugdíjpénztár tagja (vagyis az egymilliónál kicsit több nyugdíjpénztári tag egyike), vagy

nyugdíjbiztosítással rendelkezik (vagyis a 480 ezer nyugdíjbiztosítási szerződő és biztosított egyike), vagy

nyugdíj-előtakarékossági számlája van (a közel százezer aktív számla birtokosai közé tartozik),

Varga Mihály: nyugdíjreformról indul társadalmi vita 2024 elején

A kormány elkötelezte magát a nyugdíjasoknak tett ígéretek betartása mellett, és a jövőben is biztosítja az inflációt követő emeléseket, miként azt a 2010-es kormányváltást követően folyamatosan tette – idézi az MTI Varga Mihályt.

A nyugdíjak átlagos összege azóta 97 ezer forintról 217 ezer forintra nőtt, vásárlóértékük csaknem 20 százalékkal nagyobb. 2024-ben nyugdíjra és nyugdíjszerű ellátásokra 6540 milliárd forintot biztosít a költségvetés, januárban 6 százalékos emelésre számíthat a csaknem 2,5 millió jogosult. A miniszter hozzátette, hogy hamarosan a nyilvánosság elé kerülhet nemzetközi szakértők elemzése a magyar nyugdíjbiztosítási rendszerről. Megállapításaikat a kormány is értékeli majd, a javaslatokat 2024 első felében társadalmi vitára bocsátják.

Nyugdíjreform: az EU-pénzek megérkezése a tét

Év végi rohamot várnak a nyugdíjpénzeknél, így kapható meg az adójóváírás

A nyugdíjbiztosításoknak idén immár tizedik éve elérhető egyik fontos vonzereje a tárgyévi befizetések után járó 20 százalékos, akár 130 ezer forintot is elérő adójóváírás. A maximális visszatérítés lehetőségét azonban a szerződők többsége csupán részlegesen használja ki. Tavaly év végén 447 ezer nyugdíjbiztosítási szerződésre közel 127 milliárd forint díjbefizetés jutott – olvasható a FBAMSZ közleményében.

Ez szerződésenként mintegy 283 ezer forintot jelent, ami átlagosan 57 ezer forintos adóvisszatérítéshez juttatta a biztosítottakat.

Noha ez az összeg minden korábbi év adatát felülmúlta, még mindig kevesebb mint a fele a maximálisan elérhető kedvezménynek. „Az év vége felé ugyanakkor sokan élnek azzal a lehetőséggel is, hogy a szerződésben vállalt folyamatos befizetéseken felül eseti befizetést is végeznek, amivel növelni tudják az adott évre járó adójóváírás összegét” – idézik Molnár Marcellt, a FBAMSZ Személybiztosítási szekciójának vezetőjét.

Hogyan biztosítsuk a nyugdíjas éveinket?

A Generali Biztosító legfrissebb felmérése szerint a magyarok több mint fele az állami nyugdíjrendszer összeomlását jósolja és arra számít, hogy idős korában is munkát kell vállalnia ahhoz, hogy megfelelő életszínvonalat biztosíthasson magának. A megkérdezettek 22 százaléka véli úgy, hogy 20-30 év elteltével valamelyest romlanak majd az idősek kilátásai, 35 százalékuk szerint sokkal rosszabb lesz a helyzet, 30 százalékuk szerint nem lesz változás a jelenlegi állapothoz képest, és mindössze 13 százalék gondolja úgy, hogy kedvezőbbek lesznek a körülmények a jövőben.

Ilyen helyzetben nem kell győzködni a lakosságot az öngondoskodás szükségességéről, arról, hogy rendszeres megtakarítással készüljön a nyugdíjas éveire. Más kérdés, mit engednek meg az anyagi lehetőségek: a válaszok alapján a többség úgy véli, havi 82 ezer forint megtakarítás garantálhatná, hogy idős korukban tartani tudják a megfelelő életszínvonalat, ám valójában ennek alig több mint harmadát tudják félretenni. A felmérés szerint az átlag csupán 30 ezer forintot tud megtakarítani. A szakértők azt tanácsolják, hogy ha az ideálisnak gondoltnál kisebb összeggel is, de érdemes mihamarabb, lehetőség szerint legalább a 30-as évek elején elkezdeni a tudatos öngondoskodást.

A neten számos nyugdíjkalkulátor áll rendelkezésre, amivel kiszámíthatjuk, hogy az aktuális havi fizetésünk alapján mekkora nyugdíjra leszünk jogosultak a jelenlegi szabályozást figyelembe véve, és az elképzelésünknek megfelelő életszínvonalhoz mekkora összegű havi előtakarékosságra lenne szükség. Ki-ki eldöntheti, melyik előtakarékossági forma felel meg legjobban az igényeinek. Az állam által is támogatott konstrukciók:

Nyilatkozott a Pénzügyminisztérium: mélyütés az életbiztosítással a szocho elől menekülőknek

A kamatjövedelmekre július 1-jétől bevezetett szochót a kormány rendelete szerint a július 1-jétől kötött biztosítási szerződés biztosítói teljesítésére is meg kell fizetni. Mostanra azonban kiderült, hogy az sem dőlhet hátra, aki a szocho elől menekülve még június 30-ig megkötötte az élet- vagy nyugdíjbiztosítását. A 2023. június 30. után teljesült eseti befizetéseken képződött hozamra ugyanis akkor is vonatkozik a szocho fizetési kötelezettség, ha a megtakarítási szerződést még az új közteher hatályba lépése előtte megkötötte az ügyfél. Erről az Allianz Biztosító életbiztosítással (és valószínűleg más megtakarítással is) rendelkező ügyfeleinek küldött ki tájékoztatást. Eszerint „a meglévő szerződésekre történő új eseti befizetésekkel kapcsolatban a Magyar Biztosítók Szövetsége a Pénzügyminisztérium állásfoglalását kérte. A Pénzügyminisztériumtól kapott állásfoglalás alapján a 2023. július 1-je előtt megkötött biztosítási szerződésre 2023. június 30-a után fizetett eseti díjon képződött hozam szociális hozzájárulási adó köteles”.

Az eseti díjakat akkor terhelheti szocho fizetési kötelezettség a tájékoztató szerint, ha az eseti díjak terhére a befizetéstől számított 5 éven belül pénzkivonást indít az ügyfél vagy felmondja a szerződését.

Ez azt jelenti