Best WordPress Hosting
 

NAV: az adókötelezettségek is változnak a decemberi minimálbér-emelés miatt

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatót tett ki oldalára azzal kapcsolatban, hogyan változik az adózás a decemberi minimálbéremelés miatt. Mint ismert,

2023. december 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak megállapított alapbér kötelező legkisebb összege, azaz a havi minimálbér bruttó 266 800 forint.

A legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben az alapbérként megállapított garantált bérminimum havi összege bruttó 326 000 forint.

Akinek pénze van, menekíti az adó elől a hozamot

Mentik a befektetők a pénzüket az adók elől – ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb statisztikáiból. Tízezer számra nyílnak az új tartós befektetési számlák (TBSZ) a befektetési szolgáltatóknál, szeptember végén ezek száma megközelítette a 285 ezret, holott az év elején még alig 257 ezer ilyen számla volt a pénzügyi intézményeknél. A TBSZ-ek lényege az, hogy a rajtuk lévő értékpapírok árfolyamnyeresége után nem kell adózni, ha a befektető betart bizonyos szabályokat. A 15 százalékos kamat-, illetve árfolyamnyereség-adó mellett a júliustól kivetett 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) sem kell megfizetni a számlán lévő értékpapírok nyeresége után. 

A kamatadó és a szocho egyedül a 2019 júniusától kibocsátott állampapírokat nem terheli. A szocho kiterjesztése után vásárolt befektetési jegyek hozama után viszont meg kell fizetni a 15 százalékos kamatadót és júliustól a szochót is, utóbbi közteher alól egyedül az ingatlanalapok mentesülnek. Mivel a befektetési alapok igen népszerűek Magyarországon, nem meglepő, ha a hozamukat sújtó összesen immár 28 százalékos közterhet egyre többen igyekeznek elkerülni.

14 millió forint az átlagos egyenleg

OTP: Nem az állampapíros levéltől fognak elkezdeni megtakarítani az emberek

Négy-ötszörösére nőtt a tartós befektetési számla iránti érdeklődés. A perselybe leggyakrabban csak egy tízezres kerül, de ezen a nyáron még az is megtakarított, aki általában költekezik ilyenkor.

A szociális hozzájárulási adó (szocho) júliusi bevezetése felforgatta az egyébként is ingatag magyar megtakarítási piacot. Csak júniusban 701 milliárd forinttal nőttek a befektetések Magyarországon, ami egy megelőző lépésként értelmezhető – mondta Fabriczki Rita, az OTP termék- és szolgáltatásmenedzsment vezetője. A megtakarítási állomány ezzel együtt 10 százalékos növekedést ért el az év első hét hónapjában, ami a tavalyi 3,7 százalékos növekedéshez képest egy jelentős emelkedés.

„Még júliusban, augusztusban is nőtt a megtakarítási állomány, amikor a legtöbben inkább költik a pénzt, mint félreteszik”

Hiába kapott hátszelet, leáldozóban a legújabb szuperállampapír csillagzata

Ha minden mást jól megadóztatunk a lakossági állampapírokon kívül, akkor lehet egy nagyobbat faragni az utóbbi kamatából is – gondolhatták a kormányban. Júliustól mindenesetre az ingatlanalapok és az egyébként is szja-mentességet élvező befektetéseken kívül a 15 százalékos kamatadón túl 13 százalékos szociális hozzájárulási adó is terheli a legtöbb megtakarítást. Mindez arra kellene késztesse a kisbefektetőket, hogy leginkább csak állampapírt vásároljanak, még akkor is, ha az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) úgy döntött, augusztustól a korábbinál sokkal kedvezőtlenebb feltételekkel értékesíti majd a lakosság kedvencét, a Prémium Magyar Állampapírt (PMÁP).

Ebből a kötvényből augusztus közepéig már 6333,53 milliárd forintnyit halmozott fel a lakosság.

Az inflációt követő kamatozású állampapír januárban nagyot robbant azzal, hogy az előző évi átlagos áremelkedés ütemén felül akár 1,5 százalékos kamatprémiumot is fizetett, vagyis hosszabb lejáratú változata az első kamatperiódusban 16 százalékos kamatot kínált (a rövidebb lejáratú 15,25 százalékosat.) Ebből a kamatból májusban fél-fél százalékpontot faragott az ÁKK, most augusztusban pedig megszűnt a rövidebb – és egyébként kevésbé népszerű – PMÁP. 

Ugrik egy adókedvezmény a vendégmunkásokat foglalkoztató cégeknél

2023. augusztus 14-től azok a munkavállalók, akik harmadik állam állampolgárai, nem tekinthetők munkaerőpiacra lépőnek, ezért a munkáltató utánuk már nem érvényesítheti a munkaerőpiacra lépők utáni szochokedvezményt – hívja fel a figyelmet weboldalán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény szerint munkaerőpiacra lépő az, akinek a foglalkoztatás kezdete előtti 275 napon belül legfeljebb 92 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonya volt. Az adókedvezmény az első két évben legfeljebb a bruttó bérre (de maximum a minimálbérre) számított szochó összegével lehet egyenlő, a harmadik évben pedig maximum a minimálbér szochójának 50 százalékáig adható.

Harmadik állam az Európai Gazdasági Térség és Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartozó állam, vagyis ezen országok állampolgárai után nem jár a munkaerőpiacra lépők utáni kedvezmény. A harmadik állam állampolgárára tekintettel kiállított igazolás 2023. augusztus 14-e után már nem vehető figyelembe, de a kedvezmény még egész augusztusra érvényesíthető.

Nem kell temetni a bankbetéteket

(A szerző a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.)

A kormány a júliustól bevezetett 13 százalékos szociális hozzájárulási adóval végképp betett a banki megtakarításoknak – így lehet sommázni a sajtóban az elmúlt hetekben megjelent híreket. Való igaz, hogy a kamatokat eddig sújtó 15 százalékos kamatadó mellé bevezetett újabb elvonás bizonyosan még többeket tántorít el majd a bankpiactól. Főleg, ha arra gondolunk, hogy eközben a kormány döntése szerint állampapírokat továbbra is kamatadó- és szocho-mentesen lehet vásárolni, sőt ingatlanalapokba is extra terhek nélkül fektethetünk be pénzt.

Kevesebbet tudunk megtakarítani

Mentik a pénzüket az emberek a magas infláció elől

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint az első félév végén 13 522 milliárd forint volt befektetési alapokban Magyarországon, egyetlen év leforgása alatt nagyjából 4 ezer milliárd forinttal nőtt az állomány – írta a Bank360. Ennek egyik oka az árfolyamok emelkedése volt, de a gigantikus volumenű tőkebeáramlás is szerepet játszott benne. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) adatai szerint az idei első hét hónapban csaknem 2 ezer milliárd forintnyi friss pénzzel gyarapodott az alapok állománya.

A lakosság számít a legnagyobb befektetésijegy-vásárlónak. Az első negyedévben csak 500 milliárd, a második negyedévben további 632 milliárd forintért vettek a háztartások befektetési jegyeket. A háztartásoknál lévő befektetési alapok állománya ennek köszönhetően először lépte át a 8 ezer milliárd forintot.

Az is jól látszik a statisztikákból, hogy sokan vásárolhattak befektetési alapokat a meglévő készpénzállományukból vagy folyószámlabetétjükből, ráébredtek ugyanis arra, hogy a jelenlegi inflációs környezetben nagy hiba nem kamatozó eszközben tartani a megtakarításokat.

Menekítik a megtakarításaikat a betétesek a bankokból

A bankbetétekre hatalmas csapást mért a szocho és az infláció, százmilliárdokat vesznek ki a háztartások a bankokból, hogy befektessék jobb hozammal kecsegtető lehetőségekbe.

Hatott a magas infláció és a szochós fenyegetés: júniusban újabb százmilliárdokat menekítettek ki a háztartások a bankokból, írja a Bank360. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint csaknem 280 milliárd forintnyi háztartási betétállomány távozott a hatodik hónapban a bankokból, az első félévben pedig összesen 821,5 milliárd forint volt a kivétel. A teljes háztartási betétállomány így kétéves mélypontra esett vissza, bőven 12 ezer milliárd forint alá.

Ezen belül a lekötések volumene már a 2300 milliárd forintot sem éri el. Hogy ilyen alacsony lekötött betétállomány mikor volt utoljára Magyarországon, az nem derül ki a jegybank statisztikájából, mert ezt az adatot csak 2001 óta közli az MNB. 

Megint százmilliárdokat vettek ki az emberek a bankbetétekből

Hatott a magas infláció és a szochós fenyegetés: júniusban újabb százmilliárdokat menekítettek ki a háztartások a bankokból – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint csaknem 280 milliárd forintnyi háztartási betétállomány távozott a hatodik hónapban a bankokból, az első félévben pedig összesen 821,5 milliárd forint volt a kivétel. A teljes háztartási betétállomány így kétéves mélypontra esett vissza, bőven 12 ezer milliárd forint alá. Ezen belül a lekötések volumene már a 2300 milliárd forintot sem éri el. Hogy ilyen alacsony lekötött betétállomány mikor volt utoljára Magyarországon, az nem derül ki a jegybank statisztikájából, mert ezt az adatot csak 2001 óta közli az MNB. 

A betétekre több csapást is mértek az elmúlt időszakban. Az egyik a kamatok korlátozása volt, a betéti kamatstopra vonatkozó kormányrendeletet szeptember végéig meghosszabbították, ez alapján a 20 millió forintnál nagyobb lakossági betétekre nem fizethetnek magasabb kamatot a bankok, mint a három hónapos diszkontkincstárjegyek aktuális hozama. Ez a hozam pedig újabban már a 10 százalékot sem éri el.

Nagyon várja az állam a pénzünket, de egyre rosszabb feltételeket kínál

Emlékszik még valaki a 2012/I jelű prémium lakossági államkötvényre? Akinek volt ilyen, valószínűleg szívesen gondol vissza a 2009-ben kibocsátott papírra, mert mai szemmel nézve szinte hihetetlen, 6 százalékos prémiumot fizetett az infláción felül, pedig csak nagyjából két és fél évre kellett lekötni a pénzt.

A magyar állam akkor éppen csődközeli helyzetből próbált talpra állni, és ennek keretében igyekezett növelni a lakosság részvételét az adósság finanszírozásában. Ezt szolgálta a nagyon vonzó kamatozás, ám mivel ez drága volt az államnak, a következő sorozatok csak 3 százalékos prémiumot fizettek az infláció mértékén felül.

2012-ben aztán újra válságos helyzetbe kerültek az állami pénzügyek, ekkor jött ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a 2015/J sorozattal, amely újra nagyon magas, 5 százalékos prémiumot fizetett az infláción felül, hároméves futamidőre. Ezt követően aztán már az állami pénzügyek konszolidációjával párhuzamosan egyre csökkentek a kamatprémiumok, a futamidők pedig egyre csak nyúltak.

Szocho, kettős adóztatás: hova tedd a pénzed? A privátbankár válaszol

Elkerülhetik-e a befektetők az újonnan kivetett plusz adókat? Hogyan védjék magukat az infláció ellen? Privátbankár vendégszerzőnk tanácsai.

2023 – bár még csak az év felén vagyunk túl – mindenképp a változások éve a hazai befektetők számára. Részben az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény megszűnése, részben a 13 százalékos szociális hozzájárulási adóról szóló, idén május végén megjelent kormányrendelet borzolta a magyar befektetők idegeit, hiszen ezek adózási szempontból igen kedvezőtlenül érintik őket. De mit is jelentenek ezek valójában a befektetők számára? Elkerülhetik-e a plusz adókat, és mibe érdemes invesztálniuk, hogy egy harmadik mumus – az infláció – ellen is védve legyenek?

Mint ismeretes, az Egyesült Államok 2022 júliusában felmondta az évtizedek óta hatályos magyar-amerikai kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. A változások jelenlegi ismereteink alapján 2024. január 1-től lesznek majd érvényesek, ami gyakorlatilag az jelenti, hogy

Nyilatkozott a Pénzügyminisztérium: mélyütés az életbiztosítással a szocho elől menekülőknek

A kamatjövedelmekre július 1-jétől bevezetett szochót a kormány rendelete szerint a július 1-jétől kötött biztosítási szerződés biztosítói teljesítésére is meg kell fizetni. Mostanra azonban kiderült, hogy az sem dőlhet hátra, aki a szocho elől menekülve még június 30-ig megkötötte az élet- vagy nyugdíjbiztosítását. A 2023. június 30. után teljesült eseti befizetéseken képződött hozamra ugyanis akkor is vonatkozik a szocho fizetési kötelezettség, ha a megtakarítási szerződést még az új közteher hatályba lépése előtte megkötötte az ügyfél. Erről az Allianz Biztosító életbiztosítással (és valószínűleg más megtakarítással is) rendelkező ügyfeleinek küldött ki tájékoztatást. Eszerint „a meglévő szerződésekre történő új eseti befizetésekkel kapcsolatban a Magyar Biztosítók Szövetsége a Pénzügyminisztérium állásfoglalását kérte. A Pénzügyminisztériumtól kapott állásfoglalás alapján a 2023. július 1-je előtt megkötött biztosítási szerződésre 2023. június 30-a után fizetett eseti díjon képződött hozam szociális hozzájárulási adó köteles”.

Az eseti díjakat akkor terhelheti szocho fizetési kötelezettség a tájékoztató szerint, ha az eseti díjak terhére a befizetéstől számított 5 éven belül pénzkivonást indít az ügyfél vagy felmondja a szerződését.

Ez azt jelenti

Mit tehetnek a véghajrában a szocho elől menekülő befektetők?

Lényegében teljes a nihil, pedig egy hét múlva megduplázódik a befektetések zömének adóterhe, hiszen az eddigi 15 százalékos kamatadó mellett július 1-től 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) is terheli a megtakarításokat. Pedig mindez azt jelenti, hogy a lakossági ügyfelek félretett pénzük kamatából csak 72 százalékot kapnak majd kézhez. 

Ez nem jelenti majd azt persze, hogy nem lesz nagyobb a mozgás, mint a kamatadó bevezetésekor, vagyis egészen pontosan a 0 százalékos kamatadó megemelésekor. Az először 20, majd 16, s a 10 éves évfordulóra 15 százalékra csökkentett rendkívüli teher a bevezetésekor komoly mozgást indukált. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint csak 2006 augusztusában 533 milliárd forint értékben csökkent a bankok lekötött- és folyószámlabetét-állománya. Akkoriban a nyertesek a befektetési alapok voltak, a mostani intézkedések ugyanakkor – az ingatlanalapokat leszámítva – ezt a területet is érintik. 

Semmit nem hozott

Felívelő megtakarítási trendet ír felül a szocho – pár napunk maradt lépni

Negatívan érintheti a magyar lakosság megtakarítási hajlandóságát a kamatjövedelmekre kivetett plusz adó. A piaci szereplők szerint az intézkedés versenytorzító hatású lehet, a Bankszövetség a magyar gazdaság fejlődési lehetőségeinek csökkenésétől tart.

Pár nap múlva, július elsejétől az eddigi 15-ről hirtelen 28 százalékra nő a magánszemélyek megtakarításaiból származó kamatjövedelmeket terhelő adó mértéke egyes megtakarítási formák esetében. Ekkortól kell ugyanis a jelenlegi 15 százalékos kamatadón felül további 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) is fizetni utánuk az államkasszába.

 Vannak kivételek

A posta vállon veregeti magát, már 1050 milliárd feletti a náluk vásárolt állampapír

A Magyar Posta Zrt. MTI OTS közleménye szerint mára már több mint 1050 milliárd forint értékű állampapír-megtakarítási állományt kezel az állami cég. Ez a 2023. április havi teljes lakossági (forint) állampapír-állomány (amely mintegy 9000 milliárd forint volt) több mint 11 százaléka. Úgy vélik, az elmúlt időszak kiváló értékesítési teljesítményének és a lakosság fokozott érdeklődésének köszönhető a siker.

A posta 1995. április 1-én kezdte meg lakossági magyar állampapír-értékesítési tevékenységét, jelenleg kétféle nyomdai állampapír érhető el náluk, valamint értékpapírszámlát is lehet nyitni a postán. Nyomdai állampapírral rendelkező ügyfeleik száma több mint 200 ezer, és mintegy 62 ezer ügyfélnek van a postán értékpapírszámlája. Az értékpapírszámlán az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír a legkedveltebb az ügyfelek körében, míg a nyomdai lakossági magyar állampapírok közül jelenleg az 1 éves Kincstári Takarékjegy a legnépszerűbb.

Arra is kitérnek, hogy az állampapírokkal elért kamatjövedelem 2023. július 1. után is mentes marad a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól is. Nem úgy, mint a többi megtakarítás kamata, amelyekre (a kamatadóval együtt) összesen már 28 százalékos lesz az elvonás.

Beindult az akciózás a szocho elől menekülők pénzéért

Júliustól az szja szerinti kamatjövedelmek után is meg kell fizetni a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho), ezért az utolsó hetekben a bankok, biztosítók elkezdték az ehhez kapcsolódó akcióikat. Mivel maga a rendelet május 31-én jelent meg, így annyi idejük nem maradt a pénzügyi cégeknek, hogy teljesen új termékekkel rukkoljanak elő – hiszen például egy új befektetési alap vagy biztosítás engedélyeztetése a Magyar Nemzeti Banknál ennyi idő alatt nem zajlik le -, de amijük volt, azt kitették a kirakatba a szocho elől menekülő kamatvadászoknak. Emiatt nincsenek is olyan nagy akciók, mint 2006 nyarán, a kamatadó bevezetése előtt, amikor a teljes lakossági pénzügyi vagyon 10 százaléka megmozdult. Igaz, akkor nem is kellett egy olyan konkurenssel, az állammal versenyezni, amelyik 28 százalékos előnyt ad az állampapírjainak – hívja fel a figyelmet a Bank360.hu.

A legnagyobb bankok továbbra sem ültek fel az akciósbetét-vonatra, legalábbis a lakossági ügyfeleknek szóló ajánlatok többnyire nulla körüli kamatokról szólnak. Néhány hitelintézet, a Gránit, a Magnet, a Polgári Bank, a Cetelem, az Oberbank és a Duna Takarék versenyez a lekötött betéti ajánlatokat kereső ügyfelekért, a csúcskamatok náluk 10-11 százalék körül vannak egyéves vagy annál rövidebb időre.

A Gránit Bank most a mindenkori jegybanki alapkamatnál 2,0 százalékkal alacsonyabb, jelenleg évi 11,0 százalékos változó kamatozású 12 hónapos betétet kínál. Újdonság, hogy a lejárat előtti feltörés esetén az időarányos kamat nem vész el, az aktuális kondíciók alapján az eltelt naptári napokra járó időarányos betéti kamat 50 százalékát (vagyis most 5,5 százalékot) kifizet a bank. A Magnet Banknál a 3 hónapos lekötésre jár 11 százalékos kamat időarányosan, 12 hónapos lekötésre pedig fix 10,85 százalék.

Megágyazott a kormány az inflációnak az új adócsomaggal

Az uniós források befagyasztása miatt kényszerpályára került az Orbán-kormány, ezért rástartolt a háztartások pénzére. Elsősorban a fogyasztáshoz kapcsolódó terheken, illetve a lakossági befizetéseken keresztül igyekszik megfogni a pluszforintokat, annak érdekében, hogy csökkentse a példátlan mértékű államháztartási hiányt. Alapvető változás nem történt, hiszen a 2010 óta regnáló Orbán-kormányok jellemzően eddig is a fogyasztási típusú adókat részesítették előnyben a jövedelmi típusú adóztatással szemben. A 2024-es büdzsé tervezetéből ugyanakkor egy kifejezetten bevételnövekedés-központú költségvetés képe rajzolódik ki, melynek legutóbb támasztékot is adott a Pénzügyminisztérium (PM) a jövő évi adócsomag benyújtásával.

A törvényhozási gyakorlatban az jellemző, hogy tavasszal és ősszel készül adócsomag a következő évre. Az utóbbi időben mindig az őszi csomag volt a nagyobb, most azonban a nyár elejére húzódó tavaszi is tartalmaz fajsúlyos, széles tömegeket és komoly összegeket érintő változásokat.

„Érdemes felkészülni arra, hogy ez még nem minden, várhatóak egyéb változások is” – figyelmeztetett Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere. Az adószakember szerint az október végén, november elején érkező adócsomagban jelenik majd meg például a globális minimumadószabályok bevezetése, a kormányzat egy 15 százalékos kiegészítő vet ki egyes nagyvállalatokra. Ez magyarázza, hogy a 2024-es költségvetésben az előző évihez képest közel 15 százalékkal nagyobb, 1153 milliárdos társasági adóbevételt irányoztak elő. A mostani adócsomagban még nincs nyoma a részleteknek, a Niveusnál úgy tudják, a PM-ben jelenleg épp a részletszabályokon dolgoznak, melyek közül sok még tisztázatlan.

Így mennek ki százmilliárdok az országból – érthetően a szochó és az állampapírba terelés árnyoldaláról

Jogos igény, hogy az állam képes legyen önmagát olcsóbban finanszírozni, de közben egy részérdekért feláldozzák a teljes hazai megtakarítási piac nagyobb részét – így foglalható össze a múlt héten bejelentett „szochó” mérlege. A friss rendelet szerint a kormány 13 százalékos adóterhet vet ki a bankbetétekben lévő lakossági megtakarításokra, kivéve az állampapírokat. Mit jelent ez? Palkó Istvánnal, a Portfolio pénzügyi szektorért felelős vezető elemzőjével beszéljük át a legfontosabb kérdéseket. Műsorvezető: Borbás Barna, Vörös Szabolcs.

Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Részletek a műsorból:

Állampapírok: a kormány adóemelése előtt is elérte már a célját

Április végére átlépte a magyar háztartások állampapírban lévő vagyona a 11 ezer milliárd forintot. Az év második felében pedig még inkább az állampapíroknak fog lejteni a pálya a megtakarítási piacon a szocho-fizetés kiterjesztése miatt, derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Tovább nőtt a háztartások értékpapírokban lévő vagyona áprilisban is. A hónap végén már 19 377 milliárd forintot tartottak a kisbefektetők értékpapírban, a csökkenő betétállományból egyre több megy át értékpapírokba, és a friss megtakarítások zöme is értékpapírszámlákon landol a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. Az idén 367 milliárd forint távozott a bankbetétekből négy hónap alatt, eközben 1855 milliárd forint friss pénz ment az értékpapírokba.

Kinyírták a legjobb állampapírt. Mit vegyünk helyette?