A tavaly tavasszal bemutatott konvergenciaprogramban szereplő számokhoz képest minden csalódást keltően változott a prognózisban:
A gazdasági növekedés minden évben kisebb lesz Magyarországon, mint azt a kormány korábban várta.
A költségvetési hiány pedig lényegesen meghaladja az egy évvel ezelőtti tervekben szereplő számokat.
Az uniós átlag 52 százalékáról 45 százalékára estek vissza a magyar nyugdíjak a csatlakozástól eltelt durván 20 évben, vásárlóerő-paritáson számolva. Lengyelország, Románia és Csehország is elhúzott mellettünk, Szlovákiával pedig egy szinten vagyunk – írta nemrég a GKI.
A magyar és a lengyel adatok 2004-ben még lényegében megegyeztek, 2023-ra már a hazai összeg másfélszeresével gazdálkodhattak a lengyel nyugdíjasok.
A román nyugdíjak 2004-ben még a magyarok felét sem érték el, 2023-ra azonban már 37 százalékkal magasabbak voltak az itthoniaknál.
A jogász, nyugdíjszakértő szerint a 13. havi nyugdíjnak rendkívül pozitív tulajdonsága, hogy éves szinten olyan, mintha 8,3 százalékos éves plusz nyugdíjemelést kapna minden nyugdíjas, képes jelentősen enyhíteni az elszegényedési csúszda meredekségét. Farkas András az Inforádióban ugyanakkor jelezte, a 13. havi nyugdíj nem képes a felhalmozódott méltánytalanságokat kezelni,
minden évben egyfajta turbófokozatban löki a nyugdíjas társadalom tagjainak a szétszakadását.
A nyugdíjguru.hu alapítója szerint a 13. havi nyugdíj csak akkor lenne méltányos, ha átgondolt szolidaritási, korrekciós elemeket tartalmazna, ahogy Lengyelországban. Farkas András felhívta a figyelmet, hogy a nyugdíj egységes, százalékos emelése is hasonló hatást vált ki, fokozza a nyugdíjasok közötti különbségeket.
A pénzügyminiszter elmondta: a költségvetés a jelenlegi nehéz és veszélyes időkben is biztosítja az ehhez szükséges több mint 1000 milliárd forintot. A kormány teljesíti 2010-ben tett ígéretét, megőrzi a nyugdíjak vásárlóerejét – idézi az MTI.
A tavalyi 18,5 százalékos emelést már januárban egy újabb, 6 százalékos emelés követte. 2010 óta a nyugdíjak összege több mint kétszeresére nőtt, vásárlóereje 20 százalékkal emelkedett.
Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a nyugdíjasok a jövőben is számíthatnak a nemzeti kormányra.
Hajlandó-e változtatni a kormány azon, hogy akik a tárgyévben mennek nyugdíjba, kimaradnak minden évközi emelésből és pluszjuttatásból? Tervezik-e, hogy akár részleges emelésben részesítsék a tárgyévben nyugdíjba vonulókat?
Erre várt választ Varga Mihály pénzügyminisztertől Harangozó Tamás. A szocialista képviselő felidézte, erről már azt követően is kérdezték a fideszes minisztert, hogy az Alkotmánybíróság elutasította azt az alkotmányjogi panaszt, amelyben egy nyugdíjas sérelmezte, hogy a kormány rendeletei alaptörvény-ellenesen kizárták a nyugdíjemelésre jogosultak köréből. Az MSZP akkor azt a választ kapta, hogy
a tárgyévben megállapított nyugellátásoknál értékvesztés nem következik be.
Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs olyan körülmény, amely miatt feltétlenül, mihamarabb igénybe kellene venni a nyugdíjat, felmerül a kérdés, mikortól kérjük az ellátást.
A különbség az időpontok között a következő: ha 2023-ban vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összege a 2023. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és már részesülünk a 2024-es nyugdíjemelésben, valamint a tizenharmadik havi nyugdíj 2024-ben esedékes összegében – írja a portálon Molnárné Balogh Márta, tb-szakértő.
Ha a nyugdíj jogosultság már 2023-ban bekövetkezett, de a nyugellátás igénylését elhalasztjuk 2024-re, a nyugdíj összegének kiszámítása a 2024-es számítási szabályok alapján történik, és
Az Mfor Nyugdíjas Árkosár-felmérése alapján, melynek keretében időről időre megnézik, hogy egy 21 termékből álló bevásárlás mennyibe kerül, az derült ki, hogy hogy
míg tavaly év elején a nyugdíjasoknak a kosárban szereplő termékekért még 30 350 forintot kellett kifizetniük a kasszánál,
most ugyanezekért már csak 28 055 forintot.
Főleg az olyan alapélelmiszerek drágulását éreztük meg, mint a kenyér, tej, tejföl, túró, sajtok, és nagyon sokba kerülnek a gyógyszerek is
– mondta a 72 éves Erzsébet, aki férjével él egy családi házban a Dunántúlon. Az ő nyugdíja kicsivel átlag feletti, a férjéé átlagos, így kijönnek a pénzükből, nem egyik hónapról a másikra élnek. (Az átlagnyugdíj a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint októberben majdnem 211 ezer forint volt, arra jött rá a novemberi 3,1 százalékos emelés, így azóta 218 ezer forint körül van.) A tavalyi rezsiemelés sem érintette őket, mert pár éve jól szigetelő műanyag ablakokra cserélték a régi faablakokat, és a falakat is szigeteltették. Gázzal és fával is fűtenek – sem a gáznál, sem az áramnál nem számláztak nekik piaci árat.
Részvéttel beszélt ugyanakkor nőismerőseiről, akiknél a jövőre nyugdíjba készülő lány otthon ápolja beteg édesanyját – a nettó 40 ezer forint körüli ápolási díj és a mama viszonylag jó nyugdíja együtt is csak szűkös megélhetést biztosít nekik. Fával fűtenek, ami nagyon sok pénzt visz el, nehezen tudnak kijönni hónapról hónapra: megvenni az élelmet, kifizetni a rezsit, a gyógyszert. Egy ideje már a tartalékaikat élik fel. Erzsébet segített nekik, ismeretségei révén a villanyszámlájuk kifizetéséhez támogatást intézett.
Novemberben volt az Országház épületében az Országos Nyugdíjas Parlament VI. ülése, ahol a megyei nyugdíjas parlamenteken és az Országos Nyugdíjas Parlamenteken (ONYP) elhangzottak alapján határozatban foglalták össze, mit javasolnak a nyugdíjasok többek között azért, hogy a nyugdíjrendszer fenntartható és méltányos legyen.
Az ONYP elnökével, Karácsony Mihállyal beszéltük át azokat a javaslatokat, amelyek valamilyen formában kötődnek a nyugdíj összegéhez. Íme, mit szeretnének elérni a nyugdíjasok, és mivel indokolják kéréseiket.
A közfinanszírozott állami nyugdíjkiadás (a továbbiakban nyugdíj) minden évben érje el az adott év GDP-jének 12–13 százalékát.
A januári 6 százalékos nyugdíjemelés már hivatalos, és mint írtuk, nemcsak az öregségi nyugdíjra vonatkozik a 6 százalékos emelés, hanem még 27 másik nyugdíjszerű ellátásra is.
A 6 százalékos emelés révén
az öregségi nyugdíj átlagos összege 230 528 forint lehet januárban,
Írtuk, már hivatalos hogy 6 százalékos lesz januárban a nyugdíjemelés. A nyugdíjakat a költségvetésben becsült várható infláció mértékével emelik, ha pedig év közben az látszik, hogy az infláció nagyobb lesz, akkor novemberben visszamenőleges korrekciót kell végrehajtani. Mint a SzeretlekMagyarország.hu emlékeztet, az elmúlt években rendszeresen szükség is volt erre, mert, alulbecsülték a várható inflációt. Hogy jövőre kell-e ettől tartani, és mennyit érnek valójában a nyugdíjak, többek között erről is kérdezték Farkas András nyugdíjszakértőt.
A nyugdíjszakértő hangsúlyozta, a nyugdíjemelés 2024. január 1-jétől annak jár, aki 2023. december 31-én már nyugdíjban részesült. Azok, akiknek 2024-ben állapítják majd a nyugdíjukat, csak 2025-től számíthatnak majd nyugdíjemelésre. Megemlítette, a nagyon magas inflációs időszakokban, amilyen idén volt, meg tavaly, nagyon sok nyugdíjas nehezményezte, hogy megállapították a nyugdíjukat az év elején, amit egész évben égetett védelem nélkül az infláció, mert a nyugdíjmegállapítás évében még nem jár nyugdíjemelés.
A nyugdíjak reálértékének megőrzése szerinte több sebből vérzik. Például a nyugdíjemelés mindig a becsült infláció alapján történik, az utólagos korrekció szintén. Az idei novemberi 3,1 százalékos korrekció például a 18,5 százalékra becsült nyugdíjas infláció alapján történhetett, de hogy mennyi a tényleges infláció, azt majd csak 2024 februárban közli a KSH. Viszont jövőre már nem lesz egy pótlólagos visszamenőleges emelés a tényleges infláció tükrében, akkor sem, ha az magasabb lenne a 18,5 százaléknál. Pedig abban szintén elemzői konszenzus van, hogy az éves nyugdíjas infláció éves 2023-ban valahol 19,1% körül lehet minimum – magyarázta.
A Magyar Közlönyben pénteken este jelent meg, mekkora lesz a januári nyugdíjemelés. Akiknek idén év végéig (vagyis 2024 január 1. előtt) állapították meg az ellátását, azoknál 6 százalékos emelést kell végrehajtani január elsejétől. A 6 százalékos emelés a jövő évi költségvetésben belőtt inflációhoz igazodik. A következő 28 ellátásra érvényes a januári 6 százalékos emelés:
öregségi nyugdíj,
özvegyi nyugdíj,
A kormány elkötelezte magát a nyugdíjasoknak tett ígéretek betartása mellett, és a jövőben is biztosítja az inflációt követő emeléseket, miként azt a 2010-es kormányváltást követően folyamatosan tette – idézi az MTI Varga Mihályt.
A nyugdíjak átlagos összege azóta 97 ezer forintról 217 ezer forintra nőtt, vásárlóértékük csaknem 20 százalékkal nagyobb. 2024-ben nyugdíjra és nyugdíjszerű ellátásokra 6540 milliárd forintot biztosít a költségvetés, januárban 6 százalékos emelésre számíthat a csaknem 2,5 millió jogosult. A miniszter hozzátette, hogy hamarosan a nyilvánosság elé kerülhet nemzetközi szakértők elemzése a magyar nyugdíjbiztosítási rendszerről. Megállapításaikat a kormány is értékeli majd, a javaslatokat 2024 első felében társadalmi vitára bocsátják.
Nyugdíjreform: az EU-pénzek megérkezése a tét
A december havi nyugdíjakat 2023. december 4-én (hétfőn) utalja a Magyar Államkincstár. Ha valaki bankszámlára kérte az utalást, már december 4-én hozzájuthat járandóságához.
Amennyiben valaki az ellátást postai úton kérte, a nyugdíjkifizetési naptárban rögzített konkrét kifizetési napon viszi ki a posta a nyugdíjat. Így az ünnepi időszakban december 4-e és december 19-e között várható már az emelt összegű ellátás – írja a portál.
Családi pótlék
A nyugdíjkorhatár nem változik, 2024-ben is marad 65 év. Így jövőre az 1959. január 1. és december 31. között született személyek töltik be a nyugdíjkorhatárukat. 2024-ben természetesen bármikor igényelheti a nyugdíját az, aki már korábban teljesítette annak feltételeit, de még nem vette igénybe a nyugdíját – olvasható a portálon.
A nők kedvezményes nyugdíjának feltételei sem változnak 2024-ben. Eszerint egy nő a 65 éves nyugdíjkorhatára előtt jövőre is akkor igényelhet nyugdíjat, ha megszerzett legalább 40 évi jogosító időt, azon belül pedig legalább 32 év, munkával szerzett szolgálati időt. Az idei 441 milliárd forint kiadás után a jövő évi költségvetési törvényben a nők kedvezményes nyugdíjára már 467 milliárd forintot (a teljes 6019 milliárd forintos jövő évi nyugdíjkassza 7,76 százalékát) kell fordítani.
Nyugdíjmegállapítás
A statisztika azokat nevezi relatív jövedelmi szegénynek, akik jövedelme nem éri el az úgynevezett medián ekvivalens jövedelem 60 százalékát, vagyis a szegénységi küszöböt. 2022-ben ez az összeg havi szinten 145 185 forint volt, 16 százalékkal magasabb az előző évinél.
Azt, aki 145 185 forintnál kevesebb jövedelemből gazdálkodik havonta, a statisztika szegénynek minősíti.
– hívja fel a figyelmet a portál.
Varga Mihály pénzügyminiszter már néhány hete bejelentette, hogy januárban 6 százalékkal emelik a nyugdíjakat. Az általa vezetett tárca a kormány honlapján tette közzé társadalmi egyeztetésre az erről szóló rendelet tervezetét.
Noha a véleményeket november 24-ig várják, a minisztérium is emlékeztet rá, a 6 százalékos emelés törvényben rögzített.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján minden év januárjában a költségvetési törvényben meghatározott várható fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékű emelést kell kapniuk a nyugellátásban vagy más, jogszabályban meghatározott ellátásokban részesülőknek.
Pénteken, november 10-én megkapják a számlások a januárig visszamenőleges 3,1 százalékos nyugdíjemelést, nyugdíjkiegészítést, és azoknak is jön a pluszpénz a napokban, akiknek a postás szokta kivinni. Mármint akiknek jár. Ennek kapcsán adott ki a közleményt Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) soros elnöke, Juhász László, amelyben több oldalról megvilágítva jelzi, miért nem elégedettek a nyugdíjasok, és mit szeretnének a jelenlegi rendszer helyett.
Szóvá teszi, hogy miközben a kormányzat folyamatosan hangoztatja a költségvetés nyugdíjkiadásainak megugrását, ez azonban korántsem a nyugdíjasok megbecsülését jelzi szerinte. Miért nem? Mert mint fogalmazott,
az elmúlt évtizedben több mint 11 százalékról „sikerült” lecsökkenteni a GDP-arányos nyugdíjkiadásokat a 7,2 százalékra.
Aki bankszámlára utalással kapja a nyugdíját, annak pénteken, november 10-én érkezik meg a 3,1 százalékos korrekciós emeléssel növelt összegű novemberi nyugdíj, és mellé egy összegben az év első tíz hónapjára és
a 13. havi nyugdíjra járó emelési különbözetet. Akinek pedig a postás viszi ki a nyugdíját, az a postai kézbesítési naptár szerinti szokásos időpontban veheti majd át az emelt összeget.
De kinek is jár a novemberi nyugdíjemelés? A vonatkozó kormányrendeletek szerint nem mindenkinek, hanem csak azoknak, akiknek a nyugdíját tavaly állapították meg, vagyis azoknak, akik már idén januárban is kaptak nyugdíjemelést (15 százalékosat). Magyarul akiknek idén állapították meg a nyugdíját, ellátását, azoknak most nem jár a 3,1 százalékos januárig visszamenőleges emelés.
Aki bankszámlára utalással kapja a nyugdíját, annak
a számlájára november 10-én, pénteken érkezik meg
a 3,1 százalékos korrekciós emeléssel növelt összegű nyugdíj, és mellé