Archívum címkék: orosz-ukrán háború

Nem fogják befolyásolni Oroszország hadműveleti céljainak elérését a Washington által Kijevnek szállított, megnövelt hatótávolságú ATACMS műveleti-taktikai rakéták – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön Moszkvában újságíróknak az MTI tudósítása szerint. „El fogjuk érni, amit akarunk, de ez (a fegyverszállítás) magának Ukrajnának fog nagyobb problémát okozni” – hangsúlyozta Peszkov, aki szerint a fegyverszállítási ügyekben alkalmazott amerikai és uniós eljárás már kiszámítható.

„Amint elkezdenek tárgyszerűen beszélni valamiről, az azt jelenti, hogy ezt a szállítást már végrehajtották. Tehát az, hogy ezeket a szállításokat mennyiben hajtották végre és fizették ki az Amerikai Egyesült Államok belső törvényeinek megsértésével, valószínűleg nem a mi problémánk” – mondta a Kreml szóvivője, hozzátéve, hogy a kérdés az amerikai kongresszusi képviselők és szenátorok illetékességébe tartozik, „ha valaki ezzel akar foglalkozni”.

Az amerikai védelmi tárca, a Pentagon szerdán megerősítette a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek, hogy Ukrajnának ATACMS megnövelt – mintegy 300 kilométeres – hatótávolságú műveleti-taktikai ballisztikus rakétákat adtak át áprilisban, ukrán területen. Peszkov azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok az amerikai törvények megsértésével a rakétákat titokban már le is szállította Ukrajnának, a Rosszija 1 tévécsatornának kijelentette: ez újabb bizonyítéka annak, hogy Washington közvetlen részese a konfliktusnak.

Litvánia követni akarja Lengyelország példáját a külföldön tartózkodó hadköteles ukrán férfiak ügyében – közölte csütörtökön Laurynas Kasciunas nemzetvédelmi miniszter. A politikus lengyel hivatali kollégája, Wladyslaw Kosiniak-Kamysz előző napi nyilatkozatára utalt, mely szerint Varsó kész segíteni Kijevnek a mozgósítási parancs által érintett ukrán állampolgárok hazajuttatásában.

„Természetesen figyelembe kell vennünk a belügyminisztérium álláspontját, de úgy gondolom, hogy ez helyes irány” – jelentette ki a litván tárcavezető újságíróknak nyilatkozva. „Ukrajnának sürgős szüksége van mozgósítási tartalékokra, azokra az állampolgáraira, akik katonaköteles életkorban vannak, és kiutaztak az országból (…) A rejtőzködés külföldön igazságtalan azokkal az állampolgárokkal szemben, akik harcolnak hazájuk védelmében” – mondta Kasciunas, hozzátéve, hogy „Litvániában nem sok ilyen ember van”.

A lengyel nemzetvédelmi miniszter szerdán azokat a médiajelentéseket kommentálva, melyek szerint az ukrán konzulátusok technikai okokból leállították dokumentumok kiadását a 18-60 év közötti ukrán férfiaknak, emlékeztetett, hogy „az állampolgároknak vannak kötelezettségeik az állammal szemben”. „Már régen jeleztük, hogy készek vagyunk segíteni az ukrán félnek katonai szolgálatra kötelezett állampolgárainak hazatérésében” – mondta a lengyel miniszter.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén csütörtökön állásfoglalást fogadott el, amelyben aggodalmát fejezte a feltételezett orosz politikai beavatkozás miatt, továbbá az ilyen esetek kivizsgálására és a befolyásolási kísérletek elleni fellépésre szólított fel, különös tekintettel a június elején esedékes EP-választásra.

Az EP közleménye szerint a 429 szavazattal, 27 ellenszavazat és 48 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás arra hívja fel a figyelmet, hogy a közelmúltban több olyan, a Kreml által támogatott kísérletre derült fény, amely az európai demokratikus folyamatokba való beavatkozásra és azok aláásására irányult. Az állásfoglalást támogató EP-képviselők leszögezték: minden ilyen kísérletnek következményekkel kell járnia, majd megdöbbentőnek nevezték azokat az állításokat, melyek szerint egyes EP-képviselőknek fizettek az orosz propaganda terjesztéséért.

Az EP-képviselők az orosz beavatkozás gyanújával kapcsolatban több uniós tagállamban, közöttük Bulgáriában, Németországban és Szlovákiában tett bejelentésekre hivatkozva aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az Egyesült Államok Szövetségi Nyomozó Irodája (FBI) a közelmúltban kihallgatta Maximilian Krah-t, az Alternatíva Németországnak (AfD) párthoz tartozó EP-képviselőt, mivel esetében felvetődött a gyanú, hogy pénzt kapott a Kreml ügynökeitől. Aggodalmukat fejezték ki amiatt is, hogy ezt követően letartóztatták Krah uniós parlamenti asszisztensét azzal a váddal, hogy kínai kém volt.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök csütörtökön kijelentette, hogy az ukrajnai háborúban patthelyzet alakult ki, és megérettek a feltételek a béketárgyalások megkezdéséhez. A Moszkvával szövetséges fehérorosz vezető szavait a TASZSZ és a RIA Novosztyi orosz hírügynökség közölte.

Lukasenka szerint az orosz és ukrán tisztviselők között Törökországban a háború első heteiben megvitatott előzetes dokumentumok kiindulópontként szolgálhatnak a tárgyalásokhoz. A TASZSZ idézte Lukasenkát, aki szerint

apokalipszis következhet be, ha Oroszország atomfegyvert vet be megtorlásul a nyugati akciókért.

Katonai célponttá válnak Oroszország számára a NATO-országok állandó jelleggel Lengyelországba telepítendő nukleáris objektumai – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes csütörtökön a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek.

„Kétségtelen, hogy a NATO közös nukleáris missziói gyakorlatának kiterjesztése – függetlenül attól, hogy mely ország, vagy országok csatlakoznak a ebben a gyakorlatban már részt vevőkhöz – egyértelműen destabilizáló jellegű. Tényleges fenyegetést jelent” – nyilatkozott a külügyminiszter-helyettes. A diplomata szerint a NATO-országok közös nukleáris misszióinak közeledése az határhoz felerősíti az Oroszországi Föderációt érő fenyegetést. „Nem is beszélve az állandó telepítésről, amiről a forrófejűek Varsóban szintén elkezdtek beszélni” – mondta Rjabkov.

„Ezért mindazoknak a politikusoknak, akik most lelkesen tárgyalnak egy ilyen tervről Lengyelországban és annak határain túl, meg kell érteniük: az ilyen irányú elmozdulások nem növelik Lengyelország biztonságát, maguk az objektumok pedig mindenképpen célponttá válnak. A katonai tervezésünkben pedig előtérbe kerülnek” – tette hozzá.4

Oroszország elkerülhetetlen vereségével végződne a NATO akármelyik tagállama ellen intézett orosz támadás – jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter csütörtökön a varsói parlament alsóházában a lengyel diplomácia idei céljait ismertető beszédében.

Sikorski szerint nem a Nyugatnak kell aggódnia az esetleges összeütközéstől Oroszországgal, hanem fordítva. Erre nem azért érdemes emlékeztetni, hogy veszélyérzetet keltsünk az oroszokban, hanem azért, hogy megmutassuk: Oroszország támadása az észak-atlanti szövetség akármelyik tagjával szemben Moszkva „elkerülhetetlen vereségével érne véget” – jelentette ki a lengyel diplomácia vezetője a szejmben.4

Aláhúzta:  a NATO védelmi szövetség. Rámutatott: a szövetség katonai képességei háromszor nagyobbak Oroszországéinál, a NATO-országok légiereje háromszor nagyobb, a haditengerészet négyszer nagyobb állománnyal rendelkezik.

Az Egyesült Államok egymilliárd dolláros katonai segítséget hagyott jóvá és indít útnak Ukrajna számára – közölte az amerikai külügyminisztérium, miután Joe Biden elnök aláírta a Kongresszus által elfogadott 60,8 milliárd dollárról szóló, az ukrajnai támogatási keretet is tartalmazó, nemzetbiztonsági jogszabálycsomagot.

A bejelentés szerint az újrainduló amerikai szállítások első eleme egyebek mellett

légvédelmi rakétákat,

Légvédelmi rakétákat, HIMARS mobil rakétatüzérségi eszközökben használható lövedékeket, egyéb lőszereket, páncéltörő és precíziós eszközöket és járműveket küldenek az amerikaik Ukrajnába.

Az orosz-ukrán háború április 24-i eseményeiről itt olvashat.

The post Egymilliárd dolláros katonai csomaggal indultak újra az amerikai szállítások Ukrajna számára first appeared on 24.hu.