Archívum címkék: orosz-ukrán háború

Az orosz biztonsági szolgálat pénteken arról tájékoztatott, hogy őrizetbe vették egy közép-ázsiai ország három állampolgárát, akik pokolgépes merényletet akartak elkövetni Oroszország délnyugati részében, egy héttel a 144 halálos áldozatot követelő krasznogorszki támadás után.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) az orosz hírügynökségek által idézett közleménye szerint a szolgálat meghiúsította három, az egyik közép-ázsiai országból származó férfi terrorcselekményeit, akit a Sztavropoli területen akartak pokolgépet felrobbantani egy nyilvános helyen.

A RIA-Novosztyi orosz állami hírügynökség szerint a gyanúsítottak lakásában házilagos készítésű pokolgéphez szükséges robbanószerkezetet és vegyi anyagokat találtak.

A kereskedelmi és együttműködési kapcsolatoknak az Ukrajna elleni orosz invázió előtti szintre történő helyreállításáról állapodott meg pénteken az indiai és az ukrán külügyminiszter, miközben Kijev támogatást keres béketervéhez Moszkva régi barátjánál.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter volt az első magas rangú kijevi vezető, aki a 2022. februári orosz invázió óta Indiába látogatott.

Újdelhi hagyományosan szoros gazdasági és védelmi kapcsolatokat ápol Moszkvával, és tartózkodott Oroszország bírálatától az ukrajnai háború miatt. Felszólította a két szomszédos államot, hogy párbeszéd útján, diplomáciai tárgyalásokon oldja meg a konfliktust, miközben rekordmennyiségű olcsó orosz kőolajat vásárolt.

A belga kormány jóváhagyta az Ukrajnának szánt 25. katonai segélyezési tervet, amely 100 millió eurós segélyt tartalmaz az ukrajnai F-16-os vadászrepülőgépflotta karbantartására – jelentette be pénteken Ludivine Dedonder szövetségi védelmi miniszter.

Belgium az úgynevezett „F-16-os koalíció” része, amely 13 országot tömörít Dánia, Hollandia és az Egyesült Államok vezetésével, azzal a céllal, hogy elősegítse Ukrajnának létrehozni a vadászgépeken alapuló jövőbeli légierejét.

Belgium a kezdetektől fogva elkötelezte magát e koalíció mellett

Az ukrán fegyveres erők energetikai és légvédelmi létesítményeire mért csoportos csapást az éjjel az orosz hadsereg nagy hatótávolságú légi, tengeri és szárazföldi indítású precíziós fegyverekkel, köztük Kinzsal hiperszonikus rakétákkal, valamint drónokkal – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

A napi hadijelentés szerint az orosz hadsereg Avgyijivka és Donyeck környékén, valamint a donyecki régió déli részén kedvezőbb állásokat foglalt el, közben visszavert 13 ukrán rohamot és ellenrohamot, közülük nyolcat Avgyijivkánál. A moszkvai beszámoló értelmében az ukrán hadsereg a harci érintkezési vonal mentén csaknem 800 katonát veszített az elmúlt nap folyamán. Közülük a legtöbben két frontszakaszon, egyaránt mintegy háromszázan, a Donyeck és az Avgyijivka körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.

A minisztérium a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett egy Sz-300-as légvédelmi radarhoz tartozó radarállomást, három harckocsit, két gyalogsági harcjárművet, nyolc páncélozott harcjárművet, egy német Panzerhaubitze 2000-es és lengyel Krab önjáró, valamint egy brit L-119-es vontatott tarackot, HIMARS és Vampire sorozatvetők 21 rakétáját, továbbá 175 drónt.

Tádzsikisztánban a héten őrizetbe vettek kilenc embert, akiket azzal gyanúsítanak, hogy közük lehet a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központban múlt pénteken elkövetett tömeges lövöldözéshez, valamint az elkövetőként bejelentkezett militáns iszlamista csoporthoz – jelentette pénteken a Reuters hírügynökség tádzsik biztonsági forrásokra hivatkozva.

A tádzsikisztáni állambiztonsági bizottság hétfőn kilenc embert vett őrizetbe Vahdat városában, a gyanúsítottak már a fővárosban, Dusanbéban vannak – közölte a forrás, további részletek ismertetése nélkül.

A Moszkva melletti koncertterem elleni támadásban 143 ember vesztette életét. A vérengzés elkövetésével négy tádzsik állampolgárt vádolnak, őket – négy további gyanúsítottal együtt – a moszkvai hatóságok már előzetes letartóztatásba helyezték.

Csütörtök este egy repülő eszköz, valószínűleg drón roncsait találták meg Romániában, a Brailai Nagyszigeten egy mezőgazdasági területen – erősítette meg pénteken a román védelmi minisztérium (MAPN).

A védelmi tárca, a honvédelmi, nemzetbiztonsági és közrendvédelmi rendszer más, specializált alakulataival közösen helyszíni vizsgálatokat végez az incidens körülményeinek tisztázása érdekében – olvasható a közleményben.

Szemtanúk beszámolói alapján a DeBraila.ro helyi hírportál azt írta, hogy csütörtök este egy erős hangot kiadó, fényes repülő tárgy haladt át a Duna felett, amely helyi idő szerint 22 óra körül hangos robajjal csapódott be a Braila várostól néhány kilométernyire lévő Filipoiu-farm térségében, a Duna romániai szakaszán található, csak komppal megközelíthető szigeten.

Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsában vétójogával élve megakadályozta, hogy meghosszabbítsák a nemzetközi nukleáris szankciók Észak-Korea általi esetleges megsértését immár 15 éve vizsgáló ENSZ szakértői testület küldetésének meghosszabbítását – írja az MTI.

Kína tartózkodott a határozat csütörtöki szavazásánál, míg a Biztonsági Tanács többi 13 tagállama igennel szavazott. Ha azonban a tanács egy állandó tagja, például Oroszország, a határozat ellen szavaz, azt nem lehet elfogadni.

A vétó a szakértői testület végét jelenti, legalábbis egyelőre, amikor áprilisban lejár a mandátuma. A szankcióknak azonban nem vet véget.

Oroszország kész garantálni a folyamat többi résztvevőjének jogos biztonsági érdekeit az ukrajnai konfliktus békés rendezése esetén, ha maga is ugyanilyen garanciákat kap – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Izvesztyija című lapban pénteken közölt interjúban.

Lavrov szerint a Peking által 2023 februárjában előterjesztett, 12 pontos békekezdeményezés józan dolgokat fogalmaz meg, és Oroszország pozitívan reagált a dokumentumra.

Szemben Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a „diplomáciai perspektívák szempontjából esztelen képletével”, a kínai dokumentum a történtek okainak elemzéséből és azok megszüntetésének szükségességéből indult ki. A terv megállapítja a rend hiányát a biztonság terén Európában és a világban, és ennek okaként azt jelöli meg, hogy nem szereznek érvényt az ENSZ alapokmányának – ez a mi álláspontunk – mondta Lavrov.

A hatóságok őrizetbe vették azt az újságírót, aki Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus halála előtti az utolsó videót készítette róla – írja a Guardian.

Mint írják, Antonina Favorszkaja több éven át tudósított Navalnij pereiről, és a Riporterek Határok Nélkül médiaszabadság-szervezet csütörtökön azt közölte, hogy egyike volt annak a hat újságírónak, akiket országszerte ebben a hónapban elfogtak.

Az orosz hatóságok szerdán vették őrizetbe Favorszkaját, és azzal vádolták meg, hogy részt vett egy „szélsőséges szervezetben” azzal, hogy Navalnij Korrupcióellenes Alapítványának közösségi oldalain tett közzé bejegyzéseket – közölte az OVD-Info orosz emberi jogi csoport.

Az éjjel újabb pusztító légitámadást hajtott végre Oroszország Ukrajna ellen – írja a Meduza. Az orosz hadsereg rakétákkal és drónokkal indított támadásokat, az ukrán légvédelem szerint a légterükbe érkező 99 rakétából és drónból 84-et megsemmisítettek.

Mint írják, az orosz támadások főként az ukrán energetikai infrastruktúra létesítményei ellen irányultak. Ukrajna középső és nyugati régióiban hő- és vízerőművek sérültek meg. A dnyipropetrovszki régióban vészhelyzeti áramszünetet, a harkivi régióban óránkénti leállási ütemtervet vezettek be – közölték.

Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter szerint a három régióban is a villamosenergia-termelő létesítményeket ére támadás. Dnyipro, Krivij Rih és Kamenszk régiókban több energetikai létesítmény pedig megrongálódott.

Az orosz-ukrán háború legfontosabb csütörtöki eseményeit itt lehet visszaolvasni.

The post Rakétákkal szórták meg éjjel az oroszok Ukrajnát, riadóztatták a légierőt Lengyelországban first appeared on 24.hu.