Best WordPress Hosting
 

Félelmetes óriásragadozót fedeztek fel Amerikában

Gigantikus dinoszauruszfajt fedeztek fel az amerikai Új-Mexikó államban – derül ki egy január 11-én publikált tanulmányból. Az újonnan leírt őshüllő a szakértők szerint a híres T. rex legközelebbi ismert rokona, és a Tyrannosaurus mcraeensis nevet kapta.

Amint a Live Science írja, az említett két állat annyira hasonlít egymásra, hogy amikor 1983-ban rábukkantak a T. mcraeensis koponyájára, T. rex maradványként azonosították. Az új vizsgálatok azonban bebizonyították, hogy különböző fajokról van szó.

Az eredmények azt mutatják, hogy a T. mcraeensis 3-5 millió évvel korábban jelent meg a Földön, mint a T. rex, és az is elképzelhető, hogy nagyobb volt a „dinoszauruszok királyánál”.

Klímaváltozás miatt halt ki a majmok királya

Egy új vizsgálat alapján a klímaváltozás miatt pusztulhatott ki a Gigantopithecus blacki – írja az ABC. Az éghajlati átalakulás miatt a száraz évszakokban nem voltak elérhetőek a faj kedvenc gyümölcsei.

A Gigantopithecus blacki a mai Dél-Kína területén élt.

A faj volt a legnagyobb ismert főemlős, magassága a 3 métert, tömege pedig a 295 kilogrammot is elérhette.

Munka közben találtak mamutcsontvázat a bányászok

Mamutcsontvázat találtak amerikai szénbányászok munka közben – írja a Live Science. A lelet legszenzációsabb része egy 2,1 méteres agyar, amely kiváló állapotban maradt fenn.

A munkaterületet ezután gyorsan lezárták, hogy a kiérkező őslénykutatók zavartalanul tudják megvizsgálni a fosszíliákat. A szakértők végül több mint 20 csontra bukkantak, ezzel pedig ez a legteljesebb mamuttetem, amelyet Észak-Dakota államban valaha felfedeztek.

A maradványokat később egy helyi múzeum laboratóriumába szállították, ahol megtisztítják őket, hogy további vizsgálatokat végezhessenek rajtuk. Végül pedig kiállításra kerülnek majd, hogy segítségükkel a jégkorszak élővilágáról tanulhassanak az emberek, de azt még nem tudni, hol lesznek megtekinthetőek.

1,75 milliárd éves kövületek árulkodnak a korai életről

Szinte minden állatnak oxigénre van szüksége a túléléshez, az életfenntartó gázt pedig növények, algák és cianobaktériumok állítják elő fotoszintézis révén. Egy friss tanulmányban olyan cianobaktériumok 1,75 milliárd éves kövületeit mutatják be, amelyek már rendelkeztek az oxigén előállításához szükséges eszközökkel – írja a Smithsonian Magazine. A felfedezés sokat árnyalja a földi élet történetéről kialakított képet.

Az érintett organizmusoknak voltak tilakoid membránjaik – ezek olyan struktúrák, amelyekben a fotoszintézis zajlik.

A leletek így a fotoszintézis legkorábbi fosszilis bizonyítéka.

518 millió éves tengeri szörny maradványaira bukkantak

518 millió éves tengeri szörnyek maradványait tárták fel Észak-Grönlandon – írja az Independent. A Timorebestia nevű (latinul: rémállat) nagyméretű férgek a bolygó legkorábbi húsevői közé tartoztak.

A több mint 30 centiméteresre megnövő, hosszú csápokkal, hatalmas állkapcsokkal és testük oldalán végigfutó uszonyokkal rendelkező férgek a legnagyobb úszó állatok közé tartoztak a korai kambrium idején, több mint 520 millió évvel ezelőtt. „A Timorebestia az élő nyílféregfélék, azaz a chaetognathok ősi, de közeli rokona. Ezek ma sokkal kisebb óceáni ragadozók, amelyek apró zooplanktonnal táplálkoznak” – mondta Jakob Vinther, a Bristoli Egyetem munkatársa és a felfedezésről beszámoló tanulmány egyik szerzője.

A korukban óriásinak számító férgek a kutatók szerint közel állhattak a tápláléklánc csúcsához.

Több millió éves fogat találtak az óceán fenekén

Az óriásfogú cápa, más nevén az Otodus megalodon minden idők legnagyobb cápafaja volt. A ragadozó 4-20 millió évvel ezelőtt uralta a világ óceánjait.

Ahogy szinte minden cápa, úgy ez a faj is folyamatosan hullatta állandóan cserélődő fogait – valójában fogain kívül csupán néhány csigolyája alapján ismerik a szakértők. A hátramaradt, megkövesedett fogak partra sodródva, bálnacsontokba ékelődve, esetleg utóbb felszínre bukkant területeken szoktak előkerülni.

Egészen mostanáig egyetlen leletet sem fedeztek fel nagyjából eredeti kontextusában, ugyanazon a helyen, ahol évmilliókkal ezelőtt lehullott. Egy friss tanulmányban a kutatók egy ilyen fosszília megtalálásáról számolnak be – írja a ScienceAlert.

Eddig ismertelen, több millió éves állatot fedeztek fel

Tizennégymillió évvel ezelőtt élt, ősi rinocéroszra bukkantak kínai kutatók – írja az MTI. A megkövesedett maradványok egy korábban teljesen ismeretlen fajhoz tartoznak.

Az állat a Prosantorhinus yei nevet kapta és egy Európában egykor széles körben elterjedt, kis termetű, de mára kihalt orrszarvúakat magába foglaló nemzetségbe sorolható.

A faj jól megőrzött, kifejlett koponyájának megvastagodott és kiemelkedő orrcsontjain egy kis szarv nőtt. A felfedezés arra utal, hogy a Prosantorhinus példányai Európától Kínáig nagyon nagy területen terjedtek el, ami az intézet tudósai szerint azt jelenti, hogy vándorlásukat nem korlátozták ökológiai és földrajzi akadályok Eurázsiában.

Tengeri sárkányt fedeztek fel Japánban

Korábban sosem látott tengeri szörny szinte hiánytalan csontvázára bukkantak Japánban – írja a Live Science. Az újonnan felfedezett faj egy moszaszaurusz, amely az ősi Csendes-óceánban vadászhatott.

A fehér cápa méretű ragadozó a vakajamai azúr sárkány (Megapterygius wakayamaensis) nevet kapta, és mintegy 72 millió évvel ezelőtt élhetett.

Az elképesztő maradványok egyébként a legteljesebb moszaszaurusz csontváznak számítanak, amelyet a térségben valaha találtak.

120 millió éves teknőspáncélokat találtak

Egy friss tanulmány alapján ősi teknősfiókák maradványai azok a kicsi, ovális fosszíliák, amelyeket eddig növényeknek néztek – írja a The Guardian. A két kövület 132-113 millió éves, és a 20. század közepén került elő a kolumbiai Padre Gustavo Huertánál.

Kezdetben úgy gondolták, hogy a fosszíliák a Sphenophyllum növénynemzetség egyik fajától származnak. A szakértők most arra jutottak, hogy a beazonosítás téves volt.

„A fosszíliák újbóli vizsgálata során megpróbáltuk megtalálni a levelek erezetét” – elevenítette fel Edwin Cadena, a bogotai Universidad del Rosario munkatársa. Mint kiderült, az erezetnek vélt struktúrák valójában finom, szivacsos csontszövetrétegek, ezzel kizárták, hogy a leletek növényi eredetűek.

90 millió éves tengeri szörnyre bukkantak

Egy friss tanulmányban egy új moszaszauruszfajt mutatnak be, az állat a késő kréta korban élt a mai Mexikó területén – írja az IFLScience. A példány szinte teljes koponyája megközelítőleg 90 millió éves.

A faj a Yaguarasaurus nevű nemhez tartozott, ez a csoport első állata, amelyet Mexikóban fedeztek fel. A moszaszauruszok a tengerek csúcsragadozói voltak, míg a szárazföldeket a dinoszauruszok uralták. Az állatok halakra, cápákra, fejlábúakra, egyéb moszaszauruszokra, esetleg tengeri madarakra vadászhattak, áldozataikat akár egyben is elnyelhették.

A faj a Yaguarasaurus regiomontanus nevet kapta, a tudományos megnevezés második fele Monterrey régiójának lakóira utal – a lelet a város közelében került elő.

Rejtélyes, 210 millió éves nyomokat találtak

Egy új tanulmányban olyan 210 millió éves lábnyomokat mutatnak be, amelyek madárszerű lábakról árulkodnak – írja a Phys.org. A publikáció szerzői Miengah Abrahams és Emese M. Bordy, a Fokvárosi Egyetem munkatársai.

Afrika déli részén számos lelőhelyen maradtak fenn jellegzetes, három lábujjú fosszilis nyomok, amelyek tulajdonosát Trisauropodiscusnak nevezték el. A kutatók régóta vitatkoznak arról, hogy pontosan milyen állatok hagyhatták ezeket a maradványokat, valamint hogy pontosan hány Trisauropodiscus-faj létezhetett.

A szakértők most ismét elemzés alá vetették a leleteket, illetve az azokat bemutató korábbi tanulmányokat. Az érintett nyomok négy lesothói lelőhelyről származnak.

Ősmajmok nyomaira bukkantak Alsótelkesen

A Magyar Tudomány Ünnepe november 17-i előadóülésén Kordos László professzor bejelentette: Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében megtalálták az első ismert fosszilis majomlábnyomokat.

A hír jelentőségét az adja, hogy eddig a világon még soha nem fedezték fel egyetlen kihalt ősmajom lábnyomát sem, pedig ezek a nyomok rendkívül sok információt adnak az egykor élt állatok mozgásáról.

Segítenek megfejteni azt is, hogy milyen állomásokon keresztül fejlődött ki az emberekre jellemző két lábon járás képessége” – mondta a kutató a Magyar Tudományos Akadémia programsorozatának, a Magyar Tudomány Ünnepének keretében tartott előadásán.

Horgászás közben talált mamutcsontokat egy nyolcéves kislány

Mamutcsontokra és egy ősbölény egyik csigolyájára bukkant egy nyolcéves orosz kislány, miközben apjával horgászott az Oka folyónál – írja a Live Science. Marjam Mirszaitova furcsa objektumokra lett figyelmes, amelyeket nemrégiben hozott a felszínre egy földcsuszamlás.

Apja fényképeket küldött a leletekről a közeli Nyizsnyij Novgorod-i Múzeumnak, a kutatók pedig megállapították, hogy a lány egy gyapjas mamut lábcsontjait és egy sztyeppei bölény maradványait találta meg. Utóbbi faj az európai bölény és az amerikai bölény közös őse volt.

A mamutcsontok kifejezetten jó állapotúak, a leletek nagyjából 100 ezer évesek lehetnek, és egy kifejlett példánytól származhatnak.

Ez volt minden idők legnagyobb rovara

Jóval a madarak kora előtt hatalmas, szitakötőszerű állatok repkedtek a levegőben. A Meganeuropsis permiana a valaha élt legnagyobb ismert rovar volt – írja az IFLScience.

A faj szárnyfesztávolsága a 71 centimétert is elérte, nagyjából akkora lehetett, mint egy házi galamb.

A rovar sokban emlékeztetett a mai szitakötőkre, de egy külön rendet alkotott rokonaival – ez volt a Meganisoptera. A csoport tagjai mintegy 275 millió éve, a Pangaea szuperkontinens korában éltek. A periódusban elképesztő sokféleség alakult ki a rovarok világában.

Hatalmas tengeri szörnyet fedeztek fel Amerikában

Hatalmas, új tengeri ragadozót írtak le korábban megtalált maradványok alapján az Egyesült Államokban – írja a Live Science. A félelmetes állat csontjaira még 2015-ben bukkantak rá, most pedig sikerült bizonyítani, hogy valóban egy eddig ismeretlen lényről van szó.

A mintegy 7 méter hosszú, moszaszaurusz-félék családjába tartozó hüllő nagyjából 80 millió éve élhetett.

A kihalt faj a Jǫrmungandr walhallaensis tudományos nevet kapta Jörmungandr, a skandináv mitológiából ismert óriási tengeri kígyó után. Az állatnak gigantikus uszonyai, valamint a cápákéhoz hasonló farka volt, amely segítette az úszásban.

Kihalt fajok bukkantak elő egy tó mélyéről

Hihetetlenül ritka, több millió éve kihalt állatok maradványaira bukkantak az egyesült államokbeli Powell-tóban – írja a Live Science.

A fosszíliákat egy olyan területen találták meg, amely általában víz alatt van, most viszont a tó változékony vízállásának köszönhetően sikerült megvizsgálni. A kutatóknak mindössze 120 nap állt a rendelkezésükre mielőtt a víz újra ellepte a helyszínt, ezalatt azonban lenyűgöző leleteket tártak fel.

Az őslénykutatók szerint a felfedezett csontok úgynevezett tritylodontidákhoz tartozhatnak, amelyek emlősszerű hüllők voltak. Ezek a melegvérű, növényevő állatok nagyjából 180 millió éve haltak ki, fajaik a patkányméretűtől a farkasnagyságúig terjedtek. A szakértők elmondták, hogy a leletek elképesztően ritkák, és az Egyesült Államok egyik legfontosabb paleontológiai felfedezésének számítanak az idei évben.

Több tízmillió éves fogat talált egy 12 éves fiú

Ősi cápafogra bukkant egy 12 éves fiú Angliában – írja a BBC. Kenzie az ország délnyugati részén fekvő Clacton-on-Sea strandján, ásás közben találta meg a maradványt.

Ben Garrod, a Kelet-Angliai Egyetem cápaszakértője megerősítette, hogy a lelet az Otodus obliquushoz tartozik, a kihalt faj a tengerek egyik korai szuperragadozója volt.

Az állat megnevezése fülhöz hasonló fogakra utal. A faj 40-60 millió évvel ezelőtt létezett, és akár 10 méter hosszúra is megnőtt. A kutatók úgy gondolják, hogy a híres Megalodon őse lehetett.

Gigantikus, ismeretlen állatot fedeztek fel

Eddig ismeretlen, óriási dinoszauruszfajt találtak az Ibériai-félszigeten – közölte a Lisszaboni Egyetem. Amint a felfedezésről szóló tanulmányból kiderül, az új faj nagyjából 122 millió éve élhetett, és a Garumbatitan morellensis tudományos nevet kapta.

A G. morellensis a sauropodák csoportjába tartozik, vagyis egy hatalmas termetű, négy lábon járó, növényevő dinoszaurusz volt.

Az állat gigantikus testméretéről árulkodik, hogy gerinccsigolyái 1 méter szélesek, combcsontjai pedig több mint 2 méter hosszúak.

Méretes, megkövesedett pókot fedeztek fel

Nagy, megkövesedett pókot fedeztek fel Ausztráliában – írja a Phys.org az Australian Museum közleménye alapján.

A maradványok nagyjából 11-16 millió évesek lehetnek, és egy eddig ismeretlen fajhoz tartoznak.

Az új pókfaj a Megamonodontium mccluskyi tudományos nevet kapta az azt felfedező kutató, Dr. Simon McClusky után. Amint a felfedezésről szóló tanulmányból kiderül, a M. mccluskyinek 23.31 milliméter hosszú a teste, amely a pókok között viszonylag nagynak számít.

Új állatfajokat fedeztek fel Amerikában

Két eddig ismeretlen állatfaj maradványaira bukkantak Amerikában – írja a Texasi Egyetem. Amint a róluk szóló tanulmányból kiderül, frissen felfedezett emlősök leginkább a ma is élő kicsi és közepes méretű makifélékhez hasonlítanak.

Az új fajok a főemlősök egy mára teljesen kihalt családjába, az Omomyidae-ba tartoztak, amelynek tagjai nagyjából 500-1000 grammot nyomhattak és főleg gyümölcsökkel, illetve levelekkel táplálkoztak.

A szakértők szerint ez a két faj kizárólag a texasi Tornillo-medence területén élt.