Best WordPress Hosting
 

Aranybánya: az Orbán-családot gazdagíthatja az újabb hulladékkoncesszió

Minden jel arra mutat, hogy koncesszióba adja a kormány a legnagyobb tömegben keletkező hulladékfajta, az építési és bontási hulladékok kezelését is. A zoldhang.hu szerint az egyik nyertes már borítékolható: nem az Orbán-családé lesz a koncesszió, de ők fogják a legnagyobbat kaszálni a monopóliumot létrehozó szabályozáson.

Olyan törvénytervezetet tárgyal a parlament, amelyben egymás mellett szerepelnek az „építési és bontási hulladék” illetve a „koncesszió” fogalmak. De vannak más jelei is a küszöbön álló változásnak. Egyrészt szakmai és kormányzati körökből is azt hallani, hogy koncesszió készül. Másrészt szintén a parlament változtatta meg a közelmúltban a bányarekultiváció szabályait a hulladéktörvényben, lehetővé téve, hogy a bányagödröket szigetelés, illetve bármiféle vízbázisvédelmi megelőző beavatkozás nélkül töltsék fel építési és bontási hulladékkal. Az országban a legnagyobb tömegben képződő hulladékfajtáról van szó: az évi termés 1 200 000 tonna, amelynek a harmada, 400 ezer tonna kerül lerakókra (a többit anyagában hasznosítják, ami a gyakorlatban sokszor szintén feltöltés jelent).

Családban marad

Orbánék bányája veszélyezteti a vértesi karsztvízbázisokat

Orbán Győző, a miniszterelnök apjának gánti kőbányája akkora tájsebet ejtett a Vértes déli oldalába, hogy a most meginduló rekultiváció a tervek szerint csak 2077-re fejeződne be. A tevékenységre az Orbán család újabb tagjai kapcsolódnak rá: a gigantikus bányagödör feltöltését az Orbán Viktor unokaöccse, Orbán Dávid résztulajdonában és ügyvezetése alatt álló DG Kőbánya Projekt Kft. végezheti.

Csakhogy a rekultivációra kiadott engedély hemzseg a szakmai hibáktól, és az engedélyezett tevékenység nagy valószínűséggel a Vértes déli karsztvízbázisainak elszennyezésével járhat! Az engedély kiadását egy tavasszal elfogadott, jó eséllyel éppen erre a projektre szabott törvénymódosítás is segítette. Mindeközben információk szerint a kormány a rekultiváció során felhasználandó építési és bontási törmelék kezelésének koncesszióba adására készül – ami Magyarországon közismerten a politikai holdudvar kifizetésének egyik módozata. A fenyegető környezetszennyezés miatt civil szervezetek keresetet nyújtottak be a Veszprémi Törvényszéken a karsztvízbázisokat veszélyeztető engedéllyel szemben.

A Gánt Kő Építőanyag-gyártó és Kereskedelmi Kft. bányagödrének feltöltésére évi 400.000 tonna építési-bontási hulladékot fognak felhasználni. A kiadott engedély szerint „a tervezett tevékenység megvalósításából jelentős környezeti hatások nem származnak”, ezért egységes környezethasználati engedélyezési eljárásra sincs szükség. Az engedély alapján a beérkező közel félmillió tonna építési-bontási törmelék válogatása „szemrevételezéssel” fog megtörténni, és a hatóság úgy véli, ezzel 100 százalékos biztonságú szelektálás érhető el.

Orbán-bányái: építési hulladékkal tömik be a gigantikus vértesi tájsebet

Akkora bányagödröt vájt a Vértesbe az Orbán-család, hogy a feltöltéses tájrendezés 2077-ben fejeződhet be. Az ehhez szükséges építési hulladék egyelőre ismeretlen helyről érkezne.

Egyre jobban kirajzolódik, hogy pontosan mi is lesz a munkamegosztás az Orbán Győző Bálint – aki Orbán Viktor miniszterelnök édesapja -, 100 százalékos tulajdonában lévő Gánt Kő Építőanyag-gyártó és Kereskedelmi Kft. és a leánycége, a DG Kőbánya Projekt Kft. között. Röviden: előbbi végzi a kitermelést, utóbbi pedig feltölti a bányagödröt építési hulladékkal. Ez a kép rajzolódik ki a gánti bányaüzemmel kapcsolatos hatósági eljárás elérhető és átnézett dokumentumaiból.

Az mfor.hu írta meg először, hogy egyre jobban bevonják az üzletbe az Orbán-család eddig kevésbé ismert harmadik generációját a gánti kőbányában. Egészen pontosan Orbán Dávidról van szó, aki a miniszterelnök öccsének, Orbán Győzőnek a fia. A DG Kőbánya Projekt Kft.-t július 10-én jegyezték be, a székhelye Gánt, az új cég többségi tulajdonosa a Gánt Kő Kft., de Orbán Dávid is tulajdonos benne, aki így nem csak ügyvezető, hanem résztulajdonos is.