Dull Szabolcs, a Telex nemrég távozó főszerkesztője hírlevelet indított a napokban. A Media1 ennek részleteiről, terveiről és arról is kérdezte, mekkora összeget kapott a Telextől való távozásakor a portált tulajdonló cég részvényeiért és igazak-e az ezzel kapcsolatban keringő pletykák.
Archívum címkék: részvények
Már hidegen hagyja az állampapíros propaganda az embereket
Jól megtömött zsákkal jött a Mikulás decemberben a kisbefektetőkhöz: minden rekordot megdöntött tavaly a háztartások értékpapír-állománya – írja szerdai elemzésében a Bank360.hu.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint december végén már több mint 23 410 milliárd forintnyi magyar pénzügyi eszköz volt a lakosság számláin, ehhez jött még a 2182,3 milliárd forintnyi külföldi kötvény, részvény és befektetési jegy, ami szintén rekord összeg.
Magyar állampapírokba a decemberi friss pénzbeáramlásból mindössze 109,3 milliárd forint jutott, ami elég szerény mennyiség ahhoz képest, hogy az év utolsó hónapjában küldték ki a bankok az összes ügyfelüknek az állampapírok vásárlására biztató kötelező edukációs levelet. A dokumentumban arra hívták fel a figyelmet, hogy 2022 októbere és 2023 szeptembere között mekkora hozamot értek volna el a kisbefektetők állampapír-vásárlással ahhoz képest, mintha lekötetlen betétben tartották volna a pénzüket. Ehhez képest a bankszámlákra 375 milliárd forintnyi friss pénz került decemberben, a pulykapénzt a jelek szerint kevesen fektették be állampapírba.
Életre keltheti a magyar lakáspiacot az állampapírokból távozó pénz
(A szerző független pénzügyi szakértő. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)
Nagyon jól teljesítettek 2023-ban a pénzpiacok, azon belül is magyar eszközök. Míg a nemzetközi kötvénypiacokon egy egészséges hozamemelkedés ment végbe (a hozamok emelkedésével párhuzamosan esnek az árfolyamok), a vezető tőzsdeindexek szép pluszban zártak. A szinte minden fejlett piacon két számjegyű emelkedés mögötti okokról már esett szó, nagyon jó évet zárt az amerikai börze, de még a német piacnak is sikerült történelmi csúcsra emelkednie. Persze jó kérdés a hogyan tovább, az amerikai gazdaság belső problémáiról már írtam korábban, mindenesetre első körben örüljünk és becsüljük meg a tavalyi tőzsdei ralit, igény volt rá, az biztos.
Ha a magyar piacot nézzük, akkor különösen jól alakultak a folyamatok, talán egy kicsit túl szép is, hogy igaz legyen. A budapesti a világ összes tőzsdéje közül az egyik legjobb teljesítményt nyújtotta 2023-ban, 38 százalékos emelkedése a különadók árnyékában valóban megsüvegelendő. Duplázott a Magyar Telekom (korábban az egyedüli magyar részvény volt, amiről külön írtam), több mint 50 százalékkal emelkedett az OTP, jóval kisebb mértékben ugyan, de pluszban zárt a Mol is. (Amely ráadásul kifizetett egy kiugróan magas, az árfolyamra vetítve 10 százalékos osztalékot is, vagyis azért a Mol-tulajdonosok is boldogok lehetnek).
A világ megváltozott, korai temetni az inflációt
A kormányzati költekezés és a jegybanki szigor közötti ellentét nem magyar sajátosság, miközben az infláció elleni harcot még nem nyertük meg – nyilatkozta a G7-nek Cser Tamás, a Hold Alapkezelő vezető részvényportfólió-kezelője. Pedig a befektetők most annyira hisznek a győzelemben, hogy az sérülékennyé teszi a tőkepiacokat.
– Az utóbbi két évben Magyarországon durván elszállt az infláció, de alacsonyabb szinten ezzel szinte az egész fejlett világ küzdött. Azóta a mutatók már mindenhol lefelé tartanak – megnyerték, megnyertük az infláció elleni harcot?
– Még nem. Szerintünk a világ megváltozott, és nem fogunk visszatérni a Covid előtti tíz év időszakába, amit a fejlett világban a „nincs infláció, nincs kamat” helyzet jellemzett. Strukturálisan magasabb lesz az egész világban az infláció, alapvetően négy ok miatt. Az első a demográfia: a fejlett világban a munkaképes korú lakosság száma tetőzött vagy csökkenőben van, és ugyanez igaz Kínára is, amely az elmúlt évtizedekben a fő forrása volt a világ munkaerőpiacának. A munkanélküliség az egész világon történelmileg nagyon alacsony szinten van, ami folyamatos bérnyomással párosul. A demográfia miatt többen lépnek ki a munkaerőpiacról, mint be, a munkaerőpiacok pedig nem váltak az elmúlt időszak gazdasági lassulása során lazábbá. Ez előrevetíti, hogy béroldalról lesz inflációs nyomás. Emellé jött az elmúlt években a deglobalizáció: baráti és közelebbi országokba helyezik a termelést, amelyek nem termelnek olyan hatékonyan, olcsón, mint Kína.
Akinek pénze van, menekíti az adó elől a hozamot
Mentik a befektetők a pénzüket az adók elől – ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb statisztikáiból. Tízezer számra nyílnak az új tartós befektetési számlák (TBSZ) a befektetési szolgáltatóknál, szeptember végén ezek száma megközelítette a 285 ezret, holott az év elején még alig 257 ezer ilyen számla volt a pénzügyi intézményeknél. A TBSZ-ek lényege az, hogy a rajtuk lévő értékpapírok árfolyamnyeresége után nem kell adózni, ha a befektető betart bizonyos szabályokat. A 15 százalékos kamat-, illetve árfolyamnyereség-adó mellett a júliustól kivetett 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) sem kell megfizetni a számlán lévő értékpapírok nyeresége után.
A kamatadó és a szocho egyedül a 2019 júniusától kibocsátott állampapírokat nem terheli. A szocho kiterjesztése után vásárolt befektetési jegyek hozama után viszont meg kell fizetni a 15 százalékos kamatadót és júliustól a szochót is, utóbbi közteher alól egyedül az ingatlanalapok mentesülnek. Mivel a befektetési alapok igen népszerűek Magyarországon, nem meglepő, ha a hozamukat sújtó összesen immár 28 százalékos közterhet egyre többen igyekeznek elkerülni.
14 millió forint az átlagos egyenleg
Egyetlen Telex-részvényt sem kapott Munk Veronika, a hírportál volt alapító-főszerkesztője – a 4 tulajdonosnak többletjogai lesznek akkor is, ha megvalósul a dolgozói részvényprogram
Munk Veronika, a Telex első, nemrégiben távozó főszerkesztője egy most megjelent interjúban beszélt arról, hogy egyetlen pillanatra sem volt tulajdonosa a lapnak, nem jutott hozzá egyetlen részvényhez sem. Igaz, ezzel nincs egyedül, hiszen azt is mondta, tudomása szerint mindössze 4 tulajdonosa volt még az utóbbi időben is az újságnak és ha meg is valósul a dolgozói program, valójában az eddigi tulajdonosoknak kiváltságai lesznek a szerkesztőséggel szemben.
A Telex vezérigazgatójává lép elő Pusztay András; Dull Szabolcs, a volt főszerkesztő ismét megígérte, hogy most már tényleg hamarosan megkapják részvényeiket a szerkesztőség munkatársai
Folytatódnak a Telex háza táján a változások: operatív vezérigazgatót neveznek ki az egykori Index-vezér, Pusztay András, a Telex eddigi gazdasági vezetőjének személyében. Dull Szabolcs, a nemrég lemondó főszerkesztő, a kiadó igazgatósági tagja eközben most újra megígérte, hogy hozzájuthat a régen megígért részvényekhez a szerkesztőség. Ez az alapítás óta várat magára. Eddig csak Dull Szabolcs, Pusztay András, Kárpáti Márton és Kárpáti András volt a lap részvényese.