Best WordPress Hosting
 

Ha már közösen nem tudunk, egyedül indulunk időutazásra, és jók is vagyunk benne

A Gmailt használóknak akár 30 másodpercük is van arra, hogy a korábban már elküldött üzenetüket visszavonják, és ezzel a címzett egy teljesen más szöveget kapjon, mint amit eredetileg neki szántak. Ha online rendelünk ételt, a végső oké után is módosíthatunk a tételeken, azután is, hogy már kifizettük a számlát. Most akkor már időutazunk?

Sajnos nem, de legalább továbbra is hinni lehet benne.

A tudomány jelen állása szerint elméletileg megvalósítható lenne az időutazás, gyakorlatilag viszont nem. Az ember azonban egyedüliként képes arra, hogy elképzelje a lehetetlent, és így tud is ugrálni a korok között, a különböző irányú mentális időutazások során ráadásul meg is tudja változtatni a múltat és a jövőt is, és még arra is képes, hogy e két irányból hatással legyen a jelenre. Az ember egészen addig hinni fog az időutazásban, amíg elméletben lehetséges, és ha nagyon akar, találhat is némi tudományos bizonyítékmorzsát, amivel igazolhatja magát.

Sikerült igazolni Albert Einstein jóslatát

Egy új tanulmányban sikerült megerősíteni Albert Einstein egyik legfontosabb, a gravitációval kapcsolatos előrejelzését – írja a The Independent. Az Oxfordi Egyetem csapata röntgenadatokat használt fel a fekete lyukak jobb megértéséhez, és a gravitáció legerősebb lehetséges formáját figyelte meg.

Einstein elmélete szerint egy fekete lyuk közelében a részecskék nem tudnak biztonságosan körpályát követni. Ehelyett gyorsan, közel fénysebességgel zuhannak az objektum felé – innen kapta a nevét a feltételezett zuhanási régió.

Dr. Andrew Mummery, a csapat tagja szerint Einstein megjósolta, hogy ez a végső esemény létezik, de ez az első alkalom, amikor sikerült is kimutatni. Mint hozzátette, felfedezésük lehetővé teszi, hogy megvizsgálják az objektumok körül ezt a végső régiót.

Ezért volt mindig bozontos Einstein frizurája

Albert Einstein a világ valaha élt egyik legnagyobb tudósa volt, megalkotta a relativitáselméletet, lerakta a modern fizika alapjait, és neki köszönhető, hogy másképpen gondolkodunk az időről, a tömegről és az energiáról. Herta Waldow hat éven át vezette a tudós háztartását, és egy interjúsorozatban sokmindent elárult a magánéletéről – ezekből szemezgetett a Múlt-kor.hu.

A takarékosság például rendkívül fontos volt a család életében, és elsősorban felesége, Elsa Löwenthal szűkmarkúságának köszönhetően Einstein állandóan pénzszűkében volt. Cipőin lyukak éktelenkedtek, és addig viselte a lábbeliket, ameddig csak lehetett, kedvencei a szandálok voltak. A tudós nem volt hajlandó fodrászhoz menni, de azt megengedte, hogy az asszony néha levágja.

Waldow visszaemlékezése szerint  „Amikor már túl hosszú volt [Einstein] haja, amikor már túl volt egy határon, Elsa ollóval vágta le a haját, amit [a tudós] hajlandó volt elviselni. A professzorfeleség kóros rövidlátó volt, de vágás közben nem tudta a kezében tartani a lornyonját”.

Einstein helyett egy macska szemei inspirálták, mégis ijesztő lett az E. T. forgatásán használt robotfej

Az E. T., a földönkívüli 1982-es bemutatója után azonnal elképesztő sikerré vált, sőt, a rajongók ma is elképesztő összegeket hajlandók kifizetni a film egy-egy kellékéért: nem kivétel ezalól a Spielberg által a különleges effektek megalkotásához felkért Carlo Rambaldit dícsérő, mozgatható fej sem, ami december 14-én 650 ezer dollárért, azaz közel 230 millió forintért cserélt gazdát a Juliens Auctions árverésén.

A bőven az aukciósház által becsült érték (0,8-1 millió dollár) alatt új gazdára talált tárgy leírása magáért beszél, az ugyanis egy történetet mesél el, ami szerint a rendező három elhunyt ikon, a pályája során három Pulitzer-díjat besöprő költő-író Carl Sandburg (1878-1967), a relativitáselmélettel a fizika világát fejtetőre állító Albert Einstein (1879-1955), illetve az író Ernest Hemingway (1899-1961) portréját küldte el Rambaldinak, a következő üzenettel:

imádom a szemeiket, szóval lehetnének E. T. szemei ugyanannyira frivolak, bölcsek, de ugyanakkor szomorúak?

Dermesztően banális oka van annak, miért nem maradtak fenn Albert Einstein utolsó szavai

Élete utolsó napja örökkévalóságnak tűnt. Időről időre szinte felemelkedett az ágyról, ezért meg kellett küzdeniük azért, hogy ott tartsák. A férfi nem bírta elviselni, és kiment a szobából; záporoztak a könnyei. Jeannie jött, hogy megvigasztalja. Halk hangján megszólalt: „Nagyapa, nagyapa ne sírj!”. Ő már nincs ott, megígérte nekem. Az utolsó napon azt mondta, visszatér oda, ahol először hallott zenét, kislány korában, a falu utcáján, ahol született. Megígérte nekem. Esküvő volt, táncoltak, miközben a fuvolák örömteli és vibráló hangja remegett a levegőben. Hagyd őt ott, nagyapa, minden rendben van. Megígérte nekem. Gyere vissza, gyere vissza és segítsd szegény testét meghalni.

(Tillie Olsen: Mondj egy talányt)

Tillie Olsen haldokló nagymamájáról rajzolt portréja egy olyan nőről mesél, akinek a közelmúltbeli emlékei eltűntek, ugyanakkor gyermekkori emlékei gazdagok és elérhetők maradtak. Ha ismer valakit, aki időskori demenciában szenved, akkor nála is bizonyára észrevette ezt.

Az öröm képlete

A fizikus relativitáselméletéről híres, de a hétköznap embere számára talán azon életbölcsessége a legfontosabb, miszerint kétféleképpen élhetünk; vagy mindent csodának tekintünk, vagy semmit sem tekintünk annak.

Nem kétséges, hogy ő az előbbit választotta, és talán az sem véletlen, hogy állítólag mindig hordott a zsebében egy maréknyi HARIBO gumicukrot, amelyek bizonyára segítették előcsalni a benne rejlő gyermek korlátlan felfedezőkedvét és életörömét.

A HARIBO filozófiája a gyermeki örömre, a pillanat csodaként való megélésére alapszik, gumicukraival több mint száz éve varázsol mosolyt kicsik és nagyok arcára, és vidámságot a szívekbe.

Magyarok nélkül talán nem létezne atombomba

Albert Einstein 84 éve, 1939. augusztus 2-án írta alá azt a levelet, amelyet az Egyesült Államokban dolgozó magyar fizikusokkal, Wigner Jenővel, Teller Edével és Szilárd Leóval közösen fogalmazott meg. Ez a levél hívta fel Franklin D. Roosevelt amerikai elnök figyelmét arra, hogy a náci Németország hamarosan képes lehet nukleáris fegyver előállítására, és vezetett az amerikai atombomba kifejlesztésére irányuló Manhattan-terv elindításához – írja a Múlt-kor.

Levél az elnökhöz

Otto Hahn, Lise Meitner és Fritz Strassman német tudósok 1939 januárjában jelentették be, hogy sikerült végrehajtaniuk az első atomrombolást. Szilárd Leó pontosan tudta, hogy ezzel karnyújtásnyi közelségbe került egy minden addiginál pusztítóbb erejű bomba előállítása.

Egy 11 éves iskolás a lehető legmagasabb pontszámot érte el az IQ-teszten

Albert Einsteinről és Stephen Hawkingról is az a hír járja, hogy 160 volt az IQ-juk. Ha ez igaz, akkor egy 11 éves fiú megelőzte őket, Adrian Li ugyanis 162 pontot ért el a Mensa IQ-teszten.

Először csak arra gondoltam, érjem el a 148-at, hogy beléphessek a Mensa-tagok közé. Soha, de soha nem gondoltam volna, hogy közel kerülök ahhoz a 160-hoz, amit Einstein elért. Ez olyan csodálatos és nagyon jó érzés. Talán egy nap elérem az álmomat, hogy kardiológus legyek, diplomát szerezzek Cambridge-ben, és a viág legjobb orvosa legyek

– nyilatkozta a fiú a Mirror cikke szerint.