Archívum címkék: stressz

Ezek együttese azzal jár, hogy sokan nem alszanak 7-9 órát, amennyi alapvetően ajánlott lenne, ennek hatására az évek során különböző negatív testi és lelki tünetek jelentkezhetnek. Mindezt azonban megelőzhetjük, ha néhány apróságra odafigyelünk a nap folyamán vagy épp a lefekvés előtt.

Próbáljunk mindig ugyanakkor lefeküdni!

A testünk szereti a rendszert, így az étkezés és a pihenés során is érdemes figyelni a biológiai óránkra. Az azonos időben történő lefekvés nemcsak azért előnyös, mert rendszert teremt a hétköznapokban, hanem azért is, mert így egy idő után akár az ébresztőórát is elfelejthetjük, és a saját tempónkban, nyugodtan indíthatjuk el a napunkat.

Az álom nem más, mint képek, gondolatok, hangok és érzelmek összessége, amely az agyon fut át alvás közben. Az álmok tartalmának megismerésével és jelentésük megértésével Sigmund Freud kezdett elsők között foglalkozni. Az 1900-as Álomfejtés című könyvében fejtette ki nézeteit arról, hogy az álomképek tudattalan tartalmakat szimbolizálnak, és ezek értelmezése révén feltárhatóvá válik a személyiséget mozgató tudattalan dinamika, vagyis az álom értelmezhető.

Vágyak

Az osztrák neurológus és pszichiáter szerint az álom mindig vágyteljesítés, de tudattalan vágyaké, vagyis olyan késztetéseké, amiket önmagunknak sem merünk bevallani. Ezeket a vágyakat a tudat elfojtja, és a tudattalanba szorítja. Ezek azonban annak ellenére, hogy nem tudatosulnak, nem szűnnek meg létezni, és arra törekszenek, hogy kielégüljenek. A vágy minden esetben olyan lelki energiát jelent, amely nyugtalanítja, feszültséggel tölti el a “lelki szerkezetet”, ahogyan Freud nevezi. Ha az energiaszint túl nagy, a lélek fájdalommal telik meg, a vágyat tehát valamilyen módon ki kell elégíteni és levezetni az energiáját.

Teljesítménykényszerről akkor beszélünk, amikor valamilyen tényezők vagy tényezők kombinációja megemeli a jó teljesítmény érzékelt fontosságát – az emberben ilyenkor fokozott bizonyítási és megfelelési vágy dolgozik. A teljesítménykényszerhez gyakran kapcsolnak más vonásokat és jelenségeket, így a maximalizmust, amely ugyan bizonyos kihívások, például munkahelyi feladatok során hasznos lehet, hosszú távon azonban semmiképp sem előnyös. Amennyiben a teljesítménykényszer állapota tartósabb ideig fennáll, az komoly hatást gyakorolhat a testi és lelki egészségre – különösen, ha az érintett nem kap megfelelő visszajelzéseket környezetétől.

A teljesítménykényszer kétélű kard, egyszerre jár pozitív és negatív hatásokkal. Egyrészt növelheti a motivációt, segíthet elkötelezettebbé, fókuszáltabbá válni az adott kihívással kapcsolatban, ami valóban támogathatja a feladat hatékony elvégzését.

Másrészt az ilyen típusú nyomás az életünkben jelen lévő számos egyéb tényezőhöz hasonlóan stresszt vált ki szervezetünkben, ami magasabb pulzusszámhoz, megnövekedett adrenalinszinthez, illetve más testi változásokhoz vezet. Ezek a reakciók könnyen megterhelhetik egészségünket, sőt, az érzelmeinkre, figyelmünkre és a memóriánkra is kihathatnak, ezáltal akadályozva, hogy a teljesítménykényszeres ember valóban jó teljesítményt nyújtson.

Az alvás az a nyugalmi állapot, amikor az agyunk feldolgozza a frissen szerzett ingereket, egész szervezetünk pihen, gyógyul, regenerálódik. A megfelelő minőségű és mennyiségű alvás kiemelten fontos a szellemi és testi egészség megőrzésében, megfordítva pedig az alvászavarok hosszabb távon nagyon komoly krónikus állapotokat idézhetnek elő: agyi, szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, pszichiátriai megbetegedések, a sort nagyon hosszan lehetne folytatni.

De mit is értünk alvászavaron?

Tudományos alapon négy fő típust különböztetünk meg: inszomniát, amely álmatlanságot és alváselégtelenséget rejt; nappali aluszékonyságot; alvás alatti rendellenes mozgásjelenségeket; illetve az alvás-ébrenlét ciklus zavarait.

Számos oka lehet annak, ha valami zavarja az alvásunkat nyaralás előtt vagy közben. Akár a készülődés, csomagolás is okozhat már stresszesebb pillanatokat, amikor elalvás előtt (helyett) még azon gondolkodunk, mit kell elpakolni, mit ne felejtsünk el. Érdemes minél előbb elkezdeni a készülődést, már csak azért is, mert akkor eszünkbe juthat, mit felejtettünk ki a bőröndünkből. A legfontosabb dolgokról készített check-list segítségével könnyen megbizonyosodhatunk arról, hogy valóban minden nélkülözhetetlen dolgot bepakoltunk-e. És ha netán valamit mégis otthon hagyunk, jegyezzük meg, hogy szinte bármit meg tudunk venni az utazásunk alatt.

Az egyik legismertebb alvászavart okozó probléma utazáskor a jet lag, ami akkor alakulhat ki, amikor valaki jó pár időzónát átrepülve megy nyaralni. Csökkenthető a jet lag, ha már az utazás előtt hozzászoktatjuk a szervezetünket az ottani időzónához, már amennyire ez lehetséges. Egy órával előbb/később fekszünk le, kelünk fel, majd a második napon kettővel, az utazást megelőző napon pedig hárommal tesszük meg ugyanezt.

Ha odaértünk az úticélunkhoz, és legalább két napot ott is maradunk, érdemes azonnal felvenni azt a tempót, ritmust, amit a helyiek követnek. Engedjük el a saját, berögzült szokásainkat, ne stresszeljünk azon például, hogy szieszta van és zárva van a bolt.

Nincs olyan ember a világon, akinek ismeretlen lenne a stressz érzése. A testünk egy természetes reakciójáról van szó, amely sok-sok évezreddel ezelőtt a túlélés biztosítására alakult ki – de napjainkban, a modern világban is velünk van. Ha megengedően közelítünk hozzá, mondhatjuk azt, hogy a testünk egy olyan nem specifikus reakciója, ami lehetővé teszi, hogy felismerjük és reagáljunk a különböző kihívásokra.

Fontos azonban tudni, hogy nem mindenki ugyanúgy reagál a stresszes helyzetekre, ahogy azt is, hogy bizonyos személyiségtípusok hajlamosabbak a stresszelésre: számukra kardinális kérdés a negatív hatások csökkentése. De melyek ezek a típusok? Mutatunk belőlük rögtön négyet is.

Az „A” típusú személyiség

A modern élet kihívásai, a munka, a család, a mindennapi kötelezettségek magukban hordozzák a stressz kialakulását – ezen kár vitatkozni, nincs is benne semmi szégyellnivaló. A legjobb, amit tehetünk, hogy megbarátkozunk ezzel a helyzettel, de észben tartjuk, hogy a stressz hosszú távon komoly hatással lehet az egészségünkre, és megtaláljuk kezelésének számunkra legjobb módját.

Az év minden pillanatában fontos ez, de télen különösen hangsúlyos.

Az egyre rövidebb nappalok, a sötétség és a hideg sokakat bezár a négy fal közé, ami negatív hatással lehet bárki jóllétre. Szerencsére azonban a legfagyosabb és legsötétebb napokon sem reménytelen a helyzet, lehetőségek garmadája áll bárki előtt, amelyek segítségével kikapcsolódhat, és egy kis időre kizökkenhet a szürke hétköznapokból – ezáltal pedig oldhatja a rá nehezedő stresszt.