Best WordPress Hosting
 

Különleges együttállás várható péntek éjszaka

Április 26-án különlegesen szép együttállás figyelhető meg az éjszakai égbolton, amelynek során a kelő Hold szoros közelségbe kerül az Antares csillaggal, írja az MTI a Svábhegyi Csillagvizsgáló közleménye nyomán.

Pénteken 23:00 óra után a Hold 36 ívmásodperces, szoros együttállásban lesz a Skorpió legfényesebb csillagával, az 1 magnitúdós vörös szuperóriással, az Antares csillaggal. Budapesten az Antares csillag 23:00 órakor kel délkeleten, a 91 százalékos fázisú, közel telihold pedig bő 5 perc múlva követi majd.

A különleges holdkelte megfigyeléséhez nyílt és tiszta látóhatár szükséges. Ilyen észlelőhelyen egy egyszerű kézitávcsővel is különleges látványt nyújt majd a szivárvány minden színében csillogó horizontközeli Antares, és a vöröses színű, légköri fénytörés által összelapított holdkorong közelsége.

Látványos égi jelenségeket láthatunk csütörtökön és pénteken

Csütörtökön a kövér holdsarló, az alatta elhelyezkedő Jupiter, valamint az Uránusz, pénteken pedig a Fiastyúk és a Hold együttálása nyújt majd különleges látványt az esti égbolton, írja az MTI.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló közleménye szerint csütörtökön 18:15-től egy égi háromszög figyelhető meg a délnyugati égbolton. Szabad szemmel a kövér holdsarló és az alatta elhelyezkedő ragyogó Jupiter nyújt különleges látványt, ami az együttállás második legfényesebb tagja lesz. Hozzájuk csatlakozik majd az Uránusz, azonban ez utóbbi megfigyeléséhez mindenképp távcsőre lesz szükség.

Ugyanezen az estén kráterek is várják majd a 40 százalékos holdfázisban gyönyörködőket a terminátor vonala mentén.

A héten lesz az év egyetlen bolygófedése

Csütörtök délelőtt lesz az év egyetlen bolygófedése, a különleges égi jelenség során a fogyó hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt – tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló hétfőn az MTI-t.     Az égi jelenség csillagászati távcsővel lesz igazán jól észlelhető, ezért érdemes ellátogatni valamelyik csillagvizsgálóba.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló szerint a délnyugati égbolton lesz látható a 15 százalékos vékony holdsarló, amely a fedés kezdetekor 33 fok magasan jár majd a látóhatár fölött. A távcsőben a nappali égen is fényesen világító Vénusz egy látómezőben lesz a holdsarlóval, és percről perce közelít majd hozzá.

A Vénuszt, azaz az esthajnalcsillagot és a holdat vizsgálva a méret- és a fényességkülönbség óriásinak látszik majd. A Vénusz nagyon apró lesz a holdhoz képest, mivel a holdsarló jelenleg 88-szor nagyobbnak látszódik a Vénusznál. A Vénusz felületi fényessége azonban 25-szörösen meghaladja a holdsarlóét, így az apró félvénusz fényesen világít majd a hatalmas holdsarló mellett.