Best WordPress Hosting
 

Kiderülhetett, miért vált ilyen furcsa bolygóvá a Föld ikertestvére

A Vénuszt mérete miatt gyakran nevezik a Föld ikertestvérének, annak ellenére is, hogy egyes tulajdonságaiban igencsak különbözik, a légköre például rendkívül sűrű és forró. Az igazi furcsaság azonban nem is ez, hanem hogy a Naprendszer több bolygójával épp ellentétes irányba, az óra járásával megegyező módon forog.

Ennek okát régóta keresik már, most azonban egy új elmélettel álltak elő a kutatók.

Valeri Makarov, az amerikai haditengerészet megfigyelőközpontjának tudósa, valamint Alexey Goldin, a chicagói Teza Technologies kutatója úgy véli, hogy a válasz megtalálásához a Naprendszer keletkezéséig érdemes visszatekerni az idő kerekét – írja az IFLScience.

Káprázatos égi jelenséget kaptak lencsevégre

Csodálatos fényképen örökítette meg az idei év egyetlen bolygófedését Fényes Lóránd asztrofotós – derül ki weboldalán közétett bejegyzéséből. Amint a 24.hu korábban megírta, a különleges égi jelenségre, amely során a fogyó hold vékony sarlója eltakarta a Vénuszt csütörtök délelőtt került sor. A férfinak éppen azt a pillanatot sikerült lencsevégre kapnia, amikor a bolygó belépett a Hold mögé.

Fényes Lóránd

Az asztrofotós szerint a körülmények nem voltak kifejezetten jók, ugyanis sok fátyolfelhő zavarta a fénykép elkészítését. Ennek ellenére pozitív élményként írta le a fotózást, amelyet napközben, munkahelyéről kiugorva hajtott végre egy barátja – és annak távcsöve – segítségével.

A héten lesz az év egyetlen bolygófedése

Csütörtök délelőtt lesz az év egyetlen bolygófedése, a különleges égi jelenség során a fogyó hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt – tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló hétfőn az MTI-t.     Az égi jelenség csillagászati távcsővel lesz igazán jól észlelhető, ezért érdemes ellátogatni valamelyik csillagvizsgálóba.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló szerint a délnyugati égbolton lesz látható a 15 százalékos vékony holdsarló, amely a fedés kezdetekor 33 fok magasan jár majd a látóhatár fölött. A távcsőben a nappali égen is fényesen világító Vénusz egy látómezőben lesz a holdsarlóval, és percről perce közelít majd hozzá.

A Vénuszt, azaz az esthajnalcsillagot és a holdat vizsgálva a méret- és a fényességkülönbség óriásinak látszik majd. A Vénusz nagyon apró lesz a holdhoz képest, mivel a holdsarló jelenleg 88-szor nagyobbnak látszódik a Vénusznál. A Vénusz felületi fényessége azonban 25-szörösen meghaladja a holdsarlóét, így az apró félvénusz fényesen világít majd a hatalmas holdsarló mellett.

Gyönyörű látvány fogadta a korán kelőket

A Hold és Vénusz együttállását lehetett hajnalban megfigyelni ott, ahol nem borított be mindent a szürke köd, és nem voltak felhők az égen – írja az Időkép.hu. Erre legtöbb lehetősége a Dunánántúlon élőknek adódott, ahol a fényesen ragyogó égitestek azonnal égre vonzották a tekinteteket:

Az avatottabb csillagvizsgálókat azonban még különlegesebb látvány fogadta, a Svábhegyi Csillagvizsgáló Októberi égi jelenségek című cikkéből ugyanis kiderül, hogy a pároshoz csatlakozott a Regulus, az Oroszlán csillagkép alfája, azaz legfényesebb csillaga is.

The post Gyönyörű látvány fogadta a korán kelőket first appeared on 24.hu.

Ez okozhatja a Vénusz titokzatos villanásait

Egy, a közelmúltban megjelent tanulmány megmagyarázhatja, mi okozza a Vénusz savas, vastag fellegeiben időnként látható felvillanásokat – írja a Space.com. A fényeket korábbi missziók során figyelték meg, a szakértők régóta vitatkoznak eredetükről.

Egyes kutatók úgy gondolják, hogy az események valódi villámok lehetnek. Ha ez így van, akkor a jövőben különösen ellenállóra kell majd tervezni az ide küldött űreszközöket, hiszen a villámok károsíthatják az elektronikát.

Villámlások egyébként nem jellemzőek minden bolygóra, eddig csak a Föld, a Jupiter és a Szaturnusz esetében bizonyították létezésüket. Amennyiben a Vénusz légkörében is jelen vannak, az azért egyedülálló, mert a bolygó felhőiben nincs víz.

A búvárhajó-katasztrófa után a Vénuszra vinné utasait az OceanGate

Bizonyára mindenki emlékszik még az OceanGate búvárhajójának múlt hónapban bekövetkezett katasztrófájára, amely összesen öt ember halálát követelte. A cég azóta teljesen megszüntette közösségi médiás jelenlétét, azonban a társalapító szerint a tragédia nem jelenti a vállalkozás végét, a tervek szerint következőre az űrben próbálnának szerencsét – írja az Insider.

Guillermo Söhnlein az interjúban elmondta, hogy 2050-re 1000 embert szeretne a Vénusz légkörébe küldeni. Az amerikai üzletember szerint ez a terv kevésbé ambiciózus, mint az, hogy 2050-re egymillió embert juttassanak magáncégek a Mars felszínére.

A Vénusz meghódítása nem lenne egyszerű feladat, ugyanis ez a Naprendszer legmelegebb bolygója, ami nem mondható kedvező környezetnek az ember számára.

Olyan erős itt a napsugárzás, mintha egy másik bolygón lennénk

Egy új tanulmány szerint a Földön nincs olyan hely, amelyet jobban süt a nap, mint a dél-amerikai Atacama-sivatagban található Altiplano fennsík területét. A részben Chilében, Bolíviában és Peruban fekvő 3700 méter magas terület egyes részein olyan forróság is lehet, mint a Vénuszon, a naprendszerünk tüzes bolygóján – írja az IFLScience.

Annak érdekében, hogy megvizsgálják a terület naposságát, 2016-ban légköri megfigyelőállomást építettek a nem messze lévő Chajnantor-fennsík északnyugati határán. Az obszervatórium adatai nem meglepő módon világrekordot rögzítettek a napsugárzás sűrűségét tekintve, ami 2177 watt volt négyzetméterenként. Az egész éves átlag 308 watt volt négyzetméterenként, ami a kutatók szerint a legmagasabb érték a világon.

Raul Cordero, a tanulmány szerzője, a hollandiai Groningeni Egyetem klimatológusa szerint ez nyáron olyan sugárzást jelent, mint amilyen a Vénuszon érné az embert.