Szentpéterváron a Mojka folyóba zuhant egy emberekkel teli autóbusz.
Ma 13 óra körül érkezett bejelentés a rendőrségre, hogy a Pocelujev hídról a Mojka folyóba zuhant egy személyszállító autóbusz. Az első adatok szerint 20 személy tartózkodott az utastérben – írja a RIA Novosztyi.
A videón látható, hogy a busz vezetője nem volt a helyzet magaslatán, több autónak is nekiment, és lezuhant a hídról. A sofőrt őrizetbe vették.
Vlagyimir Putyin október 25-én Moszkvában fogadta az oroszországi hagyományos felekezetek vezetőit. Az elnök a közel-keleti helyzet miatt hívta össze az „egyházi csúcsot”, Gáza és Izrael miatt arra figyelmeztetett: a konfliktus messze túlterjedhet a Közel-Kelet határain. „Egyes erők megpróbálnak rájátszani a nemzeti és vallási érzelmekre, hogy további eszkalációt idézzenek elő” – mondta, bár ekkor még aligha a saját országára gondolt célpontként.
Pedig pár nap múlva a dagesztáni Mahacskalában, az Oroszországi Föderáció déli tagköztársaságának nemzetközi repülőterén zavargás robbant ki: feldühödött, palesztinokat támogató helyi muszlimok keresték az izraeli menekülteknek vélt, Tel-Avivból érkezett gép utasait.
Putyinnak egy dologban igaza lehet: a dagesztáni zavargásokat részben külföldről, akár Ukrajnából is szíthatták; pár napja kiderült, hogy a zavargások szervezője, egy Anvar nevű férfi Mahacskalában él, ukrán kapcsolatai vannak, és 30 ezer rubel (300 dollár) értékű kriptovalutát kapott idén.
Karin Kneissl volt osztrák külügyminiszter Szentpétervárra költözött, és egy orosz katonai géppel vitték vele a pónijait is.
Kneissl 2018-ban azzal tett szert világhírre, hogy az esküvőjére meghívta az orosz elnököt, Vlagyimir Putyint, és táncolt is vele. Ráadásul megköszönve a táncot még egy pukedlit is bemutatott, csaknem letérdelt az orosz elnök előtt. Ez a kép aztán főleg az orosz médiát járta be, azzal az értelmezéssel, hogy Putyin előtt meghajol egy nyugati miniszter.
Ekkoriban persze még nem zajlott az Ukrajna elleni orosz invázió, de a nemzetközi közösség már 2018-ban sem nézte jó szemmel az osztrák külügyminiszternő gesztusát. A Kreml ugyanis nemzetközileg folyamatosan elszigetelődött, aminek akkor éppen az volt az oka, hogy botrányos körülmények között próbálták meggyilkolni Szergej Szkripalt. A gyilkossági kísérletbe ugyanis nem a Nagy-Britanniában élő feltételezett célpont, hanem egy háromgyerekes angol családanya halt bele, rajta kívül pedig még négy embert mérgeztek meg az Egyesült Királyság területén.
Bár uniós szankciók alatt áll, a NewsFront nevű portál továbbra is ontja a Kreml propagandáját több európai országban, köztük Magyarországon is. A VSquare több oknyomozó szerkesztőséggel együttműködésben derítette fel, hogy kik állnak a magyar nyelven is elérhető oldal mögött. Az oknyomozó újságírók három olyan embert is azonosítottak , akik részt vettek a magyar nyelvű verzió működtetésében.
A szentpétervári székhelyű Patriot Media Group több tucat híroldalt és „trollgyárat” is működtetett.
Amilyen hirtelen tört ki egy lázadásszerűség Dél-Oroszországban péntekről szombatra virradóra, ugyanolyan gyorsan véget is ért az abszurd epizód szombat estére. Ahogyan azt a 24.hu-n is írtuk, a szombati volt az orosz–ukrán háború eddigi legfurcsább napja, amikor a Wagner csoport, a kegyetlen zsoldoscsapat egyetlen napra szembefordult megalkotójával és legfőbb megbízójával, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A Wagner konvoja Moszkva felé indult, és állítólag már „csak” két–háromszáz kilométerre voltak a fővárostól, amikor újabb fordulat történt.
Szombat estére ugyanis a lázadók vezére, Putyin korábbi bizalmasa, Jevgenyij Prigozsin még hirtelenebbül megegyezett Aljakszandr Lukasenka belarusz elnökkel – aki nyilvánvalóan Putyint képviselte, de az orosz elnök aligha akart közvetlenül tárgyalni a zendülőkkel –, és visszafordította az orosz fővároshoz közelítő csapatait. A hírek szerint Prigozsin Fehéroroszországban kap menedéket az általa szervezett zendülés leállításáért cserében. A Wagner csoport katonáira pedig előreláthatóan az orosz reguláris hadseregbe való betagozódás vár.
Bármennyire abszurdnak tűnnek is a hétvégi események, megtalálhatjuk a gyökereit az orosz történelemben. Pontosabban abban, hogy a szereplők alighanem tisztában voltak a történelmi tanulságokkal. Így a lázadók tudhatták, hogy ritkán ért el sikert eddig olyan zendülés, amikor távolról induló katonai csapatok Moszkva vagy Szentpétervár felé indultak. A legutóbbi ilyen sikerre utoljára több mint négyszáz éve volt példa – és akkor is csak lengyel-litván segítséggel.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a legmagasabb rangú nyugati politikusként utazott a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumra. A tárcavezető pénteken reggel a Facebook oldalán megosztott egy videót, amelynek tanúsága szerint orosz újságírók sokasága rohamozta meg kamerákkal és mikrofonokkal felszerelkezve, miközben az egyik panelbeszélgetésről távozott volna. A külügyminiszter megígérte, minden kérdésre válaszolni fog, de előbb azt kéri, engedjék kimenni a teremből.
A felvételrészlet alapján a kérdezők az „orosz-ukrán konfliktusról” alkotott véleményére voltak leginkább kíváncsiak. Erre Szijjártó azt mondta, reméli, hogy a béke minél hamarabb eljön, mert „mi magyarok, itt a szomszédban” rendkívül nagy árat fizettünk ezért a háborúért. Úgy fogalmazott:
Ebben a háborúban magyarok halnak meg, az ukrajnai magyar közösség tagjai,