Amilyen hirtelen tört ki egy lázadásszerűség Dél-Oroszországban péntekről szombatra virradóra, ugyanolyan gyorsan véget is ért az abszurd epizód szombat estére. Ahogyan azt a 24.hu-n is írtuk, a szombati volt az orosz–ukrán háború eddigi legfurcsább napja, amikor a Wagner csoport, a kegyetlen zsoldoscsapat egyetlen napra szembefordult megalkotójával és legfőbb megbízójával, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A Wagner konvoja Moszkva felé indult, és állítólag már „csak” két–háromszáz kilométerre voltak a fővárostól, amikor újabb fordulat történt.
Szombat estére ugyanis a lázadók vezére, Putyin korábbi bizalmasa, Jevgenyij Prigozsin még hirtelenebbül megegyezett Aljakszandr Lukasenka belarusz elnökkel – aki nyilvánvalóan Putyint képviselte, de az orosz elnök aligha akart közvetlenül tárgyalni a zendülőkkel –, és visszafordította az orosz fővároshoz közelítő csapatait. A hírek szerint Prigozsin Fehéroroszországban kap menedéket az általa szervezett zendülés leállításáért cserében. A Wagner csoport katonáira pedig előreláthatóan az orosz reguláris hadseregbe való betagozódás vár.
Bármennyire abszurdnak tűnnek is a hétvégi események, megtalálhatjuk a gyökereit az orosz történelemben. Pontosabban abban, hogy a szereplők alighanem tisztában voltak a történelmi tanulságokkal. Így a lázadók tudhatták, hogy ritkán ért el sikert eddig olyan zendülés, amikor távolról induló katonai csapatok Moszkva vagy Szentpétervár felé indultak. A legutóbbi ilyen sikerre utoljára több mint négyszáz éve volt példa – és akkor is csak lengyel-litván segítséggel.