Best WordPress Hosting
 

Szankciók: az EU célba vette az orosz gázt, az Orbán-kormány vétóra készül

Az Európai Unió az orosz-ukrán háború kitörése óta eltelt bő két évben összesen 13 szankciós csomaggal sújtotta az orosz gazdaságot, ezen belül az energetikai szektort is. Előbb az orosz szén importját tiltotta be, majd az orosz olaj behozatalát is jelentősen korlátozta – emlékeztetnek a portálon.

A Politico információi szerint Brüsszel – a készülő, 14. szankciós csomag keretében – az orosz cseppfolyósított gázra (LNG) vetne ki büntetőintézkedést: a behozatalt ugyan nem korlátozná, viszont betiltaná a már behozott LNG újraexportálását, valamint az uniós országok részvételét a jövőbeni LNG-projektekben Oroszországban.

A Bizottság szerint az intézkedések korlátoznák “az orosz LNG-kapacitás terjedését és így Oroszország bevételeit is”.

Vigyázzon, a gázszámla hazudik!

A lakossági számlákon narancsszín mezőbe nyomtatva tudatják velünk hónapról hónapra, hogy mennyit spóroltunk a gázon, hála a rezsicsökkentésnek. A számítás egy egészen bizarr képleten alapszik. Az MSZP frakcióvezetője augusztus óta küzd az átverés ellen, most egy pert is nyert az ügyben, de a történet bőven túlmutat a konkrét eseten. Mert az igazi kérdés az, hogy számon lehet-e kérni a propaganda hazugságait a jog eszközével. Sztori.

Versenyfelügyeleti eljárást rendelt el a bíróság az MVM sokakat megtévesztő számlázási gyakorlatának ügyében

A bíróság kötelezte a GVH-t annak vizsgálatára, hogy az állami MVM megtéveszti-e fogyasztóit a kétszáz forint körüli piaci árak ellenére változatlanul 1020 forintos tarifával.

Mi történik? A Fővárosi Törvényszék helyt adott Tóth Bertalan kereseti kérelmének és versenyfelügyeleti eljárás lefolytatását rendelte el abban a perben, amelyet a parlamenti frakcióvezető kezdeményezett a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntésével szemben. A szocialista Tóth Bertalan az MVM számlázási gyakorlatával kapcsolatban vélelmezett versenyjogsértést, a GVH a beszerzett adatok alapján azonban megállapította, hogy nem álltak fenn a versenyfelügyeleti eljárás megindításának feltételei az ügyben. A bíróság ezt nem fogadta el, és részletes vizsgálatot rendelt el az ügyben.

De mivel tévesztheti meg a fogyasztókat az MVM? A gázszámlák narancssárgával kiemelt „rezsibokszaiban” az MVM máig köbméterenként 1020 forintos, úgymond „világpiaci” árból vezeti le a háztartások száz forintos rezsicsökkentett, illetve, az átlagfogyasztás feletti, 767 forintos, „lakossági piaci” áron elért, így nyilván tetemes „megtakarítását”. A valóság ezzel szemben, hogy a nálunk irányadó, holland gáztőzsde csak 2022. augusztusi csúcsán állt ezen a szinten. Tóth Bertalan azért kérte a vizsgálatot, mert szerinte a rezsibokszban viszonyításként használt ár valótlan, ami torzítja a fogyasztó döntési szabadságát, ez pedig tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.

Tippelj, mennyivel kevesebb a gáz a világpiaci ára, mint a rezsivédett magyarországi

Rezsicsökkentésről ma már aligha beszélhetünk, de a csökkenő világpiaci és a változatlan magyarországi árak különbsége legalább jót tesz a költségvetésnek.

Mi történt? Megawattóránként 31-34 eurós szintre csökkent az elmúlt hetekben a gáz jegyzési ára az Európában irányadó holland gáztőzsdén – írja a 24.hu. Ez átváltva 110–120 forintos köbméterenkénti árnak felel meg.

Mit jelent ez? Azt, hogy mára a piaci gázár alig nagyobb, mint az úgynevezett rezsicsökkentett 102 forintos hazai ár, és töredéke a 767 forintos „lakossági piaci árnak”, amit a támogatott keret fölött fogyasztók fizetnek.

Rezsivédelem: miért nem kíméli a kormány az átlag felett fogyasztókat?

Tavaly óta több elemzésben is megjelentek olyan előrejelzések, miszerint a kormány a 2024-es európai, illetve önkormányzati választás előtt is bevetheti a „rezsifegyvert”, a lakossági energiaárak politikai célzatú csökkentését. Ez a várakozás azonban láthatóan szertefoszlik, Lantos Csaba energiaügyi miniszter éppen a 24.hu Della podcastjában közölte, hogy nincs napirenden az átlagfogyasztás felett felszámított „lakossági piaci ár” kivezetése.

Németh Szilárd rezsibiztos 2022 júliusában, az energiaválság tetőpontja előtt jelentette be a rezsiemelést. A földgáz esetében az átlag alatt fogyasztók számára megőrizték ugyan a kőbe vésett 102 forint/köbméteres kedvezményes lakossági tarifát, ám az átlag feletti fogyasztóknál brutális mértékű, megközelítőleg 7,5-szeres szorzót vezettek be. Az 1729 köbméteres éves, vagyis 144 köbméternyi havi fogyasztás felett 747 forint/köbméter lett az új lakossági gázár 2022 augusztusától, ami

azóta is változatlan.

Gazprom – évtizedek óta nem történt ilyen

Az orosz gázipari óriásvállalat, a Gazprom elveszítette exportpiacainak legjavát, és a céget sújtó adóterhek is jelentősen növekedtek. Emiatt tavaly olyan történt, amire rég volt példa: 2023-ban veszteséges lett a Gazprom.

Mi történt? A CNBC csütörtöki tudósítása szerint tavaly 2500 milliárd forintnyi veszteséget könyvelt el a Gazprom orosz állami óriásvállalat, amely így több mint két évtized óta először zárt veszteséges évet. 2022-ben a cégnek még csaknem kétszer ennyi, közel ötezermilliárd forintnyi profitja volt. A Financial Times azt írta: a Gazprom Oroszországon kívüli gázeladásokból származó bevétele jelentősen, 29 billió forintnyi összegről 11 billiónyira zuhant tavaly az európai gázeladások kiesésének köszönhetően, számolt be az rtl.hu. 2021-ben, Ukrajna megtámadása előtt 40 százalék volt az oroszok részesedése az európai gázpiacon, ez tavaly 8 százalékra csökkent.

Miért fontos ez? Deák András György, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa az rtl.hu kérdésére elmondta: a Gazprom veszteségéért részben a megemelt adók voltak felelősek. A szakértő szerint „Oroszországban a költségvetés fog utoljára bajba kerülni”, mert széles állami cégháló áll mögötte, amiből el lehet vonni plusz forrásokat. Deák András György kifejtette, hogy ez a veszteség egyetlen momentumnak tudható be, annak, hogy a vállalat elvesztette az exportpiacainak legjavát. A tavalyi eredményt egyébként 2022-vel azért nem érdemes összehasonlítani, mert akkor a magas gázárak miatt a Gazprom történelmi csúcsot ért el, de ahhoz képest a tavalyi forgalma az egész cégcsoportnak harmadára esett vissza, mert kevesebb gázt adtak el, sokkal kisebb áron. Emellett az oroszországi felhasználók a gázt támogatott áron, nagyon olcsón kapják, az adót viszont jelentősen megnövelték: a veszteség felét az adónövekmény teszi ki, mondta Deák András György.

Több mint 16 millió forintot fizettek tavaly az adófizetők Schmitt Pál és Áder János rezsiköltségeire

Az elmúlt négy évben több százmillió forintot költött az állam a két volt köztársasági elnök, Schmitt Pál és Áder János rendszeres juttatásaira – írja az rtl.hu. A visszavonult köztársasági elnököknek életük végéig jár egyebek közt havi juttatás, a megfelelő ingatlan használatának a joga, legfeljebb háromfős titkárság, autó, valamint egyéb költségtérítés is. A vizsgált időszakban csak a titkárságok fenntartására nagyjából 250 millió forint ment el.

A portál azt írja, az Országgyűlés Hivatalától kapott adatok szerint Schmitt és Áder nem rezsivédett ingatlanban él, hiszen 2022 után mindkettejüknél jelentősen megugrott a rezsiköltség. A törvény alapján ugyanis a volt köztársasági elnököknek nemcsak biztosítani kell egy „megfelelő” ingatlant, hanem annak költségeit is állni kell.

Mint írták, Schmitt Pál esetében a 2022-es áram- és gázdíj 2,6 millió forintról 6,8 millió forintra emelkedett 2023-ban, míg Áder Jánoséknál 1,5 millióról 9,4 millió forintra. Tehát tavaly több mint 16 millió forint csak az általuk használt ingatlanok rezsiköltsége volt. Schmitt Pál saját házban él, Áder János viszont az államtól igényelt, és kapott egy felújított és kibővített ingatlant.

Ki kellett üríteni a budapesti Török Flóris Általános Iskolát: 70 diák panaszkodott rosszullétre a szúrós szagú gáz miatt

Ki kellett üríteni Budapesten egy XXIII. kerületi általános iskolát, mert szúrós szagú gázt éreztek szerda reggel – közölte az MTI-vel a Fővárosi Katasztrófavédelmi főigazgatóság helyettes-szóvivője.

Kiss Ádám közölte: nem sokkal háromnegyed nyolc előtt érkezett a jelzés, hogy egy XXIII. kerületi általános iskolában szúrós szagot éreznek. A fővárosi tűzoltók kiérkezése előtt 500 diák hagyta el az iskolát.

A katasztrófavédelmi mobil labor méréseket végzett, amelynek eredménye szerint veszélyes anyag jelenlétét nem lehetett kimutatni a levegőben. Az MTI értesülése szerint a Dinnyehegyi közi Török Flóris Általános Iskolában 70 gyerek panaszkodott rosszullétre, róluk a helyszínre érkező mentők gondoskodtak.

Ismét helyreigazítást közölt a Metropol

A kormánypárti Metropol egy 2023 augusztusi cikkében több valótlanságot állított a főváros gazdálkodásáról és gyommentesítéséről, ezért most helyreigazítást kellett közölniük.

Az EU-ban már csak Magyarország csüng az orosz gázcsövön, friss adatok

Az uniós statisztikai adatok alátámasztják az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének március végi Facebook-üzenetét, miszerint a Magyarországon kívüli uniós tagállamok túlnyomórészt már leváltak az orosz gázról, de – az Orbán-kormányt leszámítva – a többi kabinet is világos menetrendet hirdetett a váltásra.

Ezzel sokadszorra cáfolták Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fordulatát, miszerint Magyarország fizikai okokból nem tud leválni az orosz gázellátásról. Ugyanakkor az érintett országok sem nem önszántukból hagytak fel az orosz vezetékes gáz vásárlásával: az Ukrajna lerohanása ellen legélesebben kikelő tagállamok gázcsapját, mondvacsinált okokból, 2022 tavasz végén, éppenséggel Vlagyimir Putyin zárta el – emlékeztetnek a lapban.

Az EU máig nem tiltja az orosz fűtőanyag behozatalát, amely lehetőséget egyebek mellett Magyarország, Ausztria és Szlovákia is kihasználja.

Idén minden család megkapja a támogatott árú gáz teljes mennyiségét? – észrevételek az MVM tájékoztatásához

(A szerző közgazdász. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Április 3-án a rezsivédelmi biztos és az MVM sajtótájékoztatót tartott, és ennek nyomán szinte egyszerre jelent meg több hírportálon, hogy a kormány egy új rendelkezéssel belenyúl a lakossági rezsicsökkentési rendszerbe. A változtatás az átalányt (más néven: egyenletes részszámlázást) választó fogyasztókat érinti.

A tájékoztatás szerint az új jogszabály megengedi, hogy az éves kedvezményes gázmennyiséget (amely 1729 köbméternek vagy 63645 megajoule energiamennyiségnek felel meg) naparányosítással havi szintre is le lehessen bontani a havi átalányfizetést választó fogyasztóknak. Az intézkedés bevezetését azzal indokolta az MVM kommunikációs igazgatója, hogy az átalánydíjat fizető mintegy másfél millió családból tavaly hozzávetőleg százezren szembesültek azzal: a tavaszi-nyári számláikon a korábbiakat jelentősen meghaladó összegek szerepeltek.

Ebben a háborúban is van az a pénz, amiért az ellenségek együttműködnek

Az ukránok és az oroszok közös üzlete látja el az Osztrák–Magyar Monarchia egykori területét olajjal és földgázzal. Úgy tűnt, hogy ennek jövőre vége lehet, de a legutóbbi híresztelések alapján mehet tovább minden, csak kicsit át kell alakítani a konstrukciót.

Nincs nagy gáz az európai gázpiacon, de így is akad pár kockázat

A rendkívül enyhe tél, a lakosság spóroló magatartása, az ipari kereslet visszaesése és a nyomott gázárak miatt rekordszinten vannak a kontinentális Európa gáztározóinak töltöttségi szintjei.

Mi történt? A Portfolio.hu elemzése szerint rekordszinten az EU-tagok együttes gáztározóinak töltöttsége, és már nincs messze a téli fűtési szezon vége. Magyarország a fogyasztásarányos töltöttségi szint mutató (az elmúlt időszak visszatekintő fogyasztásának és a jelenlegi tározói szintek aránya) szerint a harmadik legjobb helyen áll az EU-ban a maga 47%-os szintjével.

Esik a gázár. A gáz ára jelenleg már az orosz-ukrán háború előtti szinteken van, bár az elmúlt hetekben elég volatilis volt az árfolyam, ez részben az egyre melegebb téli előrejelzéseknek köszönhető.

Tippelj, kié Európában a legdrágább orosz gáz

Az Eurostatnál nyilvántartott hét, Oroszországból vezetéken vásárló uniós tagállam közül tavaly decemberben is mi fizettünk a legtöbbet a fűtőanyagért. Mutatjuk, mennyit.

Mi történt? EU-szerte tavaly decemberben is Magyarország vásárolta a legdrágábban a vezetékes orosz gázt – számította ki a Népszava az Eurostat adataiból. Míg Magyarországra (nálunk bevett mértékegységekre átszámítva) köbméterenként 172 forintért érkezett a fűtőanyag, addig Szlovákiától 166, a csehektől 160, Bulgáriától 150, a litvánoktól pedig nem több mint 71 forintot kért Moszkva a fűtőanyagért.

Kontextus. Bár 2022 nyarán Putyin, mondvacsinált indokokkal, elzárta az Ukrajna lerohanása ellen leginkább berzenkedő uniós tagok gázcsapját, többen – így például Magyarország és további hat tagállam – ma is kapnak orosz vezetékes gázt. (Igaz, néhányuk, például Ausztria, nem szolgáltat gázforgalmi adatot az EU statisztikai hivatalának.) Rajtuk kívül, némi meglepetésre, hét EU-tagállamba, az oroszoktól, hajókon, cseppfolyósított formában szállított, LNG-nek nevezett földgáz is érkezik. (Görögországba mindkét típus eljut.)

Egymilliárd köbméterrel csökkent a gázfogyasztás, mégis több orosz gázt importáltunk

Tavaly az év egészében 6,3 milliárd köbméter orosz gáz érkezett Magyarországra – derül ki az Eurostat legfrissebb adataiból. Egy évvel korábban 5,46 milliárd köbméter volt a behozatal, ami azt jelenti, hogy 2023-ban csaknem 1 milliárd köbméterrel nőtt az orosz földgázimport.

Az Energiaügyi Minisztérium a 2023-as évről azt közölte nemrég, hogy az összes felhasználás 8,5 milliárd köbméter körül alakult, majdnem 11 százalékkal csökkent a megelőző évhez képest. A lakosság 3 milliárd, a gazdasági szereplők 5,5 milliárd köbméterre zsugorodott felhasználását úgy kommentálta a szaktárca, hogy „a nagyarányú megtakarítások mérséklik Magyarország importkitettségét, erősítik az energiaszuverenitást és az ellátás biztonságát”.

A 6,3 milliárd köbméteres orosz importadat alapján viszont úgy fest, inkább növekedhetett a behozatalban az orosz részarány, meghaladta a 74 százalékot. Holoda Attila, a második Orbán-kormány energetikai helyettes államtitkára azonban úgy véli, nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni a számokból, a szerződésekbe nem látunk bele, csak annyi biztos, hogy évi 4,5 milliárd köbméter az orosz-magyar hosszútávú gázszerződés alapján lekötött mennyiség, hogy ezen felül milyen plusztételekkel kerekedik ki a 6,3 milliárd köbméter, a kívülálló számára nem tudható. Például a gáztőzsdén is lehet orosz gázt venni – említett egyet a lehetőségek közül.

Komoly következménye lehet, hogy nem tudtak új engedélyt kiadni a norvég olaj- és gázmezőkre

Semmisnek nyilvánított az oslói kerületi bíróság három új olaj- és gázmezőre szóló kitermelési engedélyt, miután a Greenpeace és egy helyi fiatalokból álló környezetvédelmi szervezet pert nyert a norvég állammal szemben.

Miért fontos ez? A döntés jogi értelemben is új alapokra helyezheti azt, ahogy a fosszilis energiahordozók utáni kutatásról és kitermelésről eddig gondolkodtunk.

Részletek: A három mezőre korábban a norvég állami hatóságok úgy adták ki a kitermelési engedélyt, hogy a környezetvédelmi hatásvizsgálatnál nem vették figyelembe, mi lesz a Norvégiából exportált végtermékek (jellemzően üzemanyagok és földgáz) sorsa. Egészen mostanáig ez volt a szokásos eljárás, például a külföldi járművekben Norvégián kívül elégetett üzemanyagok károsító hatásával nem számoltak.

Szijjártó Péter új gázbeszerzési lehetőséget lengetett be

Politikai megállapodás született a katari cseppfolyósított földgáz (LNG) magyarországi vásárlásáról, amelynek alapján a felek hosszú távú szerződést fognak kötni a 2026 utáni időszakra, ezáltal is tovább erősítve hazánk energiabiztonságát – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Dohában. Az MTI tudósítása szerint a tárcavezető katari kollégájával, illetve az energiaügyi és a pénzügyminiszterrel folytatott tárgyalásokat.

A miniszter kijelentette, Magyarország azért tudta fenntartani energiabiztonságát még a legnehezebb időszakokban is, mert mi nem ideológiai vagy politikai alapon közelítünk az energiahordozók vásárlásához, hanem gyakorlati, fizikai alapon, józan ésszel.Szijjártó szerint újabb és újabb energiaforrások bevonására van szükség hazánkban, azonban ennek célja nem a már meglévő szállítók kiváltása.Elmondta, Katar 2026-tól jelentősen bővíteni fogja LNG-kivitelét, a korábbi politikai megegyezés alapján pedig megindultak a vállalatközi tárgyalások a magyarországi szállításról, ami fontos fejlemény hazánk hosszú távú energiabiztonságához. A két fél hosszú távú szerződésben érdekelt leginkább, és ezért a nap folyamán politikai megállapodást kötöttek arról, hogy hosszú távú gázvásárlási szerződést fognak aláírni a 2026-ot követő időszakra vonatkozóan, valamint az érintett vállalatok felgyorsítják az egyeztetéseket.

A lehetséges tranzitútvonalakat taglalva több opciót vázolt – a törökországi, a görögországi vagy a lengyelországi LNG-terminálok bevonását. A délkelet-európai irányhoz azonban a miniszter szerint előbb a jelenleg zajló kapacitásbővítő beruházások mielőbbi végrehajtására lenne szükség.

Olcsó a gáz, de miért, és meddig?

Az ukrán háború kirobbanása előtti szinteken jár az európai gázár. Mutatjuk, mi áll ennek hátterében. Pletser Tamás, az Erste energetikai szakértője elemezte a helyzetet.

Mi történt? Az elmúlt hónapokban meredek áresés következett be, a gázár Európában az orosz-ukrán háború kirobbanása előtti szinteken áll. A 2010 és 2019 közötti időszak tőzsdei áralakulását tekintve a jelenlegi európai gázár csak 1-2 euróval van a békebeli sáv felett.

Mi okozhatta? Egyrészt visszaesettaz európai földgázfogyasztás, nagyjából 20 százalékkal – a spórolásnak és a tavalyi enyhe télnek köszönhetően. Magasan állnak az európai tárolókapacitások, ez pedig nyomást helyez a gázárakra.

Kilőtt a lakossági gázfelhasználás a fűtési szezon első felében

A 2023/2024-es fűtési szezon első felében 156 millió köbméterrel több gázt használtunk fel, mint egy évvel korábban – írta az Energiaügyi Minisztérium közleményében. Hozzátették,

a hőmérsékleti hatásoktól inkább függő lakossági gázfelhasználás 11,5 százalékkal nőtt.

A gazdaság gázfogyasztása a tavalyival nagyjából megegyező mértékű, 1,1 százalékkal volt magasabb.

Brutális mélyponton a magyar fogyasztás, ez lett a rajtunk ragadt orosz gázzal

Az Energiaügyi Minisztérium előzetes, 2023-as egész éves adatai alapján kilencéves mélypontra zuhant a lakossági gázfogyasztás Magyarországon. A Portfolio teljes elemzése itt, alant pedig a legfontosabb tanulságok.

A csökkenés az enyhe időjárás, a rezsicsökkentési rendszer átalakítása és a reálbér-csökkenés együttes hatása, így esett az előzetes adatok alapján 2023-ban 3 milliárd köbméterre a lakosság fogyasztása.

Viszont ezzel párhuzamosan az elmúlt évtized legmagasabb értékét mutatta a nem-lakossági gázfogyasztás 5,5 milliárd köbméterrel.