Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök szélsőséges szervezetnek minősítette a DW Belarust.
Archívum címkék: belarusz
Fenyegeti-e a Wagner-csoport Európa határait?
A kegyvesztett magánhadsereg feltűnése Afrikában
Körülbelül egy évvel ezelőtt úgy tűnt, a hírhedt Wagner-csoport megszűnt létezni, és a 2023 júniusában oroszországi lázadást szító magánhadsereg mintha eltűnt volna a föld színéről. Egykori vezetőjük, Jevgenyij Prigozsin a lázadást követően nem sokkal repülőbalesetet szenvedett és elhunyt. A Wagner-harcosokat Oroszország ezt követően Belaruszba száműzte. A belorusz száműzetés azonban mintha rejtélyes ködbe merült volna – egyetlen szakértő sem tudta, hogy a rosszhírű magánhadsereg mit is csinál pontosan. Egyesek szerint a Wagner céljává a Lukasenka-rezsim fenntartása vált, mások szerint a zsoldosok mintha Kelet-Ukrajnában tűntek volna fel.
2024 februárja azonban váratlan eredményt hozott a rejtély felgöngyölítésében.
Leállítják a Tindert Fehéroroszországban
Február 15-én, azaz egy nappal Valentin-nap után leállítják a Tinder szolgáltatását Fehéroroszországban – írja a Politico. A felhasználók ezt követően nem tudják majd használni a társkereső alkalmazást, így nem csak matchelni, de üzenetet váltani sem tudnak majd másokkal.
A Tindert üzemeltető Match Group nem indokolta meg a kivonulást, a Politico azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az alkalmazást korábban már használták arra, hogy kormánykritikus személyeket azonosítsanak be. 2022 novemberében Minszkben őrizetbe vettek egy nőt miután a rendőrséghez kiszivárogtatták a profilképeit, amelyeken az autoriter fehérorosz vezető, Aljakszandr Lukasenka ellen tiltakozott.
Oroszországból már 2023 júliusában kivonult a Tinder az emberi jogok védelme iránti elkötelezettségre hivatkozva – teszi hozzá a cikk.
Hiába a lengyel kormányváltás, folytatódik a védekezés a határon
A dombon nyolc fehér sírtábla pásztázza a zord kelet-lengyelországi tájat. Egy muszlim temetőben állunk, mely a kevesebb mint száz főt számláló bohoniki tatár közösséghez tartozik. A tatárok már több mint hatszáz éve élnek Kelet-Lengyelországban, még Sobieski János telepítette őket a mai Podlasiei vajdaság területére. A nyolc sírtábla azonban nem a fogyatkozó tatárokhoz tartozik: közel-keleti migránsok nyugszanak itt,
Belarusz fondorlatos külpolitikai stratégiájának legújabb áldozatai.
Beata Zawrzel / NurPhoto A migrációs válság közel-keleti áldozatainak sírjai a lengyelországi Bohoniki muszlim temetőjében, 2021. november 21-én.
Törvénybe iktatták Fehéroroszországban Lukasenka és családtagjai sosem látott kiváltságait
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök aláírta az államfőről szóló törvény átfogó kiigazítását tartalmazó új jogszabályt. Ezzel egyebek mellett többletjogokat és kiváltságokat tartalmaz az elnök és családja számára, még Lukasenka államfői tisztének megszűnése utáni időszakra is.
Az MTI közlése szerint a dokumentum – aminek teljes szövegét nem tették közzé, csupán egyes rendelkezéseit ismertették Lukasenka hivatalos honlapján – megállapítja, hogy Fehéroroszország elnöke áll a közigazgatási rendszer élén. A jogszabályban megerősítették az elnök hatáskörét arra, hogy javaslatokat tegyen a parlamentnek az alkotmánybíróság és a legfelsőbb bíróság elnökeinek, helyetteseiknek és bíráinak személyére, a központi választási bizottság elnökének és tagjainak megválasztására, valamint joga van indítványozni az ország fegyveres erőihez tartozó csapatok külföldre küldését, hogy azok részt vegyenek „a kollektív biztonság szavatolásában, valamint a nemzetközi béke és biztonság fenntartását szolgáló tevékenységekben”.
A fehérorosz Szabadság Rádió a parlamenti megszavazáskor ismertette a törvénymódosítást, amelyből kiemelte, hogy a jogszabály további garanciákat is meghatároz az elnök és családja számára, ideértve az államfő hivatali idejének lejártát is. A változtatások között szerepel, hogy a hivatalos lakóhely mellett az elnöknek ideiglenes tartózkodásra és pihenésre is biztosítani kell ingatlant. Ezeket az ingatlanokat hivatali ideje lejárta után is használhatja. Ugyancsak élete végéig igényt tarthat testőri szolgálatra. A törvény szerint továbbá az államfő mentelmi joggal rendelkezik, azaz elnöki jogkörének gyakorlásával összefüggésben elkövetett cselekményeiért nem vonható felelősségre, ezzel összefüggésben nem tartható őrizetben, nem állítható bíróság elé. A mentelmi jogot kiterjesztették családtagjaira is. Sérthetetlenek lesznek az elnök és családjának tulajdonában lévő lakó- és irodahelyiségek, közlekedési és kommunikációs eszközök, egyéb ingatlanok és iratok is.
Szembeszállni a diktatúrával
A belarusz nép a szabadságért és a demokráciáért folytatott csendes küzdelmével bátorságáról és ellenállóképességéről tesz tanúbizonyságot. Hosszú évtizedek önkényuralma és a szisztematikus elnyomás ellenére tagjai rendíthetetlenül küzdenek a szabad életért. E harcról – különösen a világ jelenlegi bizonytalan helyzetében – nem feledkezhetünk meg.
Az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség és a jogállamiság olyan alapvető értékek, amelyek összekovácsolnak minket, európaiakat, és megőrzik egységünket. Közös kontinensünkön a belaruszokat mégis újra és újra megfosztják mindezen értékektől.
A mindennapokban ehelyett állandó megfélemlítéseknek és fenyegetéseknek vannak kitéve. Olyan rezsimben élnek, ahol az embereket koholt vádak alapján börtönbe zárják, ahol az ügyvédeket csalárd szándékkal elkövetett kötelességszegés vádjával megfosztják engedélyüktől, ahol független médiaorgánumok százait ténylegesen cenzúrázzák és bezárásra kényszerítik, ahol több mint ezer nem kormányzati szervezetet töröltek a nyilvántartásból, ellehetetlenítve ezzel a működésüket. Olyan rezsimben élnek, ahol több mint 1500 személyt politikai okokból tartanak fogva. Másokat útlevelüktől megfosztva száműzetésbe kényszerítenek, majd nyomozást folytatnak ellenük, bíróság elé állítják őket, és ügyükben távollétükben hoznak ítéletet.
Állásfoglalásban ítélte el az EP Szijjártó Pétert
Állásfoglalásban ítélte el az Európai Parlament Szijjártó Pétert azért, mert szembement az EU-s politikával, amikor Belaruszban tárgyalt, írja a hvg.hu. A lap által idézett állásfoglalásban a képviselők a leghatározottabban elítélik “a Lukasenka-rezsim által folyamatosan elkövetett, korlátozás nélküli elnyomást és az emberi jogok szisztematikus és széles körű megsértését, beleértve a rossz bánásmód és kínzás számos esetét, valamint a politikai foglyok és más, politikai alapon üldözött személyek, például újságírók, emberi jogvédők, független szakszervezeti aktivisták és mások teljes elkülönítését és nem megfelelő orvosi ellátását”.
A dokumentumban a következő mondat is szerepel:
Sajnálatát fejezi ki a magyar kül- és kereskedelmi miniszter 2023. februári minszki hivatalos látogatása miatt, amely ellentmond a Belarusszal, Oroszországgal és az Ukrajna elleni agresszív háborúval kapcsolatos uniós politikának.
Kreml-közeli oligarchák vásárolhatják fel a Wagner-vezér Prigozsin médiabirodalmát
A szentpétervári székhelyű Patriot Media Group több tucat híroldalt és „trollgyárat” is működtetett.
Épül az új Wagner-bázis, a szomszédos épületeket meg árulja az önkormányzat
Belarusz középső részén egy elhagyott katonai bázis területén már épülnek azok a létesítmények, amelyek jó eséllyel a Wagner-csoport országba költöző részének elszállásolására szolgálnak.
A hétvégi zendülés után a Jevgenyij Prigozsin által vezetett – de az orosz állam által finanszírozott, ahogyan azt most Vlagyimir Putyin elnök elismerte – Wagner tagjainak három választása maradt: beállnak az orosz hadseregbe, leszerelnek vagy követik Prigozsint Belaruszba. Arról különböző becslések jelentek meg, hogy az utóbbiak mennyien lesznek majd, a Versztka ellenzéki orosz lap nemrég arról írt, hogy nyolcezer ember befogadására alkalmas bázist hoznak létre számukra az országban.
A New York Times pedig a napokban arról számolt be a Planet Labs műholdfelvételei alapján, hogy Belarusz középső részén egy kerítéssel körbevett, de már évek óta nem használt katonai bázis – erről írt a Versztka is – területén az orosz sátortáborokra emlékeztető szerkezetek kezdtek megjelenni egy nyolchektáros területen.
Tágra nyitotta a kaput Magyarország az oroszok legszorosabb szövetségese előtt
A schengeni övezetbe kiállított vízumok számán nem látszik, hogy helyreállt volna a nemzetközi turizmus tavaly. A koronavírus-járvány előtt még évi 14-15 millió belépési engedélyt adtak ki, 2022-ben azonban még mindig csak 6 milliót.
A vízumkérelmek fele csupán három országból érkezett: Oroszországból, Kínából és Indiából. Ezek közül az orosz kérelmek számával kapcsolatban várhattuk, hogy a légi járatok ellehetetlenedése, az oroszok számára egyre nehezebbé váló pénzváltás és fizetés, a szankciók miatt egyre kevesebben utaznak majd. Ugyan a járvány előtti szintet nem érte el a vízumigénylések számra,
a háború ellenére az oroszországi nagykövetségeken állítják ki továbbra is a legtöbb schengeni vízumot.