Best WordPress Hosting
 

Másodfokú ítélet: ki kell adni az MVM gázkereskedőjének szerződéseit

Adatigénylési pert nyert másodfokon a Demokratikus Koalíció (DK) az MVM gázkereskedője ellen – közölte vasárnap Molnár Csaba, a párt európai parlamenti képviselője. A pártközlemény úgy fogalmaz:

így végre megismerhetjük azokat a Fidesz-közeli nagyvállalatokat és milliárdosokat, akik éveken át a világpiaci ár többszörösért adták el az oroszoktól vásárolt gázt a magyar embereknek.

A Fővárosi Ítélőtábla Molnár Csaba közleménye szerint arra kötelezte az MVM gázkereskedőjét, hogy nevezze meg azokat a cégeket és kapcsolattartó személyeket, akik 2021 óta, az Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök által kötött gázalku keretében orosz gázt adtak el a magyar államnak.

A reméltnél több gázt termelhet ki Románia, Magyarország is többet szerezhet az energiahordozóból

Az Európai Parlamentben tartottak bemutatót április elején az OMV Petrom és a Romgaz cégek képviselői arról, hogy a romániai Neptun Deep földgázkitermelési projekt az Európai Unió és Délkelet-Európa energiabiztonsági helyzetét is jelentősen javíthatja. A konzorciumban dolgozó, Románia fekete-tengeri vizein közösen gázkitermelésre készülő vállalatok vezetői, Razvan Popescu, a Romgaz vezérigazgatója és Alexandru Maximescu, az OMV Petrom alelnöke a korábban Magyarországon szakmai körökben elterjedt hírekkel szemben arról számoltak be, hogy a Neptun Deep évi kitermelése nem négy-, hanem nyolcmilliárd köbméter lesz évente – írja az Invest Energy nevű román weboldal.

A Capital című román lap áprilisi cikke mindehhez hozzáteszi–, hogy a Neptun Deep gázmező üzembe helyezése jelentősen csökkentheti az orosz gázimporttól való függőséget.

A nyolcmilliárdos kitermelés tehát kétszeres mennyiséget jelent a korábbi várakozásokhoz képest, így talán a korábban reméltnél is többet kaphat majd Magyarország a Fekete-tenger mélyéről felszínre hozott energiahordozóból (a nyolcmilliárd köbméterre vonatkozó adat majdnem akkora mennyiség, mint Magyarország egész éves gázfogyasztása).

Lantos Csaba: Dinamikus árplafon jöhet a benzinnél

Az energiaügyi miniszter a büdzsé ügyében a nagyobb súlyt inkább a novemberben esedékes amerikai elnökválasztásra helyezi – mint mondta, Donald Trump győzelme esetén közelebb kerülhetünk a békéhez, aminek a magyar költségvetési tartalékok megállapításakor lenne jelentősége. A feltételes mód indokolt, mert minderről Lantos Csaba szerint a kormánynak nincs biztos tudása, csak reménye. Abban is bíznak, hogy elnökváltás esetén új alapokra kerülhet az USA gazdasága, ami más olaj- és földgázpolitikát hozhat, ez pedig egy intenzívebb energiakereskedelemben nyilvánulhat meg, és a nemzetközi árak csökkenéséhez vezethet. Közvetlen haszna azonban nem származna Magyarországnak az energiakereskedelemből Trump győzelme esetén, ugyanis nincs Trump-Orbán deal egy kedvezményes árazású energiaimportról – jelentette ki műsorunkban.

A kormány szerdán dönt a benzinárakról. A miniszter szerint arról kell dönteniük, indokolt-e egyáltalán a beavatkozás a piaci folyamatokba, amikor a régiós átlagárhoz képest 10–20 forinttal drágább az üzemanyag a magyar kutakon.

Ha szükség is lesz árplafonra, az dinamikus lesz,

Az orosz helyett az amerikai gázra kezd rászokni Európa

Erre figyelmeztetnek a szektor vezető szakemberei az ukrajnai háború kitörése után több mint két évvel. Azt látják, hogy az uniós vezetés az orosz gáz bojkottja miatt túlságosan is az amerikai cseppfolyós gázra építi középtávú terveit.

Az amerikai import kézenfekvő megoldásnak tűnt, amikor elkerülhetetlenné vált az orosz gázbehozatal drasztikus csökkentése Európában az ukrajnai orosz invázió megindulása után. A kényszer egybeesett új, a korábbiaknál elszántabb klímacélok kitűzésével, úgyhogy az európai stratégák abban gondolkodnak, hogy rövidtávú amerikai szerződésekkel át lehet hidalni a váltást: először is az orosz gáz kiiktatását, ezzel párhuzamosan pedig a megújuló energiaforrásokra történő átállást.

Csakhogy itt nem évekről, hanem legalább egy-két évtizedről van szó, úgyhogy egyáltalán nem mindegy, milyen konstrukcióban gondolkodik az uniós energiapolitika. Ami most látszik, az az, hogy

Van élet orosz gáz nélkül

A jelenlegi gázfogyasztásunk 40%-a megtakarítható volna, és ezzel nagyon hamar búcsút inthetnénk az orosz gáznak. A lakossági épületfelújításon kevés a NER haszna.  Az Orbán-rezsim nem mer/akar lépni?

Uniós módon hozott is meg nem is az Európai Tanács március 4-ei, a gázfogyasztás csökkentésével is foglalkozó ülése: az energiáért felelős miniszterek olyan politikai kompromisszumra jutottak, ami bátorítja a tagállamokat arra, hogy 2025. március végéig átlagosan legalább 15%-kal csökkentsék gázfogyasztásukat a 2017. április 1 – 2022. március 31. közötti időszakhoz képest, gyorsítva ezzel a blokk orosz gázról való leválását. Ez azonban csak egy ajánlás a tagállamok felé, és bizonyos körülményekre való tekintettel engedményeket is tesz.

Magyarország nemhogy távolodik az orosz energiahordozóktól való függéstől, hanem 2023-ban több hónapban is rekordmennyiségű orosz gáz érkezett hazánkba, és a gázszerződés felmondása fel sem merült. Holott a REKK számításai szerint új gázos erőművek építése nélkül is leválhatnánk 2025-ben az orosz gázról. Megdöbbentően nagy és kiaknázatlan potenciál rejlik a lakossági épületszektorban, ahol rövid távon akár 2,5 milliárd köbméterrel kevesebb gázt is használhatnánk, ami az országos gázfogyasztásunk kb. negyede. 2030-ra a távhőszektor bekapcsolásával és a fűtés részbeni elektrifikációjával ez a spórolási arány akár a 40%-ot is elérheti. Az ipari szektorban már piaci alapon zajlanak az energiahatékonysági beruházások, azonban a lakossági épületszektorban ez elképzelhetetlen állami szerepvállalás, és különösen politikai akarat nélkül.háború

2 év alatt 564 milliárd forintot buktunk, amiért Putyintól vesszük a gázt

Ha a tőzsdei árakhoz viszonyítjuk, a jelenleg érvényes, 2021-ben kötött magyar-orosz fűtőanyag-beszerzési szerződésből az elmúlt két év során 564 milliárd forint kára származhatott az országnak – számolt aki a Népszava a KSH által most közzétett tavaly decemberi adatainak felhasználásával.

Az állami MVM 2021. októberétől kötött új, 15 éves gázvásárlási szerződést az orosz állami Gazprommal. Az akkori választási kampányidőszakban a kabinet tagjai azt állították, hogy a korábbi, 1995 végétől hatályos megállapodásnál nagyságrendekkel kedvezőbb szerződést kötöttek, Vlagyimir Putyin pedig 2022. februárjában úgy fogalmazott, hogy az új megállapodás révén Magyarország a piaci szint ötödéért kapja a nyersanyagot.

Később a KSH alapján a Népszava kimutatta, a Kreml akkor ötödölés helyett az akkori tőzsdei árakat 30 százalékkal még meg is fejelte.

Népszava: két év alatt 564 milliárd forint kár érhette Magyarországot, amiért az oroszoktól vesszük a gázt

Ha a tőzsdei árakhoz viszonyítjuk, a jelenleg érvényes, 2021-ben kötött magyar-orosz fűtőanyag-beszerzési szerződésből az elmúlt két év során 564 milliárd forint kára származhatott az országnak – számolt aki a Népszava a KSH által most közzétett tavaly decemberi adatok felhasználásával.

Az állami MVM 2021. októberétől kötött új, 15 éves gázvásárlási szerződést az orosz állami Gazprommal. Az akkori választási kampányidőszakban a kabinet tagjai azt állították, hogy a korábbi, 1995 végétől hatályos megállapodásnál nagyságrendekkel kedvezőbb szerződést kötöttek, Vlagyimir Putyin pedig 2022. februárjában úgy fogalmazott, hogy az új megállapodás révén Magyarország a piaci szint ötödéért kapja a nyersanyagot. Később a KSH alapján a Népszava kimutatta, a Kreml akkor ötödölés helyett az akkori tőzsdei árakat 30 százalékkal még meg is fejelte.

A Népszava cikke szerint míg 2021-ben még Magyarország nyert 211 milliárdot a két ország szerződésével – ennyi volt a tőzsdei árak és az orosz gázár különbsége –, 2022-ben 246 milliárdos, tavaly már 318 milliárdos orosz nyereséget hozott az üzlet.

Orbáné a legdrágább putyini gáz

Miénk a legdrágább orosz gáz. Az Eurostatnál nyilvántartott hét, Oroszországból vezetéken vásárló uniós tagállam közül tavaly decemberben is mi fizettünk a legtöbbet a fűtőanyagért.

EU-szerte tavaly decemberben is Magyarország vásárolta a legdrágábban a vezetékes orosz gázt – számítottuk ki az Eurostat most frissített adatsorából. Eszerint, míg Magyarországra (nálunk bevett mértékegységekre átszámítva) köbméterenként 172 forintért érkezett a fűtőanyag, addig Szlovákiától 166, a csehektől 160, Bulgáriától 150, a litvánoktól pedig nem több mint 71 forintot kért Moszkva a fűtőanyagért. Bár 2022 nyarán Putyin, mondvacsinált indokokkal, elzárta az Ukrajna lerohanása ellen leginkább berzenkedő uniós tagok gázcsapját, többen – így például Magyarország – ma is kapnak orosz vezetékes gázt. (Igaz, néhányuk, például Ausztria, nem szolgáltat gázforgalmi adatot az EU statisztikai hivatalának.) Az Eurostat jelenleg hét ilyet tart nyilván. Rajtuk kívül, némi meglepetésre, hét EU-tagállamba, az oroszoktól, hajókon, cseppfolyósított formában szállított, LNG-nek nevezett földgáz is érkezik. (Görögországba mindkét típus eljut.)

Mindezek közül decemberben kimagaslóan a legtöbb, 835 millió köbméter, Magyarországra jutott el. A második legnagyobb, visszagázosítás után 465 millió köbméternek megfelelő mennyiséget, LNG-ként, a spanyolok vették az oroszoktól. Az összesített sorrend harmadik helyezettje Szlovákia: északi szomszédunk vezetéken 295 millió köbméter orosz gázt vett. Utána következnek a belgák 263 millió köbméternek megfelelő LNG-vel, illetve az olaszok 225 millió köbméter vezetékessel. A Bulgáriába érkező, jelképes, 20 millió köbméter annak tükrében kissé fura, hogy a balkáni állam ellátását 2022-ben Moszkva elvileg teljesen beszüntette. Bár a csehek ennyire nem vívták ki Putyin haragját, decemberben mégis csak 13 millió köbméterre tartottak igényt. A közép-európai állam tehát sikeresen váltott új beszállítókra. Mindezek fényében nyilvánvaló, hogy a hozzánk érkező mennyiség jelentősen meghaladta az évszaknak megfelelő igényeinket. Magyarországra decemberben több orosz gáz érkezett, mint az Eurostatnál nyilvántartott, az onnan csövön ellátott többi tagállamba összesen.

Nyakunkon maradt Orbánék méregdrágán vett különleges földgázkészlete

Január végi rendeletével a kabinet meghosszabbította a tárolását. E szerint az – eleve különleges jogállású – Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség (MSZKSZ) jövő év áprilisig tárolja a 739 millió köbméternyi fűtőanyagot. Mint emlékezetes, a kormány a piaci gázkáosz kellős közepén, 2022. júliusában úgy döntött, hogy a szokásos kereskedelmi és biztonsági gázbeszerzéseken túl a szervezetet „különleges” gázbeszerzéssel is megbízza.

A különleges vásárlást minden jel szerint azért kellett a már eddig is végzett „biztonsági” készletezéstől elkülöníteni, mert amíg utóbbit az MSZKSZ költségvetési garancia nélküli hitelfelvételekből fedezi, addig előbbire vélhetőleg a bankok már állami kezességet kértek, amit meg is kaptak. Bár a beszerzés pontos körülményei titkosak, a jelek szerint az MSZKSZ-nek sikerült a 2022-es gázárcsúcs feletti áron, korábbi számításunk szerint akkori árfolyamon köbméterenként 1023 forintért bevásárolnia. A vételár legalább kabinetmilliárd euróra – akkori áron 750 milliárd forintra – rúgott, amit tavaly áprilisban a kabinet további 31 milliárddal is megfejelt. Számítási módszertől függ, de ez vélhetőleg besorolható az európai történelem tíz legdrágább gázügyletei közé.

A mostani módosítások szerint az illetékes energiaügyi miniszternek 2025 elején kell ismét felülvizsgálnia a készlet ügyét és dönteni az esetleges eladásról. Utóbbinak határozott gátat szab, hogy a kormányrendelet, egy fajta pénzügyi józanságról tanúskodva, megtiltja e készlet beszerzési ár alatti eladását. Erre viszont egyhamar kevés az esély, mivel az – évtizedekig köbméterenként 50-100 forint körül járó – európai piacok egy éve ismét köbméterenként száz-kétszáz forint körül állnak. A belátható jövőben pedig aligha valószínű, hogy az uniós tagállamok (Magyarországot leszámítva) valaha még egyszer belesétálnak Vlagyimir Putyin gázáremelő csapdájába. Addig viszont a készlet fenntartása is jelentős összegeket igényel.

Hajszállal drágult az orosz importgáz, de így is csak ötöde a lakossági piaci árnak

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint novemberben köbméterenként 0,41 euróért érkezett a földgáz Magyarországra, ami durván 156 forintnak felel meg. Mint az ábránkon látszik, július óta ez a legmagasabb ár, de még így is messze van a tavaly év eleji 1,3 eurós (520 forint) szinttől, nem beszélve a 2022 októberében elért 2,5 eurós (1009 forint) csúcsárról.

A novemberi 156 forintos köbméterenkénti orosz importár

másfélszerese a lakossági rezsicsökkentett árnak,

Megvan a recept, hogyan lehet leválni az orosz gázról: politikai akarat, kényszer, beruházások

Lengyelország még az orosz-ukrán háború kirobbanása előtti hónapokban is orosz importból fedezte földgázszükséglete jó felét, durván egy év alatt azonban eljutott oda, hogy az oroszok nélkül is volt elég gáza. Bár az invázió kezdete után a korábbinál is erősebb lett a politikai szándék a leválásra, a tapasztalatok alapján önmagában ez nem biztos, hogy elég lett volna. Az is kellett, hogy az oroszok ne szállítsanak, valamint az is, hogy legyen infrastruktúra a pótlásukra.

Nemcsak akarat, kényszer is

Az egész Európai Unióban talán Lengyelországban volt a leglátványosabb az orosz energiahordozókról való leválás, amiben valószínűleg a hangzatos politikai üzenetek is fontos szerepet játszottak. Mateusz Morawiecki kormányfő már 2022 áprilisában arról beszélt, hogy „teljesen függetlenek” Oroszországtól, ám ez akkor még egyértelműen nem volt igaz. Az igaz, hogy Moszkva ezekben a napokban állította le végleg a szállításokat a Fehéroroszországon keresztül futó Jamal-vezetéken, így a lengyelek közvetlenül valóban nem jutottak orosz gázhoz, közvetve azonban, Németországon keresztül minden bizonnyal hónapokig vettek orosz eredetű gázt.

Egy évig esett az Oroszországból importált gáz ára, októberben megint drágulni kezdett

Ezer forint környékén tetőzött az orosz importgáz ára tavaly októberben, a csúcson 2,52 euróért szállították az energiahordozót Magyarországra, azután 11 hónapon keresztül folyamatosan esett az ár. Szeptemberben érte el az eddigi mélypontot, mint megírtuk, 0,313 euróért (121 forint) adták köbméterét. Az Eurostat friss adatai alapján októberben megállt a csökkenés, sőt kissé drágult az orosz import: köbméterenként 0,369 euróért, azaz 142 forintért érkezett az orosz gáz.

Az enyhe drágulás nem okozott meglepetést, hiszen a hivatalos közlések szerint az orosz-magyar hosszútávú szerződésben az árakat a holland tőzsde, a TTF áraihoz kötötték, azt követik két hónapos csúszással. Az irányadónak tekintett tőzsdén pedig két hónappal korábban, augusztusban a statisztika alapján az átlagár 35 euró/MWh körül volt, ami átszámítva éppen 0,369 euró köbméterenként.

TTF tőzsdei gázárak az elmúlt két évben, euró/MWhAz októberre számított 142 forintos köbméterenkénti átlagár 14-21 forinttal több, mint a mélyponton, a megelőző három hónapban megszokott volt, és azt jelenti, hogy:

Íme az MVM gázos bűvésztrükkje

Az egyik kezével 721 milliárd forint támogatást nyújtott a kormány az állami energiacégnek, az MVM-nek az adófizetők pénzéből a rezsicsökkentés miatti veszteségek ellentételezésére, a másikkal most visszavesz 309 milliárdot osztalék formájában. Teheti, mert az MVM jól keresett az átlag feletti mennyiséget fogyasztó lakosságnak kitalált piaci gázáron.

A magyar állam 309 milliárd forintot kivesz az MVM Energetika Zrt.-ből osztalékelőlegként – döntött az energetikai cég egyedüli tulajdonosa, „tekintettel az MVM Csoport 2023. évi eredményességére és stabil pénzügyi pozíciójára.” A Budapesti Értéktőzsde honlapján megjelent közleményben az első féléves mérlegre, az elért 209 milliárd forint adózott eredményre hivatkoznak, ami „főként a külföldi versenypiaci szegmens eredményének köszönhető.”

Az elmúlt években az állami tulajdonos szerényen szedegette ki a pénzt osztalék formájában az energiaóriásból: a 2021-es év után 7,5 milliárd, a tavalyi év után 108 milliárd forint kifizetéséről döntött. Utóbbi döntés nem is olyan régen, 2023 április végén született, tehát bő fél évvel a mostani bejelentés előtt. Az idei első féléves eredmény alapján bemondott 309 milliárd forintos pénzkivétel nemcsak gyorsan jött, hanem többszöröse is az eddigieknek, nagy változásnak kellett tehát a háttérben történnie. Energetikai szakértőket kérdeztünk a hivatalos magyarázatról: tudomásuk szerint milyen bravúrt hajthatott végre az MVM a külpiacokon?

Nem csökkentette a gáz árát a kormány, inkább kiveszi az MVM-ből azt a profitot, amit a cég a lakossági piaci áron keresett

A magyar állam 309 milliárd forintot kivesz az MVM Energetika Zrt.-ből osztalékelőlegként – döntött az energetikai cég egyedüli tulajdonosa, „tekintettel az MVM Csoport 2023. évi eredményességére és stabil pénzügyi pozíciójára.” A Budapesti Értéktőzsde honlapján megjelent közleményben az első féléves mérlegre, az elért 209 milliárd forint adózott eredményre hivatkoznak, ami „főként a külföldi versenypiaci szegmens eredményének köszönhető.”

Az elmúlt években az állami tulajdonos szerényen szedegette ki a pénzt osztalék formájában az energiaóriásból: a 2021-es év után 7,5 milliárd, a tavalyi év után 108 milliárd forint kifizetéséről döntött. Utóbbi döntés nem is olyan régen, 2023 április végén született, tehát bő fél évvel a mostani bejelentés előtt. Az idei első féléves eredmény alapján bemondott

309 milliárd forintos pénzkivétel nemcsak gyorsan jött, hanem többszöröse is az eddigieknek,

Nemcsak Szoboszlai ívelését fejelték a kapujukba, Szijjártó nyomán is öngólt lőtt a bolgár politika

A politikai káosz Bulgáriában új szintre emelkedett az elmúlt napokban, miután a nagykoalíciós kormány egymást régóta gyűlölő pártjai találtak egy újabb ürügyet arra, hogy megnehezítsék egymás életét. Ennek nyomán a kompromisszummal kiválasztott miniszterelnök már a távozását is belengette, ha nem sikerül rávennie belügyminiszterét, Kalin Sztojanovot, hogy ítélje el a rendőri túlkapásokat, amelyek a magyar-bolgár Eb-selejtező idején történtek. Azon is vita alakult ki, hogy egyáltalán melyik koalíciós partnernek, a „nyugatosoknak” vagy a „populistáknak” az embere a tárcavezető.

Sztojanov leváltása azután merült fel, hogy a magyar-bolgár futballmeccs idején rendezett szurkolói tüntetést a rendőrség brutálisan feloszlatta, és feltehetően ártatlan járókelők is megsérültek az akció során. A rendőrség vízágyút is bevetett a négyezer feldühödött futballdrukker ellen. A Bolgár Labdarúgó Szövetség elnökének, Boriszlav Mihajlovnak a menesztését követelő szurkolók közül 33-at vettek őrizetbe, öt rendőr és húsznál is több szurkoló sérült meg, miközben 80 „infrastrukturális káreset” történt Szófiában.

Georgi Paleykov / NurPhoto / AFP A magyar-bolgár Eb-selejtező idején rendezett szurkolói tüntetés feloszlatása Szófiában 2023. november 16-án.

A bolgár elnök megtorpedózná a bolgár parlament döntését, ami az egekbe emelte az orosz gáz tranzitdíját

Az alkotmánybírósághoz fordult Rumen Radev bolgár elnök a Bulgária területén zajló orosz gázszállítások tranzitdíjának megemelése miatt.

Radev szerint a bolgár parlament által elfogadott törvényjavaslat, amely 10,2 eurós extraadót vetne ki az orosz vezetékes gázszállításra megawattóránként, sérti a bolgár alkotmány egy sor rendelkezését, a tulajdonhoz való jog biztosításának elvét és a vállalkozások szabadságát.

A bolgár elnök arra is rámutatott, hogy az Európai Unió tagállamai vámszövetségben vannak, melyben nemcsak a vámok, hanem a velük egyenértékű különböző illetékek is tilosak. Radev már korábban kijelentette, hogy a bolgár parlament a bolgár energetikai ágazatban működő vállalatokat, mint amilyen a Bulgartransgaz, a tőkevesztés és csőd elfogadhatatlan kockázatának teszi ki.

Ellenséges Bulgáriáról posztolt Tessely Zoltán fideszes képviselő

Nem hagyjuk válasz nélkül az ellenséges Bulgária gáztranzitdíj emelési lépését – írta Tessely Zoltán fideszes képviselő a Facebook-on. A kormánypárti politikus kifejtette, hogy Bulgária egy hete, minden előzetes jelzés nélkül jelentősen megemelte az orosz földgázra vonatkozó tranzitdíjakat, és ez veszélyeztetheti Magyarország ellátásbiztonságát és egyértelműen szembemegy az uniós alapszerződésekben rögzített energiaszolidaritás elvével.

A kormányzati kommunikációban korábban ellenséges lépésnek minősítették a bolgár intézkedést, Tessely most ehhez képest lépett eggyel tovább. Bulgária egyébként szövetségesünk, NATO- és EU-tagállam.

Aszen Vaszilev bolgár pénzügyminiszter korábban leszögezte: az intézkedés célja nem az volt, hogy Magyarország és Szerbia számára megdrágítsák a földgázt, hanem hogy kevésbé nyereségessé tegyék a Gazpromnak, hogy Bulgárián át szállítsa az energiahordozót. „Az új adó teljesen összhangban van az EU céljaival, miszerint csökkenteni kell a függőséget az orosz fosszilis fűtőanyagoktól” – fogalmazott Vaszilev, hozzátéve: a gáz árát egy adott ország számára a leszállítás helyszíneként megjelölt ponton érvényesítik, illetve határozzák meg a szállítási szerződések. Ez Magyarország esetében Kiskundorozsmát jelenti.

A Gazprom profitját védte Szijjártó Péter, amikor Moszkvából ment neki a bolgároknak

Élesen bírálta a bolgár kormányt Szijjártó Péter pénteken Moszkvában, mivel szerinte Bulgária egy uniós szabályokkal ellentétes törvénnyel Magyarország energiaellátásának biztonságát ássa alá. A jogszabály valóban nem éppen EU-konform, ugyanakkor nem a magyar gázellátást veszélyezteti, hanem az oroszokat sarcolja meg.

Mi történt? A bolgár parlament elfogadott egy olyan jogszabályt, amely értelmében az országon átszállított orosz gáz után megawattóránként 20 leva (nagyjából 4000 forint) extra tranzitdíjat kell fizetni.

Tranzitdíjat mindenhol kérnek a gázvezetékek használatáért, hiszen a vezetékberuházások csak így térülhetnek meg. A bolgár extraadó azonban valóban kiugróan magas, lényegében egy nagyságrenddel haladja meg a megszokott szállítási díjat. Összehasonlításképpen, az elmúlt hónapokban a tőzsdei gázár is csak a három-négyszerese volt ennek az összegnek.

Soha nem volt ennyi gáz Európában, biztosítottnak látszik az EU téli gázellátása

Soha annyi gáztartaléka nem volt még az uniós országoknak, mint most. Az európai tárolók szinte teljesen megteltek, ez pedig kedvező esetben fedezheti a téli fogyasztást.

Mi történt? Múlt hét végén átlépte a korábbi rekordszintet az európai gáztárolók telítettsége. A kedvező időjárásnak köszönhetően Horvátország kivételével még sehol nem volt érdemi kitárolás (azaz nem kezdett el csökkenni a készletszint). 

Számokban: az európai tárolók telítettsége vasárnap a 97 százalékot is meghaladta. Eddig kétszer volt példa arra, hogy ehhez hasonló szintű töltöttséget érjenek el a kontinensen, 2019-ben és 2020-ban.

A lakossági piaci gázár az ötszöröse annak, amennyiért az állam veszi

Miközben a hazai lakossági gáztarifák egy éve változatlanok, kilencedik hónapja folyamatosan esik az orosz importgáz ára, a Magyarországra érkező orosz földgáz köbmétere júliusban kerekítve 125 forintba került – derül ki a legfrissebb uniós statisztikából. Ez csökkenés a megelőző hónaphoz képest, hiszen júniusban a köbméterár még 166 forint felett volt, és jelentősen eltér a magyar kormány által kreált rezsiáraktól is.

A 125 forintos júliusi köbméterár:

már csak 1,2-szerese a rezsicsökkentett, 102 forintos köbméterárnak,