Főképp turisták követték a Hősök terén, amikor aktivisták a tejipar kegyetlenségeire igyekeztek felhívni a figyelmet.
The post „Volt idő, amikor állati testrészeket ettem” – vegán aktivisták akcióztak a tejfogyasztás ellen first appeared on 24.hu.
Archívum címkék: tejipar
A bolti áruknál is sokkal többe kerül nekünk a magyar hús és tej
2022-ben 1008,7 milliárd Ft-ot, vagyis fejenként több mint 100 000 Ft-ot fizetett ki a magyar állam agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra. E hatalmas pénzt a lehető legjobban, a legtöbb értéket teremtve kellene felhasználni, minél inkább előtérbe helyezve a fenntarthatóságot. Azonban éppen ennek az ellentéte tapasztalható.
2021-ben csak a tejhasznú tehenészet és sertéstenyészet közel 30 milliárd forint nemzetgazdasági veszteséget eredményezett, és ezekben a számokban még nincs benne a befektetett eszközök megtérülése, a gazdálkodók profitja, ez pusztán a működési veszteség, amit a magyar állam, tehát mindannyian finanszírozunk. A hazai hús- és tejipar hosszú évek óta stabilan és masszívan veszteséges, mégis hozzájuk kerül a az agrár- és vidékfejlesztési támogatások jelentős része. A jóval kisebb állami támogatásokból működő gyümölcs- és zöldségtermesztés, zöldséghajtatás már most értékteremtőbb és profitábilisabb szektor, mint a javakat felélő és a klímaváltozást is fokozó állattartás, úgy, hogy előbbieket a legmagasabb, 27%-os áfakulcs sújtja, szemben az 5%-os tej és sertéshús áfájával. Nemcsak, hogy itthon lejt a pálya az állati eredetű termékek felé, de a tej- és sertéshúsexport támogatásával gyakorlatilag a magyar adófizetők finanszírozzák a külföld fogyasztását is. Át kell alakítanunk az agrártámogatási rendszert, mert a növényi termékpályák fejlesztése, fejlődésének támogatása sokkal több nemzetgazdasági előnnyel jár, így kedvezőbb volna mindannyiunk számára.
2022-ben 1008,7 milliárd Ft-ot, vagyis fejenként több mint 100 000 Ft-ot fizetett ki a magyar állam agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra. E hatalmas pénzmennyiséget a lehető legjobban, a legtöbb értéket teremtve kellene felhasználni, minél inkább előtérbe helyezve a fenntarthatóságot. Azonban éppen ennek az ellentéte tapasztalható:
Veszteséges és káros, mégis milliárdokat pumpál a húsiparba az állam
Több milliárd forintot vesz el a magyar adófizetők pénzéből, ráadásul környezetre is káros az állattartás, az állam mégis nagy erővel támogatja – írja a Másfélfok.
Cikkük szerint 2021-ben csak a tejhasznú tehenészet és sertéstenyészet közel 30 milliárd forint nemzetgazdasági veszteséget eredményezett, amit az állam, tehát mindannyian finanszírozunk. A hazai hús- és tejipar hosszú évek óta masszívan veszteséges, mégis ezek kapják agrár- és vidékfejlesztési támogatások jelentős részét.
2022-ben 1008,7 milliárd forintot, vagyis fejenként több mint 100 000 forintot fizetett ki a magyar állam agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra, amelyeknek mintegy 20 százalékát az állattenyésztők kapták. Ezzel szemben a támogatások mindössze 5-6 százalékából részesülő gyümölcs- és zöldségtermesztés már most értékteremtőbb még úgyis, hogy 27 százalékos áfakulcs sújtja, szemben az 5 százalékos tej és sertéshús áfájával.
Elözönli a boltokat az olcsó külföldi tejtermék, figyelmeztet az agrárkamara
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Tej Terméktanács (TTT) szerint a jelenlegi helyzetben is nagyon fontos lenne, hogy a vásárlók keressék a magyar termékeket, válasszanak a hazai feldolgozók kínálatából. Miközben a tej felvásárlási ára folyamatosan csökken, a boltokban tapasztal magas árak miatt csökken a kereslet a tejtermékek iránt – idézi a közleményt a VG.hu.
Az import is új erőre kapott: az elmúlt nyolc hónapban jelentős mennyiségű félkemény sajt és UHT tej érkezett az országba, aminek piacromboló hatása megkérdőjelezhetetlen.
Augusztusban sem állt meg a hazai nyerstej felvásárlási árának csökkenése, a 151,47 forint/kg-os ár 32 százalékkal alacsonyabb az év elején elért szintnél és 17 százalékkal marad el az egy évvel ezelőtti ártól. Az áresés ugyanakkor nemcsak Magyarországra jellemző, az év eleje óta az egész Európai Unióban csökken a nyerstej felvásárlási ára.
Kevesebb lehet a tej, a tojás és a hús is, mert a haszonállatok sem bírják a hőséget
A jelenlegi globális állattenyésztés egyszerre hajtja és szenvedi el a klímaváltozást: a hőstressz hatására csökken a gazdasági haszonállatok termelékenysége és termékenysége, és növekszik a betegségekkel szembeni fogékonysága és mortalitása. A kukorica lehet a klímaváltozás egyik legnagyobb vesztese, ami a sertés- és baromfiágazatnak sem jó hír.
Az állatok komfortzónáját meghaladó 1°C-nyi hőmérséklet-emelkedés esetén 3-5%-kal kevesebb táplálékot fogyasztanak, ami a tej-, hús- és tojástermelés csökkenéséhez vezet, komoly ágazati veszteségeket eredményezve. A hazánkban legfontosabb tejelő fajta, a Holstein szarvasmarha tejtermelése akár 30-70%-kal is csökkenhet hőségben. Emellett a klímaváltozás növeli a kórokozó-átvivők (pl. szúnyogok) által terjesztett betegségek és paraziták kockázatát is, és egyre inkább veszélybe sodorja a vízhez és a takarmányhoz való hozzáférést.
A kukorica lehet hazánkban a klímaváltozás egyik legnagyobb vesztese, ami a sertés- és baromfiágazatnak sem jó hír. Az IPCC szerint 2°C-os globális felmelegedés esetén (a jelenlegi kibocsátási ütemet folytatva ezt akár már 2050-re elérhetjük) a globális állatállomány várhatóan 7-10%-kal visszaeshet. A károk és veszteségek azonban megfelelő alkalmazkodási stratégiákkal megelőzhetők, illetve enyhíthetők. Jelenleg leggyakrabban vízpermetezőket és ventilátorokat használnak, azonban hosszú távon ennél többre lesz szükség: megfelelő árnyékolás, hőtoleránsabb fajták és fajok tenyésztése, a legeltetés és étrend módosítása, hatékonyabb takarmányozás és vízfelhasználás, valamint a vegyes gazdálkodási rendszerek mind segíthetnek.