Best WordPress Hosting
 

98 éves David Attenborough

Munkájának jelentőségét maga a királynő is elismerte azzal, hogy 1985-ben lovaggá ütötte. “A természet csodálatos, és ha nem vagyunk óvatosak, elveszítjük mindazt, amit oly sokáig tartott, hogy kialakuljon.”

Nincs ma olyan ember a Földön, akinek David Attenborough neve hallatára ne a tengerbe siető kisteknősök, szökellő delfinek vagy az esőerdők szivárvány színeiben pompázó madarai elevenednének meg emlékezetében. Aki ne gondolna szeretettel csodásan fényképezett, lebilincselő és informatív filmjeire és ne tisztelegne a mai napig munkássága előtt.

Attenborough a magyar nézők szívébe híres-hírhedt trilógiájával lopta be magát annak idején, amelynek darabjai az Élet a Földön, Az élő bolygó és Az élet megpróbáltatásai voltak. A hátizsákos világjáró hihetetlen kalandjainak és közvetlen, sztorizós modorának köszönhetően, egy csapásra Cousteau kapitány és Gerald Durrell egyenrangú társává emelkedett.

Valamit rosszul csinálunk, ha a gyerekek így megutálják a fizikát nyolcadikra

Egy tavaly indult új képzéstípustól a kitalálói azt várják, hogy hosszú távon érdemben javíthat a természettudományos szaktanárhiányon, miközben hozzájárul a természettudományos oktatás válságának megoldásához. Az ország 6 egyetemén futó úgynevezett Z-szakra, vagyis komplex természettudomány szakos pedagógusképzésre – ideértve az egy-két éves rövid ciklusú képzéseket is – ma már összesen annyian jelentkeznek, mint a fizika, kémia, földrajz és biológia szaktanárképzésekre összesen.

“Ez egy kísérlet, és ha működik az a modell, amit kitaláltunk, olyan tanárokat küldhetünk az iskolákba a következő években, akik összetettebben tekintenek a természetre és használhatóbb tudást tudnak átadni”

– minderről Weiszburg Tamás, a Z-szak koncepciójának kidolgozója, az ELTE Környezettudományi Centrum tanára beszélt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra új részében.