Best WordPress Hosting
 

Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?

A szerző a Civil Közoktatási Platform munkacsoport-vezetője. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.

„Aki fegyelmezettséghez, rendhez szokott, annak nincs problémája” – így reagált Pintér Sándor belügyminiszter a Kulturális Bizottság decemberi meghallgatásán arra a kérdésre, hogy mit tegyenek azok a tanárok, akik nem értenek egyet az iránnyal.

A fegyelmezettség és a rend jegyében sorra hozza a Belügyminisztérium az oktatási intézkedéseket. Úgy tűnik, mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol probléma, ellátatlanság, eredménytelenség jelentkezik, nem érdemes vizsgálni az okokat, foglalkozni a pedagógiai fejlesztésekkel, anyagi vagy személyi segítséget adni, elég egy megfelelő szigorítás vagy előírás.

Így ne értsük félre a konzervatív oktatást

Constantinovits Milán a Mathias Corvinus Collegium szakmai főigazgató-helyettese. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.

Örvendetes fejlemény, hogy a közbeszédet eddig jobbára az aktuálpolitika szintjén megmozgató oktatásügyi diskurzus új lendületet nyert az elmúlt hetekben. Legalábbis a Mathias Corvinus Collegium (MCC) oktatási szakembereinek megnyilvánulásait övező kritikus reakciók erről tanúskodnak. Az ugyanakkor már kevésbé örömteli, hogy a tehetséggondozó intézmény oktatási jövőképét érintő bírálatok jó részét átitatja az az ideologikus elfogultság, ami a szerzők politikai affilációjából és/vagy az MCC-vel szembeni érzelmi alapú elfogultságból erednek.

A legnagyobb médiavihart az MCC szakembereinek a konzervatív oktatásról tett kijelentései generálták, azonban mintha e terminust szándékoltan félreértenék a kritikus megszólalok. A téves interpretációk egyfelől aktuálpolitikai töltetet tulajdonítanak a konzervatív oktatás fogalmának, másfelől némileg erőltetetten anakronisztikusságot olvasnak ki belőle. Érdemes ezért néhány alapvetésre koncentrálva tisztázni, hogy az MCC milyen legitimációval közelít az oktatás múltjához és jelenéhez, milyen ideálisnak gondolt oktatási jövőképet vázol fel, és azt is, hogy miért mozognak gyakran légüres térben az eddig megjelent kritikai írások.

Ötezer teljes munkaidős tanár tűnt el a rendszerből

Három év alatt több mint ötezerrel csökkent a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma a köznevelésben – számolt ki a Köznevelési Információs Rendszer adataiból a Népszava. Eszerint 2020 októberében 132 084 fő volt a teljes munkaidős pedagógusok száma, a legfrissebb, 2023 októberére vonatkozó adatok szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott pedagógusok létszáma 126 966 fő.

Azóta valószínűleg tovább csökkenhetett a számuk, mivel akkor még állományban voltak azok, akik nem fogadták el a státustörvény feltételeit, az ő jogviszonyuk csak novemberben szűnt meg.

Ugyanakkor egyre több pedagógust foglalkoztatnak részmunkaidőben: a Köznevelési Információs Rendszer adatai szerint számuk a 2020-as 12 528 főről több mint kétezerrel, 14 752 főre emelkedett 2023 októberére. A megbízási szerződéses, óraadó pedagógusok száma is enyhén emelkedett a 2020-as 11 896 főről 12 473-ra – írta a lap. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy sok nyugdíjas tanárt foglalkoztatnak ebben a formában.

Indul az általános iskolai beiratkozás

A mai naptól indul a leendő első osztályos gyermekek előzetes elektronikus beiratkozása a KRÉTA felületén. Az előzetes elektronikus jelentkezés nem váltja ki a személyes beiratkozást, de jelentősen meggyorsítja az ügyintézés folyamatát – hívta fel a 24.hu-hoz eljuttatott közleményében a Klebelsberg Központ.

A szülők/törvényes képviselők 2024 szeptemberétől tankötelessé váló gyermekek iskolába való beiratkozását – a személyes ügyintézés előtt – a mai naptól már előzetesen, online is elindíthatják. A beiratkozási folyamatot március 27. szerdától és április 19., péntek 18 óráig a KRÉTA rendszer e-Ügyintézés felületén keresztül kezdeményezhetik. Az e-Ügyintézés felületén keresztül történő jelentkezés során a szülő/törvényes képviselő a rendszer által felkínált űrlapot kitöltve tudja megadni gyermeke beiratkozáshoz szükséges adatait, így könnyítve meg a személyes megjelenés során az ügyintézés folyamatát. Az általános iskolai beiratkozás minden leendő elsőst érint.

A beiratkozás napján minden szülőnek/törvényes képviselőnek személyesen meg kell jelennie a köznevelési intézményben, ahol a beiratkozáshoz szükséges hatósági igazolványok, dokumentumok, illetve nyilatkozatok eredeti példányát be kell mutatni.

Jelen: A kormány különválasztaná a tehetős és szegény gyerekek tanárainak képzését

Kedden jelentette be a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), hogy 2025 szeptemberétől tanárképzést indítanak és hogy a kormány tervei szerint a jövőben a tanártovábbképzés módszertani alapjának és szakmai programjának kialakításáért felelős központot, illetve a tanártovábbképzés lebonyolításért felelős szervezési egységet is az NKE-n alakítják ki.

A Jelen információi szerint azonban a tanárképzés komolyabb átszervezéséről is szó van. A hetilap kormányközeli forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a kormány tervei szerint egy elitpedagógus-képzést hoznának létre az NKE-n és az itt végző tanárok a tehetősebb családok gyerekeivel foglalkoznának.

A társadalmi felzárkóztatást viszont az egyházakra bíznák, ami azt jelenti, hogy a hátrányos helyzetű gyerekeket oktató iskolákban tanító tanárok képzését az egyházi felsőoktatási intézmények végeznék. Emellett a térségi tanárképzési igényeket a modellváltott egyetemek szolgálnák ki. Az erre vonatkozó tervezetet már két körben tárgyalta a kormány – állítja a Jelen.

Kasztrendszer kialakulásához vezet az oktatási egész pályás letámadás

Ercse Kriszta oktatáskutató, interkulturális szakértő, jelenleg az ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskolájának doktorandusza, a Civil Közoktatási Platform szóvivője. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.

Ha valaki nem foglalkozik különösebben oktatási kérdésekkel, valószínűleg most akkor is meglepődött: géppuskatűz-jelleggel érkeznek a hírek arról, hogy különböző felsőoktatási intézmények igyekeznek ellenállhatatlan ajánlatokat tenni általános és középfokú oktatási intézményeknek. Azaz nagyon szívesen átveszik az intézmény fenntartását.

Gyanús

Visszalép a Gábor Dénes Egyetem a XII. kerületi állami iskola átvételétől

Információink szerint visszalép a Gábor Dénes Egyetem a XII. kerületi Tamási Áron Általános Iskola és Gimnázium fenntartói jogának átvételétől. A csütörtök délután tartott tanári fórumon az egyetem képviselői jelentették be mindezt, ahogy azt is közölték: a visszalépésről szóló hivatalos bejelentést hétfőn fogják megtenni. A visszalépést azzal magyarázták, hogy az erőteljes tiltakozások miatt már nem számítanak arra, hogy a Belügyminisztérium áldását adja az átvételre.

Mint ismert, múlt csütörtökön tájékoztatták a szülőket és a tanári kart, hogy átvenné egy magánegyetem a fenntartói jogokat az államtól, és felmenő rendszerben tandíjassá tennék az oktatást a népszerű iskolában. A szülők aláírásokat gyűjtöttek, a kerület vezetése is az átvétel ellen foglalt állást.

Kerestük a Gábor Dénes Egyetemet a visszalépés miatt, amint reagálnak, frissítjük a cikkünket.

Az ország egyik legjobb gimnáziumát akarják elvinni Köves Slomóék

Szerdán este kaptak egy emailt a Békásmegyeri Veres Péter Gimnáziumba járó diákok szülei, hogy a középiskola fenntartói jogát átvenné a Köves Slomó vezette kormányközeli zsidó szervezet, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség által fenntartott Milton Friedman Egyetem.

„Derült égből villámcsapásként ért minket a hír. Ez az ország öt legjobb középiskoláinak egyike, ahova szeretnek járni a gyerekek” – számolt be a 24.hu-nak egy aggódó szülő, hozzátéve, semmilyen egyéb információt nem közöltek velük, csupán azt, hogy a jövő héten lesz egy tájékoztató, és március 24-ig kell az iskolának, valamint a szülőknek véleményezniük a fenntartóváltást.

Felhívtuk a gimnáziumot, hátha több információjuk van az ügyről, de kiderült, az iskola vezetése sem tud többet.

Pokorni a tanári pályára térne vissza, mert elege lett a politikából

Harminc év után visszatérhet tanítani Pokorni Zoltán, miután októberben lejár a polgármesteri mandátuma. „Szeretnék olyan munkát végezni, ami nem a közügyekkel kapcsolatos. A legvalószínűbb, hogy az eredeti foglalkozásomhoz térek vissza. A Toldy Ferenc Gimnáziumban tanítottam 1994-ig, aztán kerültem a parlamentbe. Szeretnék újból tanítani, remélem lesz erre módom” – nyilatkozta a Hegyvidék című kerületi lapnak.

A 24.hu úgy tudja, hogy a közoktatásba térne vissza az eredetileg magyar-történelem szakos végzettségű politikus, aki sokáig a Fidesz oktatáspolitikusa, 1994-től országgyűlési képviselő, 1998 és 2001 között oktatási miniszter is volt, és 2006 óta a XII. kerület polgármestere. Pokorni – aki rövid ideig a Fidesz elnöke is volt – nemrég töltötte be a 62. életévét, vagyis csak három éve van hátra nyugdíjig, de nincs akadálya annak, hogy akár nyugdíjasként is tanítson, sőt a jelenlegi szabályok kifejezetten kedveznek a nyugdíjas tanároknak, mivel 2023 szeptemberétől teljes állásban dolgozhatnak a nyugdíjuk megtartása mellett.

Pokorni azt is megmagyarázta, miért nem indul a polgármester-választáson, és hagyja ott a politikai pályát.

Telex: 110 milliós bírságot kapott a meghekkelt KRÉTA fejlesztője

Lezárult az adatvédelmi hatóság vizsgálata a 2022 szeptemberében történt hekkertámadás ügyében, amikor is a közoktatásban használt a KRÉTA-t érte támadás: a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 110 millió forint adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezte a fejlesztőcéget – írja szerdai cikkében a Telex.

Bár a hatóság honlapján a közzétett döntések között még nem szerepel a NAIH-1245-29/2023 számú határozat, ám a portál már megszerezte azt. Ebben a dokumentumban az áll, hogy a NAIH szerint a cég (amelyet ma már Educational Development Informatikai Zrt.-nek hívnak, de 2023 áprilisáig eKRÉTA Informatikai Zrt. volt a neve) két szempontból is törvényt sértett.

Egyfelől nem biztosított kellő védelmet a rá bízott személyes adatoknak,

A tanárhiány újabb tünete, hogy sokkal több lett a nyugdíjas pedagógus a közoktatásban

Majdnem másfélszeresére nőtt egy év alatt a nyugdíjas tanárok száma a közoktatásban, így mostanra a pedagógusok 5 százalékát teszi ki a 6288 nyugdíjas tanár, írta meg az Oktatási Hivatal adatai alapján a napokban a Népszava. Tavaly ez a szám még 4342 volt.

Háttér: a kormány 2022 nyarán átmenetileg egyszerűsített a nyugdíjas tanárok foglalkoztatásán, és lehetővé tette, hogy nyugdíj mellett teljes állásban is lehessen tanítani. 2023-ban aztán állandósították a szabályozást, nem függetlenül a tanárhiánytól, aminek tagadásakor csúsztat a kormány.

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a nyugdíjasok visszafoglalkoztatása nem megoldja, hanem átmenetelig elfedi a problémát.

Drasztikusan megnőtt a nyugdíjasként is dolgozó pedagógusok száma

Egy év alatt hatalmas mértékben nőtt meg a  nyugdíjasként foglalkoztatott pedagógusok száma, miközben a státusztörvény miatti pályaelhagyókat nem veszik vissza a tankerületek

Az előző tanévhez képest 44,8 százalékkal nőtt a közoktatásban foglalkoztatott nyugdíjas pedagógusok száma – írja a Népszava. A kormány szerint nincs is tanárhiány.

Mi történik? Összesen 6288 nyugdíjas pedagógust foglalkoztatnak jelenleg a köznevelési intézményekben az Oktatási Hivatal (OH) közlése szerint, februári adatok alapján. Tavaly ősszel a Belügyminisztérium azt közölte, hogy a 2022/2023-as tanévben 2479 nyugdíjast alkalmaztak közalkalmazottként pedagógus munkakörben, a nyugdíjas óraadó pedagógusok száma pedig 1863 fő volt. Vagyis összesen 4342 nyugdíjas tanár dolgozott az előző tanévben.

Rétvári elárulta, hogy mennyi az új átlagkereset a pedagógusoknál

Bár a pedagógus szakszervezetek és a visszajelzések szerint a tanárok egy része nem teljesen elégedett vagy csalódott az év eleji, 32,2 százalékosnak beharangozott béremelés miatt, Rétvári Bence belügyi államtitkár arról beszélt az Áldás Utcai Általános Iskolában tartott sajtótájékoztatón, hogy négy év alatt megduplázódhat a tanárok bére. Ez úgy jött ki, hogy jövőre 21 százalékos emelésről döntött a kormány bejelentése szerint, az előző két évben 10-10 százalékos emelést kaptak, idén pedig 32,2 százalékot.

Az állam a fenntartók részére a béremeléshez szükséges bértömeget elutalja, és azt a fenntartónak teljes egészében a béremelésre kell fordítania. Ezt az államkincstár ellenőrizni is fogja – mondta Rétvári.

A politikus adatokat is közölt, amely szerint az emelés után az állami fenntartású iskolákban a gyakornok, pályakezdő pedagógusok átlagbére bruttó 561 100 forint lett. A pedagógus I. fokozatban lévőknek 601 992 forint, a pedagógus II. fokozatban lévőknek 679 135 forint, az igazgatói illetmény pedig átlagosan 1 018 403 forint.

Máris bérfeszültségeket okoz a pedagógus-béremelés

Nem tájékoztattak minket kellő mértékben és az előkészületekbe sem vontak be minket – nyilatkozta a Népszavának egy állami iskola igazgatója, aki emiatt hiába faggattak a kollégái egész januárban, hogy mennyi lesz a fizetésük, nem tudott válaszolni a kérdéseikre.

– Az új munkaszerződéseket a tankerületben dolgozták ki az iskolaigazgatók megkérdezése nélkül, mi csak postások voltunk, nekünk kellett bemenni a papírokért – fogalmazott.

A kormány átlagosan 32,2 százalékos béremelést ígért a pedagógusoknak, ám ez nem konkrétan a pedagógusbérekre, hanem a fenntartók rendelkezésére álló bértömegre vonatkozott, amit a fizetésekre fordíthatnak. Ez egyedül a legalacsonyabb, vagyis a gyakornok fokozatú pedagógusok számára tette lehetővé, hogy a tavaly novemberi bérükhöz viszonyítva 32,2 százalékos emelést kapjanak, a magasabb fokozatokba tartozóknak alacsonyabb mértékű emeléssel kellett beérniük.

Maruzsa: Bízunk benne, hogy visszatérnek olyanok is, akik már felhagytak a tanítással

Az OECD-átlagnál kevesebb diák jut egy pedagógusra, így nem jelentős a létszámhiány az oktatásban, amit érdemben a státusztörvény bevezetése sem befolyásolt – a többi között így érvelt a magyar oktatási rendszer mellett Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a növekedés.hu-nak.

Maruzsa a státusztörvény miatt a pályáról távázó pedagógusok kapcsán azt mondta, a tankerületi fenntartású iskolákban a kormány adatai szerint 1 215-en jelezték, hogy nem kívánnak a státusztörvénnyel létrejött új jogviszony alatt dolgozni, illetve „más fenntartóknál is akadtak kilépők”. A témához olyan irányból közelített, hogy a „KSH decemberi gyorsjelentése szerint összességében mintegy 1 500 fővel csökkenhetett a létszám, amit a 140 000 fős teljes állományhoz kell viszonyítani”. Elmondta, hogy

a Belügyminisztériumban bíznak abban, hogy a béremelések révén vonzóbbá válik a pedagógusi pálya, nemcsak új tanárok érkeznek, de a tanítással korábban felhagyók is visszatérhetnek hivatásukhoz.

A béremelés kevés, de még ez a kevés sem jut el mindig a tanárokhoz

Bár az átlagosan 32 százalékos tanárbéremelés távolabbról nézve is inkább csak némi korrekciónak nevezhető, egyéb problémák is felmerültek: a béremelést lenyelheti a tankerület, sokan alig kaptak többet, és bérfeszültségek jöttek létre. 

Számokban: a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) saját nem reprezentatív felmérése szerint a válaszadók

62,9 százaléka nem kapott magasabb fizetést, mint a neki járó minimum,

Pedagógus-béremelések: újabb bérkorrekciók jöhetnek

A hét közepéig elméletileg valamennyi pedagógus megkapta az új munkaszerződését, kinevezési okmányát, így kiderülhetett, hogy mennyivel emelték a fizetését. A visszajelzések alapján vegyes a kép, vannak, akik csalódottak, mert jelentősen elmaradt a beígért 32,2 százaléknál az illetményemelésük.

Jóval magasabb számot mondtak a kormányzat képviselői a pedagógusi fizetések középátlagára, mint amennyi a visszajelzések szerint a tanárok írtak nekünk a kérdőívekben – mondta el a 24.hu-nak Nagy Erzsébet, Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének képviselője, miután a kollégáival az egész napot végigtárgyalták Maruzsa Zoltán oktatási államtitkárral. „Így az oktatási államtitkárság számításai szerint a gyakornokok átlagbére bruttó 560 ezer forintra jött ki, ami túl szépnek tűnik, hogy igaz legyen” – hozott egy példát. A szakszervezetnek ugyanis több mint másfél ezer tanár küldte vissza a kérdőívet, és az általuk megadott adatok alapján a pedagógusok átlagfizetése bruttó 564 ezer forint lett.

Az kiderült, hogy az óvodákban és az egyházi iskolákban a pedagógusok bérét a kategóriájuk alsó határában állapították meg. Ezért ott korrekcióra lesz szükség, ezt a tárca is elismerte – mondta Nagy Erzsébet.

„Nem tudom, mennyire lehet sikeres egy olyan csata, amit azért vívunk, hogy az emberek ne legyenek hülyék”

„Elfogadhatatlannak, átgondolatlannak, rövid és hosszú távon egyaránt rendkívül ártalmasnak tartjuk a döntést, amely a képző-, ipar- és építőművészet több ezer éves múltjáról és kortárs alkotásairól úgy véli, hogy az nem szerves része az általános műveltségnek” – így kezdődik a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közleménye, amely karácsony előtt a művészettörténeti érettségi és az önálló művészettörténet tantárgy megszűnéséről szóló cikkek sorát indította el.

A művészettörténet kivezetése a nemzeti alaptantervből azonban nem egy friss ügy – a tantárgy sorsáról a 2020-as NAT-módosítás döntött, melyet az azóta eltelt években felmenő rendszerben vezettek be. A tavalyi tanév volt az utolsó, amikor a végzős diákok ebből a tantárgyból is megszerezhették a szükséges érettségi pontjaikat, önálló órát pedig csak az alapítványi és egyházi fenntartású iskolák biztosíthatnak.

De akkor miért nem 2020-ban indult tiltakozás a döntés ellen?

Itt a rendelet: mégsem csökkentheti a tanárfizetést a teljesítményértékelés

Megszületett a rendelet, ami pontosította a tanárok és óvónők béremeléséhez szükséges részletszabályokat. Így ahogy Gulyás Gergely a kormányinfón elmondta, az érintettek már a februári bérkifizetéskor az emelt bérüket kapják.

Mikortól érvényes és kit érint? A rendelet alapján az új kinevezéseket január 30-ig kaphatják meg az érintettek. A tanárok, tanítók, gyógypedagógusok és óvónők bére januártól átlagosan 32,2 százalékkal emelkedik, és a béremelés a következő két évben is folytatódik. Ez 140 ezer köznevelésben dolgozó pedagógust érint.

Mennyi lesz a fizetés? A rendelet szerint:

A gettóiskolák felé megy a magyar közoktatás, és aki változtathatna ezen, azt hiszi, nem érdeke

A magyar oktatási rendszer mélyen igazságtalan, és ahelyett, hogy csökkentené, növeli a társadalmi különbségeket. A diákok teljesítményét más országokénál jobban meghatározza a szülők anyagi helyzete és végzettsége, ráadásul mindezt a szegregációs folyamatok is erősítik: a szegény, hátrányos helyzetű diákok egyre inkább szegény, hátrányos helyzetű diákokkal tanulnak együtt, a magyar társadalom és oktatási rendszer kiszorítja őket, így egyre inkább gettóiskolákban sűrűsödnek. 

PISA-adatok szerint 2022-ben a társadalmi-gazdasági háttér magyarázóereje a matematikaeredmények szóródásában csak Romániában és Szlovákiában volt nagyobb a globális mérésben részt vevő országok közül.