Best WordPress Hosting
 

Megszavazta a parlament a józsefvárosi kisajátítást

Az Országgyűlés kedden 134 igen, 38 nem szavazattal és 11 tartózkodás mellett elfogadta az oktatási, családügyi, kulturális tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló kormányzati javaslatot, amely a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) portfólióját bővíti a tanár-, tanító- és óvóképzéssel, valamint az azokhoz kapcsolódó továbbképzéssel – olvasható az MTI tudósításában.

Az NKE bővítéséhez a józsefvárosi önkormányzat tulajdonában álló VIII. kerületi ingatlanok köznevelési, valamint felsőoktatási feladatokkal összefüggő tevékenység ellátása céljára az állam tulajdonába kerülnek. Az ingatlanok forgalmi értékét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő független értékbecslő bevonásával állapítja meg, és téríti meg az önkormányzat számára.

Mindez azt jelenti, hogy az érintett ingatlanokban – saját tulajdonban vagy önkormányzati bérlakásban – élőket kiköltöztetik, részükre az állam kártalanítást állapít majd meg. A józsefvárosi önkormányzat csak a sajtóból értesült arról, hogy a kormány a most elfogadott törvény alapján tíz önkormányzati társasházat sajátít ki. Mint arról korábban videóriportunkban is beszámoltunk, Pikó András polgármester becslései szerint ez nagyjából 500 ember érint.

Jelen: A kormány különválasztaná a tehetős és szegény gyerekek tanárainak képzését

Kedden jelentette be a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), hogy 2025 szeptemberétől tanárképzést indítanak és hogy a kormány tervei szerint a jövőben a tanártovábbképzés módszertani alapjának és szakmai programjának kialakításáért felelős központot, illetve a tanártovábbképzés lebonyolításért felelős szervezési egységet is az NKE-n alakítják ki.

A Jelen információi szerint azonban a tanárképzés komolyabb átszervezéséről is szó van. A hetilap kormányközeli forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a kormány tervei szerint egy elitpedagógus-képzést hoznának létre az NKE-n és az itt végző tanárok a tehetősebb családok gyerekeivel foglalkoznának.

A társadalmi felzárkóztatást viszont az egyházakra bíznák, ami azt jelenti, hogy a hátrányos helyzetű gyerekeket oktató iskolákban tanító tanárok képzését az egyházi felsőoktatási intézmények végeznék. Emellett a térségi tanárképzési igényeket a modellváltott egyetemek szolgálnák ki. Az erre vonatkozó tervezetet már két körben tárgyalta a kormány – állítja a Jelen.

Tanárképző kar indul a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

Nemeskürty István nevét viselő tanárképző kart indít a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE). A leendő hallgatókat 2025-től fogadó új karon a pedagógusképzés széles spektruma megtalálható lesz, emellett átfogó bölcsészettudományi képzés is indul – olvasható egy kedden megjelent közleményben.

Mint írták, a kormány tervei szerint a jövőben a tanártovábbképzés módszertani alapjának és szakmai programjának kialakításáért felelős központot, illetve a tanártovábbképzés lebonyolításért felelős szervezési egységet is az NKE-n alakítják ki. Ehhez új kutatóhelyek alapítása, új oktatási és képzési helyszínek létrehozása és a meglévő kollégiumi kapacitások bővítése szükséges. Ennek érdekében a kormány a legutóbbi ülésén döntött a Ludovika Campus további infrastrukturális fejlesztésének támogatásáról is. Az erről szóló törvényjavaslat hamarosan az Országgyűlés elé kerül.

A tájékoztatás szerint az NKE tanárképzése 2025. szeptember 1-jén indul, az új tudományos műhely pedig már 2024. szeptember 1-jén megkezdi munkáját, míg a tanártovábbképzés új rendszerének kialakítása folyamatban van a Belügyminisztérium irányításával.

„Nagyobb titoktartás övezi, mint annak idején az atombomba fejlesztését” – a 80 éves Falus Iván oktatási reformról, tanári pályáról

Nincs olyan pedagógus, aki ne tanult volna tizenöt könyve valamelyikéből. A 80 éves Falus Iván egyértelműen a pedagógusképzés doyenje, akit nemcsak a pályájáról, de arról is kérdeztünk: miért volt olyan sok tanár a 60-as években, min buknak el rendre az oktatási reformok hazánkban, milyen része volt a sokat kárhoztatott Hoffmann-féle életpályamodell kialakításában, és hogy mit tud a nagy titkolózás övezte új pedagógusképzési modellről. Nagyinterjú.

Valamit rosszul csinálunk, ha a gyerekek így megutálják a fizikát nyolcadikra

Egy tavaly indult új képzéstípustól a kitalálói azt várják, hogy hosszú távon érdemben javíthat a természettudományos szaktanárhiányon, miközben hozzájárul a természettudományos oktatás válságának megoldásához. Az ország 6 egyetemén futó úgynevezett Z-szakra, vagyis komplex természettudomány szakos pedagógusképzésre – ideértve az egy-két éves rövid ciklusú képzéseket is – ma már összesen annyian jelentkeznek, mint a fizika, kémia, földrajz és biológia szaktanárképzésekre összesen.

“Ez egy kísérlet, és ha működik az a modell, amit kitaláltunk, olyan tanárokat küldhetünk az iskolákba a következő években, akik összetettebben tekintenek a természetre és használhatóbb tudást tudnak átadni”

– minderről Weiszburg Tamás, a Z-szak koncepciójának kidolgozója, az ELTE Környezettudományi Centrum tanára beszélt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra új részében.

Rövidebb idő alatt lehet tanári diplomát szerezni

A kormány döntésének értelmében a következő tanévtől rugalmasabbá válnak a pedagógusképzések – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium.

Mint írták, tavalyhoz képest 67 százalékkal nőtt a pedagógusképzésre felvettek száma, így ősztől 10 514-en kezdhetik meg felsőoktatási tanulmányaikat, ami az elmúlt hat év legmagasabb száma.

A tanárképzésben a felvételizők száma azoknál a rövidciklusú képzéseknél emelkedett a legnagyobb mértékben, ahol a már meglévő diploma mellett biztosítanak további szakmai és módszertani képzéssel 3–4 félév alatt tanári diplomát. A most megjelent rendelet ezeket képzési lehetőségeket bővíti ki, így szeptembertől már

Nem igaz, hogy nem jelentkeznek tanárképzésre fiatalok – a probléma súlyosabb ennél

Bár a közéletben csak éleződött a kormány és a pedagógus szakszervezetek szembenállása a pedagógusbérekkel és a közoktatás helyzetével kapcsolatban, nem zuhant be tavalyhoz képest a pedagógus képzésekre jelentkezők száma, sőt, több a jelentkező, mint tavaly és tavalyelőtt. De ez nem jelenti azt, hogy nincs baj a tanárképzésben: a nagy arányú lemorzsolódás, a korai pályaelhagyás, valamint a tanárkar idősödő korfája miatt hosszú távon így sem jön ki az utánpótlás, a szaktanárhiány pedig már most is jelentős.

Több a jelentkező

Különböző számok keringtek az elmúlt időszakban a sajtóban arról, hogy hányan jelentkeztek tanárnak idén: osztatlan tanárképzésre például összesen 3357-en, ami egyébként még így is meghaladja a tavalyi számot. Igaz, idén mintegy 26 ezer fővel többen jelentkeztek a felsőoktatásba tavalyhoz képest, a nagyjából 126 ezer jelentkezőnél utoljára 2011-ben volt több.