Orosz légitámadás ért egy sor energiaipari létesítményt Ukrajnában – közölték szerdán ukrán katonai és energetikai illetékesek. German Galuscsenko ukrán energiaügyi miniszter közlése szerint a támadás célpontjai energiatermelő és átviteli létesítmények voltak szerte az oroszágban, Poltava, Kirovohrad, Zaporizzsja, Lviv, Ivano-Frankivszk és Vinnyica régiókban.
Újabb hatalmas támadás az energiaiparunk ellen!
– így minősítette az orosz támadást az energiaügyi miniszter.
Az orosz-ukrán háború fejleményeiről szóló keddi hírfolyamunk itt olvasható.
The post Több orosz csapás érte az ukrán energiaipar létesítményeit first appeared on 24.hu.
Közel nyolc éve már, hogy Vlagyimir Putyin orosz állampolgárságot adott az egykori hollywoodi akciósztárnak, Steven Seagalnak, aki az útlevelét jó eséllyel magától a vezetőtől vehette át. A színész 2018 nyarán aztán Oroszország kulturális nagykövete lett, két évvel ezelőtt pedig már Putyin szövetségeseivel együtt, Moszkvában ünnepelte a hetvenedik születésnapját.
Mindezek fényében talán már nem is teljesen meglepő, hogy a brit Mirror szerint a magát „egymillió százalékban” orosznak valló, a Krím megszállását, illetve az ukránok elleni háborút egyaránt támogató, tavaly a Barátság Érdemrenddel is elismert színész ma
az elnök ötödik ciklusára való beiktatási ünnepségén is jelen volt,
Vlagyimir Kara-Murza újságíró a putyini rezsim egyik legismertebb bírálója, több mint két éve tartóztatták le Oroszországban.
Az ukrán haderőket több orosz militáns csoport is támogatja – többek között hírhedt szélsőjobboldaliak is. A Deutsche Welle tudósítójának nyilatkozott egy neonáci körökből ismert orosz parancsnok, aki csapataival orosz területekre is behatolt. A Deutsche Welle riportja.
The post A dekadens nyugatiakat is védené a Putyin katonáit támadó orosz neonáci parancsnok first appeared on 24.hu.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök szélsőséges szervezetnek minősítette a DW Belarust.
Bekérették szombaton az olasz külügyminisztériumba az orosz nagykövetet, miután Moszkva bejelentette, hogy a Gazprom orosz energiavállalat „ideiglenes ellenőrzése” alá vonják az olasz Ariston Thermo Group fűtéstechnológiai vállalat oroszországi leányvállalatát.
Az MTI híre szerint az olasz kormány „követeli, hogy Moszkva tisztázza az Ariston államosításának körülményeit”. Az olasz külügyminiszter az X közösségi oldalon hozzátette, hogy a német Bosch autóipari beszállító leányvállalatára is vonatkozik Moszkva rendelkezése. Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken írta alá azt a rendeletet, amely alapján átmenetileg száz százalékban a Gazprom irányítása alá kerülnek az Ariston Thermo Rus és a BSH Household Appliances leányvállalatok.
Az Ariston csoport azt közölte, hogy húsz éve van jelen Oroszországban, kiváló kapcsolatokat ápol a helyi intézményekkel, és megdöbbenéssel értesült a váratlan rendelkezésről.
A Wall Street Journal szombati cikke szerint amerikai hírszerző ügynökségek megállapították, hogy Vlagyimir Putyin valószínűleg nem rendelte el Alekszej Navalnij meggyilkolását februárban.
A hírszerzői értékelés nem vitatja Putyin vétkességét Navalnij halála ügyében, inkább azt állapítja meg, hogy valószínűleg nem ő rendelte el az orosz ellenzéki aktivista megölését február 16-án. A hírszerző közösség széles körben elfogadja ezt a megállapítást, és több ügynökség is osztja azt, köztük a CIA, a Nemzeti Hírszerző Igazgatói Hivatal, valamint az amerikai külügyminisztérium titkosszolgálata is. A WSJ rámutat, a hírszerző ügynökségek értékelése titkos hírszerzési adatokon és nyilvános információk elemzésén alapul, többek között azon, hogy Navalnij halála hogyan „árnyékolta be” Putyin újraválasztását (Navalnij egy hónappal a választás előtt halt meg).
Mint ismert, Alexej Navalnij 47 éves korában hunyt el egy északi-sarkkörtől nem messze található orosz börtöntáborban. A hivatalos jelentés szerint egy séta után rosszul lett, összeesett és meghalt. Sokan úgy ítélték meg, a Kreml állt a Putyin-ellenes aktivista halála mögött.
Az EP Kreml-barát üzenetek terjesztésével vádolja a Fideszt és az Orbán-kormányt, és azonnali intézkedéseket sürget a külföldi hírmanipulációk visszaszorítására.
Szombaton a washingtoni képviselőház, szerdára virradóra pedig a szenátus is elfogadta az Kijevnek szánt, 61 milliárd dolláros katonai segélycsomagot. Ezzel újraindulhat a fegyverszállítás Ukrajnába. De pontosan milyen fegyverek? Nincs-e túl késő ehhez? Fordulhat-e a háború menete, és mennyi realitása van a világháborús veszélynek, aminek felemlegetése a magyarországi választási kampányban lassan olyan, mint a levegővétel? Erről szól a HetiVálasz 223. adása; vendégünk Jójárt Krisztián a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének munkatársa, akit – mert épp a Svéd Nemzetvédelmi Egyetemen kutatja az orosz–ukrán háború orosz katonai tapasztalatait – Stockholmból kapcsolunk. A műsorvezető Vörös Szabolcs.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Részletek a műsorból:
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 hazai médiafelületet elemezve megvizsgálta, hogy a tavalyi évben kiket emlegettek legtöbbször a magyar nyelvű internetes médiában. A földrajzi nevek 2023-as népszerűségi listája is elkészült.
Az oroszpárti üzeneteket terjesztő prágai Voice of Europe után a Budapesten szerkesztett és Kásler Miklós keretéből magyar közpénzeket is kapó Visegrád Post is képbe került a putyinista propagandahálózatot leleplező nemzetközi akcióban.
A regényében szerepel egy haditudósító, aki az ukrán fronton belenéz egy tömegsírban fekvő halott fiú nyitott szemébe, majd ettől a tekintettől nem tud szabadulni. Önnek is van hasonló emlékképe a borzalomról, ami úgy beégett, hogy elkíséri egy életen át?
Van, de nem pontosan ilyen. Az én hasonló emlékeim lassan nyolcvan esztendősek: második világháború, Szálasi-korszak. A regényből borzasztónak nevezett pillanatot oly módon éltem át, hogy 1944. november 15-én az óbudai téglagyár felé hajtottak engem egy menetben sokadmagammal. 14 és fél éves voltam, szüleimmel haladtunk az óbudai téglagyár felé, hosszú volt az út, és először még egy élő fiatalember szemébe néztem bele, akit ismertem, mert a környékünkön lakott. Úgy ugrált a menet mellett a járdán, nevetgélve, mintha majmokat látna a ketrecben. Akkor átvillant rajtam, hogy hát hol vagyok én, és hol van ő? Kik vagyunk egyáltalán, hogy én itt vagyok, ő pedig így tekint rám? Budára átérve – már a Bécsi úton, de még mindig haladva a téglagyár felé – egyszer csak anyám azt mondta apámnak: szólj a gyereknek, hogy ne nézzen oda.
A gyerek, aki én voltam, odanézett, és a járdán egy halott ember feküdt, aki már ott meghalt, mert nem bírta a menetet. Ennyit a konkrét kérdésre.
Az uniós statisztikai adatok alátámasztják az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének március végi Facebook-üzenetét, miszerint a Magyarországon kívüli uniós tagállamok túlnyomórészt már leváltak az orosz gázról, de – az Orbán-kormányt leszámítva – a többi kabinet is világos menetrendet hirdetett a váltásra.
Ezzel sokadszorra cáfolták Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fordulatát, miszerint Magyarország fizikai okokból nem tud leválni az orosz gázellátásról. Ugyanakkor az érintett országok sem nem önszántukból hagytak fel az orosz vezetékes gáz vásárlásával: az Ukrajna lerohanása ellen legélesebben kikelő tagállamok gázcsapját, mondvacsinált okokból, 2022 tavasz végén, éppenséggel Vlagyimir Putyin zárta el – emlékeztetnek a lapban.
Az EU máig nem tiltja az orosz fűtőanyag behozatalát, amely lehetőséget egyebek mellett Magyarország, Ausztria és Szlovákia is kihasználja.
„Egy adott pillanatban akár Trump, akár Biden a Fehér Ház lakója, be kell majd fagyasztani a háborút” – mondja Ukrajnáról a Válasz Online-nak Hubert Védrine volt francia külügyminiszter. A realista külpolitikai nézeteket valló egykori tárcavezető Martonyi János nyolcvanadik születésnapjára érkezett Budapestre, de szakított időt, hogy válaszoljon lapunk kérdéseire. Például: az általa jól ismert Emmanuel Macron ugyan miért beszél nyugati katonák Ukrajnába küldéséről? Jobbra tolódik majd az Európai Parlament a júniusi választások után? Migrációs politikája miatt büntetik az EU-ban Orbán Viktor kormányát? Geopolitikai nagyinterjú.
A számos nemzetközi díjat, többek között a cannes-i Arany Pálmát is elnyert szerb filmrendező, Emir Kusturica régóta lelkes támogatója Vlagyimir Putyin politikájának, most pedig Moszkvában találkozott az orosz diktátorral, akinek elmondta, hogy három filmet akar készíteni orosz klasszikusok művei alapján. A filmrendező reményét fejezte ki, hogy a Kreml vezetője segít neki tervei megvalósításában, szúrta ki a 444.
Előtte Kusturica megköszönte Putyinnak a „személyes történelmi igazságtételt”, amelyet szerinte „a szlávok sosem kaptak meg”:
Ami most Ukrajnában történik, az a mi harcunk is. Mi, akik láttuk, mi történt ezekkel a banderistákkal Horvátországban, amikor 230 ezer szerbet elűztek… Azt hiszem, ez az analógia nagyon fontos mindenki számára
Egy prágai székhelyű putyinista propagandaoldal kifejezetten arra a célra jött létre, hogy az Európai Uniót eltántorítsa Ukrajna katonai megsegítésétől.
Radikális iszlamisták kezével követték el a Moszkva melletti Crocus City Hall kulturális központ elleni terrortámadást, de a megrendelőket még azonosítani kell – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy hétfői kormányzati videokonferencián.
Tudjuk, hogy a bűncselekményt radikális iszlamisták keze által követték el, akiknek ideológiájával maga az iszlám világ is évszázadok óta harcol
– mondta az államfő.
133-ra emelkedett a Moszkva közeli koncerthelyszínen történt pénteki terrortámadás halálos áldozatainak száma – jelentette az orosz TASZSZ hírügynökség. 107 embert ápolnak kórházban, köztük három gyereket, akik közül az egyik állapota kritikus.
A felnőtt sérültek közül 15 állapota rendkívül súlyos, 42-nek pedig súlyos – írja a Guardian.
Putyin a tévében üzent