Best WordPress Hosting
 

Csak idén több mint századszorra tört ki egy vulkán Indonéziában

Újból kitört az indonéziai Halmahera szigeten található Ibu vulkán, amely felett vasárnap hét kilométer magas füstoszlop kígyózott az ég felé – írja az MTI a helyi hatóságok közlése alapján.

Az újabb kitörés valamivel több mint hat percig tartott. A helyi katasztrófavédelmi szolgálat felszólította a környéken élő lakosokat, hogy kerüljék a kültéri tevékenységeket és maradjanak zárt térben, míg a hamu teljesen le nem ülepedik. Mindemellett arcmaszkok viselését is javasolták.

Az Ibu a délkelet-ázsiai ország egyik legaktívabb tűzhányója, idén már több mint száz alkalommal tört ki, és májusban a hatóságok a heves kitörések miatt a legmagasabb fokú figyelmeztetést adták ki.

Ötödször is megnyílt a föld, ömlik a láva Izlandon

A Kék Lagúna és a közeli Svartsengi geotermikus erőmű területének felszíne április eleje óta folyamatosan emelkedett, ennek mértéke megközelítette már a 25 centimétert, a vulkanológusok számítása szerint ez mintegy 20 millió köbméter magma 3-5 kilométer mélységbe történő benyomulásával magyarázható. A kérdés az volt, hogy ez az óriási nyomás mikor haladja meg a szilárd kőzettest szakítószilárdságát, mikor repeszti meg a kőzeteket és tör a felszínre a magma. Mindeközben közel 900 látogató fürdött a Kék Lagúna türkizkék termálvizében – írja a 24.hu-nak küldött elemzésében Dr. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus professzor, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének vezetője.

Az eddigi legnagyobb

Az izlandi Reykjanes-félszigeten 2021. márciusában közel 800 év nyugalom után indult meg az első vulkánkitörés és most szerdán már a nyolcadik kezdődött el. Tavaly december közepe óta a Sundhnúkur hasadékzónában most ötödik alkalommal hasadt fel a földfelszín. A vulkánkitörés helyi idő szerint 12:46-kor indult el, előtte nem egészen egy órával észlelték a vulkanológusok, hogy a magma elindult: a Svartsengi erőmű fúrólyukjaiban elhelyezett mérőműszerek növekvő nyomást mutattak, ami mellett jelentősen megszaporodtak a földrengések és a felszínmozgást követő GPS állomáson is erőteljesebb, több centiméteres emelkedést figyeltek meg. Ezek a jelek együttesen világosan mutatták, hogy hamarosan elindul a kitörés, és a földrengés jelekből arra is következtetni lehetett, hogy vélhetően ugyanott, ahol legutóbb, március 16-án történt.

Kitört egy izlandi vulkán, kiürítettek egy kikötővárost

Kitört egy vulkán szerda délután Izland délnyugati részén, a szeizmikus aktivitást miatt kiürítették a közeli Grindavík kikötővárost, valamint – még a kitörés előtt – a turisták körében népszerű Kék Lagúna szabadtéri geotermikus fürdőt is, ahol délelőtt még nyolcszázan tartózkodtak.

Az ország meteorológiai intézete szerint a láva mintegy 50 méteres magasságba lövell a magasba egy körülbelül egy kilométer hosszúságú hasadékból.

A kitörést megelőzően több rengést észleltek a mintegy 3800 lakosú Grindavíktól északra. A települést márciusban, illetve novemberben már kiürítették vulkánkitörések miatt.

Kiderült, mi okozta az évszázad legnagyobb vulkánkitörését

Kiderült, mi okozta a valaha dokumentált legerősebb vulkánkitörést, amely 2022. január 15-én az egész Földet megrengette – olvasható a Viasat Nature közleményében. A két éve történt eseménynek pusztító hatásai voltak, a tudósok pedig világszerte azt találgatták, hogyan is következhetett be ez az abnormális jelenség.

A Hunga Tonga-Hunga Ha’apai nevű vulkán kitörésének ereje 60 millió tonna TNT-nek vagy 500 hirosimai atombombának felelt meg.Rekordnak számító, 57 kilométer magas hamufelhőt és egy olyan lökéshullámot eredményezett, amit még a 17 000 kilométerre lévő Magyarországon is éreztünk. A vulkán kitörését egy hat emelet magas szökőár kísérte, amely elsöpörte a Tongai Királyságot. A katasztrófa három halálos áldozattal járt, és hogy nem lett belőle több, leginkább annak köszönhető, hogy helyiek fel voltak készülve arra, mit kell tenniük szökőár esetén.

A tudósokat megrendítette az eset, ezért azon kezdtek el dolgozni, hogy rájöjjenek, mitől lett ekkora a tongai vulkán kitörése, és történhet-e hasonló a közeljövőben. A Rejtőzködő vulkán: Kitörés a mélységből című dokumentumfilm szakértői a vulkáni üvegben talált lépcsőzetes törések alapján arra jutottak, hogy az óriási kitörést feltehetőleg az okozta, hogy a magma találkozott az óceán vízével. A víz elképesztően nagyot tud robbanni, ugyanis a magmával érintkezve azonnal gőzzé alakul, a térfogata pedig a 4000-szeresére duzzad. 

Két kilométer magas füstoszlopot ont magából egy indonéz vulkán

Kedden újra kitört a Ruang-hegy nevű vulkán Indonéziában – írja az MTI. A hatóságok a legmagasabb fokozatra emelték a riasztási szintet, és azonnali evakuálást rendeltek el hat kilométeres körzetben.

Az indonéz geológiai hivatal szerint a Ruang szigeten található tűzhányóból kétezer méter magasra emelkedett a hamu- és füstoszlop.A szolgálat felszólította az érintett területek lakóit, hogy kövessék az evakuálási utasításokat és viseljenek maszkot a hamu elleni védelem érdekében.

A vulkán már április közepén is fokozott tevékenységet mutatott: többször is, akár 3000 méteres magasságig jutó hamuoszlopokat lövellt. A kitörések miatt már korábban lezárták a mintegy száz kilométerre fekvő manadói Sam Ratulangi repülőteret, valamint szökőárriadót adtak ki.

Volt egy év, amikor elmaradt a nyár

1816-ban különös jelenséget figyeltek meg az északi féltekén: a nyár gyakorlatilag elmaradt – eleveníti fel az IFLScience. A nyár nélküli évként emlegetett esztendőben a hőmérséklet globális szinten 0,4-0,7 Celsius-fokkal lecsökkent, és világszerte megzavarodtak az időjárási minták.

Az Egyesült Államokban 1816 májusban az ország nagy részén még tartósan 0 Celsius-fok alatti hőmérsékleteket mértek, júniusban havazott, a pennsylvaniai folyók pedig júliusban is be voltak fagyva. Európában sem volt jobb a helyzet, Írországban például nyolc egymást követő héten át hullott az eső, Ázsiában pedig a monszunszezon megszakadt, és aszály kezdődött.

A rossz időjárási körülmények számos régióban ellehetetlenítették a mezőgazdaságot, ami előbb élelmiszerhiányhoz, majd éhínséghez vezetett.

„Kiáltásokat hallok, valaki megragadja a kezem és húzni kezdi, kotorásznak és ásnak fölöttem, alattam, mellettem, aztán hirtelen a szabadban találom magam, kezek nyúlnak a hónom alá, felhúznak, levegő után kapkodok”

Így ér véget. Meghalok, elnyel a talaj.

Földdel körülvéve térek magamhoz. A hatalmában tart, úgy fog a sötét, puha markában, mint valami rovart.

Próbálom megmozdítani a fejemet, de nem megy, kinyitom a szememet és újra behunyom, minden csupa sötétség. A legjobb behunyva tartani. Erre összpontosítani.

Egyre veszélyesebb az izlandi vulkánkitörés

Március 16-án este egymás után negyedszer is vulkáni működés indult Izlandon, a Kék Lagúna közelében. Az első jelek a korábbiakhoz hasonló, egy napos kitörésre utaltak, azonban ez a vulkáni esemény is megmutatta, hogy mindegyiknek megvan a maga sajátossága, mindig várhatók újdonságok, meglepetések. A vulkánkitörés most már hatodik napja tart és a legfrissebb adatok szerint 21 millió köbméter láva terült szét a felszínen, ez több, mint a 2021-es Fagradalsfjall kitörés első hónapjában.

A láva vastagsága egyes helyeken a 15 métert is meghaladja

– írja a 24.hu-nak megküldött elemzésében Dr. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus professzor, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének vezetője.

Megint tombol az izlandi vulkán

Előző hét kedden Magnús Tumi Guðmundsson geofizikus, az Izlandi Egyetem professzora azt nyilatkozta, hogy meglepődne azon, ha a héten nem indulna el a sorrendben negyedik vulkánkitörés a Sundhnúkur hasadékzónában. Nos, nincs meglepődés, szombat este valóban felrepedt a földfelszín és elindult a vulkáni működés. 37 napot kellett várni erre az eseményre, nagyjából annyit, amennyi az első hasadékzónába történt magma benyomulás és az első vulkánkitörés között eltelt. Közben volt egy sikertelen próbálkozás március 2-án, de akkor is ez a várakozással eltelt idő hosszú volt. Hosszú úgy, hogy minden jel arra mutatott, bármikor elindulhat a vulkánkitörés.

Svartsengi térségében a felszín folyamatosan emelkedett, vagy 15 centimétert a februári kitörés óta. Időszakonként mikrorengés rajok pattantak ki, de mindenki tudta, hogy a vulkánkitörést nem fogja megelőzni sok előjel. 15-20 perc, esetleg fél órával előtte lehet majd sejteni, hogy elkezdődik.

Mindez úgy, hogy közben naponta több százan fürdőznek a Kék Lagúnában, fenn kell tartani a geotermikus erőmű működését és Grindavíkba is sok helyi lakos szeretne visszatérni – írja a 24.hu-nak megküldött legfrissebb elemzésében Dr. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus professzor, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének vezetője.

Tényleg húszezer embert ölt meg az Etna?

Miközben Itália leghíresebb vulkánja kétségtelenül a Pompeit egykor elpusztító Vezúv, a legaktívabb az Etna, amely ráadásul szintén viszonylag sűrűn lakott területek fölött magasodik. A több mint 3 ezer méter magas vulkán az összegyűjtött adatok szerint legalább 200 alkalommal tört ki az elmúlt hatezer évben. Pont ez teszi viszont kevésbé veszélyessé, mint a végzetes kitörése előtt látszólag békésen alvó Vezúvot, az Etna szinte állandó aktivitása miatt a környéken lakók mindig tisztában voltak a hegy jelentette kockázattal. Ráadásul a rendszeresség megelőzte, hogy elegendő feszültség halmozódjon fel a vulkánban egy hirtelen, mindent elsöprő, robbanásszerű kitöréshez.

Pusztító tűzár?

Ennek fényében igencsak furcsa, hogy az Etna legpusztítóbbként számon tartott, 1669-es kitörésének egyes források szerint nagyjából 20 ezer halálos áldozata volt, ráadásul az események fennmaradt leírásai is nehezen egyeztethetők össze ezzel a számmal. Annyi bizonyos, hogy többnapos erősebb aktivitás után az Etna 1669. március 11-én kitört, és egy pusztító lávafolyam indult meg a lejtőin, amely öt héttel később érte el a hegy lábánál fekvő legnagyobb város, Catania falait. Jól látható tehát, hogy az események nem éppen szélvészgyorsasággal peregtek,

Egyre nagyobbak és gyakoribbak lesznek a vulkánkitörések

Növeli a vulkánkitörések esélyét, egyre veszélyesebbé teszi a repülést, ráadásul az alvásunk minőségét is rontja a klímaváltozás – írja a Másfélfok. Mindebből is jól látszik, hogy az éghajlati változásoknak jóval nagyobb hatással vannak az életünkre, mint azt sokan elsőre gondolnák.

Személyi sérülésekhez vezethet a klímaváltozás

Az egyik következmény közvetlenül érint minden embert: a globális hőmérséklet-növekedés miatt egyre rosszabbul és egyre kevesebbet alszunk. A szakértők szerint az ideális hőmérséklet az alváshoz 15-20 Celsius-fok körül mozog, a 25 Celsius-foknál magasabb hőmérséklet 3,5 százalékkal növeli annak valószínűségét, hogy az emberek hét óránál kevesebbet alszanak. A 30 Celsius-foknál melegebb éjszakákon pedig átlagosan 14 perccel alszunk kevesebbet, emiatt évente körülbelül 44 óra alvást veszítenek az emberek. És ez egyre rosszabb lesz: aa a jelenlegi kibocsátások folytatódnak, a század végére akár 50-58 óra, azaz évente átlagosan egy heti alvástól köszönhetünk el.

Kiürítettek egy turistaközpontot, mégsem tört ki a vulkán

Szombaton délután, magyar idő szerint fél 7 előtt nem sokkal minden jel arra utalt, hogy sorozatban negyedszer is megnyílik a föld az izlandi Reykjanes-félszigeten és vulkánkitörés indul. Svartsengi térségében a február 8-i kitörés óta emelkedett a felszín, ennek mértéke már meghaladta a 15 centimétert. Ennek oka egyértelműen az, hogy folyamatosan érkezik friss magma a 3-5 kilométer mélységben lévő magmatározóba és emiatt egyre nő a belső nyomás – írja a 24.hu-nak megküldött közleményében Dr. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus professzor, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének vezetője.

A magma útja

A modellszámítások alapján mintegy 9 millió köbméter friss magma érkezett 3 hét alatt a felszín közelébe. Ez már hasonló ahhoz a magmamennyiséghez, ami eddig már három alkalommal indított el vulkánkitörést a Sundhnúkur hasadékzónában. A folyamatosan érkező magma akkora túlnyomást okoz, ami meghaladja a környező kőzettest szakítószilárdságát, egyszer csak felhasad és a magma nyomul a felszín felé.

Egy nap alatt 13-szor tört ki egy mexikói vulkán

Egy nap alatt 13-szor tört ki Mexikó legveszélyesebb vulkánja, a Popocatépetl – írja a Live Science. A tűzhányó hatalmas hamu- és füstoszlopot ereszt a levegőbe, amely a repülők közlekedését is akadályozza.

A vulkán 72 kilométerre fekszik az ország fővárosától, 100 kilométeres körzetében pedig több mint 25 millióan élnek, de a szakértők szerint egyelőre senkire nem jelent veszélyt a Popocatépetl működése. A hatóságok mindenkit arra kérnek, kerüljék el a tűzhányó 12 kilométeres körzetét, az ugyanis ekkora távolságra is képes izzó törmelékeket kilőni.

A létrejövő hamufelhők miatt már legkevesebb 22 repülőjáratot töröltek, a vulkánhoz közeli Puebla Nemzetközi Repülőteret pedig ideiglenesen bezárták. A vulkáni hamu több okból is veszélyes a repülőgépekre: egyrészt korlátozza a pilóta látási viszonyait, másrészt a turbinákba kerülve károsíthatja az alkatrészeket, sőt motorleállást is okozhat.

Újra lávafüggöny csapott fel Izlandon

Helyi idő szerint csütörtökön, hajnal fél 6-kor egy rövid, mintegy fél órás földrengésraj után indult el az egymást követő harmadik vulkánkitörés az izlandi Reykjanes-félszigeten, Grindavíktól északnyugatra, a Sundhnúkur hasadékzónában. A földfelszín a decemberi kitöréshez közel, a Sundhnúktól délre, a Stóra-Scógelltől keleti területig nyílt fel, a vulkáni működés hasonlóan játszódik, mint az első kettő. Nagyon gyorsan mintegy

három kilométer hosszan jött létre egy hasadék, csapott fel a lávafüggöny és tejed szét a lávafolyam

– írja a 24.hu-nak küldött közleményében Dr. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus professzor, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének vezetője.

Legutóbb 300 évig tombolt az izlandi vulkán, most is ez várható?

Akár évtizedeken keresztül is tarthatnak az izlandi vulkán kitörései – írja a The Guardian. A tűzhányó már mintegy 800 éve szunnyadt, az elmúlt hónapokban azonban újra működésbe lépett, lávája pedig már több házat is elpusztított.

Bár a vulkán most ismét lecsillapodott, a szakértők szerint egyre több magma gyűlik fel a Grindavík városa alatt található járatokban, ezért további kitörésekre lehet számítani, és azt is hozzátették, hogy lehetetlen előre megmondani, hol kezd majd el lávát okádni a meghasadó talaj.

Dave McGarvie vulkanológus szerint a Reykjanes-félszigeten öt vulkanikus rendszer található, amelyek nagyjából 800-1000 évente lépnek működésbe. Ez legutóbb még a vikingek korában történt meg, akkor a kitörések – megszakításokkal – mintegy 300 éven keresztül tartottak. Ezt az eseményt „a reykjanesi tüzek” néven emlegették.

Ismét kitörhet az izlandi tűzhányó

Újra kitörhet az vulkán, amely korábban már házakat pusztított Izlandon – írja a Live Science. A szakértők szerint egyre több magma gyűlik fel a Grindavík városa alatt található járatokban, ezért nagyobb a valószínűsége annak, hogy a magma ismét a felszínre tör majd, mint annak, hogy nem. Hasonló jelenséget figyeltek meg a decemberi és a januári kitörések előtt is, így egy harmadikra is fel kell készülni.

Az Izlandi Meteorológiai Szolgálat jelentésében azt írta, Grindavíkban egyre jobban deformálódik a talaj, valamint újabb és újabb repedések jelennek meg rajta, a meglévőek pedig egyre szélesebbé válnak. A magma gyülemlésével és mozgásával továbbra is fennál a veszélye, hogy hasadékok nyílnak, amelyekből láva törhet elő.

A kutatók nem tudják megállapítani, hogy pontosan hol lehet az újabb kitörésre számítani.

Egy nap alatt negyvenszer tört ki egy indonéziai vulkán

A Lewotobi Laki-laki vulkán kitörésével a levegőbe került nagy mennyiségű hamu miatt mintegy 6500 embert telepítettek ki az elmúlt napokban az indonéziai Flores szigetén, Kelet-Nusa Tenggara tartományban – írja az MTI a hatóságok hétfői közleménye alapján.

A Lewotobi nevű iker-vulkán egyik csúcsát alkotó, 1584 méter tűzhányó többször is kitört az elmúlt hetekben, vasárnap óta azonban 40 alkalommal okádott a légtérbe fél-másfél kilométer magas, barnás színű forró füstoszlopot. Halálesetekről, sérülésekről, valamint károkról nem érkezett jelentés. A hatóságok a legmagasabb fokozatú riasztást adták ki a múlt kedden és négy kilométeres sugarú körben lezárták a vulkán körüli térséget, a kitelepített falusiakat pedig iskolákban, középületekben, katonai bázisokon létrehozott evakuációs központokba szállították, vagy a rokonaik fogadták be őket.

Indonézia a kontinentális lemezek ütközése mentén kialakult, úgynevezett csendes-óceáni tűzgyűrűn fekszik, ahol igen gyakoriak a földrengések és vulkánkitörések, területén 127 aktív vulkán található. December elején kitört a Szumátra szigetén található Marapi vulkán, a természeti csapásban 23-an vesztették életüket.

Súlyos a helyzet, már házakat pusztít a láva Izlandon

2014-ben a Zöld-foki szigetek Fogo vulkánja kitört és a lávafolyás elpusztította Portela és Bangaeira településeket. 2018-ban a hawaii Nagy-szigeten a Kilauea vulkáni területhez tartozó keleti rift zóna mentén volt egy jelentős lávaöntő kitörés, ami számos települést és óceánparti üdülőövezetet borított vastag lávatakaróval. 2021-ben a Kanári-szigetekhez tartozó La Palma délnyugati oldalán nyílt fel a föld és a lávafolyam több száz házat rombolt le. Mindegyik esetben volt a korábbi évtizedekben példa hasonló vulkáni működésre.

Az izlandi Reykjanes-félszigeten Grindavík település mentén viszont 2300 éve volt utoljára vulkánkitörés.

Mondhatni, itt a lakosok nem ismerték itt a vulkáni veszélyt e területen, most azonban a láva e település házait égeti fel és dönti le – írja a 24.hu-nak küldött elemzésében Dr. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus professzor, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének vezetője.

Újabb vulkánkitörés Izlandon, négyezer embert evakuáltak

Az izlandi meteorológiai szolgálat újabb vulkánkitörést jelentett vasárnap reggel az ország délnyugati részéből, Grindavík városánál, írja az MTI.

Az izlandi közszolgálati műsorszolgáltató azt közölte, hogy a Reykjavíktól 40 kilométerre délnyugatra fekvő halászváros mintegy négyezer lakosát az éjszaka kitelepítették.

Izlandon 33 aktív vulkánrendszer található, Európában a legtöbb, és átlagosan minden negyedik-ötödik évben történik vulkánkitörés. A mostani két év alatt az ötödik vulkánkitörés az országban, a legutóbbi decemberben történt, szintén Grindavík közelében.