Best WordPress Hosting
 

Klímaalkalmazkodás és klímajog

Klímaalkalmazkodás és klímajog – a két, magyarul még szinte alig használt kifejezés alapjaiban fogja meghatározni a következő évtizedeinket. Ezért is probléma, hogy itthon még szinte alig foglalkozunk velük. Amíg ez nem változik meg, addig szinte lehetetlen egy érdemi esélyekkel, vagy legalább hasznos tanulságokkal bíró magyar klímaper elindítása. Egy civil kezdeményezés éppen ezért szétnézett a hazai jogban, hogy megkeresse egy magyar klímaper lehetséges alapjait.

A klímajog kétarcúsága magából a témából fakad: persze mindenki szenved a klímaváltozás következményeitől és mindenki aggódik a következő generációk sorsáért, de saját kényelméről, megrögzött fogyasztási, életmód és termelési szokásairól nem hajlandó lemondani. Emiatt aztán a választók szándékait, hajlandóságait érzékenyen figyelő politikusok sem mozdulnak a helyes irányba.

A nemzetközi hozzáállás teljesen hasonló: az országok egymásra várnak és egymásra mutogatnak, de az itt-és-most gazdasági pozícióikból nem engednek a klíma jövője érdekében. Pedig van olyan megoldás, ahol senkinek sem kellene alapvetően feladnia az érdekeit, de mindenki hozzájárulhatna a közös megoldáshoz.

Kérdések és aggályok az akkugyári szennyvíz NMP koncentráció határértékeknél

A Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédeli Tagozata szakértői anyagot állított össze, az akkumulátorgyárak szennyvíz NMP koncentráció határértékének meghatározási szempontjairól.

A Li-ion alapú akkumulátor gyártással összefüggő engedélyezési eljárásokban a kibocsátott szennyvíz NMP koncentrációjára vonatkozó határérték megállapítása során figyelembeveendő szempontok.  A részletes dokumentáció: 

A magyarországi litium-ion alapú akkumulátor és akkumulátor részegység gyártás környezetvédelmi engedélyezésének (a továbbiakban: engedélyezés) problematikáival Tagozatunk is már többször foglalkozott. A honlapunkra már 2023. február 7-én és február 25-én is kerültek fel szakmai anyagok a tevékenység engedélyezésének és az engedélyezést megalapozó szakértői anyagok értékelésével és alkalmazásával kapcsolatosan. A környezetvédelmi szakértői, illetve hatósági munka szakmai támogatásának céljával készítettük a 2023. február 25-én közölt „A MMK Környezetvédelmi Tagozatának iránymutatása a lítiumion akkumulátor gyártási technológiák környezetvédelmi engedélyezési dokumentációinak elkészítéséhez” című anyagunkat. Az engedélyezést megalapozó szakértői anyagok elvárt szakmai tartalmának meghatározásához elkészült egy részletes szakmai segédlet is, melyet 2023. december 4-én tettünk közzé: „A Li-ion alapú akkumulátor, illetve akkumulátor részegység gyártás környezetvédelmi hatósági engedélyezésének környezetvédelmi alapkövetelményei”.

Egyes gazdasági csoportok érdekei felülírják a társadalom érdekeit az Európai Parlamentben is

Szomorú képet mutat az Európai Parlament tagjaink teljesítménye: csak egy kisebbségük szavazott a környezet védelmét szolgáló jogszabályokra, illetve jogszabálymódosításokra a 2019 és 2024 közötti ciklus alatt. Emellett szembeötlő a különbség az egyes pártcsoportok között.

Erre az eredményre jutott elemzésében öt jelentős környezetvédelmi tömörülés – az Európai Madártani Szervezet (BirdLife Europe), az Európai Éghajlatvédelmi Hálózat (CAN Europe), az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB), az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) és a WWF Európai Irodája. A civil szervezetek az Európai Parlament tagjainak az elmúlt öt évben a legfontosabb 30 környezetvédelmi, éghajlatvédelmi, illetve energiapolitikai jogszabályra leadott szavazatukat vizsgálták meg, és ez alapján pontozták az összes képviselőt, nemzeti politikai pártot és európai parlamenti képviselőcsoportot. Ezeket összegezve egy eredménytáblát állítottak össze, amelyben a legjobb teljesítmény 100 pontot, a legrosszabb nullát ér.

A legjobb eredményt,

Új fejezetet nyitott a klímaperek történetében az EJEB döntése

Történelmi jelentőségű sikernek könyvelhető el, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróság (EJEB)  április 9-én elmarasztalta Svájcot klímaügyben. Az ítélet kulcsfontosságú, jogilag kötelező erejű precedenst teremt, amely mintául szolgálhat arra, hogyan pereljük be sikeresen a saját kormányunkat az éghajlatváltozással kapcsolatos mulasztások miatt.A felperes, nagyjából 2000 főből álló, 75 év átlagéletkorú svájci nők csoportja (KlimaSeniorinnen) azzal érvelt, hogy országuk nem tesz eleget a klímaváltozás megfékezéséért, ezért az egyre súlyosabb hőhullámok egyre nagyobb veszélynek teszik ki egészségüket. Vagyis kormányuk tétlensége miatt a klímaváltozás olyan alapvető emberi jogokat veszélyeztet, mint az élet és az egészség.

A bíróság megállapította, hogy Svájc megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkét, amely az ítélet szerint garantálja a “magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot”.

Az EJEB a Strasbourgban székelő, 46 tagállamot tömörítő Európa Tanács bírósága, ítélete mind a 27 EU tagállamra is érvényes.

Viccet csinált magából a bíróságon a kormány a Mátrai Erőmű adatkérelmi perében

A kormány vagy hazudott, vagy a magyar energiapolitika egyik fajsúlyos kérdésében szakmai anyagok helyett egy kristálygömb és a tenyérjóslás segítségével hozza meg a döntéseit. Így összegezte a Greenpeace a Mátrai Erőmű üzemidejének meghosszabbítása miatt indított adatkérelmi perének legújabb, abszurd fejezetét. A bíróságon az Energiaügyi Minisztérium jogi képviselőjének nyilatkozatából ugyanis kiderült, hogy a kormány – korábbi állításaival szemben – nem készített terveket a Mátrai Erőmű 2025-ös bezáráshoz. Ez a Greenpeace szerint nemcsak a tomboló klímaválság miatt nonszensz, hanem azért is, mert teljesen ellentétes az EU-s vállalásokkal is.

Bizarr fordulatot vett a Greenpeace adatkérelmi pere, amit azért indított a kormánnyal szemben, hogy kiderüljön, milyen tervezés előzte meg négy éve a súlyosan szennyező Mátrai Erőmű 2025-ös bezárását. Ezeket a terveket azért szeretné megismerni a zöldszervezet, hogy a magyar lakosság közelebb kerülhessen annak megértéséhez, hogy később miért visszakozott mégis a kabinet, és döntött úgy, hogy meghosszabbítja a klímapusztító erőmű üzemidejét 2029-ig.

Erre a jogi csavarra a Greenpeace szerint azért van szükség, mert az üzemidő meghosszabbításáról szóló döntést megalapozó adatokat a kormány nem volt hajlandó kiadni, mert azok állítása szerint “döntéselőkészítő anyagnak minősülnek.” A zöldszervezet nyilatkozata szerint “már azon sem igazán lepődnének meg, ha valójában ilyen szakmai tervek sem léteznének, és erről csak egy pillanatnyi politikai érdekeket kiszolgáló döntés született volna”.