Matura Tamás szerint nem a magyar fél elfogadó politikája magyarázza a kínai érdeklődést, az együttműködést olajozza, hogy a segítőkészség az államigazgatás alsóbb szintjeire is lecsorog. A kínai hitelek hazai bedőlése kisebb kockázat, de a szerződések szokatlanul alaposak – véli a Kína-kutató.
Archívum címkék: demokrácia
Lakner Zolán: Kossuth Lajos óta nem vittek ennyi embert utcára Debrecenben
Sok embert utcára vinni fontos tudás, de ettől még nem lesz egy politikai erő jelen azon a településen – mondja Lakner Zoltán politológus. Míg Magyar Péter humánerőforrás-gondokkal küzd, Karácsony Gergely azzal, hogy kénytelen „összepártozni” magát.
Eörsi Mátyás: A demokrácia azt jelenti, hogy a hibák kijavíthatók
Csak Szent István döntése és a kereszténység felvétele ér fel jelentőségében Magyarország EU- és NATO-tagságával – mondja a külpolitikai elemző. Mindig gyanús, ha valaki a békéről szónokol – értékeli a kormányzati retorikát, és furcsállja Kína-barátságunkat, amely szembemegy Trump politikájával.
Ruff Bálint: Evés közben jön meg az étvágy
A lendület viszi most Magyar Pétert. A látott rajongás miatt indul a TISZA Párt az önkormányzati választáson is, de Ruff Bálint szerint ez nagyon kockázatos lépés, ugyanis Magyarnak kiszámíthatatlan és ismeretlen embereket kell maga mellé vennie.
Választási szakértő: Ez a kampány olyan, mintha országgyűlési választás jönne
László Róbert szerint nem tét nélküli az EP választás, mert annak mindig van belpolitikai következménye. Nemrég két szabálymódosítással is Vitézy Dávid útját egyengette a Fidesz, de Szentkirályi Alexandra jelölése öngól lehet: visszalépése a kegyelmi ügy két női lemondása után visszás lenne.
Szijjártó Péter: Ha az emberek többsége nem lenne elégedett, akkor leváltanák a kormányt
Büszkeségének adott hangot a demokrácia hazai helyzetével kapcsolatban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Koppenhágában, mondván, hogy amennyiben a magyar lakosság nem lenne elégedett a kormánnyal, akkor nem nyerték volna kétharmados többséggel az utóbbi négy választást.
A minisztérium közkése szerint a tárcavezető a dán kollégájával közösen tartott sajtóértekezletén újságírói kérdésekre válaszolva arról tájékoztatott először is a demokrácia magyarországi helyzetével kapcsolatos bírálatokra vonatkozóan, hogy a téma valóban felmerült a találkozón, de igen fontos, hogy Lars Lokke Rasmussen tiszteletteljes olyankor is, amikor különbözik a felek álláspontja bizonyos kérdésekben.
És ha megvan ez a tisztelet, akkor pedig a legnehezebb kérdéseket is meg lehet vitatni
Viccet csinált magából a bíróságon a kormány a Mátrai Erőmű adatkérelmi perében
A kormány vagy hazudott, vagy a magyar energiapolitika egyik fajsúlyos kérdésében szakmai anyagok helyett egy kristálygömb és a tenyérjóslás segítségével hozza meg a döntéseit. Így összegezte a Greenpeace a Mátrai Erőmű üzemidejének meghosszabbítása miatt indított adatkérelmi perének legújabb, abszurd fejezetét. A bíróságon az Energiaügyi Minisztérium jogi képviselőjének nyilatkozatából ugyanis kiderült, hogy a kormány – korábbi állításaival szemben – nem készített terveket a Mátrai Erőmű 2025-ös bezáráshoz. Ez a Greenpeace szerint nemcsak a tomboló klímaválság miatt nonszensz, hanem azért is, mert teljesen ellentétes az EU-s vállalásokkal is.
Bizarr fordulatot vett a Greenpeace adatkérelmi pere, amit azért indított a kormánnyal szemben, hogy kiderüljön, milyen tervezés előzte meg négy éve a súlyosan szennyező Mátrai Erőmű 2025-ös bezárását. Ezeket a terveket azért szeretné megismerni a zöldszervezet, hogy a magyar lakosság közelebb kerülhessen annak megértéséhez, hogy később miért visszakozott mégis a kabinet, és döntött úgy, hogy meghosszabbítja a klímapusztító erőmű üzemidejét 2029-ig.
Erre a jogi csavarra a Greenpeace szerint azért van szükség, mert az üzemidő meghosszabbításáról szóló döntést megalapozó adatokat a kormány nem volt hajlandó kiadni, mert azok állítása szerint “döntéselőkészítő anyagnak minősülnek.” A zöldszervezet nyilatkozata szerint “már azon sem igazán lepődnének meg, ha valójában ilyen szakmai tervek sem léteznének, és erről csak egy pillanatnyi politikai érdekeket kiszolgáló döntés született volna”.
Elemző: „Tankönyvi módon politizálás zajlik”
Van egy olyan konzisztencia Magyar Péter megnyilvánulásaiban, amely az ellenzéki pártokról ritkán mondható el – mondta Lakner Zoltán politológus podcastunkban. Szerinte a következetesség szükségesebb és keményebb feltételnek tűnik, mint a politikai tartalom, de kell a jó ütemérzék is.
Jobbról lesz sikeres kihívója a nemzeti illiberalizmusnak? A térségben épp ez történt…
Hogy Magyar Péter mozgalma hova tart, nem tudni, de mindenképp érdekes, hogy a visegrádi országok etnopopulista miniszterelnökeit koalícióban kormányzó konzervatívok váltották, s a térségben részben jobboldali ihletettségű politika lett az illiberális erők sikeres kihívója. Kollai István régiós elemzése.
Rajnai Gergely: Egyelőre nem hiányzik Magyar Péter mögül egy párt
A Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa szerint Magyar Péter igyekszik független maradni, a választóknál ugyanis nagy pluszt jelent, hogy nem professzionális politikus. Az ellenzéki szereplők közül csak Gyurcsányról beszélt negatívan a szombati tüntetésen, hogy elhatárolja magát a DK-tól.
Washington elítélte a Szabad Európa újságírójának meghosszabbított oroszországi letartóztatását
Az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége mélységes aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió (RFE/RL) munkatársának június 5-ig meghosszabbították az előzetes letartóztatását Oroszországban.
Lakner: Rogán Antal sem leválthatatlan
Rogán Antalnak nemcsak Magyar Pétertől, de Orbán Viktortól is tartania kell. Ha a választáson gyengébben szerepel a Fidesz, mint az elmúlt választásokon, annak lehetnek személyi következményei – véli Lakner Zoltán politológus, akivel az elmúlt napok eseményeiről beszéltünk az Elemző különkiadásában.
Bíró-Nagy András: Felborult a Fidesz kampányterve
A Policy Solutions elemzője szerint bár a Fidesz bohóckodásként állítja be Magyar Péter üzeneteit, egyelőre védekezésbe szorult. A budapesti főpolgármester-jelölti versenyben az a papírforma, hogy Szentkirályi Alexandra visszalép, Vitézy Dávid egyedül marad, az igazi releváns szereplő Lázár János.
Repkednek a százmilliók a Megafonnál
Év eleje óta csak a Megafon 120 milliót költött Facebook-hirdetésekre, a kormányhoz köthető oldalak összesen pedig már kétszázmillió fölött járnak. A Dezinformáció hatalmában a 2024-es választási kampány során népszerűsített, fizetett tartalmakat és finanszírozóit vizsgáljuk.
Demokrácia, radikalizmus és moralizálás – vitazáró
Karanténba kell-e zárni a szélsőségeket? Erről alakult ki vita az elmúlt hetekben Körösényi András lapunkban közölt eredeti cikke nyomán. A szerző most válaszol a beérkezett észrevételekre. A vitát ezzel lezárjuk.
Egy igazi hungarikum: politikai karanténok Magyarországon
Körösényi András lapunkban megjelent vitacikke megihlette Löffler Tibor politológust is, aki nagyívű esszében foglalja össze a rendszerváltás utáni magyar politikát – mint a mainstream pártok egymással szembeni karanténkísérleteinek történetét. Ami a nyugati helyzethez képest valódi hungarikum.
Elemzés: vészcsengő Orbánnál, gyenge retorika, erős érzelmek Magyarnál
Novák Zoltán szerint mivel a Fidesz nem képes megszólítani a fiatalokat, Orbán meghúzta a vészcsengőt és felszólította idősebb táborát, hogy győzzék meg a gyerekeiket, kire kell szavazniuk. Magyar Péter retorikai képességei nem erősek, emocionálisan mégis bevonta a közönségét. Elemzés az ünnepről.
Kunhalmi Ágnes: Semmit nem tanult az ellenzék a kegyelmi ügyből
Veszíteni fog Karácsony Gergely, ha Vitézy Dávid mögé a Fidesz is beáll, véli Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke. Szerinte semmilyen érdemi együttműködés nincs az ellenzéki pártok között és ezen a kegyelmi ügy sem változtatott.
Jávor Benedek: Derüljön ki, hogy az LMP melyik kapura játszik!
Az LMP Vitézy Dávid indításával azt kockáztatja, hogy kizárják az Európai Zöld Pártból – mondja Jávor Benedek, a Párbeszéd – Zöldek EP-lista-vezetője. Jávor elismerte, hogy öt évvel ezelőtt feláldozta őt Karácsony Gergely a nagypolitikai alkuk oltárán, de szerinte ez most nem ismétlődhet meg.
Alföldi Róbert: A választások után azt éreztem, semmi értelme nem volt annak, amit előtte nyomtam
Ha az ember azt érzi, hogy semmi értelme nincs annak amit csinál, akkor elmegy a kedve. A választások után azt éreztem, hogy semmi értelme nem volt annak, amit én előtte nyomtam. Teljes mellszélességgel. El kell fogadni, hogy amit én gondolok arról, hogy milyen egy demokratikus ország, hogy az miként tudna működni, az egy kisebbségi gondolat. Én mindent megtettem azért, hogy ez ne maradjon kisebbségben. Nem sikerült, nagyon nem.
– mondta Alföldi Róbert a Népszavának adott interjújában. Annak apropóján beszélt, hogy Az ügynök halála című drámát rendezi a Centrál Színházban. A beszélgetésben kitértek a közéleti kérdésekre, s Alföldi rögzítette, nem szeretne ebbe több energiát és érzelmet beletenni, mert szerinte bebizonyosodott, hogy annak a gondolkodásnak, amit képvisel, nincs létjogosultsága. Mint mondta, mindenki a saját szövegét löki, és semmiféle átjárás nincs az eltérő álláspontok között.
A darab kapcsán szóba került, hogy 20 évvel korábban már megrendezte, Alföldi azonban arról beszélt, attól, hogy egyszer dolgozott már a darabbal, nem végez vele örökre, hiszen változik az ember, más mondanivalója lehet a történettel, mint korábban. Jelezte, hogy következő munkájaként újra Hamletet is rendez majd, immár harmadszor.