You spent ten years in Brussels. What will you miss the most?
The hustle and bustle of the European Parliament. Also, being a professional politician. This has been more than ten years for me; I’ve been an elected representative since I was twenty years old.
You spent most of this time in Hungary. So what will you particularly miss from Brussels?
A European Media Freedom Act (rövidített nevén az EMFA) az Európai Bizottság szerint új korszakot nyit az Európai Unió médiaszabályozásában.
Házkutatást tartottak a helyi hatóságok Maximilian Krah német jobboldali EP-képviselő és kémkedéssel vádolt asszisztense, Jian Guo brüsszeli irodájában – közölte kedden a német ügyészség.
Guót április 22-én vette őrizetbe a német rendőrség. Miután kiderült, hogy az asszisztense Kínának kémkedhetett, Krah azonnal elbocsátotta.
Krah, a német jobboldali AfD párt befolyásos tagja és EP-listavezetője az X-en számolt be kedden az asszisztense brüsszeli irodájában történt házkutatásról. Mint írta, ez várható volt, csak azt furcsállta, hogy ennyi ideig tartott. Hozzáfűzte: az ügyhöz sem neki, sem más alkalmazottainak nincs köze.
Tarr Zoltán református lelkészt a Kossuth téri beszéde után azonnal kirúgták állami állásából, a Mi Hazánk EP-jelöltjét viszont pont hogy megmenthette ettől egy miniszteri közbeavatkozás. Borvendég Zsuzsanna, a Magyarságkutató Intézet történésze előkelő helyen szerepel a Mi Hazánk EP-listáján. Indulása a júniusi választás egyik legnagyobb meglepetése és legfurcsább sztorija, ami a Fidesz és a Mi Hazánk viszonyáról is sokat elárul.
Az EP május 3-án, a sajtószabadság világnapján hivatalosan közzétette a Daphne Caruana Galizia újságírói díj idei pályázatát.
Tíz évet töltött Brüsszelben, mi fog a legjobban hiányozni?
Az a pörgés, ami az Európai Parlamentben van, és hogy hivatásos politikus voltam. Ez nekem nem tíz év, húszéves korom óta csinálom: húszéves korom óta folyamatosan választott képviselő vagyok.
Ennek a nagy részét Magyarországon töltötte. Szóval mi fog különösen hiányozni Brüsszelből?
Az EP Kreml-barát üzenetek terjesztésével vádolja a Fideszt és az Orbán-kormányt, és azonnali intézkedéseket sürget a külföldi hírmanipulációk visszaszorítására.
A szlovák kormány már jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely propagandamédiává alakítja a szlovák közmédiát. A közmédia jelenlegi vezetése szerint egyértelmű, hogy a kormány az ellenőrzése alá akarja vonni az eddig szabad intézményeket. Az ellenzék szerint a készülő törvény a kemény totalitarizmus időszakába való, a civilek pedig az Európai Unió segítségét kérik.
Az uniós értékek magyarországi érvényesüléséről szóló új EP-állásfoglalás számos aggodalmat fogalmaz meg a hazai médiahelyzettel kapcsolatosan. Külön foglalkozik az újságírók megfélemlítésére létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatallal is.
Két hetet adott a kormány az üzemanyag-kereskedőknek
Magyar Péter pártja 26 százalékon áll a biztos szavazók között az Iránytű kutatása szerint
Az Európai Parlament megszavazta a kérést, hogy ismét blokkolják a magyar pénzeket
399 igen, 117 nem szavazattal ment át az Európai Parlamenten a Magyarországi jogállam helyzetéről szóló állásfoglalás, amelyet a hetes cikk szerinti eljárás folytatásaként fogadtak el. Az állásfoglalás egyébként kötelező erővel nem bír, csak politikai jelentősége van.
Egyébként arról ír, hogy riasztó a magyarországi helyzet, bár bizonyos területeken van javulás, máshol pedig rosszabb a helyzet. Ezeket fel is sorolja.
Az igazságügyi reform ellenére ezen a területen súlyosak a hiányosságok. Politikailag beavatkoznak az ügyészek munkájába és nyomást gyakorolnak a bírói tanács tagjaira. Ez azért fontos, mert a reform teljesítése után szabadította fel a bizottság Magyarország számára a fejlesztési pénzek nagy részét, az Európai Parlament pedig pert indított, mert szerintük ez a felszabadítás nem volt megfelelő.
Az Európai Parlament szerdán 522 szavazattal, 27 ellenszavazattal és 72 tartózkodás mellett fogadta el a mindeddig előzmény nélküli irányelvet a nők elleni erőszakkal és a családon belüli erőszakkal szembeni küzdelem érdekében. A Telex azt írja, a magyar képviselők közül a kilenc fideszes tartózkodott, míg hatan, a momentumos Cseh Katalin, a DK-s Ara-Kovács Attila, Dobrev Klára, Molnár Csaba, Rónai Sándor, valamint Ujhelyi István az Esély Közösségből nyomtak igent.
A döntésről szóló közleményben azt írják, a szabályok hathatósabb fellépést biztosítanak az online erőszak ellen, az áldozatok védelméhez és a nemi erőszak megelőzéséhez.
A rendelkezések tiltják a női nemi szervek megcsonkítását és a kényszerházasságot, valamint iránymutatással szolgálnak az online elkövetett bűncselekmények, például a bizalmas személyes adatok nyilvános közzététele vagy a „kibervillantás” kapcsán.
We released some of the funds, including a part of those intended for teachers. I consider the issue of teachers’ salaries a serious problem, since a nation is only as good as its teachers. They need to be adequately compensated, and I don’t understand countries that fail to do so. This decision was made after we had realised that we didn’t want to punish the teachers. The Hungarian government stated that a wage increase would happen once the funds were released. I agree that the Hungarian government hasn’t done enough in this regard, and we could have continued to press for answers. However, this money goes directly to the teachers, so we accepted what the Hungarian government did. The most important question, by the way, was the issue of monitoring teachers’ computers, whether employers could access them. Amendments were made in this regard. This was also the subject of a heated debate with the committee’s chairman as well. In the end, the deciding factor was that the teachers had indicated their need for a pay raise. We will check whether the money indeed goes to the teachers
– said Nicolas Schmit, the European Commissioner for Jobs and Social Rights, in a background conversation with 24.hu during his visit to Budapest. Schmit visited the Hungarian capital to speak at the congress held by the Democratic Coalition, the Hungarian Socialist Party (MSZP), and Dialogue, supporting the Hungarian left-wing EP list. Schmit is the lead EP candidate of the Progressive Alliance of Socialists and Democrats, the major left-wing political group in the European Parliament. In other words, if the socialists were to win the most seats in the EP elections, Schmit would be proposed for the position of President of the Commission.
Vörös Szilárd Nicolas Schmit at the campaign opening event of DK–MSZP–Párbeszéd in the Congress Center on April 14, 2024.
Összeomlott a 2024 előtti pártok stratégiája, Magyar Péter és a TISZA mindenkinek jelentősen rontja a kilátásait. Akkor érkezett, amikorra mindenkit nagyon meguntak az emberek, és mintha a politikusok is megunták volna a saját szakmájukat. Az ötlettelen sivárságba elég volt egy kis botrányt vinni, és felfordult minden. A Válasz Online-nak olyan mérésekről suttognak ellenzékiek és kormánypártiak is, hogy nem akarunk hinni a fülünknek. Háttér.
Bár a belpolitikai erőviszonyok talán soha ilyen gyorsan nem változtak, mint az utóbbi néhány hónapban, a bizonytalanság nem öli ki az emberből egyik legősibb ösztönét: a tippelési kedvet. A Political Capital és a 24.hu mandátumkalkulátorának segítségével azonnal láthatja, hogy az ön listás tippjei alapján hogyan találna gazdára az Európai Parlament 21 magyar mandátuma. (A „Mentett tippek” funkciót csak akkor használja, ha a választás után lesz lelkiereje visszanézni, milyen eredményekre is számított korábban!)
Mivel az Európai Parlament tagjait listákon választjuk, a kalkulátor egyszerűen annyit tesz, hogy a betáplált tippeket a hatályos jogszabályok szerint mandátumokká alakítja. Nincs szükség tehát korábbi választási adatok felhasználására; a kalkulátorok a tippek alapján pontos mandátumeloszlást adnak.
Az egyetlen probléma akkor állhat elő, ha a kalkuláció során döntetlen eredmény adódik, tehát nem egyértelmű, hogy melyik listának jár az utolsó kiosztható mandátum. A valóságban szinte kizárt, hogy ez előforduljon, a tippelés során viszont megeshet, célszerű ezért tizedes pontossággal beírni a tippeket a jelölőszervezetek logója melletti mezőkbe. A törvény szerint ilyenkor a jelölő szervezetek sorsolt sorrendje dönt a mandátum(ok) sorsáról. Mivel azonban a sorsolásra csak a listaállítás május 3-ai határideje után kerül sor (az aláírásgyűjtés ma, azaz április 20-án kezdődik, tehát két hetük van rá a pártoknak), a kalkulátorban egyelőre betűrendben szerepelnek a listák, és ennek megfelelő sorrend szerint kapnak mandátumot döntetlen helyzet esetén.
A szuverenitás védelméről szóló törvény és a széles hatáskörökkel bíró Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása sérti a szabad és tisztességes választások elvét, ez áll a Népszavához eljutott, Magyarországgal kapcsolatos ötpárti határozattervezetben, amelyről a jövő héten szavaz az Európai Parlament (EP) plenáris ülése.
A magyarországi jogállamiság megerősítéséről szóló parlamenti állásfoglalás-tervezet leszögezi, hogy az uniós értékek rendszerszintű megsértésének megállapítása céljából 2018-ban elindított hetes cikkelyes eljárás alatt a helyzet romlott, amihez hozzájárult az európai intézmények határozott fellépésének a hiánya.
A kereszténydemokraták, a szocialisták, a liberálisok, a zöldpártiak és a szélsőbaloldaliak által előterjesztett szöveg megismétli, hogy a hetes cikkelyes eljárásban végre el kell jutni ajánlások megfogalmazásáig, majd kimondani, hogy Magyarország súlyosan és tartósan megsértette-e az uniós értékeket. A képviselők aggodalmaiknak adnak hangot a július elsején hivatalba lépő magyar EU-elnökség miatt, és bírálják a tagállamokat, amiért elnézik, hogy a magyar kormány képviselői elnököljenek az EU Tanács demokráciával, jogállamisággal, alapvető jogokkal és az EU pénzügyi érdekeinek védelmével foglalkozó ülésein.
Szomorú képet mutat az Európai Parlament tagjaink teljesítménye: csak egy kisebbségük szavazott a környezet védelmét szolgáló jogszabályokra, illetve jogszabálymódosításokra a 2019 és 2024 közötti ciklus alatt. Emellett szembeötlő a különbség az egyes pártcsoportok között.
Erre az eredményre jutott elemzésében öt jelentős környezetvédelmi tömörülés – az Európai Madártani Szervezet (BirdLife Europe), az Európai Éghajlatvédelmi Hálózat (CAN Europe), az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB), az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) és a WWF Európai Irodája. A civil szervezetek az Európai Parlament tagjainak az elmúlt öt évben a legfontosabb 30 környezetvédelmi, éghajlatvédelmi, illetve energiapolitikai jogszabályra leadott szavazatukat vizsgálták meg, és ez alapján pontozták az összes képviselőt, nemzeti politikai pártot és európai parlamenti képviselőcsoportot. Ezeket összegezve egy eredménytáblát állítottak össze, amelyben a legjobb teljesítmény 100 pontot, a legrosszabb nullát ér.
A legjobb eredményt,
Az abortuszhoz való jog alapvető jog, az európai uniós tagállamoknak teljes mértékben büntethetetlenné kell tenniük a művi terhességmegszakítást, az abortuszt ellenző csoportok és szervezetek uniós finanszírozását meg kell szüntetni – jelentették ki az Európai Parlament képviselői Brüsszelben, az EP plenáris ülésén csütörtökön elfogadott állásfoglalásban.
A 336 szavazattal, 163 ellenében és 39 tartózkodás mellett elfogadott, nem jogalkotási jellegű állásfoglalásban a szöveget támogató EP-képviselők leszögezték, az abortuszhoz való jogot az EU Alapjogi Chartájában is rögzíteni kell. Véleményük szerint az EU Alapjogi Chartájának 3. cikkét módosítani kellene annak érdekében, hogy kimondja:
Mindenkinek joga van a testi autonómiához, valamint ahhoz, hogy szabadon, tájékozottan, teljeskörűen és egyetemesen hozzáférjen a szexuális és reproduktív egészséghez és jogokhoz, valamint az összes kapcsolódó egészségügyi szolgáltatáshoz megkülönböztetés nélkül, beleértve a biztonságos és legális abortuszhoz való hozzáférést is.
Elfogadta az Európai Parlament az Európai Unió új migrációs politikáját tömörítő csomagot. Az, hogy a csomag átmegy, még szerda reggel sem volt biztos, a nagyobb pártcsaládok egész nap hívogatták a képviselőket a szavazataikért.
Magáról a csomagról már írtunk, Európa eddigi legkeményebb migrációs szabályozása jön, amelyet a tagországok nagy része támogatott, de Magyarország és Lengyelország például nem .
A mostani bizonytalanság abból eredt, hogy a csomagot a jobboldalibb pártcsaládok és a szélsőbal sem támogatta lelkesen, előbbiek szerint nem elég kemény, utóbbiak szerint túl kemény volt. A centrista pártcsaládok között is voltak problémák, az olasz Demokrata Párt például azért nem támogatta a csomagot, mert Giorgia Meloni miniszterelnök részt vett a kialakításában.
Nem sokkal azután, hogy Kajdi Csaba az Európai Parlament brüsszeli üléséről jelentkezett be, így tett Gáspár Győző is, aki kilenc fotót posztolt a helyszínről. A képekhez az alábbi szöveget fűzte:
Magyarország mindenekelőtt, a Jóisten mindannyiunk felett.
Gáspár Győző bejegyzése alatt egyébként ki van kapcsolva a kommentelési lehetőség.