via 24.hu => eredeti post link
A NASA vezényletével megalkotott James Webb űrtávcső (JWST) 2021. december 25-i felbocsátását sokan csillagászati és kozmológiai mérföldkőnek tekintik. A projekt nem volt zökkenőmentes, a teleszkóp terveit már 1996-ban bejelentették, a program viszont lassan indult el, a fejlesztés során gyakori technikai problémákba ütköztek, majd 2018-tól kezdődően folyamatosan jelentették az újabb és újabb csúszásokat. A brutális költségnövekedés miatt – az eredetileg tervezett 1 milliárd dolláros büdzséből végül közel 10 milliárdos lett – az évek alatt több kritikus is felvetette, hogy törölni kellene a missziót.
A kutatók többsége egyetért abban, hogy a szerkezet elindulása végül kárpótolta a tudományos közösséget. Az infravörös, új generációs űreszköz minden korábbi űrteleszkópnál kifinomultabb, példátlan részletességben képes adatokat gyűjteni az első galaxisok és csillagok formálódásáról, a potenciálisan lakható exobolygók légköréről, a korai fekete lyukakról, Naprendszerünk égitestjeiről, valamint számos más objektumról és jelenségről.
A JWST 2022 júliusában kezdte meg tudományos munkáját, első fotóját is ekkor közölték, azóta pedig lélegzetelállító felvételeivel laikusok millióit ejtette ámulatba, miközben megfigyeléseivel bizonyította, valóban új korszakot hozott az űrkutatásban. A teljesség hiánya nélkül az elmúlt másfél évben